Az FSZB lett az ország gazdája, Putyin a keményvonalasokra bízza magát

Amikor egy tekintélyelvű rendszer meggyengül, a vezetője jellemzően nem enged a szorításon, hanem még jobban ráhúzza. Pontosan ez történik most Oroszországban. A Kremlhez közeli forrásokra épülő Bloomberg-értesülés szerint Vlagyimir Putyin egyre inkább a titkosszolgálatra, az FSZB-re bízza az ország irányítását — miközben az orosz társadalomban csökken a hit a háború sikerében, a gazdaság küszködik, és az ukrán csapások egyre mélyebben hatolnak be az orosz hátországba. A politikai rendőrség pedig gyakorlatilag szabad kezet kapott.

A lényeg egy szemléletváltásban rejlik. Putyin hosszú éveken át a keményvonalas biztonsági és a mérsékeltebb, gazdaságközpontú csoportok között egyensúlyozott — most azonban szinte kizárólag azokra támaszkodik, akik az üzlet és a társadalom szigorúbb ellenőrzését szorgalmazzák. Ez pedig feszültségeket szít, mert az FSZB minden látható korlát nélkül terjeszti ki a befolyását. A hatalmi átrendeződés vesztesei a civil politikusok. Szergej Kirijenko, Putyin befolyásos belpolitikai stratégájának a súlya folyamatosan csökken — nem utolsósorban azért, mert őt tették felelőssé a közelmúltban folyatott orosz politikai műveletek kudarcaiért Örményországban, Moldovában és Magyarországon. A folyamatot Andrej Kolesznyikov politológus foglalta össze a legélesebben a Bloombergnek:

„Az FSZB az ország gazdasági társaságává, irányítójává vált. A politikai adminisztráció, a külügyminisztérium, valamint a pénzügyi és gazdasági blokk pusztán technikai személyzetté zsugorodott, amely a titkosszolgálati szemlélettel meghozott döntéseket hajtja végre."

A hatalom központja az FSZB második igazgatósága, amely a terrorizmus elleni küzdelemért és a politikai rend védelméért felelős — és amely a beszámolók szerint immár gyakorlatilag felügyelet nélkül működik. Ennek az osztálynak sötét múltja van: pontosan ez a részleg vette célba Putyin legismertebb ellenfeleit, az Egyesült Államok szankciókat vetett ki a vezetőjére Alekszej Navalnij 2020-as megmérgezése miatt, az Egyesült Királyság hasonlóan járt el az ügynökeivel szemben Vlagyimir Kara-Murza megmérgezése kapcsán, és ez az igazgatóság követte nyomon Borisz Nyemcov egykori miniszterelnök-helyettest is a 2015-ös, a Kreml melletti hídon elkövetett meggyilkolása előtt. Az osztály hatásköre a gazdaságra is kiterjed. A Bloomberg szerint az FSZB olyan gazdasági szereplőket is célba vesz, akiknek a vagyonát aztán a rezsim hűséges kiszolgálói között osztják szét — vagyis a politikai megfélemlítés és a gazdasági kisajátítás kéz a kézben jár.

Az igazgatóság élén Alekszej Szedov vezérezredes áll, Putyin régi harcostársa, akit még 2006-ban nevezett ki az elnök. A 71 éves titkosszolgálati vezető a beszámolók szerint közvetlen kapcsolatban áll Putyinnal — a karrierjét, akárcsak az elnök, a leningrádi (később szentpétervári) KGB-nél kezdte, néhány évvel Putyin után, a kilencvenes években pedig az orosz adórendőrséget vezette. A Bloomberg egyébként „nyugodt és rátermett vezetőként" jellemzi, aki szenvedélyes horgász. Szedov nevéhez fűződik az egyik legnépszerűtlenebb friss intézkedés is: ő volt a mobilinternet biztonsági alapú korlátozásának egyik legerősebb szószólója.

A megfélemlítés légköre magára az elitre is rátelepedett. Ella Panejak szociológus, az Új Eurázsiai Stratégiai Központ munkatársa mélyen elbizonytalanodottnak írja le az országban uralkodó hangulatot:

„Mindenki fél, mert senki sem tudja, kiért fognak eljönni."

Ez a félelem nem alaptalan. A Carnegie oroszországi elemzőinek értékelése szerint az orosz elit egyre inkább aggódik amiatt, hogy a rendszer képtelen megbirkózni a háború okozta növekvő kihívásokkal, és semmi jele annak, hogy Putyin kész volna érdemi változtatásokra. Sőt, akadnak arra utaló jelek is, hogy az FSZB részben maga gyártja a saját sikereit: az egyik, a szervezetet régóta figyelő jogász szerint a hivatal olykor „toborzóként" lép fel, ukrán titkosszolgálatnak kiadva magát csal tőrbe oroszokat, hogy aztán felmutathassa a „meghiúsított terrortámadások" statisztikáját. A múlt hónapban az FSZB 78 állítólagos, Ukrajna által szervezett merénylet megakadályozásáról számolt be az év eleje óta — a szakértők szerint ez példátlanul magas szám.

Az elnyomás felpörgése nem a semmiből jön. A rezsimre nehezedő nyomás nő az orosz hátországban egyre gyakoribb ukrán csapások és a magas kamatlábakkal küszködő gazdaság miatt. Ahogy a Bloomberg megjegyzi: az olajfinomítók, a hadiüzemek és a logisztikai raktárak elleni ukrán támadások mélyen behatolnak az országba, aláásva a Kreml állítását, hogy a háború ötödik évében ura a helyzetnek. A moszkvai Levada Központ friss közvélemény-kutatása szerint az oroszoknak már csak 50 százaléka hiszi, hogy az invázió sikeres lesz — ez 19 százalékpontos csökkenés az előző évhez képest. Vagyis alig egy év alatt az orosz társadalom közel ötöde vesztette el a hitét a győzelemben, de reálisabban szemlélve, minden második orosz hisz a végső győzelmében, és nem tudjuk, hogy a másik ötven százalék csak passzívan támogatja a háborút, egyáltalán foglalkozik-e vele, de komoly ellenzéknek nyoma sincs.

Ez a folyamat két, egymással ellentétes dolgot mutat egyszerre. Egyrészt a gyengeséget: egy magabiztos, sikeres rezsimnek nem kell a saját elitjét rettegésben tartania. Az FSZB térnyerése, a kisajátítások, a lehallgatások és a listázások mind annak a jelei, hogy a Kreml belülről bizonytalanabb, mint valaha az invázió kezdete óta. Másrészt viszont a veszélyt is: egy meggyengült, de a keményvonalasokra támaszkodó rendszer kiszámíthatatlanabbá és agresszívebbé válhat — mind befelé, a saját társadalma felé, mind kifelé.

Ugar

Kapcsolódó: