NATO-támogatás Ukrajnának: 70 milliárd euró

A NATO szövetségesei 70 milliárd eurós katonai finanszírozási csomagot tárgyalnak Ukrajna számára, amelyet a szövetség július 7–8-i ankarai csúcstalálkozóján jelenthetnek be – adta hírül a Politico négy NATO-diplomatára hivatkozva. A javaslatot Németország terjesztette elő, és célja, hogy az ukrajnai támogatást kiszámíthatóbbá és átláthatóbbá tegye, egyúttal kezelje azt a régóta fennálló feszültséget, miszerint egyes szövetségesek aránytalanul nagy részt vállalnak a terhekből. Szép gesztus. Csak az a baj, hogy ez a 70 milliárd euró annak a számlának egy részlete, amelyet a Nyugat már évek óta halogatva fizet – miközben Ukrajna az életével fizetett érte.

A szám első hallásra impozáns, de érdemes megnézni, mi van mögötte. Hozzávetőleg 30 milliárd euró az Európai Unió által már korábban jóváhagyott hitelprogramból érkezne – vagyis nem új pénz, hanem már meglévő kötelezettség újracímkézve. A maradék 40 milliárd eurót a NATO-tagállamok kétoldalú vállalásaiból fedeznék. A csomag egyik legfontosabb újítása egy átláthatósági mechanizmus lenne, amely megakadályozná, hogy az országok ugyanazt a forintot – bocsánat, eurót – kétszer számolják el. Németország, amely már most is mintegy 11 milliárd euró kétoldalú segítséget tervez 2026-ra, a javaslatot a NATO külügyminiszterek múlt havi találkozóján tette az asztalra. Több diplomata azonban figyelmeztet: a tárgyalások még korai szakaszban járnak, végleges döntés nincs, és a megállapodás esetleg a hónap végén esedékes NATO-védelmi miniszteri találkozón születhet meg.

De álljunk meg egy pillanatra, és tegyük fel a kényes kérdést: mihez képest kevés ez a 70 milliárd?

Ukrajna évek óta nem egyszerűen harcol – hanem csak fél kézzel harcol, miközben a másik kezét a Nyugat fogja vissza. Nem engedték meg nekik, hogy csapásokat mérjenek oroszországi célpontokra. Nem kaptak időben elegendő légvédelmet. A nehézfegyverek szállítása hónapokig húzódott, mire az európai fővárosokban a politikai bátorság összegyűlt hozzá. Minden egyes késlekedés ukrán életekbe került – és eközben az orosz hadsereg tovább erősödött, tanult, alkalmazkodott.

Ukrajna mindezek ellenére tartja magát, de ne legyenek illúzióink: nem csupán saját függetlenségéért harcol. Ukrajna a mi védvonalunk is. Ha az ukrán ellenállás összeomlik – vagy összeomlott volna bármikor az elmúlt években –, az orosz hadsereg ma már közvetlenül határos lenne Romániával, Magyarországgal, azzal a Szlovákiával, ahol a nyíltan putyinbarát Fico a miniszterelnök, és Lengyelországgal, amelyet Moszkva történelmileg örök ellenségének tekint.

Gondoljuk végig, mit jelentene ez számokban. Nem 70 milliárd eurót – hanem olyan védelmi kiadásokat, amelyek minden érintett ország GDP-jének jelentős hányadát felzabálnák. NATO-csapatokat a határon, nem papíron - folyamatos készenléti állapotot, amelynek ára mérhetetlen.

A háttérben zajló tendenciák sem biztatóak. Az európai katonai támogatás Ukrajna számára 2026 elején kissé visszaesett: januártól áprilisig havonta 2 milliárd eurót különítettek el, szemben a 2025-ös azonos időszak havi 2,4 milliárd eurójával. Mark Rutte NATO-főtitkár felvetette, hogy a szövetségesek a GDP-jük 0,25 százalékát fordítsák Ukrajna megsegítésére – de ez az elképzelés ellenállásba ütközött Franciaországnál és az Egyesült Királyságnál egyaránt. Eközben Washington Donald Trump elnöksége alatt visszafogta a kijevi finanszírozást, ami részben éppen oka annak, hogy az európaiak most egy olyan csomagot próbálnak összerakni, amely az amerikai elköteleződéstől függetlenül is működőképes. Ukrajna NATO-nagykövete, Aljona Getmantschuk szerint a jövőbeli segítségnek a légvédelemre, a dróngyártásra és a nagyobb hatótávolságú lőszerekre kell összpontosítania – vagyis pontosan azokra a területekre, ahol Ukrajna a legtöbbet szenvedett a nyugati korlátok miatt.

Volodimir Zelenszkij megerősítette, hogy Ukrajna képviselteti magát az ankarai csúcstalálkozón, a kérdés tehát az, hogy a szövetségesek mit tesznek majd az asztalra – és hogy van-e bennük végre elég bátorság ahhoz, hogy ne csak a számokra legyenek büszkék, hanem arra is, amit azokkal valóban megvesznek. Mert a 70 milliárd euró sok pénz. De annak ára, ha Ukrajna elveszíti ezt a háborút, és az orosz hadsereg megjelenik Kelet-Közép-Európa határain, összehasonlíthatatlanul több lenne. Azt a számlát pedig már nem lehetne halogatni.

FORRÁS: BBC