Az ukránokkal közös dróngyárat építünk Kolozsváron
Van úgy, hogy egy hír egyszerűen jó, és nem kell mögé nézni. Kolozsváron katonai drónok gyára épül – egy román és egy ukrán cég közös vállalkozásában –, és ez pontosan az a fajta fejlemény, amelyből több kellene ebben a régióban. A képlet a következő.
A kolozsvári Oves Enterprise, egy 2015-ben alapított román technológiai cég, amely autonóm rendszerekre és mesterséges intelligenciára szakosodott, összeállt az Edrone-nal, Ukrajna egyik legnagyobb dróngyártójával. A kettő már a háború első éveiben elkezdett együtt dolgozni; most ezt emelik magasabb szintre azzal, hogy Kolozsváron nyitnak közös gyártóüzemet. Az ukrán fél hozza azt, amit sehol máshol nem lehet megvásárolni: a fronton, éles harci körülmények között bevált tudást, a validált gyártási folyamatokat és a képességet, hogy gyorsan és nagy tételben lehessen gyártani. A román fél hozza a saját fejlesztésű Nemesis AI platformot – azt a mesterséges intelligenciát, amely a célfelismerést, -osztályozást, -követést és a végfázisú rávezetést végzi.
Az ukránok az elmúlt években olyan tudást halmoztak fel a drónhadviselésről, amiért ma az egész nyugati védelmi ipar sorban áll, a kolozsvári Oves pedig hozzáteszi az agyat: a Nemesis AI-t, amely lerövidíti a reakcióidőt, növeli a pontosságot, és a gépeket a mai hadviselés valós igényeihez igazítja. Front és algoritmus, harci tapasztalat és erdélyi mérnöki tudás – egy fedél alatt, Kolozsváron.
Az első ütemben három típus készül majd: FPV-drónok, elfogó- (interceptor-) drónok és felderítődrónok. Mind olyanok, amelyeket – a cégek szerint – már valós harci körülmények között teszteltek. Az első Kolozsváron gyártott darabokat ez év őszére ígérik, akkor mutatják be nyilvánosan, és ekkor kezdődik a tesztelési-demonstrációs szakasz. A portfólió később akár 27 modellre bővülhet, a kereslettől és a román, illetve más európai védelmi programoktól függően.
Az induló csapat mindössze harminc fő, a kezdeti kapacitás havi ezer darab, de a középtávú cél havi tíz-tizenötezer egység – a megrendelésektől és a védelmi programok igényeitől függően - ez már ipari lépték.
A cég vezérigazgatója, Mihai Filip egyetlen mondatban foglalta össze, miért fontos ez, és ez a mondat megérdemli, hogy megjegyezzük: Európának saját gyártókapacitásra van szüksége, Romániának pedig valódi ipari szerepet kell építenie ebben az ökoszisztémában – nem maradhat pusztán felvevőpiac. Ez a lényeg: nem importált fegyvereket vásárló ország akarunk lenni, hanem olyan, amelyik maga gyárt, integrál és tesztel – az Európai Unión belül, a kontinensen kívüli beszállítóktól való függést csökkentve.
Több okból is jó ez nekünk
Először: mert épp abban a pillanatban épül ez a gyár, amikor a legnagyobb szükség van rá. Miközben orosz drónok hullanak a Duna-deltára és a román légtérbe, kissé más a színezete annak, hogy Kolozsváron most éppen elfogódrónokat kezdenek gyártani – azok pontosan az a fajta olcsó, hatékony eszköz, amellyel az ilyen berepüléseket kezelni lehet, F-16-osok és drága rakéták bevetése nélkül. A védelem, amiről az elmúlt hetekben annyit beszéltünk, itt ölt fizikai formát, egy kolozsvári gyártócsarnokban.
Másodszor: mert ez a helyes modell az ukrán-európai együttműködésre. Nem sajnálkozás, nem üres szolidaritási nyilatkozat, hanem kölcsönösen hasznos partnerség: Ukrajna adja a vérével megszerzett tudást, mi adjuk a technológiát, a gyártóbázist és az uniós beágyazottságot – és a végén mindkét fél erősebb lesz. Ukrajnának is jó (a szöveg szerint az üzem az ukrán igényeket is kiszolgálja), Romániának is jó, Európának is jó. Ilyen az, amikor a szolidaritás nem költség, hanem befektetés.
És harmadszor – valljuk be, egy kis erdélyi büszkeséggel –: mindez Kolozsváron történik. Az a Kolozsvár, amely az elmúlt években a román tech- és startupvilág egyik központjává vált, most a kontinens formálódó védelmi iparának is szereplője lesz.
Egyelőre annyi biztos, hogy ősszel legördülnek az első, Kolozsváron gyártott drónok, és ha a tervek beválnak, néhány éven belül havi tízezres nagyságrendben folyik tovább a termelés. Egy olyan korban, amikor a mi légterünkben is orosz drónok keringenek, ez a hír pontosan olyan, amilyenből többet szeretnénk: valaki nem panaszkodik, nem vár, hanem épít. Méghozzá itt, nálunk.
Ugar
Felhasznált források: G4Media, Start-up.ro, StartupCafe, Defense România, HotNews
Tetszett a cikk?
Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal
Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR
Gesta-ajánló:

Szele Tamás: Nariskin „jósbeszéde”
Könnyen jósol az, aki előre tudja a végeredményt – annyi azonban biztosnak látszik, hogy Kijev és Moszkva között még a békeszerződéshez vezető legrövidebb út sem Washingtonon keresztül vezet.

Az RMDSZ-es prefektus szerint a románok felszabadítottak minket 1944-ben
Az RMDSZ Maros megyei prefektusa igazán nagyot alkotott, elébe ment a soron következő AUR-kormánynak, és már most bebiztosította helyét. Nevezett magyar érdekvédő ugyanis részt vett a marosvásárhelyi Hősök parkjában tartott katonai és egyházi szertartáson, amelyet a hegyivadász csapatok megalakulásának 110. évfordulója alkalmából rendeztek.

A zászlócsókolós törvényt is az RMDSZ-nek köszönhetjük
Kérem szépen, az RMDSZ és a hozzá tartozó influenszerek most epét hánynak az offline és online felületeken, mert az AUR olyan törvényt vezetne be, amely bevezetné a Trikolór Napját, azaz a román nemzeti lobogó napját, ennek kapcsán pedig mindenféle aberrált képzelettel dolgozná meg a törvényhozást, úgy mint: a zászló kötelező megcsókolása, mindenhol legyen egy trikolórról elnevezett tér, kötelező…

Andrej Schiffer közzétette a Magyarországot eláruló szovjetfanok listáját
Andrej Schiffer, született Schiffer András, a szovjet Magyarország szálláscsinálója, elvadult kommunista és Nyugat-ellenes barbár, az orbáni kleptokrácia forró szavú védelmezője ma a Facebook-oldalán tett közzé egy posztot, amelyben kiáll a népirtó, birodalmi politizálás mellett, persze csak akkor, ha azt elvtársai, a Moszkvában székelő egykori csekista Putyin rezsimje követi el.

Magyar Péter miatt büntették meg a román ruszkiszopó tévét
A román audiovizuális tanács, a CNA 15 ezer lejre bírságolta a Realitatea Plus televíziót több olyan műsor miatt, amelyekben a testület szerint nem tartották be a korrekt tájékoztatás, a pártatlanság és az egymással szemben álló álláspontok bemutatásának szabályait. A szankció két részből áll: 10 ezer lejt az április 1. és 27. között sugárzott műsorok miatt szabtak ki, további 5 ezer lejt pedig a…