Gyorselemzés: Zelenszkij meggyilkolása és ez Európa elleni orosz támadás, mint következmény
Zelenszkij és Putyin találkozni fognak, a területi kérdésekről pedig ezen a találkozón fognak tárgyalni a felek – ez az „eredmény” született a tegnapi washingtoni nagy találkozón, minden egyéb jelenleg még csak médiazaj, semmitmondó, nem részletezett információ, mint az amerikai garanciavállalás. Lássuk a gyorselemzést.
Az uniós vezetőkkel folytatott maratoni tárgyalások közben Trump szünetet kért, hogy felhívja Putyint, ami meg is történt, majd azzal a hírrel tért vissza az uniós vezetők és Zelenszkij ukrán elnök elé, hogy az orosz elnök beleegyezett a kétoldalú találkozóba, azaz, Putyin–Zelenszkij tárgyalások jönnek. A Fehér Házból való távozása után az ukrán elnök röviden annyit nyilatkozott a területcserét firtató újságírói kérdésre, hogy ezek a Putyinnal való találkozóján kerülnek majd sorra.
Mindezekből logikusan, sziklaszilárdan és elkerülhetetlenül következik néhány dolog, amelyek nem zárják ki egymást:
Az oroszok megpróbálják majd meggyilkolni Zelenszkijt!
Ráadásul a találkozó – az eddigi pletykák és nem hírek szerint – Budapesten lenne, ami annyi, mintha Moszkvában tartanák. A merénylet lehetősége ugyan elméletinek tűnhet, de a történelem nagyon jól mutatja, hogy az oroszok szívesen nyúlnak ilyen eszközökhöz, ha az általuk ellenségnek tartott nép vezetőitől kell megszabadulni. Ismert az is: a teljes körű invázió első napjaiban az orosz különleges egységek kimondott célja volt Zelenszkij és családjának meggyilkolása, egy esetben alig 15 percen múlt, hogy ne kerítsék be az elnököt és stábját.
A Zelenszkij elleni merényletről és a Trump-adminisztráció ehhez kapcsolódó lehetséges érdekeiről már idén márciusban is volt szó: a népszerű román publicista és elemző, Cristian Tudor Popescu a B1 tévének adott interjújában fejtette ki, hogy a háborútól szabadulni akaró Trump hallgatólagosan, információs támogatást nyújtva segíthetné az ukrán elnök meggyilkolását.
Bármennyire is elrugaszkodottnak tűnik most ez az elképzelés, ne feledjük el: mind Trump, mind Putyin szeretné, ha Zelenszkij nem zavarna több vizet, jönne egy olyan ukrán elnök, akivel meg lehet egyezni stb. A tervet az is segítené, hogy a Putyin–Zelenszkij találkozó Budapesten történne, ahol a helyi hatóságok több mint szívesen nyújtanának segítő kezet egy ilyen terv kivitelezéséhez.
A másik következmény:
Putyin soha nem látott információs hadszíntérré teszi azt az Európát, amelyik jelenleg most épp azt találgatja, hogy ezt a műfajt eszik-e vagy isszák. Mert bármilyen területet is ajánljon Zelenszkij, ha ajánl, azt Putyin nem fogja elfogadni.
És fordítva, Putyin nem tud olyan ajánlatot tenni, amit Zelenszkij elfogadna, ez pedig azt jelenti, hogy Putyinnak immár a kezében van a lehetőség, hogy folytathassa a háborút, lévén a kettejük közötti tárgyalássorozat (ha lesz több is, de az első nem hoz majd semmilyen áttörést) tűzszünet nélkül kezdődik el, ami azt jelenti, hogy Putyin bombázhat tovább, viszont a tárgyalásokra hivatkozva kibújik az amerikai szankciók alól, esetleg kicsikar pár amerikai engedményt még.
Ez abból is látszik, hogy Trump azért továbbra is tolja Zelenszkijnek a „you need to make a deal” című ostoba szövegét. Putyin pontosan tudja, hogy az amerikai elvárás Zelenszkijjel szemben az, hogy megegyezzen, így hát az orosz háborús bűnös elnöknek csak egyet kell majd tennie: olyan ajánlatot fogalmazzon meg, amelyet Zelenszkij biztos visszautasít, ez pedig, lássuk be, nem egy megoldhatatlan feladat. Innen kezdve ismét Zelenszkij válik majd a „béke kerékkötőjévé”, amivel Putyin időt nyert, megússza az amerikai szankciókat, és tovább mélyül a transzatlanti repedés Európa és Amerika között.
Trump ígért ugyan némi biztonsági garanciákat Ukrajnának, de ezekről részleteket egyrészt nem lehet tudni, másrészt azt is ismertette az amerikai elnök, hogy ezekből a garanciákból Európának is ki kell vennie a részét – „Európa harcol az első vonalban, mi pedig támogatjuk őket”, valahogy így fogalmazott Trump. De ebből világosan látszik, hogy Ukrajna Amerikára csak közvetve számíthat, első számú partnerei pedig az Unió vezető államai lettek.
Putyin azt nagyon jól látja, hogy Amerika megszelídítésével nem nyert sokat, de még csak eleget sem, így hát a célja egyértelmű: megbontani az európai egységet, aláásni az Ukrajna iránti népi szimpátiát, megzavarni a Kijevet támogató kormányokat, lehetőség szerint megdönteni őket stb. (Arról, hogy az orosz háborús gépezetnek mennyire fontos és mennyire válik egyre fontosabbá Európa meggyengítése, már többször is írtunk az UGAR infón!) Az, hogy az orosz propaganda folytatódni fog, egy dolog, de arra kell készülnünk, hogy a Kreml pszichológiai hadviselésének egész armadája zúdul majd ránk, megtámogatva olyan aktív intézkedésekkel, mint az etnikai feszültségek kirobbantását célzó kárpátaljai machinációk, a moldovai parlamenti választások meghekkellése, a nyugat-európai putyinisták csatasorba állítása, a kémkedés felpörgetése stb.
Itt tartunk most, és egyelőre….
Tetszett a cikk?
Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal
Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR
Gesta-ajánló:

A Tate-fivérek ügye a miami bíróságon - megrázó vallomások
A dokumentumok egy érdekes részletre is fényt derítenek a Tate-fivérek védekezési taktikájából. Az amerikai igazságügy szerint a testvérek ismételten megpróbálták kideríteni a őket vádoló brit nők személyazonosságát; az ügyvédeik a bíróságon kérték az áldozatok nevének felfedését, a brit bírák azonban ezt elutasították, és fenntartották a védelmi intézkedéseket. Ez a mozzanat önmagában is sokatmondó: egy olyan ügyben, ahol a vád a nők megfélemlítése és kényszerítése, a védelem első dolga kideríteni, kik a vádlók. Nehéz nem meglátni ebben ugyanazt a mintát, amelyről a vallomások szólnak.

Repeta: ismét orosz drónt lőtt le a román légierő
Kevesebb mint huszonnégy órával az első után szombat reggel egy második drónt is lelőtt a román légierő – ugyanaz a pilóta, ugyanaz az F-16, ugyanaz a segédpilóta, mint pénteken. Az eszközt 8 óra 30 körül semmisítették meg a Duna-delta fölött, Sfântu Gheorghétől mintegy tíz kilométerre nyugatra, néhány perccel azután, hogy belépett a légtérbe. A tények mögött viszont most már a nagyobb kérdés…

Szele Tamás: A szibériai banán esete
Egyszóval: Oroszország nem változik, ha az életéről van szó, akkor sem. Hiába tudnak a veszélyről, míg nincs a nyakukon, nem érdekli őket, esetleg még várják is valami félreértés miatt – ha pedig megérkezik, ráfogják valaki idegenre vagy ellenségre. És végül úgyis ők halnak bele.

Kínai kémet fogtak a NATO-központban
Kémkedés gyanújával letartóztattak egy gyakornokot a NATO belga parancsnokságán. A belga szövetségi ügyészség szombati közlése szerint a kínai származású kanadai állampolgárságú nőt csütörtökön vették őrizetbe; azzal gyanúsítják, hogy egy „harmadik ország" javára kémkedett, és egy bűnszervezet tagja volt. A gyanúsított a mons-i SHAPE-en, a NATO legfőbb hadműveleti parancsnokságán dolgozott. Az…

SZELE TAMÁS: Orbán Viktor utolsó beszéde
Orbán Viktor tusványosi beszédét elmondta, és nem adott mást, csak mi lényege. A hallottak műfaját nehéz volna meghatározni, valami olyasmit prezentált nekünk, ami messze több a szürrealizmusnál vagy a mágikus realizmusnál, inkább tudósításnak tűnt abból a párhuzamos világból, ahol ő már elég hosszú ideje éldegél a mi költségünkön. Mindenesetre csak a kötőszavainak és névelőinek volt valamelyes…