Az ukránokkal közös dróngyárat építünk Kolozsváron
Van úgy, hogy egy hír egyszerűen jó, és nem kell mögé nézni. Kolozsváron katonai drónok gyára épül – egy román és egy ukrán cég közös vállalkozásában –, és ez pontosan az a fajta fejlemény, amelyből több kellene ebben a régióban. A képlet a következő.
A kolozsvári Oves Enterprise, egy 2015-ben alapított román technológiai cég, amely autonóm rendszerekre és mesterséges intelligenciára szakosodott, összeállt az Edrone-nal, Ukrajna egyik legnagyobb dróngyártójával. A kettő már a háború első éveiben elkezdett együtt dolgozni; most ezt emelik magasabb szintre azzal, hogy Kolozsváron nyitnak közös gyártóüzemet. Az ukrán fél hozza azt, amit sehol máshol nem lehet megvásárolni: a fronton, éles harci körülmények között bevált tudást, a validált gyártási folyamatokat és a képességet, hogy gyorsan és nagy tételben lehessen gyártani. A román fél hozza a saját fejlesztésű Nemesis AI platformot – azt a mesterséges intelligenciát, amely a célfelismerést, -osztályozást, -követést és a végfázisú rávezetést végzi.
Az ukránok az elmúlt években olyan tudást halmoztak fel a drónhadviselésről, amiért ma az egész nyugati védelmi ipar sorban áll, a kolozsvári Oves pedig hozzáteszi az agyat: a Nemesis AI-t, amely lerövidíti a reakcióidőt, növeli a pontosságot, és a gépeket a mai hadviselés valós igényeihez igazítja. Front és algoritmus, harci tapasztalat és erdélyi mérnöki tudás – egy fedél alatt, Kolozsváron.
Az első ütemben három típus készül majd: FPV-drónok, elfogó- (interceptor-) drónok és felderítődrónok. Mind olyanok, amelyeket – a cégek szerint – már valós harci körülmények között teszteltek. Az első Kolozsváron gyártott darabokat ez év őszére ígérik, akkor mutatják be nyilvánosan, és ekkor kezdődik a tesztelési-demonstrációs szakasz. A portfólió később akár 27 modellre bővülhet, a kereslettől és a román, illetve más európai védelmi programoktól függően.
Az induló csapat mindössze harminc fő, a kezdeti kapacitás havi ezer darab, de a középtávú cél havi tíz-tizenötezer egység – a megrendelésektől és a védelmi programok igényeitől függően - ez már ipari lépték.
A cég vezérigazgatója, Mihai Filip egyetlen mondatban foglalta össze, miért fontos ez, és ez a mondat megérdemli, hogy megjegyezzük: Európának saját gyártókapacitásra van szüksége, Romániának pedig valódi ipari szerepet kell építenie ebben az ökoszisztémában – nem maradhat pusztán felvevőpiac. Ez a lényeg: nem importált fegyvereket vásárló ország akarunk lenni, hanem olyan, amelyik maga gyárt, integrál és tesztel – az Európai Unión belül, a kontinensen kívüli beszállítóktól való függést csökkentve.
Több okból is jó ez nekünk
Először: mert épp abban a pillanatban épül ez a gyár, amikor a legnagyobb szükség van rá. Miközben orosz drónok hullanak a Duna-deltára és a román légtérbe, kissé más a színezete annak, hogy Kolozsváron most éppen elfogódrónokat kezdenek gyártani – azok pontosan az a fajta olcsó, hatékony eszköz, amellyel az ilyen berepüléseket kezelni lehet, F-16-osok és drága rakéták bevetése nélkül. A védelem, amiről az elmúlt hetekben annyit beszéltünk, itt ölt fizikai formát, egy kolozsvári gyártócsarnokban.
Másodszor: mert ez a helyes modell az ukrán-európai együttműködésre. Nem sajnálkozás, nem üres szolidaritási nyilatkozat, hanem kölcsönösen hasznos partnerség: Ukrajna adja a vérével megszerzett tudást, mi adjuk a technológiát, a gyártóbázist és az uniós beágyazottságot – és a végén mindkét fél erősebb lesz. Ukrajnának is jó (a szöveg szerint az üzem az ukrán igényeket is kiszolgálja), Romániának is jó, Európának is jó. Ilyen az, amikor a szolidaritás nem költség, hanem befektetés.
És harmadszor – valljuk be, egy kis erdélyi büszkeséggel –: mindez Kolozsváron történik. Az a Kolozsvár, amely az elmúlt években a román tech- és startupvilág egyik központjává vált, most a kontinens formálódó védelmi iparának is szereplője lesz.
Egyelőre annyi biztos, hogy ősszel legördülnek az első, Kolozsváron gyártott drónok, és ha a tervek beválnak, néhány éven belül havi tízezres nagyságrendben folyik tovább a termelés. Egy olyan korban, amikor a mi légterünkben is orosz drónok keringenek, ez a hír pontosan olyan, amilyenből többet szeretnénk: valaki nem panaszkodik, nem vár, hanem épít. Méghozzá itt, nálunk.
Ugar
Felhasznált források: G4Media, Start-up.ro, StartupCafe, Defense România, HotNews
Tetszett a cikk?
Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal
Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR
Gesta-ajánló:

Egy kibontakozó férfiszerelem pillanatképe: Putyin zseninek nevezte Muskot
Vlagyimir Putyin szerint Oroszország a politikai ellentétek ellenére is szorosan együttműködik amerikai űripari partnereivel, köztük Elon Muskkal, akit „zseniális embernek” nevezett. Az orosz elnök egy moszkvai kiállításon méltatta a SpaceX alapítóját, alig egy nappal azután, hogy Musk az orosz műholdrombolás veszélyével indokolta a Starlink ukrajnai katonai használatának korlátozását.

Előbb a választás, aztán Irán: újabb csapásokra készülhet Washington
Az Egyesült Államok diplomáciai és katonai csatornákon arra figyelmeztetett több Perzsa-öböl menti arab államot, hogy a november 3-i amerikai félidős választás után egy „rövid, de intenzív” Irán elleni hadjáratra készüljenek. A Wall Street Journal értesülése szerint Donald Trump még nem hozott végleges döntést, de egy nagyszabású támadás felé hajlik, amely iráni infrastrukturális és nukleáris…

Trump visszakötné Európát az orosz gázra
2018-ban még azért korholta Németországot, mert amerikai katonai védelemre támaszkodik Oroszországgal szemben, miközben az energiavásárlásaival milliárdokat juttat Moszkvának, most pedig tárgyalói vetették fel az orosz gáz európai értékesítésének újjáélesztését, sőt az Északi Áramlat helyreállítását is egy háborús rendezés gazdasági ösztönzőjeként.

Trumpiáda mára: a napelemek megsütik az állatokat
Donald Trump az amerikai élővilágra leselkedő újabb veszélyt azonosított : a napelemet, amely szerinte százszor forróbb egy tűzhelynél, és megsüti a ráugró állatokat. Az Egyesült Államok elnöke egy texasi kampányrendezvényen osztotta meg ezt a sajátos energetikai felfedezését, kijelentve, hogy a fekete panelek „megölik az összes állatot”. A történetből egyelőre nem derült ki, miért ugrálna…

Szele Tamás: És Kubával mi lesz?
Sajnos bármennyire is elege van a zsarnoki rezsimből a kubai népnek, mégsem valószínű, hogy fellázad ellene: intő példaként lebeg előtte az iráni ellenzék sorsa, akiknek szintén segítséget ígértek, és aztán hagyták őket lemészárolni. A gyakorlat azt mutatja, hogy Donald Trumpban nem szabad megbízni.