Finnország lezárta a légterét

A finn hadsereg kedden bejelentette, hogy részlegesen lezárta az ország déli partja menti légteret, és korlátozta a tengeri forgalmat is az Oroszországgal közös határ közelében – az eltévedt drónok kockázata miatt. A Reuters szerint a korlátozás Kotka és Hamina városok térségét érinti, és azért vezették be, hogy a hatóságok szükség esetén biztonságosan be tudjanak avatkozni, akár le is lőhessék a betévedő drónokat.

Az ukrán hadsereg Oroszország elleni, nagy hatótávú támadásaiból tévednek át drónok a finn (és korábban az észt, lett, litván) légtérbe. Ukrajna ezen a nyáron felpörgette a Szentpétervár környéki orosz célpontok – kikötői olajlétesítmények, a kronstadti katonai bázis – elleni mélységi csapásait, és ezek egy része sodródik át a Finn-öböl fölött NATO-területre.

Ez első hallásra kínos lehet: hogyan, hát épp Ukrajna, akit támogatunk? De itt jön a lényeg, amelyet pontosan kell érteni. Egyrészt maga Finnország és a NATO is azt állítja, hogy a fő ok az orosz jelzavarás (jamming): Moszkva elektronikusan megzavarja a drónok navigációját, ezért térnek le a pályájukról és sodródnak át a határon. Vagyis a drón ukrán, de a betévedést jó eséllyel orosz zavarás okozza. Moszkva ezt persze tagadja, és épp fordítva, azzal vádolja Ukrajnát, hogy szándékosan tereli át a drónokat – ezt viszont semmi nem támasztja alá, és nincs is logikája, hiszen Ukrajnának a legrosszabb, ami történhet, hogy elidegeníti a NATO-szövetségeseit.

Másrészt – és ez fontos – Ukrajna nem tagad és nem hárít. Amikor tavasszal egy ukrán drón becsapódás nélküli robbanófejjel zuhant le Kelet-Finnországban, Kijev bocsánatot kért, és leszögezte: egyetlen drónt sem irányítottak Finnország felé. Sőt, a NATO balti tagállamokat ért incidensek után Ukrajna azt is megígérte, hogy előzetesen értesíti a szövetségeseket a tervezett oroszországi légicsapásokról. Ez a felelős szövetséges viselkedése – nem az agresszoré.

Mindez viszont azt is megmutatja, hogy a háború közvetett következményei a NATO teljes keleti és északi peremét elérték – a Duna-deltától a Finn-öbölig. És azt is jól illusztrálja, milyen nehéz helyzetet teremt az orosz agresszió még a szövetségeseknek is: Finnország támogatja Ukrajna önvédelemhez való jogát, ugyanakkor jogosan kéri Kijevet, hogy csökkentse a drónok betévedésének kockázatát. A kettő nem zárja ki egymást: lehet valaki egyszerre Ukrajna-párti és óvatos a saját légterével – Helsinki pontosan ezt teszi.

És épp ebben rejlik a különbség a felelős és a felelőtlen reakció között. Finnország nem hisztériázik, nem fordul Ukrajna ellen, nem esik az orosz narratíva csapdájába, amely szerint „lám, az ukránok veszélyeztetnek minket". Ehelyett tárgyszerűen megteszi a szükséges óvintézkedést: lezárja a légteret, riadókészültségbe helyezi a légvédelmet, megvédi a saját polgárait – és közben pontosan tudja, hol a probléma gyökere. Nem Kijevben, hanem Moszkvában.

Mert végső soron minden szál ugyanoda vezet. Nem lennének eltévedt ukrán drónok a finn égen, ha nem lenne orosz agresszió, amely ellen Ukrajnának védekeznie kell; és nem sodródnának le a pályájukról, ha nem lenne orosz elektronikus hadviselés, amely megzavarja őket. A drón viselheti az ukrán jelzést – a felelősség akkor is azé, aki négy éve ezt a háborút folytatja. Mi pedig tartsuk észben: a háború nem valahol messze zajlik. Ott van a Finn-öböl fölött, a Duna deltájában, a NATO határai mentén – mindenütt, ahová Moszkva elviszi.

Felhasznált források: G4Media, Global Banking & Finance, NordiskPost, Ukrainska Pravda