Most a 444-re csaptak le hibrid eszközökkel!
Ma reggel jelent meg a 444 oldalán a hír, miszerint a NAV kommandós egységének vezetőjét őrizetbe vették, mert drogügyletekben vett részt. A történet azonban hamar fordulatot vett: az érintett vezető külföldi nyaralásáról jelentkezett be a 444-nél, és közölte, hogy köszöni, jól van, sem gyanúsítottként, sem tanúként nem hallgatták ki semmilyen ügyben.
A történet nem példa nélküli: a Magyar Hang, szintén ellenzéki lap, korábban hasonló csapdába futott bele. Akkor arról írtak, hogy a Szíriából menekülő Bassár el-Aszad repülőgépe Ferihegyen landolt.
A két eset között több a hasonlóság, mint a különbség:
Mindkét esetben hajnalban vagy kora reggel érkezik egy „hír” a kiszemelt szerkesztőség e-mail-fiókjába. Az ügyeletes általában valamilyen „bizonyítékot” is kap mellé: a Magyar Hang esetében például egy valóban Ferihegyen készült fotót, amelynek azonban semmi köze nem volt a szíriai diktátorhoz.
A beküldött történet első ránézésre hihetőnek tűnik: Orbán Viktor keleti diktátorok iránti rajongása közismert, Aszad repülőgépe valóban eltűnt a radarokról az adott este, és még az is felmerült, hogy lezuhanhatott. Egy kevésbé rutinos ügyeletes, vagy a hírelőny iránti verseny lázában égő újságíró könnyen csapdába eshet, és közölheti a hírt – végül is a mellékelt „bizonyíték” alátámasztani látszik, és pár soros gyorshírként talán nem is tűnik akkora kockázatnak.
A 444 esetében nem tudni, milyen „bizonyítékokkal” próbálták megerősíteni a történetet, de a hír kitalálója nyugodtan számíthatott arra, hogy az Orbán-rendszer legendás korrupciója miatt egy ilyen sztori könnyen elterjed. Ha pedig az újságíró utánajár, legfeljebb annyit tudhat meg a szomszédoktól, - kiktől mástól, hiszen a kollégák semmilyen infót nem fognak kiadni egy újságírónak - hogy a NAV-os vezetőt már napok óta nem látták – ami igaz is, hiszen nyaral
Miért része mindez a hibrid háborúnak?
Az információs hadviselés egyik legfontosabb eszköze az ellenfél hírforrásainak hiteltelenítése. A Magyar Hang is sokat veszített a repülőgépes történet miatt. Ilyenkor ráadásul beindul az öncenzúra: a szerkesztőségek attól való félelmükben, hogy újra „bedőlnek” valaminek, immár a valós híreket és összefüggéseket is hajlamosak elhanyagolni. Hogy értsük a bizalmatlanság megteremtésének súlyát: a bicskei gyerekmolesztálós botrány is egy olvasói levél alapján indult el a 444-től!
Az újságírók megfélemlítésére kiváló eszköz lehet az álhírekkel való „beetetés”. A Magyar Hang esetében a kormánypárti csahosok nemzetbiztonsági kockázatokat emlegettek, három újságírót pedig végül poligráfos hazugságvizsgálatnak vetettek alá – ami nemcsak ijesztő lehet számukra, hanem egyenesen megalázó is.
A 444 is számolhat most azzal, hogy a kormánypárti sajtó vérszomjasan rájuk ugrik, és minden lehetséges fórumon „bizonyítékként” fogják lobogtatni az ügyet. Jön majd a jól ismert vádlista: külföldről pénzelik őket, magyarellenesek, bűnözőket támogatnak, aláássák a nemzetbiztonságot – és így tovább.
És minderre miért van szükség?
Az orosz érdekeket közvetítő kormánypárti sajtó mind Sebestyén József tragikus halálával, mind a kárpátaljai templom felgyújtásával lyukra futott: nem sikerült elérni azt a szintű hergelést, ami Moszkva számára is értékelhető eredményeket hozott volna – holott ez lett volna a cél. Közben azért jelentősen vesztettek a már amúgy sem létező hitelességükből is, így nem maradt más hátra, mint a klasszikus orosz hibrid hadviselési eszköz bevetése: egy intézményesített kérdésből ügyet kreálni – ez volt az álhírekkel való beetetés –, amire hivatkozva aztán fel lehet építeni a narratívát, miszerint lehet, hogy a kormánysajtó hazudott és propagandát terjesztett, de a másik oldal sem különb.
Ezt a játékot nagyban űzi Oroszország is, amikor az Ukrajna ellen indított háborúját próbálja igazolni, és az általa elkövetett háborús bűnöket igyekszik elkenni – legyen minden fél hibás, és akkor máris nem tűnik akkora gonoszságnak a gyerekkórház lebombázása.
Olvasd el az alábbiakat is!
Orbán Viktor magyarellenes pogromot készít elő Kárpátalján!
[EN] Is Viktor Orbán Following the Kremlin’s Playbook?
Hungary has joined Russia’s hybrid war against Europe
Magyarország belépett a hibrid háborúba Oroszország oldalán
A hibrid háború híreit pedig az alábbi linken tudod nyomon követni:
Did you like this article?
Support our work with a small donation
Secure payment via Stripe • Min. 2 EUR
Gesta recommendations:
Szele Tamás: A terror ébredése?
Si vis pacem, para bellum, mondták a rómaiak, aki békét akar, felkészül a háborúra. A fentiek ismeretében azt mondanám: nem árt egy kis készülődés. Egy kis fokozott figyelem. Az ördög nem alszik.
Tusványos: ismét a hazugság hálójában
Hivatalosan is megnyitották Tusványost, a Fidesz erdélyi nyári táborát – amelyet csak azért nevezünk így, mert a szervezők már rögtön azzal a hazugsággal nyitottak, hogy mintegy véletlenül, némileg ugyan a saját hibájukból, de eddig észre sem vették, hogy fideszes tábor lennének, szóval tökéletesen véletlenül, esetleg a fenyvesek Soros Györgyének aknamunkája miatt, de a közönségben az a kép…
Román vezető ügyész sommás megállapítása: „csődöt mondott ország"
Claudiu Sandu ügyész, a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) tagja és a Lia Savonea vezette informális csoport kritikusa egy szikár, kegyetlen látleletet tett közzé: „Egy csődöt mondott ország". Az apropó kettős – az EU Bíróságának a napokban született LIN II-döntése, amely szerint a román legfelsőbb bíróság elévülési gyakorlata sérti az uniós jogot, valamint a földhivatal feltörése. A következtetése…
Szirszkij ment, jött a 43 éves reformista – az utca írta át a hadsereg vezetését
Igen, Ukrajnában működik a demokrácia még háború idején is. Amikor Zelenszkij menesztette Mihajlo Fedorov védelmi minisztert, több tízezren mentek utcára a döntés ellen. Fedorov időközben visszakerült a védelmi politika csúcsára – ha más pozícióban is –, a tömeg viszont ennél többet akart: Olekszandr Szirszkij főparancsnok fejét, akit a hadseregreform kerékkötőjeként tartanak számon. És lássunk…
Havi két euró – ennyibe kerül Ukrajna támogatása
Radu Miruță ügyvezető védelmi miniszter szerdán két, a közbeszédben keringő állítást cáfolt meg: hogy „Romániának azért megy rosszul, mert Ukrajnát segíti", és hogy „a SAFE-program pénze külföldi cégekhez vándorol". Mindkettő hamis, és mindkettő gyanúsan pontosan illeszkedik abba a narratívakészletbe, amelyet Moszkva évek óta terjeszt a régióban. A számok pedig kegyetlenül egyszerűek: az ukrajnai…