Új szint: Ugar-olvasókat fenyeget a nagyváradi RMDSZ

Szerkesztőségünkhöz eljutott néhány aggasztó információ: a nagyváradi RMDSZ olyan személyeket keresett meg, akik megosztották az Ugaron megjelent, a nagyváradi premontrei rend templomával kapcsolatos legutóbbi cikkünket. Az elmondottak szerint a hangnem fenyegető volt, nem hiányzott a zsarolás sem az eszköztárból, amennyiben továbbra is Ugart osztanak meg — eh, titokban is lehet minket olvasni, fel lehet iratkozni a hírlevelünkre, és meg lehet nyomni a gombot, amely a Google keresőjében előrébb rangsorol minket. Ezt csak úgy mondom, hogy kevés ide az RMDSZ, de nézzük a sztorit tágabb kontextusban, mert a kontextus az az állat, amelyik nem kér enni, cserébe leviszi a szemetet — főleg a fejünkből. 

Szóval: több, egymástól különálló forrásból úgy értesültünk, hogy a nagyváradi RMDSZ Bíró Rozália-féle szekciója több embert is megfenyegetett azért, mert megosztották az Ugaron megjelent cikket, amely a nagyváradi premontrei rend templomának jövőbeni elbontását is felvetette mint lehetőséget. Az írás annak kapcsán született, hogy a kikért dokumentumok alapján láthatóvá vált: a Bihar megyei kulturális igazgatóság engedélyt adott a templommal egybeépült sekrestye módosításához, falak átmozgatásához és lebontásához stb. A részletek ebben a cikkünkben olvashatók.

Az írás nagyot ment az interneten, de ezen olyan sok csodálkoznivaló nincs: a néma leventét eljátszó, RMDSZ-hű erdélyi magyar sajtó vagy teljességgel mellőzi a premontreiek kálváriáját, vagy csak óvatosan, az RMDSZ felelősségét meg sem említve veti fel a kérdést néha, egy-egy cikk erejéig. Szalvétával fogják a faszt, mondaná erre a pasim, és bizony igaza lenne.

Nos, az nehezen képzelhető el, hogy odacsörgünk Bíró Rozinak, megkérdezzük, hogy „csókolom, az Ugartól vagyunk, ön fenyegeti az olvasóinkat?”, mire az adólejeinkből remekül élő asszony nemes egyszerűséggel rávágja, hogy „örülök, kedves Ugar, hogy felhívtak, igen, én fenyegetem őket, maguknak meg a jó kurva anyját”. Nem bánnám, ha ilyen világ lenne, de nincs. Szóval, olvasóink jelezték ezt a problémát, az első ilyen jelzést nem is vettük komolyan, a szokásos erdélyi pletykatenger cseppjének gondoltuk, de aztán érkezett egy újabb jelzés, amelyben már bővebben is informáltak minket a tulipános megkeresés tartalmáról, és ekkor már volt alkalmunk meggyőződni arról, hogy a fenyegetés valós, tényleg megtörtént. A nagyváradi Szabó Ödön–Bíró Rozi–Cseke Attila-trojka által vezetett úgynevezett érdekképviselet tehát azzal tölti érdekképviseletre tőlünk zálogba megkapott idejét, hogy cenzort játszanak a Pece-parti Párizsban.

A történet kontextusa azonban
még súlyosabbá teszi ezt az ügyet:

Az évtizedek óta húzódó premontrei ügyben a szövetség semmiféle segítő kezet nem nyújtott a meghurcolt apátnak és rendjének, de bizonyíthatóan összejátszott a nagyváradi önkormányzattal, mi több, a telekkönyvi átminősítést, amely később a jelenlegi problémák egyik legfőbb forrása lett, az úgynevezett érdekvédő szervezetünk gond nélkül megszavazta. Hogy szó ne érhesse a ház elejét, Szabó Ödön, a bihari RMDSZ és az őmegszentségteleníthetetlensége Böcskei László váradi katolikus püspök egyaránt áldozathibáztató közleményekkel jártak az élen abban a folyamatban, amely Fejes Rudolf Anzelm apát kilakoltatását vonta maga után, ezzel párhuzamosan pedig soha nem tettek érdemi lépést szent vagyonunk megvédése érdekében. Mindezeken túl az új magyar miniszterelnök, Magyar Péter megválasztása utáni napokban fogadta Kelemen Hunort, az „erdélyiek főnökét”, és a sajtó, illetve a Facebook nyilvánossága előtt szólította fel arra, hogy járjon el, tekintélyét vesse latba a nagyváradi apátság ügyében. Hunor bólintott, de ahogy átlépte a határt Ártándnál, elfelejtette az egészet. A történet csúcspontja, amikor nemrég pikámmerrel ütötték át a sekrestye falát - hajnali három órakor, mert szorgalmas népek laknak errefelé, a munkaidőnek is új értelmet adtak, hogy így jussanak be a templom mögötti részbe (a sekrestyébe), amelyet aztán el is zártak az önkormányzat dicső emberei. Demeter félig sem kiebrudalt kulturális miniszter szerint mindez nagyon is rendben van, nincs itt semmi látnivaló, de főleg nem műemlékvédelmi. Érdekes, akkor vajon holnap hajnali négykor átüthetem egy ütvefúróval a nappaliját?

Az Ugar szerkesztősége innen is üzeni a nagyváradi, a bihari és úgy általában az RMDSZ-nek, hogy tesókáink, nincs vége, hosszabbítsuk meg Bicskéig,. hátha ott vár titeket a Főni, ajándékba pedig kaptok bilincs, bilincs, rács, rács posztert! Sőt, minél inkább megpróbáljátok elhallgattatni a titeket kritizálókat, annál több mocskos, korrupt ügyeteket fog csontvázként előmászni a szekrényből, és többé nem engedjük magunkat érzelmileg sem zsarolni, hogy jaj, Istenem, meg kell szavazzuk a tulipánt, különben megesznek minket a románok, mert ilyent még az AUR sem tenne a magyarsággal és az apátsággal.

Karczag Anna