Cseh vizsgálat a Bestpay s.r.o ellen - AI fordítás magyarra

A Cseh Nemzeti Bank határozata, ügyszám: 2023/159125/650, kelt 2023. december 19-én,
iratszám: Sp/2022/423/573

NA PŘÍKOPĚ 28
115 03 PRÁGA 1
Pénzpiaci Felügyeleti Szekció II

Prágában, 2023. december 19-én
Ügyszám: 2023 / 159125 / 650
Iratszám: Sp/2022/423/573
Oldalszám: 96

HATÁROZAT

A Cseh Nemzeti Bank (a továbbiakban „közigazgatási szerv") mint a pénzpiac felügyeleti szerve a Cseh Nemzeti Bankról szóló, többször módosított 6/1993 Sb. számú törvény alapján, a fizetési forgalomról szóló, többször módosított 370/2017 Sb. számú törvény (a továbbiakban „fizetési forgalomról szóló törvény") szerinti fizetési forgalom felügyeleti szerve, valamint a bűncselekményekből származó jövedelmek legalizálása és a terrorizmus finanszírozása elleni egyes intézkedésekről szóló, többször módosított 253/2008 Sb. számú törvénnyel (a továbbiakban „AML törvény") előírt kötelezettségek teljesítésének felügyeleti szerve, az 500/2004 Sb. számú, többször módosított közigazgatási eljárási törvény (a továbbiakban „közigazgatási eljárási törvény") és a szabálysértésekért való felelősségről és az azokkal kapcsolatos eljárásról szóló, többször módosított 250/2016 Sb. számú törvény (a továbbiakban „szabálysértési törvény") alapján, a Sp/2022/423/573 iratszámú eljárásban – amely 2023. január 23-án az eljárás megindításáról szóló, 2023. január 20-i keltezésű, 2023/10272/570 ügyszámú értesítés kézbesítésével indult meg – a BESTPAY s.r.o. társasággal szemben, cégjegyzékszám: 041 11 648, székhelye: Purkyňova 74/2, 110 00 Prága 1 – Nové Město, az alábbiak szerint határozott:

A BESTPAY s.r.o. társaság, cégjegyzékszám: 041 11 648, Purkyňova 74/2, 110 00 Prága 1 – Nové Město, mint pénzforgalmi intézmény

i) 2020. január 25-étől 2021. november 15-éig nem alkalmazott hatékony belső ellenőrzési rendszert, mivel nem biztosította, hogy a belső ellenőrzést a belső ellenőrzés időszakos tervében meghatározott határidőkben végezzék el, hogy a belső ellenőrzés eredményei megfeleljenek az elvégzett belső ellenőrzések tényleges terjedelmének, hogy a belső előírásokkal megállapított szabályok betartásának független és objektív felülvizsgálata megtörténjen, valamint hogy a belső ellenőrzés feltárja az irányítási és ellenőrzési rendszer hiányosságait;

ii) 2020. június 1-jétől 2021. november 11-éig nem végezte megfelelően az ügyfél-átvilágítást az üzleti kapcsolaton kívüli ügylet lebonyolítása előtt, az üzleti kapcsolat létesítésekor és az üzleti kapcsolat fennállása alatt, amikor

a) 2021. január 4-étől 2021. február 17-éig, a következő kimenő tranzakciók végrehajtásakor: 1594764521 sz. – ügyfél: ________________ (5 000 EUR), 745568488 sz. – ügyfél: ________________ (4 405 EUR), 1534647287 sz. – ügyfél: ______________________ (1 200 EUR), 484244782 sz. – ügyfél: _____________________ (1 300 EUR), 380384198 sz. – ügyfél: __________________ (3 580 EUR), 161987916 sz. – ügyfél: ________________________ (4 960 EUR), 1989964471 sz. – ügyfél: __________________________ (3 900 EUR), 2002356602 sz. – ügyfél: _____________________ (3 000 EUR), 1689681990 sz. – ügyfél: _____________________ (4 850 EUR), 1050369298 sz. – ügyfél: __________________ (5 000 USD), nem végezte el megfelelően az ügyfél-átvilágítást az üzleti kapcsolaton kívüli pénzátutalásnál, amelynek értéke meghaladta az 1 000 EUR-t, mivel nem vizsgálta meg megfelelően az ügyletekkel érintett pénzeszközök vagy egyéb vagyon forrását;

b) az üzleti kapcsolat fennállása alatti ellenőrzés végrehajtásakor az alábbi ügyfeleknél: ___________________________________________ 2021. április 7-én és 2021. november 8-án, _____________________________________________ 2020. július 22-én, 2021. január 22-én és 2021. július 22-én, ___________________________ 2020. szeptember 3-án, 2021. március 3-án és 2021. szeptember 3-án, valamint _____________________ 2020. november 19-én, továbbá az üzleti kapcsolat létesítésekor és annak fennállása alatt végzett ellenőrzésnél az alábbi ügyfeleknél: _________________ 2020. augusztus 3-án, 2020. július 24-én, 2021. január 18-án és 2021. május 26-án, ________________________ 2021. június 22-én és 2021. július 29-én, valamint ____________________ 2020. augusztus 12-én, 2020. augusztus 20-án, 2021. február 15-én és 2021. augusztus 16-án, nem szerzett be és nem értékelt ki elegendő információt az üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről, és nem vizsgálta meg kellőképpen az ügyfelekkel fennálló üzleti kapcsolatokban érintett pénzeszközök forrását;

c) 2020. június 1-jétől 2021. november 11-éig, anélkül, hogy megfelelően felülvizsgálta volna az üzleti kapcsolat során végrehajtott ügyleteket annak megállapítása céljából, hogy azok összhangban vannak-e mindazzal, amit az ügyfélről, annak üzleti és kockázati profiljáról tudott, a következő 35 bejövő és kimenő tranzakciót bonyolította le, összesen 6 161 874,75 EUR értékben:

• ügyfél: _____________________________________ – bejövő fizetések 2021. március 18-án (469 840 EUR), 2021. március 25-én (156 960,75 EUR) és 2021. március 30-án (213 000 EUR) ezen ügyfél _____________, __________ és _______________________ bankoknál vezetett külső számláiról;

• ügyfél: _____________________________________ – kimenő fizetések 2021. március 18-án (460 940 EUR), 2021. március 25-én (154 000 EUR) és 2021. március 30-án (208 975 EUR) az ügyfél üzleti partnere – a _____________________________________________ társaság – javára;

• ügyfél: _____________________________________________ – kimenő fizetések 2020. június 1-jén (379 100 EUR), 2020. július 7-én (352 800 EUR) és 2020. augusztus 11-én (352 700 EUR) az ügyfél üzleti partnere – a ___________________ társaság – javára;

• ügyfél: _____________________________________________ – kimenő fizetések 2021. június 4-én (141 700 EUR), 2021. június 15-én (421 400 EUR) és 2021. június 21-én (345 000 EUR) az ügyfél üzleti partnere – a _________________________ társaság – javára;

• ügyfél: _________________________ – kimenő fizetések 2021. január 20-án (81 340 EUR) és 2021. május 31-én (93 226 EUR) az ügyfél üzleti partnere – a _______________ társaság – javára;

• ügyfél: _________________________ – kimenő fizetések 2021. szeptember 6-án (51 141 EUR) és 2021. október 7-én (91 652 EUR) az ügyfél üzleti partnere – a ___________________ társaság – javára;

• ügyfél: ___________________ – kimenő fizetések 2020. június 1-jén (376 072 EUR), 2020. július 7-én (350 000 EUR), 2020. augusztus 11-én (350 000 EUR), 2020. november 25-én (27 230 EUR) és 2020. november 26-án (48 300 EUR) ezen ügyfél _____________________________________ és ______________ bankoknál vezetett külső számláira;

• ügyfél: _______________ – kimenő fizetések 2020. szeptember 21-én (46 311 EUR), 2021. március 18-án (88 460 EUR) és 2021. május 31-én (87 906 EUR) az ügyfél üzleti partnere – a _______________ társaság – javára;

• ügyfél: _________________ – kimenő fizetések 2021. április 13-án (72 354 EUR) és 2021. augusztus 25-én (21 372 EUR) az ügyfél üzleti partnere – a ______________ társaság – javára;

• ügyfél: _______________________ – kimenő fizetések 2021. október 7-én (89 501 EUR) és 2021. november 11-én (83 208 EUR) az ügyfél üzleti partnere – a ______________________________________________________________________ társaság – javára;

• ügyfél: _______________________ – 2021. szeptember 15-én kimenő fizetés 49 013 EUR értékben az ügyfél üzleti partnere – a _________________________ társaság – javára;

• ügyfél: ____________________ – kimenő fizetések 2020. október 22-én (61 300 EUR) és 2021. május 6-án (91 027 EUR) az ügyfél üzleti partnere – a ________________ társaság – javára;

• ügyfél: ____________________ – kimenő fizetések 2020. december 16-án (72 908 EUR) és 2021. június 15-én (91 983 EUR) az ügyfél üzleti partnere – a ____________________________________________________________________________ társaság – javára;

• ügyfél: ____________________ – kimenő fizetések 2021. február 24-én (92 113 EUR) és 2021. október 18-án (89 042 EUR) az ügyfél üzleti partnere – a ______________________________________________________________________ társaság – javára;

ezzel megsértette

ad i) súlyosan a hatékony belső ellenőrzési rendszer alkalmazásának kötelezettségét az irányítási és ellenőrzési rendszer keretében a fizetési forgalomról szóló törvény 20. § (1) bekezdés d) pont 3. alpontja szerint, összefüggésben ugyanezen törvény 20. § (2) bekezdésével;

ad ii) súlyosan az ügyfelek ellenőrzési kötelezettségét az AML törvény 9. § (1) bekezdés a) pont 6. alpont, b) és c) pont, (2) bekezdés a), d) és e) pont értelmében;

A.

A BESTPAY s.r.o. társaságtól, cégjegyzékszám: 041 11 648, Purkyňova 74/2, 110 00 Prága 1 – Nové Město, a fizetési forgalomról szóló törvény 244. § (1) bekezdés b) pontja alapján megvonásra kerül a pénzforgalmi intézményi tevékenységi engedély, mivel magatartásával súlyosan megsértette ad i) a fizetési forgalomról szóló törvényben és ad ii) az AML törvényben előírt kötelezettségeket.

B.

A BESTPAY s.r.o. társaság, cégjegyzékszám: 041 11 648, Purkyňova 74/2, 110 00 Prága 1 – Nové Město, bűnösnek nyilváníttatik abban, hogy magatartásával

ad i) a fizetési forgalomról szóló törvény 226. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szabálysértést követett el a 2022. június 30-ig hatályos szöveg szerint;

ad ii) az AML törvény 44. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szabálysértést követett el,

amiért az AML törvény 44. § (3) bekezdés c) pontja alapján 2 000 000 CZK (azaz kétmillió cseh korona) összegű bírság kerül kiszabásra. A bírság a jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül esedékes, amelyet a Prágai Fővárosi Vámhivatalnak a Cseh Nemzeti Banknál vezetett számlájára kell befizetni, számlaszám: 3754-67724011/0710, állandó szimbólum: 1148, változó szimbólum: a fizető fél azonosító száma.

C.

A BESTPAY s.r.o. társaságnak, cégjegyzékszám: 041 11 648, Purkyňova 74/2, 110 00 Prága 1 – Nové Město, a közigazgatási eljárási törvény 79. § (5) bekezdése alapján, összefüggésben az 520/2005 Sb. számú rendelet 6. § (1) bekezdésével – az effektív kiadások és elmaradt kereset mértékéről, amelyet a közigazgatási szerv más személyeknek megtérít, valamint az eljárási költségek átalányösszegéről, a 112/2017 Sb. számú rendelet módosításaival – 1 000 CZK (azaz egyezer cseh korona) összegű eljárási költségátalány megtérítése kerül előírásra, amelyeket jogi kötelezettségének megsértésével idézett elő. Az eljárási költségek átalányösszegét a fent nevezett társaság köteles a jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a Cseh Nemzeti Banknak a Cseh Nemzeti Banknál vezetett számlájára befizetni, számlaszám: 115-69193891/0710, állandó szimbólum: 1148, változó szimbólum: a fizető fél azonosító száma.

INDOKOLÁS

Az eljárás résztvevőjének azonosítása

1. A BESTPAY s.r.o. társaság, cégjegyzékszám: 041 11 648, Purkyňova 74/2, 110 00 Prága 1 – Nové Město (a továbbiakban „az eljárás résztvevője"), a Prágai Városi Bíróságnál vezetett cégnyilvántartásba C 242665 iratszám alatt van bejegyezve, és üzleti tevékenységeként többek között a következő szerepel: pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása.¹ Az eljárás résztvevője 2020. január 25. napjától jogosult pénzforgalmi intézményi tevékenységre és a fizetési forgalomról szóló törvény 3. § (1) bekezdés a), b), c), e) és f) pontja szerinti pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására. Az eljárás résztvevőjének a jelen határozat kiadásának napján négy ügyvezetője van: Mgr. Marek Ploc, Gennady Yagupov, Alexey Smirnov és Gordon Gerard John Spencer.

Az eljárás megindítását megelőző lépések és az eljárás lefolyása

2. 2021. november 15-én az ellenőrzés megindításáról szóló, 2021/112788/CNB/650 ügyszámú értesítés kézbesítésével az eljárás résztvevőjénél ellenőrzés indult (a továbbiakban „Ellenőrzés"), amelynek tárgya a jogszabályok betartásának vizsgálata volt az eljárás résztvevőjének tevékenységi területein:

• a fizetési forgalomról szóló törvényben előírt egyes kötelezettségek;

• a bűncselekményekből származó jövedelmek legalizálásának és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése;

• a bankjegyek és érmék forgalmáról szóló 136/2011 Sb. számú törvény 33. §-ának betartása,

mégpedig az ellenőrzött időszakban, azaz 2020. január 25-étől 2021. november 15-éig, hacsak a továbbiakban másként nem rendelkezik (a továbbiakban „ellenőrzött időszak").

3. Az Ellenőrzés keretében a közigazgatási szerv által tett megállapításokról 2022. július 20-án, 2022/052071/CNB/650 ügyszám alatt ellenőrzési jegyzőkönyv készült (a továbbiakban „Ellenőrzési jegyzőkönyv").

4. 2022. szeptember 30-án az eljárás résztvevője kifogásokat nyújtott be az Ellenőrzési jegyzőkönyv ellen. A 2022. október 12-i, 2022/103529/CNB/650 ügyszámú kifogásokról szóló határozattal az ellenőrök felettese az eljárás résztvevőjének kifogásait elutasította.

5. A 2023. január 20-i keltezésű, 2023/10272/570 ügyszámú, hivatalból indított eljárás megindításáról szóló értesítéssel – amelyet az eljárás résztvevőjének 2023. január 23-án kézbesítettek – a közigazgatási szerv az eljárás résztvevőjével szemben szabálysértési eljárást és a pénzforgalmi intézményi engedély megvonására irányuló eljárást indított. A részletekre vonatkozóan a közigazgatási szerv az eljárás megindításáról szóló értesítésre utal. Egyidejűleg a közigazgatási szerv az eljárás résztvevőjének 10 munkanap határidőt szabott az eljárás megindításáról szóló értesítésben foglalt tényállásra vonatkozó nyilatkozattételre.

6. 2023. február 22-én az eljárás résztvevője kérelmezte az eljárás megindításáról szóló értesítésben foglalt ténybeli körülményekre vonatkozó nyilatkozattételi határidő meghosszabbítását 2023. március 31-éig. A közigazgatási szerv 2023. február 24-i, 2023/23292/570 ügyszámú átiratával az eljárás résztvevőjének kérelmét teljesítette.

7. 2023. március 31-én a közigazgatási szerv kézhez kapta az eljárás résztvevőjének nyilatkozatát az eljárás megindításáról szóló értesítésben foglalt ténybeli körülményekre vonatkozóan.

8. 2023. április 20-án az eljárás résztvevője szóbeli tárgyalás tartását kérelmezte. A közigazgatási szerv 2023. április 27-i, 2023/50669/570 ügyszámú átiratával az eljárás résztvevőjének kérelmét teljesítette, és 2023. május 22-ére szóbeli tárgyalást tűzött ki.

9. 2023. május 22-én 10:00 órától szóbeli tárgyalás zajlott az eljárásban, amelyről 2023. május 22-i, 2023/63103/570 ügyszámú jegyzőkönyv készült.

10. A közigazgatási szerv 2023. június 1-jei, 2023/67995/570 ügyszámú átiratával felszólította az eljárás résztvevőjét a vagyoni viszonyok figyelembevételéhez szükséges dokumentumok benyújtására, és egyidejűleg közölte vele, hogy 2023. június 30-ig nyilatkozatot tehet az eljárásban összegyűjtött, a döntés alapjául szolgáló iratokra vonatkozóan.

11. 2023. június 30-án a közigazgatási szerv kézhez kapta az eljárás résztvevőjének nyilatkozatát a döntés alapjául szolgáló iratokra vonatkozóan.

Az eljárás résztvevőjének tevékenységi jellemzői

12. A közigazgatási szerv e helyen célszerűnek tartja összefoglalni az eljárás résztvevőjének tevékenységi jellemzőit, mivel az eljárás résztvevőjének tevékenysége jelentős mértékben tükröződik a közigazgatási szerv által feltárt kötelezettségszegésekben, különösen a bűncselekményekből származó jövedelmek legalizálása elleni intézkedések területén, amelyet a továbbiakban AML-nek is nevezünk (az angol „Anti Money Laundering", azaz „pénzmosás" rövidítése).

13. Az eljárás résztvevője az ellenőrzött időszakban engedéllyel rendelkezett a következő pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására: készpénz befizetése és felvétele fizetési számlára, pénzátutalás, fizetési eszközök kibocsátása és kezelése, fizetési megbízás továbbítása és fizetési műveletek feldolgozása, amennyiben a felhasználó a kedvezményezett, valamint az ún. pénzküldés (pénzátutalás végrehajtása, amelynél sem a fizető fél, sem a kedvezményezett nem használja a fizető fél szolgáltatójánál vezetett fizetési számlát).

14. Az eljárás résztvevőjének tevékenysége az ellenőrzött időszakban elsősorban a fizetési forgalomról szóló törvény 3. § (1) bekezdés f) pontja szerinti pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására irányult, azaz az ügyfél fizetési számlájának igénybevétele nélküli pénzátutalásra. Szolgáltatásait elsősorban olyan külföldi állampolgároknak nyújtotta, akik tartósan tartózkodnak a Cseh Köztársaság területén – kizárólag természetes személyekről van szó, akik tartózkodási engedéllyel rendelkeznek vagy állandó lakóhellyel bírnak a Cseh Köztársaság területén. A szolgáltatás elnevezése: Money Remittance.² A társaság ezt a szolgáltatást kizárólag meghatalmazott képviselői hálózatán keresztül nyújtja. Az Ellenőrzés megindulásának napján az eljárás résztvevőjének összesen 113 meghatalmazott képviselővel volt szerződéses együttműködése, akik a Cseh Köztársaság mellett további 9 európai országban tevékenykednek.³

15. Másodlagosan az eljárás résztvevője a fizetési forgalomról szóló törvény 3. § (1) bekezdés c) pontja és az ehhez kapcsolódó, ugyanezen törvény e) pontja szerinti pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására összpontosít, amelynek keretében ügyfeleinek ügyfél-fizetési számlát nyit, amelyen keresztül az ügyfelek külföldi pénznemben fizethetnek üzleti partnereiknek. A benyújtott adatok szerint az eljárás résztvevője a fizetési forgalomról szóló törvény 3. § (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti pénzforgalmi szolgáltatásokat összesen 29 ügyfélnek nyújtja⁴ (részletesebben lásd a 47. bekezdést és az azt követő bekezdéseket).

Ténymegállapítások⁵

16. A közigazgatási szerv az Ellenőrzés keretében számos hiányosságot tárt fel a megfelelő irányítás és vezetés előfeltételeinek területén (fizetési forgalomról szóló törvény) és az ügyfél-átvilágítás területén (AML törvény).

17. A közigazgatási szerv előrebocsátja továbbá, hogy a tényállás ismertetésével egyidejűleg kezeli az eljárás résztvevőjének azon kifogásait, amelyek kizárólag a tényállásra vonatkoznak. Az eljárás résztvevője az eljárás megindításáról szóló értesítésben ismertetett megállapításokra összesen kétszer nyilatkozott írásban, mégpedig a 2022. március 31-i beadványban (itt nyilvánvalóan elírásról van szó, és 2023-as évet kellett volna feltüntetni), amelyet 2023/39389/570 ügyszám⁶ alatt iktattak (a továbbiakban „Bevezető nyilatkozat"). A Bevezető nyilatkozathoz az eljárás résztvevője összesen 84 mellékletet csatolt.⁷ Továbbá az eljárás résztvevője nyilatkozott a döntés alapjául szolgáló iratokra vonatkozóan (2023. június 30-i beadvány), amellyel egyidejűleg benyújtotta a vagyoni helyzet figyelembevételéhez szükséges dokumentumokat is⁸ (a továbbiakban „Nyilatkozat a döntés alapjairól").

18. Az eljárás résztvevője mindenekelőtt azt kifogásolja, hogy a közigazgatási szerv hiányos és helytelen ténybeli következtetésekből indul ki az AML törvény 9. §-a szerinti ügyfél-átvilágítás elvégzése során végzett ellenőrzés információinak és iratainak terjedelmét illetően, miközben az eljárás résztvevője által benyújtott kiegészítő iratokból nyilvánvaló, hogy az eljárás résztvevője kötelezettségeit megfelelően teljesítette.

19. A közigazgatási szerv előrebocsátja, hogy az eljárás résztvevőjének fent említett érvelésével nem ért egyet, mindazonáltal annak jellegére tekintettel e helyen arra a tényre kívánja felhívni a figyelmet, hogy az eljárás résztvevőjének kifogásait a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatával összhangban fogja kezelni, amely szerint a közigazgatási szerveknek az eljárás résztvevőjének kifogásainak kezelése során nem kell minden egyes részérvre részletesen reagálniuk, hanem ezeket a részérveket saját érvelésükkel en bloc cáfolhatják, amely – akár hallgatólagosan is – reagál az eljárás résztvevőjének kifogásaira. E tekintetben a közigazgatási szerv különösen a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság 2022. augusztus 12-i, 6 Afs 20/2022 – 87 számú ítéletére és az azt követő, a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság 2021. november 4-i, 1 Ads 149/2021-59 számú ítéletére hivatkozik. A közigazgatási szerv e tekintetben hivatkozik továbbá a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság 2018. szeptember 12-i, 5 Afs 72/2016 – 27 számú ítéletére is, amely szerint a bíróságok (és ennek megfelelően a közigazgatási szervek) nem kötelesek az eljárás résztvevőjének érvelését az általa előadott struktúrában kezelni.

¹ https://or.justice.cz/ias/ui/rejstrik-firma.vysledky?subjektId=898929&typ=PLATNY.

² Információnyújtásról szóló feljegyzés, kelt 2022. január 20-án, ügyszám: 2022/004386/CNB/650 (fájl: 01_uvodni_schuzka_20.01.2022.m4a, idő: 00:29:40-től 00:47:50-ig).

³ A Cseh Nemzeti Bank információs rendszeréből származó adatok – JERRS - Alapvető névjegy, 2021. november 15-i állapot.

⁴ A CNB által 2021. december 2-án átvéve, ügyszám: 2021/122509/CNB/650 (fájl: A list of corporate clients of BESTPAY.xlsx).

⁵ A használt rövidítések tekintetében a közigazgatási szerv – eltérő rendelkezés hiányában – az Ellenőrzési jegyzőkönyvben bevezetett és definiált rövidítésekre utal.

⁶ Iratanyag, iratszám: 47–91.

⁷ Iratanyag, CD az iratszám: 93.

⁸ Iratanyag, iratszám: 112–132.

20. Az eljárás résztvevője által a Bevezető nyilatkozatban előadott és a döntés alapjairól szóló nyilatkozatban nagyrészt megismételt kiterjedt ténybeli állítások összességükben semmiben nem ingatják meg az Ellenőrzés és a jelen közigazgatási eljárás keretében feltárt hiányosságokat. A közigazgatási szerv ezért számos helyen hivatkozik saját megállapításaira az eljárás résztvevőjének kifogásainak kezelése során. Az eljárás résztvevőjének ténybeli kifogásait nem összefoglalóan, egy helyen kezeli, hanem a nagyobb áttekinthetőség érdekében közvetlenül azoknál az egyes ténymegállapításoknál szerepelteti, amelyekre vonatkoznak.

21. A közigazgatási szerv előrebocsátja, hogy az eljárás résztvevője nem emelt ténybeli kifogásokat az I. rész – A megfelelő irányítás és vezetés előfeltételei (23. bekezdés és az azt követő bekezdések) megállapításaival szemben, sem a II. rész – AML területén tett ellenőrzési megállapítások a Money Remittance szolgáltatás mintavételes vizsgálatával kapcsolatban – ügyfél-átvilágítás fejezettel szemben; a határozat ezen részeiben ezért az eljárás résztvevőjének kifogásai és azok kezelése nem jelenik meg.

22. A közigazgatási szerv továbbá már e helyen összefoglalóan közli, hogy az eljárás résztvevője egyes ügyfelek esetében (II. rész – AML területén tett ellenőrzési megállapítások a RemitOne szolgáltatás mintavételes vizsgálatával kapcsolatban – ügyfél-átvilágítás) előadta, hogy a közigazgatási szerv megállapításait követően utólagos ügyfél-átvilágítást végzett, és megállapította, hogy azt helyesen végezte; ezzel azonban a közigazgatási szerv nem foglalkozik, mivel a lényeges az Ellenőrzés során feltárt tényállás, nem pedig az „utólagos" tényállás. A közigazgatási szerv nem foglalkozott részletesebben az eljárás résztvevő által hivatkozott, egyes ügyfelek ügyleteinél beállított limitek figyelemmel kísérésével sem, mivel a ténymegállapítások szempontjából (amint az alábbiakban részletesen kifejtésre kerül) az ilyen információ nem releváns.

I. A megfelelő irányítás és vezetés előfeltételei [ad i) rendelkező rész]

23. A fizetési forgalomról szóló törvény 19. § (1) bekezdése szerint a pénzforgalmi intézmény a 8. § szerinti tevékenységeit megfelelően és körültekintően végzi. A (2) bekezdés szerint a 8. § szerinti tevékenységek megfelelő és körültekintő végzésének biztosítása érdekében a pénzforgalmi intézmény irányítási és ellenőrzési rendszert alkalmaz.

24. A fizetési forgalomról szóló törvény 20. § (1) bekezdés d) pont 3. alpontja szerint a pénzforgalmi intézmény irányítási és ellenőrzési rendszere magában foglalja a belső ellenőrzési rendszert, amely mindig tartalmazza a pénzforgalmi intézmény tevékenysége független és objektív belső ellenőrzését biztosító belső auditot, valamint az így feltárt hiányosságok orvoslására vonatkozó egyértelmű ajánlások előterjesztését az irányítás megfelelő szintje felé.

25. A fizetési forgalomról szóló törvény 20. § (2) bekezdése szerint az irányítási és ellenőrzési rendszernek hatékonynak, egységesnek és arányosnak kell lennie a pénzforgalmi intézmény üzleti modelljéhez és tevékenységéhez kapcsolódó kockázatok jellegével, terjedelmével és összetettségével, mind összességében, mind részeiben.

A belső audit végrehajtása az időszakos tervvel összhangban

26. Az eljárás résztvevője az Ellenőrzés keretében többek között benyújtotta a Belső audit belső szabályzatot⁹ (a továbbiakban „BA belső szabályzat") és a BESTPAY s.r.o. pénzforgalmi intézmény 2021. évi belső audit tervét¹⁰ (a továbbiakban „BA terv").

27. A BA belső szabályzat elemzéséből megállapítást nyert, hogy az tartalmazza az audit-dokumentáció folyamatára (audit dossziéra) vonatkozó követelményeket. Az Ellenőrzés keretében begyűjtésre kerültek a BA terv szerint a 2021. március 12-étől 2021. május 15-éig terjedő időszakban végrehajtandó kiválasztott auditok teljes audit dossziéi. Az iratok benyújtásával egyidejűleg az eljárás résztvevője a következő nyilatkozatot¹¹ is megküldte: „A BESTPAY s.r.o. pénzforgalmi intézmény 2021. évi belső audit terve sajnálatos módon hibás információkat tartalmazott. Ahogy a(z) _______¹² társaság tájékoztatott minket, a határidők tévesen kerültek feltüntetésre (…). Megvalósítására 2022-ben kerül sor."

28. Az eljárás résztvevője ezután benyújtotta a belső audit javított tervét,¹³ amelynek elemzéséből megállapítást nyert, hogy a belső audit végrehajtásának határideje változott: az auditot 2022. február 21-én kellett volna megkezdeni és 2022. május 16-án befejezni, amikor az elvégzett auditról szóló zárójelentést ki kellett volna küldeni. Ehhez az eljárás résztvevője a 2022. március 2-án tartott megbeszélés¹⁴ során közölte, hogy a belső auditor a tervezett auditot nem kezdte meg. Azt a tényt, hogy az audit a fent említett határidőre nem indult el és nem folyamatban, az eljárás résztvevőjének 2022. május 19-i írásbeli nyilatkozata¹⁵ is megerősítette.

29. A fentiekből tehát következik, hogy a BA terv szerinti audit nem került végrehajtásra, és a belső audit a benyújtott javított belső audit terv szerint sem került végrehajtásra.

A belső ellenőrzési rendszer – belső audit

30. Az Ellenőrzés keretében az eljárás résztvevője többek között benyújtotta a BESTPAY s.r.o. társaság belső auditjáról szóló jelentést, auditált időszak: 2020. január 1. – 2020. december 31.¹⁶ (a továbbiakban „BA zárójelentés"), valamint azokat az iratokat^17,18, amelyeket az eljárás résztvevője a belső auditnak az audit elvégzéséhez átadott, amelynek kimenete az említett BA zárójelentés.

31. A benyújtott iratok elemzéséből megállapítást nyert, hogy a BA zárójelentés az „Auditált részleg: Kockázatkezelés" fejezetben táblázatos áttekintést tartalmaz az ügyvezetők felé irányuló belső jelentéstétel ellenőrzéséről (lásd az Ellenőrzési jegyzőkönyv 11. oldalán található 1. számú ábrát), azaz annak ellenőrzését, hogy a jelentéstétel ténylegesen megtörténik-e, illetve hogy a kimenetek archiválásra kerülnek-e és visszakereshetők-e.

32. A belső auditor ezt az ellenőrzést a végrehajtott belső ellenőrzések táblázatának (lásd az Ellenőrzési jegyzőkönyv 12. oldalán található 2. számú ábrát) és az eljárás résztvevőjénél ténylegesen végrehajtott jelentéstételi és ellenőrzési folyamatok összehasonlítása alapján végezte. A végrehajtott belső ellenőrzések táblázata (lásd az Ellenőrzési jegyzőkönyv 12. oldalán található 2. számú ábrát) a Társaságirányítás és belső ellenőrzés belső szabályzat¹⁹ (a továbbiakban „BE belső szabályzat") részét képezi, ahol ez a belső szabályzat a BA zárójelentés összeállításának egyik alapjául szolgált.

33. A BA zárójelentésben feldolgozott táblázatos áttekintés (a továbbiakban „BA táblázat") elemzéséből megállapítást nyert, hogy a belső auditor egyáltalán nem vette figyelembe a BE belső szabályzatban meghatározott, előre beállított jelentéstételi kritériumokat. Példaként – a BA táblázatban szereplő azon tételek, amelyeknél a közigazgatási szerv hiányosságokat állapított meg a belső auditor általi teljesítettként való megjelölésben és azok kezelésében:

• Kockázatkezelési jelentés – a kockázatkezelő küldi, a jelentéstételnek évente, mindig április 30-ig kell megtörténnie; a belső auditor a jelentéstételi kötelezettséget teljesítettként jelölte meg, noha az eljárás résztvevőjének nyilatkozata²⁰ szerint ez a kötelezettség ténylegesen nem teljesült, a jelentéstétel egyáltalán nem történt meg;

• Belső audit terv – a belső auditor küldi, a jelentéstételnek évente kell megtörténnie; a belső auditor a jelentéstételi kötelezettséget teljesítettként jelölte meg, noha az eljárás résztvevőjének nyilatkozata²¹ szerint a 2020. évi belső audit terv nem készült el, a jelentéstétel egyáltalán nem történt meg;

• BA zárójelentés – a belső auditor küldi, a jelentéstételnek évente kell megtörténnie; a belső auditor a jelentéstételi kötelezettséget teljesítettként jelölte meg, noha az eljárás résztvevőjének nyilatkozata²² szerint a BA zárójelentés (amely 2021. november 26-án készült) volt az első kimenet az első auditból, amelyet a(z) _____________ társaság végzett, a jelentéstétel tehát egyáltalán nem történt meg;

• Személyes adatok védelmi auditja – a compliance vezető küldi, a jelentéstételnek évente kell megtörténnie; a belső auditor a jelentéstételi kötelezettséget teljesítettként jelölte meg, noha az eljárás résztvevőjének nyilatkozata²³ szerint a személyes adatok védelmi auditját a compliance vezető egyáltalán nem végzi, a jelentéstétel tehát egyáltalán nem történt meg;

34. A fentiekből következik, hogy a belső auditor a kiválasztott kritériumokat teljesítettként értékelte, noha azok bizonyíthatóan nem teljesültek. A belső audit azon állítása²⁴, miszerint „az átadott és generált kimenetek archiváltak és visszakereshetők", nem felelt meg az eljárás résztvevőjénél fennálló tényleges állapotnak.

35. A BA zárójelentésben feldolgozott BA táblázat további elemzéséből megállapítást nyert, hogy a belső auditor egyáltalán nem vette figyelembe a BE belső szabályzatban meghatározott jelentéstételi kritériumokat, különösen a compliance jelentések jelentéstételi gyakoriságára vonatkozóan. A belső auditor ezen a területen nem a beállított paraméterek szerint járt el, amikor átnevezte a jelentéstételt „Compliance tevékenységi jelentések"-re, és különösen a jelentéstétel gyakoriságát évesre változtatta. A belső auditor ezen eljárásában tehát hiányosságok kerültek megállapításra, amelyek abban álltak, hogy nem valósult meg az eljárás résztvevőjének belső előírásaival megállapított szabályok betartásának független felülvizsgálata.

⁹ A CNB által 2021. december 2-án átvéve, ügyszám: 2021/122509/CNB/650 (fájl: 2020_09_Interni audit_BESTPAY.pdf).

¹⁰ A CNB által 2021. december 2-án átvéve, ügyszám: 2021/122509/CNB/650 (fájl: Plán_IA_BESTPAY_2021.pdf).

¹¹ A CNB által 2022. január 13-án átvéve, ügyszám: 2022/004888/CNB/650 (fájl: Průvodní dopis.pdf).

¹² Az ellenőrzött időszakban az eljárás résztvevőjének belső audit tevékenységét outsourcing formájában a(z) ____________ társaság biztosította, amellyel az együttműködés 2020. március 10-én kezdődött és 2022. április 30-án szűnt meg.

¹³ A CNB által 2022. január 13-án átvéve, ügyszám: 2022/004888/CNB/650 (fájl: Plán IA_Betspay_2021_oprava.pdf).

¹⁴ Információnyújtásról szóló feljegyzés, kelt 2022. március 2-án, ügyszám: 2022/019037/CNB/650 (fájl: 06_interní audit_2.3.2022.m4a, idő: 00:40:50-től 00:41:45-ig).

¹⁵ A CNB által 2022. május 19-én átvéve, ügyszám: 2022/051303/CNB/650.

¹⁶ A CNB által 2022. január 13-án átvéve, ügyszám: 2022/004888/CNB/650 (fájl: Závěrečná zpráva_IA_BESTPAY_2020.pdf).

¹⁷ A CNB által 2022. január 13-án átvéve, ügyszám: 2022/004888/CNB/650 (fájl: Podklady pro ČNB - audit 2020).

¹⁸ A CNB által 2022. január 13-án átvéve, ügyszám: 2022/004888/CNB/650 (fájl: Průvodní dopis.pdf).

¹⁹ A CNB által 2022. január 13-án átvéve, ügyszám: 2022/004888/CNB/650 (fájl: 6d_Rizeni spolecnosti a vnitrni kontrola_BESTPAY.pdf).

²⁰ Információnyújtásról szóló feljegyzés, kelt 2022. március 2-án, ügyszám: 2022/019026/CNB/650 (fájl: 05_reklamace, stížnosti, incidenty, VKS_1.3.2022.m4a, idő: 00:31:03-tól 00:31:11-ig).

²¹ A CNB által 2022. január 13-án átvéve, ügyszám: 2022/004888/CNB/650 (fájl: Průvodní dopis.pdf).

²² Információnyújtásról szóló feljegyzés, kelt 2022. március 2-án, ügyszám: 2022/019037/CNB/650 (fájl: 06_interní audit_2.3.2022.m4a, idő: 01:07:06-tól 01:07:15-ig).

²³ Információnyújtásról szóló feljegyzés, kelt 2022. március 2-án, ügyszám: 2022/019037/CNB/650 (fájl: 07_compliance_2.3.2022.m4a, idő: 00:40:28-tól 00:40:35-ig).

²⁴ A CNB által 2022. január 13-án átvéve, ügyszám: 2022/004888/CNB/650 (fájl: Závěrečná zpráva_IA_BESTPAY_2020.pdf).

Jogi minősítés

36. A fizetési forgalomról szóló törvény 226. § (1) bekezdés d) pontja szerint, a 2022. június 30-ig hatályos szövegben, a pénzforgalmi intézmény szabálysértést követ el azzal, hogy nem alkalmaz irányítási és ellenőrzési rendszert ugyanezen törvény 20. §-ával összhangban.

37. Azzal, hogy az eljárás résztvevője 2020. január 25-étől 2021. november 15-éig nem alkalmazott hatékony belső ellenőrzési rendszert, mivel nem biztosította, hogy a belső audit a belső audit időszakos tervében meghatározott határidőkben kerüljön végrehajtásra, hogy a belső audit kimenetei megfeleljenek az elvégzett belső ellenőrzések tényleges terjedelmének, hogy a belső előírásokkal megállapított szabályok betartásának független és objektív felülvizsgálata megtörténjen, és hogy a belső audit feltárja az irányítási és ellenőrzési rendszer hiányosságait, súlyosan megsértette a fizetési forgalomról szóló törvény 20. § (1) bekezdés d) pont 3. alpontját, összefüggésben ugyanezen törvény 20. § (2) bekezdésével, amivel a fizetési forgalomról szóló törvény 226. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szabálysértést követett el a 2022. június 30-ig hatályos szöveg szerint.

II. AML területén tett ellenőrzési megállapítások a mintavételes vizsgálattal kapcsolatban [ad ii) rendelkező rész]

38. Az AML törvény 2. § (1) bekezdés b) pont 5. alpontja szerint az AML törvény alkalmazásában kötelezett személynek tekintendő a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására vagy elektronikus pénz kibocsátására jogosult személy.

39. Az AML törvény 7. § (1) bekezdése szerint: A kötelezett személy az ügyfél azonosítását legkésőbb akkor végzi el, amikor nyilvánvalóvá válik, hogy az ügylet értéke meghaladja az 1 000 EUR összeget, hacsak e törvény másként nem rendelkezik.

40. Az AML törvény 7. § (2) bekezdés b) pontja szerint: Az (1) bekezdésben meghatározott értékhatártól függetlenül a kötelezett személy az ügyfelet akkor is azonosítja, ha üzleti kapcsolat jön létre.

41. Az AML törvény 9. § (1) bekezdése szerint: Az ügyfél-átvilágítást a kötelezett személy az alábbi esetekben végzi:

a) az üzleti kapcsolaton kívüli ügylet lebonyolítása előtt, a 7. § (1) bekezdés szerinti feltételek teljesülése esetén

1. legkésőbb akkor, amikor nyilvánvalóvá válik, hogy eléri a 15 000 EUR vagy annál magasabb értéket,

2. politikailag kitett személlyel,

3. az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó rendelete vagy egyéb okok alapján magas kockázatúnak tekintendő harmadik országban letelepedett személlyel (a továbbiakban „magas kockázatú harmadik ország"),

4. a 11. § (7) bekezdés szerinti eljárással azonosított személlyel,

5. a 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kötelezett személy esetében legalább 2 000 EUR értékű ügyletnél, vagy

6. 1 000 EUR vagy annál magasabb értékű pénzátutalásnál,

b) a 7. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti azonosítási kötelezettség alá eső helyzetekben, legkésőbb az ügylet lebonyolítása előtt,

c) az üzleti kapcsolat fennállása alatt, vagy

d) a 2. § (2) bekezdés c) és d) pontjában említett esetekben, 10 000 EUR vagy annál magasabb értékű ügyletnél.

42. Az AML törvény 9. § (2) bekezdése szerint: Az ügyfél-átvilágítás magában foglalja:

a) az ügylet vagy üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről, valamint az ügyfél üzleti tevékenységének jellegéről szóló információk megszerzését és értékelését,

b) a tényleges tulajdonos személyazonosságának megállapítását és a személyazonosság megbízható forrásokból történő ellenőrzésére irányuló intézkedések megtételét, azzal, hogy ha az ügyfél a tényleges tulajdonosok nyilvántartásába vagy hasonló nyilvántartásba való bejegyzés kötelezettje, a kötelezett személy a tényleges tulajdonost mindig legalább ebből a nyilvántartásból vagy hasonló nyilvántartásból és egy további forrásból ellenőrzi, valamint annak megállapítását, hogy a tényleges tulajdonos politikailag kitett személy-e vagy olyan személy-e, akivel szemben a Cseh Köztársaság a nemzetközi szankciók végrehajtásáról szóló törvény alapján nemzetközi szankciókat alkalmaz,

c) ha az ügyfél jogi személy vagy vagyonkezelői alap, az ügyfél tulajdonosi és irányítási struktúrájának feltárását, valamint annak megállapítását, hogy e struktúrában szereplő személy nem olyan személy-e, akivel szemben a Cseh Köztársaság a nemzetközi szankciók végrehajtásáról szóló törvény alapján nemzetközi szankciókat alkalmaz,

d) az üzleti kapcsolat folyamatos nyomon követését, beleértve az adott kapcsolat során végrehajtott ügyletek felülvizsgálatát annak megállapítása céljából, hogy az ügyletek összhangban vannak-e mindazzal, amit a kötelezett személy az ügyfélről, annak üzleti és kockázati profiljáról tud,

e) az ügylettel vagy üzleti kapcsolattal érintett pénzeszközök vagy egyéb vagyon forrásának felülvizsgálatát, és

f) a politikailag kitett személlyel fennálló üzleti kapcsolat keretében a vagyon eredetének megállapítására irányuló megfelelő intézkedéseket is.

Money Remittance – ügyfél-átvilágítás
ad ii) a) pont rendelkező rész

43. Az ügyfél-átvilágításra vonatkozó AML kötelezettségek tényleges teljesítésének ellenőrzése céljából a Money Remittance szolgáltatás keretében végrehajtott tranzakcióknál a közigazgatási szerv 46 tranzakcióból álló ellenőrzési mintát választott ki, amelyeket az eljárás résztvevője a 2021. január 1-jétől az Ellenőrzés megindításának napjáig, azaz 2021. november 15-éig terjedő időszakban bonyolított le (lásd az Ellenőrzési jegyzőkönyv 61. és azt követő oldalain található 5. számú táblázatot).

44. Az ellenőrzési mintát alkotó tranzakciókra vonatkozó adatok elemzéséből a közigazgatási szerv megállapította, hogy a 2021. január 4-étől 2021. február 17-éig terjedő időszakban végrehajtott 10 kimenő tranzakció²⁵ esetében az eljárás résztvevője nem szerezte meg a pénzeszközök forrására vonatkozó információkat, noha 1 000 EUR-t meghaladó értékű pénzátutalásról volt szó (ezen felül ráadásul olyan adatról van szó, amelyet az eljárás résztvevőjének belső eljárásai²⁶ szerint kötelezően meg kellett volna szerezni/rögzíteni mindig, az átutalandó pénzeszközök értékétől függetlenül). Az adott megállapítással kapcsolatban az eljárás résztvevője közölte²⁷, hogy „a Money Remittance fizetési szolgáltatás végrehajtásához használt szoftver (információs rendszer) szállítója nem biztosította annak keretében a jövedelemforrás mező funkcionalitását oly módon, hogy az kötelezően kitöltendő legyen az együttműködő meghatalmazott képviselő részéről, és ezt csupán 2021. március 12-i dátummal tette meg, aminek következtében az e dátum előtt végrehajtott tranzakcióknál ez az adat általában hiányzik." A fentiekkel összefüggésben az eljárás résztvevője benyújtotta a(z) ________________________ társaság mint az alkalmazott információs rendszer szállítójának a nyilatkozatát/igazolását²⁸, amely alátámasztotta a fent idézett állítását, azaz hogy a vonatkozó mező az eljárás résztvevőjének igényei szerint csak 2021. március 12-i dátummal került meghatározásra.

45. A részletekre vonatkozóan a közigazgatási szerv az Ellenőrzés keretében tett megállapításokra utal (konkrétan az Ellenőrzési jegyzőkönyv 2.2.3. fejezetére).

46. Azzal, hogy az eljárás résztvevője a 2021. január 4-étől 2021. február 17-éig terjedő időszakban a fent említett 10 kimenő tranzakció végrehajtásakor nem végezte el megfelelően az ügyfél-átvilágítást az üzleti kapcsolaton kívüli pénzátutalásnál, amelynek értéke meghaladta az 1 000 EUR-t, mivel nem vizsgálta meg megfelelően az ügylettel érintett pénzeszközök vagy egyéb vagyon forrását, megsértette az AML törvény 9. § (2) bekezdés e) pontját, összefüggésben az AML törvény 9. § (1) bekezdés a) pont 6. alpontjával.

RemitOne – ügyfél-átvilágítás
ad ii) b) és c) pont rendelkező rész

47. A benyújtott iratokból kitűnik,²⁹ hogy az eljárás résztvevője a fizetési számla vezetési szolgáltatást kizárólag jogi személyeknek nyújtja (ún. korporátív ügyfélkör), két természetes személy történelmi számlájának kivételével, akik egyúttal az eljárás résztvevőjének társaságbeli tagjai. A fizetési számla vezetési szolgáltatás a Pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásáról szóló keretszerződés (a továbbiakban „KSz" vagy „keretszerződés") megkötése alapján kerül nyújtásra. A fizetési műveleteket kizárólag a RemitOne rendszerben dolgozzák fel. A RemitOne rendszer az ügyfél és a kedvezményezett adatait szankciós listák és PEP-listák ellenében értékeli. A nyilvántartás szabályszerűen elektronikusan történik a RemitOne rendszerben és papíralapon az eljárás résztvevőjének központjában. Elektronikus formában a fizetési adatok találhatók a RemitOne rendszerben, papíralapú vagy elektronikus formában az ügyféltől származó valamennyi irat. A papíralapú iratok a központ iratrendezőiben vannak elhelyezve. Az elektronikus változat a központ hálózati meghajtóján van tárolva.

48. A korporátív ügyféllel való első személyes kapcsolatfelvételre általában az engedélyezett személy, _______________________ közvetítésével kerül sor Moszkvában (az „external relationship manager" – ténylegesen a „front-office"), aki tevékenységét az eljárás résztvevő részére együttműködési szerződés alapján végzi. Ez a személy végzi az ügyfél személyes azonosítását, elkészíti a másolatokat és összegyűjti a vonatkozó okiratokat és dokumentumokat,³⁰ és az ügyféllel együtt Moszkvában társaláírja a vonatkozó dokumentumokat, beleértve az AML kérdőívet³¹ (a továbbiakban „AML kérdőív"), a Pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásáról és elektronikus számla vezetéséről szóló keretszerződést³² és az Üzleti feltételeket³³ (a továbbiakban „Üzleti feltételek"). Ez a személy ezután az összegyűjtött dokumentációt átadja a prágai központ relationship menedzserének, _________________ úrnak, aki az átadott iratokat az ügyfél-átvilágítás szempontjából ellenőrzi és felülvizsgálja, beleértve a szankciós listák elleni ellenőrzést. Ő készíti el az ügyfél kockázati profilját is. A kockázati profilt ezután a prágai központ compliance menedzserének nyújtják be, aki azt ellenőrzi és szükség esetén kiegészítéseket végez vagy további információk ügyféltől való bekérését javasolja („négy szem elve"). Magának a keretszerződésnek a megkötésére az ügyfél-átvilágítás keretében valamennyi releváns adat kiértékelését követően kerül sor, a prágai központ eljárás résztvevőjének meghatalmazott munkatársa aláírásával (második aláírás).

²⁵ Tranzakciók: 1594764521 sz. – ügyfél _____________ (5 000 EUR), 745568488 sz. – ügyfél ______________ (4 405 EUR), 1534647287 sz. – ügyfél ____________________ (1 200 EUR), 484244782 sz. – ügyfél __________________ (1 300 EUR), 380384198 sz. – ügyfél _________________ (3 580 EUR), 161987916 sz. – ügyfél _____________________ (4 960 EUR), 1989964471 sz. – ügyfél _____________________ (3 900 EUR), 2002356602 sz. – ügyfél _____________________ (3 000 EUR), 1689681990 sz. – ügyfél _____________________ (4 850 EUR), 1050369298 sz. – ügyfél __________________ (5 000 USD). Részletesebben lásd az Ellenőrzési jegyzőkönyv 61–63. oldalain található 5. számú táblázatot.

²⁶ A CNB által 2022. január 13-án átvéve, ügyszám: 2022/004888/CNB/650 (fájlok: 6h_Opatření AML_BESTPAY_2021_novelizovane_rev6_final.pdf; 6h_Opatření AML_BESTPAY_2021_novelizovane_rev10_final.pdf – különösen ezen dokumentumok 7. számú melléklete – Tranzakciós limitek a kockázati csoportokhoz viszonyítva).

²⁷ Információnyújtásról szóló feljegyzés, kelt 2022. március 31-én, ügyszám: 2022/031071/CNB/650 (fájl: 10_Záznam 31.3.2022 AML vzorek (1).m4a, idő: 00:32:31-től 00:33:00-ig).

²⁸ A CNB által 2022. május 2-án átvéve, ügyszám: 2022/045376/CNB/650 (fájl: Answers________.pdf).

²⁹ A CNB által 2021. december 2-án átvéve, ügyszám: 2021/122509/CNB/650; valamint Információnyújtásról szóló feljegyzés, kelt 2022. január 20-án, ügyszám: 2022/004386/CNB/650.

³⁰ Vonatkozó belső szabályzat: AML intézkedések.

³¹ AML kérdőív – a kötelezett személy ügyfelének nyilatkozata minta.

³² Keretszerződés – minta.

³³ Üzleti feltételek – minta.

49. A közigazgatási szerv az Ellenőrzés keretében a fizetési számla vezetési szolgáltatást igénybe vevő ügyfelek kiválasztott AML kötelezettségeinek teljesítésének ellenőrzése céljából ellenőrzési mintát kért, beleértve ezen ügyfelek kiválasztott ügyleteit is. Konkrétan összesen a közigazgatási szerv 7 ügyfelet (___________________________________, ___________________________________, _________________________, ______________, ______________, _______________________, __________________) és 36 ügyletet vizsgált meg.

50. A benyújtott iratok (teljes ügyfélmappák és a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására vonatkozó szerződéses dokumentáció; a kiválasztott fizetési tranzakciókhoz kapcsolódó valamennyi megőrzött dokumentum és egyéb nyilvántartás) elemzéséből az alábbiak kerültek megállapításra:

A. ______________________________________

51. A részletekre vonatkozóan a közigazgatási szerv az Ellenőrzés keretében tett megállapításokra utal (konkrétan az Ellenőrzési jegyzőkönyv 2.2.4. fejezet A. részére).

52. Az Ellenőrzés keretében benyújtott iratokból kitűnik, hogy az eljárás résztvevője 2019. május 22-én kötött keretszerződést a(z) ___________________________________ ügyféllel (amit az ügyfél 2019. május 8-án írt alá Moszkvában, majd az eljárás résztvevőjének képviselői társaláírtak 2019. május 8-án Moszkvában és 2019. május 22-én Prágában),³⁵ és hogy az ügyfél 2019. május 8-án Moszkvában kitöltötte és aláírta az AML kérdőívet (amelyet az eljárás résztvevőjének képviselői 2019. május 8-án Moszkvában, majd Prágában társaláírtak).³⁶ Egyidejűleg benyújtásra került egy újabb AML kérdőív is, amelyet az ügyfél 2020. február 26-án Moszkvában töltött ki és írt alá (amelyet az eljárás résztvevőjének képviselői 2020. február 26-án Moszkvában, majd Prágában társaláírtak).³⁷

53. A benyújtott iratokból továbbá kitűnik, hogy az ügyfél Curaçao szigetén (a Holland Királyság része) székhellyel rendelkező társaság, amelynek vezető testületi tagjai (board member) – igazgatók: A szintű igazgatóként _____________________________ asszony, aki Curaçaón rendelkezik állandó lakóhellyel és állampolgársággal, B szintű igazgatóként pedig _______________ úr³⁸ (orosz állampolgársággal és lettországi állandó lakóhellyel³⁹) és ___________ asszony⁴⁰ (lett állampolgársággal és észtországi állandó lakóhellyel), továbbá az ügyfél nevében eljárásra meghatalmazott személy (proxy holder) _____________ úr⁴¹, orosz állampolgársággal és oroszországi állandó lakóhellyel, illetve __________ úr, szintén orosz állampolgársággal és oroszországi állandó lakóhellyel, és hogy az AML kérdőívben tényleges tulajdonosként _________________ úr (50%) és _____________ úr (50%) került megjelölésre.⁴² A 2020. február 26-i AML kérdőívből a vezető testületi tagok tényleges változásai tűnnek ki, ahol _____________ asszony (B szintű igazgató) észtországi állampolgársággal és észtországi állandó lakóhellyel került feltüntetésre, továbbá az ügyfél nevében eljárásra meghatalmazott személy (proxy holder) személyében, ahol _______ úr helyett __________ úr szerepel, orosz állampolgársággal és oroszországi állandó lakóhellyel.

54. A benyújtott iratokból⁴³ kitűnik, hogy a(z) _________________________________ alapítványt a(z) _______________ társaság alapította (amelyet ______________________________ úr – proxy holder – képviselt), 2010. augusztus 20-i dátummal. A 2010. augusztus 23-i Alapítói utódkijelölési megállapodás (AGREEMENT DESIGNATION OF SUCCESSORS FOUNDER)⁴⁴ alapján az alapítvány létrehozója, a(z) _______________ társaság kijelölte utódját: a(z) ________________ társaságot a Brit Virgin-szigeteki székhellyel (amelyet __________ igazgató képvisel) és a(z) ______________ társaságot a Brit Virgin-szigeteki székhellyel (amelyet ___________ igazgató képvisel) – mindkét társaság így ténylegesen az alapítvány „új alapítójának" jogállását szerezte meg. Ezt követően a 2016. július 27-i Alapítói utód kinevezési okirat (DEED OF APPOINTMENT OF SUCCESSOR OF THE FOUNDERS)⁴⁵ alapján az alapítvány „új" alapítói, a(z) ______________ társaság (amelyet _____________________ igazgató képvisel)⁴⁶ és a(z) _____________ társaság (amelyet _____________________ igazgató képvisel),⁴⁷ mindkettő a Szent Kristóf és Nevis Föderáció területén székhellyel, kijelölték utódjukat (újabb „új alapító" jogállásban): a(z) _____________________________________ társaságot a Szent Kristóf és Nevis Föderáció területén székhellyel (amelyet ____________________ igazgató képvisel).^48,49

55. A benyújtott memorandumból (az alapítvány – a(z) ______________________________ ügyfél – jogi megalapítása) 2010. augusztus 20-i keltezéssel⁵⁰ és a 2019. január 3-i, illetve 2019. november 13-i cégkivonatok⁵¹ alapján kitűnik, hogy: az alapítvány célja vagyonából olyan intézmények és személyek részére kifizetéseket teljesíteni, amelyeket az igazgatótanács meghatároz, és ezen intézmények és személyek részére pénzügyi segítséget nyújtani kölcsönök, garanciák, évjáradéki szerződések és hasonlók formájában. Az alapítvány nem jogosult nyereséget elérni vállalkozás működtetésével. Az alapítvány céljának megvalósítására vagyonának megszerzése, birtoklása és kezelése útján törekszik. Az alapítvány jogosult vagyonát értékpapírokba, úgymint részvényekbe és egyéb részesedési jegyekbe, kötvényekbe és egyéb kamatozó adósság-követelésekbe bármely megnevezés alatt, valamint minden egyéb anyagi vagy immateriális, ingó vagy ingatlan vagyonba befektetni. A dokumentumok továbbá megállapítják az alapítvány jogosultságát vagyonának ingyenes átruházására. A memorandum szerint az alapítvány tőkéjét az alapító által befizetett vagyon és másoktól szerzett egyéb vagyon, ezen vagyon hozamai és minden egyéb törvényes forrás alkotja.

56. Az AML kérdőívet illetően – amelynek rovatait angolul töltötték ki (mind a 2019. május 8-i, mind a 2020. február 26-i kérdőívet) – az Esküvel megerősített nyilatkozat – pénzeszközök forrása (A SWORN DECLARATION – SOURCE OF FUNDS) rovatban a gazdasági tevékenység (Economic activity) és a bank vagy más társaság által nyújtott hitel/pénzügyi hozzájárulás (A credit, provided by a bank or another company) kerültek bejelölésre; a mellékelt megjegyzésnél (a gazdasági tevékenységre, az üzleti tevékenység típusára vonatkozó információk megadására (pl. szolgáltatások, termékek és áruk gyártása, menedzsment, konzultáció és tanácsadás, jogi szolgáltatások, könyvelési szolgáltatások…), hitel esetén a bank és a cél megjelölésére) az szerepel, hogy a társaság holdingstruktúrával rendelkezik: a tényleges tulajdonosok pénzeszközei/vagyona megtakarításainak megőrzése. A fizetési számla nyitás (Payment account opening) rovatban a megjegyzésnél (pl. a tervezett üzleti partnerségre, valutára, területre vagy tervezett területekre, üzleti partnerekre vonatkozó további releváns információk megadása) a(z) ____________________________________________⁵² szerepel – hozzájárulás (_____________________________ – unremunerated contribution), tehát itt az üzleti partner kerül megjelölésre.

57. Az eljárás résztvevője az ellenőrzött időszakra továbbá 5 ügyfél-kockázati profil értékelő űrlapot mutatott be, méghozzá 2020. február 20-i, 2020. március 23-i, 2020. szeptember 23-i, 2021. április 7-i és 2021. november 8-i keltezéssel.⁵³ Az ügyfél tevékenységének tárgyát tekintve ezek a kockázati profil űrlapok az AML kérdőívekkel azonos információkat tartalmaznak; a pénzeszközök forrásaira, az ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat céljára vagy jellegére, illetve az ezen üzleti kapcsolat keretében végrehajtott egyes fizetési műveletekre/ügyletekre vonatkozó közelebbi adatok a szóban forgó űrlapokon nem szerepelnek. A kockázati profil űrlapokból továbbá kitűnik, hogy az eljárás résztvevője B kockázati profilt állapított meg az ügyfélnek, mégpedig az ügyfél képviselőjének (proxy holder), azaz ____________ úrnak a székhelye országára tekintettel (a 2021. április 7-i kockázati profil esetében ezen felül az alanyra vagy személyre vonatkozó negatív információk vagy jelek fennállása miatt, nevezetesen amiatt, hogy a vezető testületi tag és a tulajdonos is orosz állampolgársággal rendelkezik). A kockázati profil űrlapok a megjegyzés rovatban további információkat rögzítenek, amelyek az ügyfél és a hozzá kapcsolódó személyek/szervezetek székhelyének, illetve lakóhelyének földrajzi elhelyezkedésére utalnak a Holland Antillák, Curaçao és a Brit Virgin-szigetek területén.

58. Noha a benyújtott iratokból kitűnik, hogy a tényleges tulajdonosok (_____________ és ______________) azonosítása kizárólag az AML kérdőívben feltüntetett adatokon alapul (ténylegesen tehát csupán egy esküvel megerősített nyilatkozat alapján), és a tényleges tulajdonosok nyilvánvalóan nem kerültek más (megbízható és független) forrásokból ellenőrzésre, az eljárás résztvevője a kockázati profil „azonosítható-e a tényleges tulajdonos?" rovatában A kockázati faktort jelölt, eltérően például a(z) ________________ és ___________________ ügyfelektől, amelyek esetében hasonló helyzetben (a tényleges tulajdonos esküvel megerősített nyilatkozat alapján történő megállapítása) B kockázati faktort rendelt hozzá ehhez a szemponthoz (lásd részletesebben e határozat ezen ügyfelekre vonatkozó részeit). A tényleges tulajdonos megállapítása tehát kizárólag esküvel megerősített nyilatkozaton alapul, amelyet semmilyen más dokumentáció nem támaszt alá, ami többek között tekintettel arra a tényre, hogy az ügyfél anonim jogi formával rendelkezik alapítvány (private foundation) formájában – ami önmagában is igen magas kockázati tényező –, tovább növeli az adott ügyfél kockázatosságát.⁵⁴

59. A közigazgatási szerv nyilvános forrásokból nem talált semmilyen további közelebbi információt a(z) ___________________________________ alapítványról.

60. A fentiekből kitűnik, hogy a(z) ___________________________________ ügyfél nyilvánvalóan számos kockázati tényezőt mutatott, mint például azt, hogy alapítványról volt szó, tehát anonim jogi formáról, amelyet gyakran használnak bűncselekményből származó jövedelem legalizálására; hogy ezen alapítvány és a hozzá kapcsolódó jogi és természetes személyek offshore országokban rendelkeznek székhellyel, illetve lakóhellyel, amelyek fokozott pénzmosási kockázattal járnak; hogy ezen társaságok képviselői egyidejűleg számos más társaságban is tisztségeket töltenek be (stróman-kockázat); vagy hogy az alapítvány tényleges tulajdonosai nem kerültek megbízható és független forrásokból megállapításra (átláthatatlan tulajdonosi struktúra). Sőt, maga az eljárás résztvevője is rizikósnak minősítette az ügyfelet és B kockázati profilt rendelt hozzá (noha a fent leírtaktól eltérő okokból). E nyilvánvaló kockázati tényezők ellenére azonban az eljárás résztvevője az ügyfél ellenőrzése során megelégedett annak teljesen általános nyilatkozatával, miszerint az alapítvány pénzeszközeinek forrását a tényleges tulajdonosok pénzeszközeinek/vagyonának megtakarításai képezik (Company is holding structure: savings of the funds / assets of the beneficial owners), anélkül, hogy ezeket a forrásokat releváns módon közelebbről ellenőrizte és megvizsgálta volna.

61. Az ügyfél üzleti tevékenységének jellegére és üzleti szándékaira vonatkozó, a benyújtott AML kérdőívekből és kockázati profil űrlapokból kitűnő nagyon általános információkon túl (amelyek lényegében csupán az e kérdőívekben feltüntetett információkat tükrözik), az eljárás résztvevője ugyan benyújtott olyan dokumentációt is, amelyből legalább az adott alapítvány általános alapítási célja kitűnik – nevezetesen az alapítvány vagyonából különböző, az igazgatótanács által meghatározott intézmények és személyek részére kifizetések teljesítése és ezen intézmények és személyek részére pénzügyi segítségnyújtás – azaz pénzeszközök utalása az ügyfél vezetésének döntése alapján további, különböző személyeknek, mindazonáltal ez az általánosan meghatározott cél sehol sincs kellőképpen közelebbről konkretizálva és ellenőrizve, a későbbi kapcsolódó ügyletek (lásd alább) által sem. Sőt, a(z) ___________________________________ ügyfél egyetlen üzleti partnerként a szintén ___________________________________________ alapítványt jelölte meg (amit az ellenőrzött időszakban végrehajtott tranzakciók története is alátámaszt, mivel gyakorlatilag valamennyi kimenő tranzakció ezen szervezet felé irányult),⁵⁵ amely szintén számos kockázati tényezőt mutat. Ezen nyilvánvalóan rizikós szervezet esetében szintén nem került megszerzésre és kiértékelésre elegendő mennyiségű információ az ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről, és megfelelően nem kerültek megvizsgálásra a pénzeszközök vagy egyéb vagyon forrásai, amelyekre az ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat vonatkozik (lásd alább az ezen ügyfélre vonatkozó ellenőrzési megállapításokat), ami a dolog természeténél fogva tovább növeli a(z) ___________________________________ ügyfél kockázatosságát is. A(z) _________________________________ ügyfél üzleti tevékenységének jellegéről és üzleti szándékairól megszerzett információk mennyisége tehát teljesen elégtelen, és nyilvánvalóan nem olyan terjedelemben került megszerzésre, amely lehetővé tette volna az üzleti kapcsolat és az abból fakadó megvalósított tranzakciók kellő nyomon követését.

62. Azzal, hogy az eljárás résztvevője az üzleti kapcsolat fennállása alatti ellenőrzés végrehajtásakor 2021. április 7-én és 2021. november 8-án⁵⁶ nem szerzett meg és nem értékelt ki elegendő mennyiségű információt az ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről, és továbbá azzal, hogy nem vizsgálta meg megfelelően a pénzeszközök forrásait, amelyekre az ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat vonatkozik, megsértette az AML törvény 9. § (2) bekezdés a) és e) pontját, összefüggésben az AML törvény 9. § (1) bekezdés c) pontjával.

Az eljárás résztvevőjének kifogásai

63. Az eljárás résztvevője kifogásolja, hogy elegendő mennyiségű információt értékelt ki az üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről. A begyűjtött iratokból megállapította, hogy a(z) _________________________________ holdingstruktúrájú társaság (a tényleges tulajdonosok pénzeszközeinek megtakarításai), és a fizetések célja összhangban állt a(z) ___________________________________ alapításával és működésével, azaz pénzügyi kontribúciók, többek között a tényleges tulajdonosok részére; ez egyúttal az alapítvány alapító okiratából is kitűnik. Ehhez bizonyítékként az AML kérdőívet _______________19.5.2019, a cégkivonatot ______________ és az alapító okiratot ______________ ajánlotta fel.

64. Az eljárás résztvevője ezután összefoglalta, hogy a(z) ___________________________________ a tényleges tulajdonosok vagyonának kezelése céljából került megalapításra,⁵⁷ és a kezelésből származó hozamok tovább kerülnek újraelosztásra más szervezetek részére, többek között az alapítói jogokkal rendelkező személyek, tehát a(z) ___________________________________ tényleges tulajdonosai javára is. Ezzel a céllal összhangban a(z) ___________________________________ közölte, hogy az eljárás résztvevőjének pénzforgalmi szolgáltatásait elsősorban a(z) ___________________________________________ alapítvány részére történő pénzügyi hozzájárulások céljára fogja igénybe venni, azaz olyan szervezet javára, amelynek tényleges tulajdonosai megegyeznek a(z) ___________________________________ tényleges tulajdonosaival.

65. Az eljárás résztvevő továbbá elegendő információkkal rendelkezett a már említett üzleti és személyes kapcsolatokra tekintettel az eljárás résztvevőjének ügyvezetője, _________________________________ és a(z) _________________________________ tényleges tulajdonosai között (lásd _________________ úr tisztségét a(z) _________________________________ társaságban). Ezen okból az eljárás résztvevője tudta, hogy a(z) ___________________________________________ alapítvány javára teljesített pénzügyi hozzájárulások a(z) ___________________________________ tényleges tulajdonosainak vagyonkezelése céljából történtek. A(z) ___________________________________ célja elsősorban kötvényinstrumentokba történő befektetés, illetve pénzeszközök hitelintézeteknél elhelyezett betétekben tartása volt. Tekintettel arra, hogy a 2016 és 2022 közötti időszakban az eurós betétek hitelintézeteknél 0%-os hozamot hoztak (a díjak beszámítása után a betétek akár negatív hozamot is eredményeztek), és a(z) ___________________________________ kötvénybefektetésekre 200 000 EUR belső limitet állapított meg, a(z) _________________________________ úgy döntött, hogy a pénzeszközöket a(z) ___________________________________________ alapítványra ruházza át, amely vagyonát más befektetési stratégia alapján fektette be (jellemzően részvényekbe, hitelekbe, private equity-be és kereskedelmi

³⁴ Az egyes dokumentumok megfelelő személyek általi aláírásához, beleértve a keretszerződést, lásd az alábbiakban az egyes ügyfelek ügyfélmappáira vonatkozó hivatkozásokat.

³⁵ A CNB által 2022. május 2-án átvéve, ügyszám: 2022/045328/CNB/650 (fájl: 19.05.________FRAMEWORK_AGR_2019.pdf).

³⁶ A CNB által 2022. május 2-án átvéve, ügyszám: 2022/045327/CNB/650 (fájl: 19.05.________AML_QUESTIONNAIRE_2019.pdf).

³⁷ A CNB által 2022. május 2-án átvéve, ügyszám: 2022/045327/CNB/650 (fájl: 20.03.________AML_QUESTIONNAIRE_2020.pdf).

³⁸ ________________ egyúttal az eljárás résztvevőjének társaságbeli tagja.

³⁹ A 2020. február 26-i AML kérdőív szerint magyarországi állandó lakóhellyel.

⁴⁰ Az ügyfél 2021. február 16-i határozata alapján __________ asszony halála miatt igazgatói tisztsége megszűnt (a CNB által 2022. május 2-án átvéve, ügyszám: 2022/045352/CNB/650, fájl: 21.03________BOARD_RESOLUTION_2021.pdf), a tisztség gyakorlásának megszűnése a 2021. április 7-i és 2021. november 8-i benyújtott kockázati profilokból is kitűnik (a CNB által 2022. május 2-án átvéve, ügyszám: 2022/045350/CNB/650, fájlok: 21.04.________AML_RISK_PROFIL.pdf és 21.11.________AML_RISK_PROFIL.pdf).

⁴¹ ______________ meghatalmazott személyként (proxy holder) szerepelt a(z) ___________________________________ és _________________________ ügyfelek esetében is (lásd részletesebben e határozat további részeit).

⁴² Nyilvános internetes forrásokból kitűnik, hogy ______________, ____________________ és _____________ valamint ___________ személyek a(z) __________________ alapítványon keresztül (amely egyébként szintén az eljárás résztvevőjének ügyfele) szerepelnek az offshore adatbázisban (OFFSHORE LEAKS DATABASE), amelyet a Nemzetközi Tényfeltáró Újságírók Konzorciuma (International Consortium of Investigative Journalists – ICIJ) tart fenn – (_____________________________________), mégpedig a kiszivárgott pénzügyi dokumentumok „Paradise Papers" elnevezésű tényfeltáró nyomozás adatbázisával összefüggésben, amelyek bemutatják, hogy befolyásos és rendkívül gazdag személyek hogyan fektetnek be titokban hatalmas összegeket adóparadicsomokba. A(z) _______________________________ személy ebben az adatbázisban a „Paradise Papers"-szel összefüggésben a(z) ______________________ társaságon keresztül szerepel. _________________ és _____________ valamint _______________ személyek továbbá az OFFSHORE LEAKS DATABASE-ben a(z) ________________ és _______________ társaságokon keresztül szerepelnek (e társaságok egyébként közvetlenül a(z) _____________________________________ ügyfélhez is historikusan kapcsolódnak – lásd alább a szövegben) az „offshoreleaks nyomozás" keretében.

⁴³ A CNB által 2022. május 2-án átvéve, ügyszám: 2022/045328/CNB/650 (fájl: 19.05._______MEMORANDUM_ASSOC.2019.pdf).

⁴⁴ A CNB által 2022. május 2-án átvéve, ügyszám: 2022/045353/CNB/650 (fájl: 19.05._______AGR_DESIGNATION_SUCCES_DEED.pdf).

⁴⁵ A CNB által 2022. május 2-án átvéve, ügyszám: 2022/045353/CNB/650 (fájl: 19.05._______APOINTMENT_SUCCES_DEED.pdf).

⁴⁶ A közigazgatási szerv a nyilvánosan hozzáférhető Opencorporates internetes adatbázisból megállapította, hogy ____________________ asszony, seychelle-i állampolgársággal, összesen 39 historikus bejegyzéssel – különböző brit társaságokban betöltött különféle menedzseri pozícióval rendelkezik. A közigazgatási szerv számos internetes bejegyzést talált ezen személyről, amelyek számos társaságban vezető pozícióban való résztvételét dokumentálják (különböző internetes adatbázisok), ugyanakkor egyetlen olyan internetes feljegyzést sem talált, amely bármilyen módon dokumentálná ezen személy tényleges menedzseri tevékenységét vagy szakmai alkalmasságát ennyi társaság vezetésére (stróman-kockázat).

⁴⁷ A közigazgatási szerv a nyilvánosan hozzáférhető Opencorporates internetes adatbázisból megállapította, hogy _______________________ úr, seychelle-i állampolgársággal, összesen 573 historikus bejegyzéssel rendelkezik – különböző társaságokban (Egyesült Királyság, Panama, USA stb.) betöltött különféle menedzseri pozíciókkal. A közigazgatási szerv számos internetes bejegyzést talált ezen személyről, amelyek számos társaságban vezető pozícióban való résztvételét dokumentálják (különböző internetes adatbázisok), ugyanakkor egyetlen olyan internetes feljegyzést sem talált, amely bármilyen módon dokumentálná ezen személy tényleges menedzseri tevékenységét vagy szakmai alkalmasságát ennyi társaság vezetésére (stróman-kockázat).

⁴⁸ A közigazgatási szerv a nyilvánosan hozzáférhető Opencorporates internetes adatbázisból megállapította, hogy ____________________ asszony összesen 430 historikus bejegyzéssel rendelkezik – különböző társaságokban (pl. Panama, Egyesült Királyság, Ciprus, Csehország) betöltött különféle menedzseri pozíciókkal. A közigazgatási szerv nyilvános internetes forrásokból továbbá megtudta, hogy ezt a személyt gyakran hozzák összefüggésbe csalásokkal és pénzmosással. Például a Bellingcat portál – amely tényfeltáró újságírással és nyilvánosan elérhető források segítségével történő információ-ellenőrzéssel foglalkozik – jelentésében említi ezt a személyt 92 társaságban való szereplésével és kriptovaluta-csalásokkal összefüggésben. Ezen személyről részletesebben lásd az Ellenőrzési jegyzőkönyv __________________________________________ ügyfélre vonatkozó részét is.

⁴⁹ A fent említett okiratot: DEED OF APPOINTMENT OF SUCCESSOR OF THE FOUNDERS valamennyi említett személy aláírta.

⁵⁰ A CNB által 2022. május 2-án átvéve, ügyszám: 2022/045328/CNB/650 (fájl: 19.05._______MEMORANDUM_ASSOC.2019.pdf).

⁵¹ A CNB által 2022. május 2-án átvéve, ügyszám: 2022/045351/CNB/650 (fájl: 19.05.________COMMER_REG_EXCERPT_2019.pdf) és ügyszám: 2022/045353/CNB/650 (fájl: 20.01.________COMMERCIAL_REG_2019.pdf).

⁵² A(z) _________________________________________ szervezet szintén az eljárás résztvevőjének rizikós ügyfele, amelyet az ellenőrzési mintába beválogattak és szintén elemzésnek vetettek alá – lásd részletesebben az Ellenőrzési jegyzőkönyv további részeit.

⁵³ A CNB által 2022. május 2-án átvéve, ügyszám: 2022/045328/CNB/650 (fájlok: 20.02.________AML_RISK_PROFIL.pdf, 20.03.________AML_RISK_PROFIL.pdf, 20.09.________AML_RISK_PROFIL.pdf) és ügyszám: 2022/045350/CNB/650 (fájlok: 21.04.________AML_RISK_PROFIL.pdf, 21.11.________AML_RISK_PROFIL.pdf).

⁵⁴ A tényleges tulajdonos esküvel megerősített nyilatkozatok segítségével történő megállapításának problematikájáról az ügyfél kockázatosságával összefüggésben részletesebben lásd például: https://www.financnianalytickyurad.cz/files/metodicky-pokyn-c-3-zjistovani-skutecneho-majitele-povinnymi-osobami.pdf vagy https://www.financnianalytickyurad.cz/files/metodicky-pokyn-c-9-kontrola-klienta-urceny-uverovym-a-financnim-institucim.pdf.

⁵⁵ A CNB által 2022. február 2-án átvéve, ügyszám: 2022/012590/CNB/650 (fájl: _______________________________________EUR_from_2020-01-25_till_2021-11-15.pdf).

⁵⁶

66. A pénzeszközök ellenőrzését illetően az eljárás résztvevője kifogásolja, hogy azokat szabályszerűen ellenőrizte, mivel számos dokumentum állt rendelkezésére, amelyek azonban adminisztratív mulasztásból nem kerültek feltöltésre az ügyfélmappába. Az eljárás résztvevője ezután a következő dokumentumokat terjeszti elő: Adóbevallások___________2006–2015, Adóbevallások___________2006–2015 (5. számú melléklet), Adóbevallások________________2008–2013, Adóbevallások____________________________2008–2013, Adóbevallások____________________2008–2013, Számviteli beszámoló________________2008–2013, Adóbevallások________________2008–2013. E dokumentumokból az következik, hogy (i) __________ úr jövedelme a 2006–2015 közötti időszakban meghaladta az 5 millió EUR-t; (ii) __________ úr jövedelme a 2006–2015 közötti időszakban mintegy 5 millió EUR volt; valamint az említett társaságok nyeresége a 2008–2013 közötti években meghaladta akár a 20 millió EUR-t is.

67. Az eljárás résztvevője ezután előadta, hogy a(z) _________________________________ azért nyitott fizetési számlát az eljárás résztvevőjénél, mert a(z) _________________________________ privát klientúrára specializálódott és inkább vagyonkezelésre és befektetésre összpontosító bankokban rendelkezett bankszámlákkal (____; _________, __________________), nem pedig folyó fizetési szamlák vezetésére. Noha az említett bankok fizetési szolgáltatásokat is nyújtanak, a szerződési feltételek a(z) ___________________________________ céljaira és a csoporton belüli szervezetek közötti együttműködésre nem voltak alkalmasak. Az eljárás résztvevője ezért előnyösebb szerződési feltételeket biztosított a tényleges tulajdonosok számára a csoporton belüli szervezetek⁵⁸ részére – különösen a csoporton belüli tranzakciók tekintetében. A csoporton belüli szervezetek számára az eljárás résztvevőjénél történő számlanyitás azért is kényelmes volt, mert az összes számlát egyetlen szervezetnél vezethették, ami a számlavezetést és a kölcsönös tranzakciók végrehajtását egyszerűbbé tette.

A közigazgatási szerv álláspontja

68. A közigazgatási szerv nem ért egyet az eljárás résztvevőjének kifogásaival és nem tartja azokat megalapozottnak. A 63–65. bekezdésben foglalt kifogásokat illetően az eljárás résztvevője túlnyomórészt csupán azt foglalja össze, amit a közigazgatási szerv már ismer. A közigazgatási szerv fentebb kifejtette, miért nem vezettek az eljárás résztvevő által begyűjtött iratok elegendő mennyiségű információ megszerzéséhez az ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről (lásd 51. bekezdés és az azt követő bekezdések). Az eljárás résztvevőjének kifogásai semmilyen módon nem világítják meg a megállapított tényállást. Ha az eljárás résztvevője azt állítja, hogy a 65. bekezdésben foglalt információkat __________________ úrnak az ügyféllel való kapcsolata révén ismerte, meg kell állapítani, hogy az AML ellenőrzés esetében a tudás önmagában nem elegendő, hanem a megszerzett és kiértékelt információkat visszakövethető módon kell rögzíteni; ellenkező esetben az AML ellenőrzés funkciója teljesen kiüresedne. Ezen okból a közigazgatási szerv feleslegesnek tartja __________________ úr, szül. _________, állandó lakóhely: _______________________________ tanúkénti kihallgatását, mivel nem világos, hogy egy ilyen bizonyíték miként járulna hozzá a tényállás tisztázásához.

69. Az eljárás résztvevőjének a pénzeszközök forrásainak ellenőrzésére vonatkozó kifogásait (66–67. bekezdés) sem tartja a közigazgatási szerv megalapozottnak. Mindenekelőtt hangsúlyozni kell, hogy az eljárás résztvevője a folyamatban lévő eljárásban olyan dokumentumokat (a tényleges tulajdonosok adóbevallásait, illetve a tényleges tulajdonosok birtokában lévő társaságok számviteli beszámolóit⁵⁹) terjeszt elő, amelyek (állítólagos) adminisztratív hiba folytán az Ellenőrzés során az ügyfélmappákból hiányoztak.

70. A közigazgatási szerv emlékezteti az eljárás résztvevőjét, hogy az AML törvény 16. § (1) bekezdés d) pontja szerinti kötelezettsége az ügyfél-átvilágítás keretében megszerzett információk és dokumentummásolatok megőrzése. A Cseh Nemzeti Bank 67/2018. számú rendeletének (az AML rendelet) 18. §-a szerint szintén köteles biztosítani az ügyfél-átvilágítás folyamatainak visszamenőleges rekonstruálhatóságát. A közigazgatási szerv tudatában van annak, hogy az AML rendelet 2021. június 30-ig hatályos szövegének 18. § (1) bekezdése nem tartalmazta az „azonosítás és ügyfél-átvilágítás" fogalmait, mindazonáltal ezen fogalmak kiegészítése inkább a kötelezett személyek kötelezettségeinek szóbeli pontosítását jelentette, mivel az AML rendelet 2021. június 30-ig hatályos szövegének 18. § (2) bekezdése már tartalmazta az „átvilágítás" fogalmát⁶⁰; továbbá megjegyzendő, hogy az AML rendelet 2021. június 30-ig hatályos szövegének 18. § (1) bekezdése a „kockázati profil értékelésének és megállapításának folyamata" visszamenőleges rekonstruálhatóságát írta elő, és a kockázati profil értékeléséhez és megállapításához szükséges az ügyfél-átvilágítás elvégzése. Nyilvánvaló tehát, hogy az ügyfél-átvilágítás keretében megszerzett információk és dokumentummásolatok megőrzésének és az ügyfél-átvilágítás folyamata visszamenőleges rekonstruálhatóságának biztosításának kötelezettsége az eljárás résztvevőjét már a(z) ______________________________________ ügyfél kezdeti átvilágításakor/folyamatos átvilágításai során is terhelte.

71. Az információmegőrzés követelményében kettős célt lehet felismerni: az egyik az annak biztosítására irányuló hatékony ellenőrzés lehetősége, hogy a kötelezett személyek teljesítik-e az AML/CFT terén fennálló kötelezettségeiket; a másik az illetékes hatóságok (különösen a büntetőeljárásban eljáró hatóságok) lehetősége a vonatkozó ügylet vagy üzleti kapcsolat rekonstruálására a nyomozás keretében, valamint a vonatkozó bizonyítékok biztosítására az ügylethez vagy üzleti kapcsolathoz kapcsolódó büntetőeljárás vagy más eljárás számára. Ezért a kötelezett személyek kötelesek megőrizni a lebonyolított ügyletekre – mind belföldi, mind nemzetközi ügyletekre – vonatkozó valamennyi szükséges nyilvántartást, mégpedig oly módon, hogy képesek legyenek haladéktalanul teljesíteni az illetékes hatóságok információszolgáltatási kérelmeit. Olyan információkról kell szólnia, amelyek elegendőek az egyes tranzakciók lefolyásának rekonstruálásához, és a megőrzés célja elsősorban a bűncselekmények üldözéséhez szükséges bizonyítékok megszerzése.

72. Az eljárás résztvevőjét az Ellenőrzés során a közigazgatási szerv többször is felszólította iratok előterjesztésére, többek között a teljes ügyfélmappák előterjesztésére, amit az eljárás résztvevője meg is tett. Meglepő tehát, hogy az eljárás résztvevője adminisztratív hiba folytán elfelejtette az ügyfélmappákba besorolni az állítása szerint ilyen lényeges dokumentumokat a pénzeszközök forrásának ellenőrzéséhez, és ezt arra tekintettel is, hogy ezen dokumentumok útján az eljárás résztvevője az ellenőrzési mintát alkotó valamennyi többi ügyfél esetében is igyekszik bizonyítani a pénzeszközök forrása ellenőrzési kötelezettségének teljesítését (lásd e határozat _________________________________________, ___________________________________, _____________________, ______________, _______________, ______________________ és ___________________ ügyfelekre vonatkozó részeit). Ha az eljárás résztvevője tényleg elfelejtette ezeket az iratokat az ügyfélmappákba besorolni, megfontolásra érdemes, hogy milyen módon működik az eljárás résztvevőjének ellenőrző mechanizmusa, ha nem képes biztosítani a teljes dokumentáció felügyeleti hatóságnak történő átadását, különösen akkor, amikor az Ellenőrzés keretében konkrét és teljes körű iratok előterjesztésére szólították fel.⁶¹

73. A közigazgatási szerv lényegesnek tartja azt is, hogy az eljárás résztvevője, aki ismerte az ellenőrzési megállapításokat, az Ellenőrzési jegyzőkönyvvel szembeni kifogások benyújtásakor ilyen kifogást egyáltalán nem emelt, és nem terjesztette elő a most előterjesztett iratokat azzal, hogy azok adminisztratív hiba miatt nem kerültek az Ellenőrzés során átadásra. Az eljárás résztvevőjének az Ellenőrzési jegyzőkönyvvel szembeni kifogásai pedig rendkívül részletesek és szinte minden ellenőrzési megállapításra reagálnak. Az eljárás résztvevő aligha „felejthette volna el", hogy valójában további kiterjedt iratok álltak rendelkezésére, amelyek segítették a pénzeszközök forrásának ellenőrzésében.

74. A közigazgatási szerv a fent kifejtett okokból jelentős kétségeit fejezi ki afelől, hogy az eljárás résztvevőnek a most előterjesztett iratok (a tényleges tulajdonosok adóbevallásai, illetve a tényleges tulajdonosok birtokában lévő társaságok számviteli beszámolói) már az ügyfél-átvilágítás és a pénzeszközök forrásainak ellenőrzése során rendelkezésére álltak. Ezekből a most előterjesztett iratokból pedig semmilyen módon nem következik, hogy ez ténylegesen így lett volna. Ezt a kétséget _________________ úr, szül. _________ esetleges tanúkénti kihallgatása sem oszlathatja el, amint azt az eljárás résztvevője javasolja, mivel ez a személy az eljárás résztvevőjéhez kötődik (az eljárás résztvevője szerint a korporátív ügyfelek onboardingját biztosító személy), tehát nem a priori független és pártatlan tanúról van szó, miközben a közigazgatási szerv már jelenleg is elegendő olyan jelzéssel rendelkezik, amelyek arra utalnak, hogy az eljárás résztvevőnek a most előterjesztett iratok ténylegesen nem álltak rendelkezésére.

75. A közigazgatási szerv továbbá hivatkozik a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság 2018. augusztus 30-i ítéletében (ügyszám: 6 Afs 76/2018 – 26) foglalt következtetésre, amelyből az következik, hogy amennyiben az ellenőrzés befejezését követően az ellenőrzött személy olyan iratokat nyújt be, amelyeket az ellenőrzés során nem adott át, noha azokat az ellenőrző hatóság kérte, a közigazgatási szervnek nem kötelessége az ilyen később benyújtott iratokat figyelembe venni. A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság közvetlenül megállapította: „Ezen felül (a fellebbező – a CNB kiegészítése) az egész adóellenőrzés során nem említette ezen okmány létezését. Igaz ugyan, hogy az adóhatóság soha nem kérdezte kifejezetten a felhasználás helyére és a munkák típusára vonatkozó adatok hiányáról, mindazonáltal legkésőbb az ellenőrzési megállapítások eredményeinek megismerésekor a fellebbezőnek ezt tudnia kellett, és semmi sem akadályozta abban, hogy haladéktalanul közölje az adóhatósággal, hogy ezeket az adatokat nyilvántartja, és azokat az adóhatóság valamilyen mulasztás folytán elnézhette. Mivel a fellebbező ezt csupán tíznapos késedelemmel tette meg, eljárását célzatosnak kell tekinteni, és az utólag bemutatott iratot nem kell figyelembe venni."

76. A közigazgatási szerv egyetért ezzel a következtetéssel; egyúttal emlékeztet arra, hogy annak jóváhagyása, hogy az ellenőrzés befejezését követően is folyamatosan újabb iratokat és dokumentumokat lehessen előterjeszteni, teljesen kiüresítené az ellenőrzés célját és hatékonyságát, mivel minden ellenőrzött személynek – különösen a ráépülő szankciós eljárás során – korlátlan lehetősége lenne az ellenőrzési megállapításokat „új" iratokkal megkérdőjelezni, amelyek különféle hibák miatt nem kerülhettek előterjesztésre már az ellenőrzés keretében, noha az ellenőrzés keretében teljes körű iratok előterjesztésére szólították fel. Ragaszkodni kell tehát ahhoz, hogy az ellenőrzött személy kötelezettsége és érdeke a teljes körű iratok előterjesztése az ellenőrzési törvény⁶² 10. § (2) bekezdésével összhangban; e kötelezettség elmulasztásának negatív következményei az ellenőrzött személy terhére esnek.

77. Ez a következtetés a jelenleg tárgyalt esetre is vonatkozik – az eljárás résztvevője az új iratokat csupán a 2023. március 31-i beadványával együtt terjesztette elő; az ellenőrzési megállapításokat pedig már 2022. július 20-án, az Ellenőrzési jegyzőkönyv kézbesítésével megismerte. Az Ellenőrzési jegyzőkönyvvel szembeni 2022. augusztus 15-i kifogásaiban a most előterjesztett iratok létezését nem említi (lásd 73. bekezdés). Az eljárás résztvevője tehát az új iratokat az ellenőrzési megállapítások megismerésétől számított 8 hónap elteltével terjeszti elő. A közigazgatási szerv ezért eljárását célzatosnak tekinti, és úgy véli, hogy ezen iratokat egyáltalán nem szükséges figyelembe venni. A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság által ítélt esetben pedig a célzatosság megállapításához csupán az ellenőrzési megállapítások megismerése és az új iratok benyújtása közötti 10 napos késedelem is elegendő volt.

78. Meg kell azonban jegyezni, hogy még ha az eljárás résztvevő ezen iratokkal az ügyfél-átvilágítás és a pénzeszközök forrásainak ellenőrzése során ténylegesen rendelkezett volna is, ezek az iratok akkor sem lennének elegendőek. Az eljárás résztvevő ezekkel lényegében a pénzeszközök eredetét kívánja bizonyítani, amelyeket szerinte a tényleges tulajdonosok jövedelmei képeznek, és közli, hogy __________ úr jövedelme a 2006–2015 közötti időszakban meghaladta az 5 millió EUR-t, __________ úr jövedelme a 2006–2015 közötti időszakban körülbelül 5 millió EUR volt; és az említett társaságok⁶³ nyeresége a 2008–2013 közötti években meghaladta akár a 20 millió EUR-t is. Nyilvánvaló tehát, hogy jóval korábban szerzett pénzeszközökről van szó, mint amikor az eljárás résztvevőjének a(z) ____________________________________ ügyféllel fennálló üzleti kapcsolata megkezdődött.⁶⁴ Ehhez az eljárás résztvevője ugyan közli, hogy tudomása szerint a(z) _________________________________ alapítványba történő befizetések főként a 2010–2013 közötti időszakban történtek, és 2015 után már nem került sor semmilyen befizetésre, ezért további iratokat nem kért; ez a következtetés azonban a benyújtott ügyfélmappából nem következik, azaz az eljárás résztvevője ezt semmivel sem dokumentálta; egyébiránt azt sem dokumentálta, hogy a(z) _________________________________ pénzeszközeinek forrása éppen a tényleges tulajdonosoktól származik.

79. Ami azonban a leglényegesebb: az eljárás résztvevő semmilyen módon nem ellenőrizte az állítólagosan a tényleges tulajdonosoktól származó pénzeszközök forrását. Az eljárás résztvevője egyszerűen úgy jelöli meg a(z) _________________________________ pénzeszközeinek forrását, mint „a tényleges tulajdonosok jövedelmeiből történt befizetések", anélkül, hogy a tényleges tulajdonosok jövedelmeit bármilyen módon ellenőrizte volna, anélkül, hogy bármilyen módon felderítette volna, milyen tevékenységből származnak e jövedelmek, ami teljes mértékben tagadja az AML ellenőrzés célját és értelmét. Megállapítandó tehát, hogy még ha az eljárás résztvevő az említett iratokkal az ügyfél-átvilágítás során ténylegesen rendelkezett volna is, ezek önmagukban nem elegendőek az ügylethez vagy üzleti kapcsolathoz kapcsolódó pénzeszközök vagy egyéb vagyon forrásainak ellenőrzéséhez, tehát az AML törvény 9. § (2) bekezdés e) pontjának megsértése továbbra is fennáll.

i. Bejövő tranzakciók – az eljárás résztvevőjénél a(z) _____________________________________ ügyfél részére EUR-ban vezetett számla feltöltése

80. A benyújtott iratokból kitűnik, hogy 2021. március 18-án, 2021. március 25-én és 2021. március 30-án a(z) _________________________________ ügyfél számlájára 469 840 EUR, 156 960,75 EUR és 213 000 EUR összegű bejövő tranzakciók kerültek végrehajtásra. A benyújtott iratokat összefoglaló és magyarázó információkat tartalmazó kísérőlevél⁶⁵ mellett, valamint az eljárás résztvevő RemitOne rendszeréből származó néhány képernyőkép mellett – amelyek bizonyos mértékben bemutatják a bejövő tranzakciókkal kapcsolatban végzett műveleteket – az eljárás résztvevője az adott tranzakciókhoz mindig benyújtott egy bankon belüli bizonylatot a fizetés összegéről, amely meghatározza, kitől származnak a pénzeszközök, melyik banktól és kinek a javára érkeztek⁶⁶, valamint a bankszámlakivonat azon részét, amely igazolja az összeg jóváírását az eljárás résztvevőjének számláján.⁶⁷

81. A benyújtott iratokból kitűnik, hogy mindhárom tranzakció esetében a(z) ___________________________________ ügyfél más pénzintézetnél vezetett saját számlájáról érkező fizetésről volt szó (tehát az eljárás résztvevőjének rendszerén kívüli, külső számláról érkező fizetés), és a pénzeszközök három különböző pénzintézetnél vezetett három különböző számláról kerültek az eljárás résztvevőjénél vezetett számlára átutalásra:

• a 2021. március 18-i bejövő fizetés (469 840 EUR összegben) az ügyfél _______________________ számú, a liechtensteini ______________ banknál vezetett számlájáról érkezett,

• a 2021. március 25-i bejövő fizetés (156 960,75 EUR összegben) az ügyfél _____________________ számú, a liechtensteini ______________ banknál vezetett számlájáról érkezett,

• a 2021. március 30-i bejövő fizetés (213 000 EUR összegben) az ügyfél _____________________ számú, a svájci ______________________ banknál vezetett számlájáról érkezett.

82. Mindhárom fizetést azonos leírás kísérte, nevezetesen: saját számla feltöltése a(z) __________________________________ javára (REPLENISHMENT OF OWN ACCOUNT IN FAVOR __________________________________). Az eljárás résztvevője a szóban forgó tranzakciókkal kapcsolatban közölte⁶⁸, hogy „az ügyfél más banknál vezetett számlájáról az eljárás résztvevőnél vezetett számlájára történő saját pénzeszközök átutalásáról van szó, tehát a saját számla feltöltéséről, ami a tranzakciók leírásából is nyilvánvaló, ahogyan azok a Felszólításban szerepelnek."

83. A szóban forgó ellenőrzési iratok elemzéséből megállapítást nyert, hogy az eljárás résztvevője végrehajtotta az adott tranzakciókat, azaz jóváírta a pénzeszközöket a(z) _________________________________ ügyfél számláján anélkül, hogy az adott tranzakciókat bármilyen közelebbi módon részletesebben megvizsgálta vagy ellenőrizte volna (lényegében megelégedett csupán azzal a ténnyel, hogy saját számla feltöltéséről van szó), és ez annak ellenére történt, hogy nyilvánvalóan számos kockázati tényezőt mutató ügyfélről volt szó, és az eljárás résztvevőjének nem állt rendelkezésére elegendő információ az ügyfélről, annak tevékenységi tárgyáról és üzleti szándékairól, és mindenekelőtt e szándékok finanszírozási forrásairól (lásd fentebb a(z) _________________________________ ügyfél leírásánál).

84. Azzal, hogy az eljárás résztvevője a(z) _________________________________ ügyfele számára végrehajtotta a 2021. március 18-i (469 840 EUR összegű), 2021. március 25-i (156 960,75 EUR összegű) és 2021. március 30-i (213 000 EUR összegű) bejövő fizetéseket anélkül, hogy az üzleti kapcsolat fennállása alatt az adott ügyleteket kellő módon megvizsgálta volna annak megállapítása céljából, hogy azok összhangban vannak-e mindazzal, amit az ügyfélről és annak üzleti és kockázati profiljáról tud, megsértette az AML törvény 9. § (2) bekezdés d) pontját, összefüggésben az AML törvény 9. § (1) bekezdés c) pontjával.

Az eljárás résztvevőjének kifogásai

85. Az eljárás résztvevője kifogásolja, hogy a szóban forgó fizetéseket kellő módon megvizsgálta, mivel a fizetések összhangban álltak az eljárás résztvevőjének ismert információkkal, nevezetesen azzal, hogy a(z) _________________________________ hitelintézeteknél rendelkezik számlákkal, de az eljárás résztvevőjét fizetési tranzakciók végrehajtására kívánja igénybe venni, nem pedig pénzeszközök hosszú távú tartására. Ezzel összhangban, ismerve és dokumentálva az említett információkat, az eljárás résztvevője a tranzakció célját „saját számla feltöltése" gyanánt következtette ki. Az eljárás résztvevőjének emellett rendelkezésére álltak olyan dokumentumok, amelyekből a pénzeszközök eredetét és forrását ellenőrizte (lásd 66. bekezdés), tehát a(z) _________________________________ magasabb kockázati profilját is figyelembe vette.

86. Az eljárás résztvevője arra is rámutatott, hogy olyan számláktól végrehajtott tranzakciókról van szó, amelyeknek tulajdonosa a(z) _________________________________ a(z) _________ és _________ liechtensteini székhelyű hitelintézeteknél – tehát az Európai Gazdasági Térség részét képező országban (e hitelintézetekre tehát az AML területén az Európai Unió joga vonatkozik) – és a(z) ____________________ svájci székhelyű hitelintézetnél – tehát olyan országban, ahol az AML területén az Európai Unió jogával egyenértékű követelmények érvényesülnek. A(z) _________________________________ tehát már az említett hitelintézeteknél történő számlanyitás során részletes AML azonosításon és átvilágításon esett át, valamint a pénzeszközök e számlákra történő befizetésekor is, beleértve azok forrásának ellenőrzését.

A közigazgatási szerv álláspontja

87. A közigazgatási szerv nem tartja az eljárás résztvevőjének kifogásait megalapozottnak. A 85. bekezdésben foglalt kifogásra a közigazgatási szerv a(z) _________________________________ kapcsán közölt információkra utal, és a közigazgatási szerv kifejtette, hogy az eljárás résztvevője hiányosan végezte el az ügyfél-átvilágítást (ehhez lásd közelebbről az ott tárgyalt kifogásokat). A(z) _________________________________ azon esetleges szándéka, hogy fizetési tranzakciók végrehajtására vegye igénybe a szolgáltatást, nem pedig pénzeszközök hosszú távú számlán tartására – ami az eljárás résztvevőjének irataiban sehol sincs rögzítve –, semmit sem változtat azon az átvilágítás terjedelmén, amelyet az eljárás résztvevője köteles volt elvégezni. A pénzeszközök eredetének és forrásának (nem)ellenőrzését illetően a közigazgatási szerv a 69. bekezdésre és az azt követő bekezdésekre utal.

88. A 86. bekezdésben foglalt kifogásra a közigazgatási szerv közli, hogy más pénzintézet által esetlegesen korábban elvégzett átvilágítás nem mentesíti az eljárás résztvevőjét a saját átvilágítás elvégzésének kötelezettsége alól; az eljárás résztvevője nem támaszkodhat más pénzintézet esetleges átvilágítására.

⁵⁷ Ezekkel az eljárás résztvevője _________________ és _____________ személyeket jelöli meg.

⁵⁸ Csoporton az eljárás résztvevője a következő szervezeteket érti: _____________________________________, ___________________________________, ______________________, _______________, _____________________________________, ____________________, _____________________ és mások, lásd az eljárás résztvevőjének 2022. március 31-i beadványát az eljárás megindításáról szóló értesítésre, iratcsomó, 47–93. l.

⁵⁹ Társaságok: _____________ (2008–2013); ___________________________ (2008–2013); ______________________ (2008–2013); _________________ (számviteli beszámoló, 2008–2013); ________________ (2008–2013).

⁶⁰ „Az (1) bekezdés szerinti követelmény biztosítása érdekében az intézmény a törvény 16. §-a szerinti terjedelmű információmegőrzési rendszert vezet be és alkalmaz, amely magában foglalja az ügyfél-átvilágítás során és az ügyletek felülvizsgálata alkalmával tett megállapításokra vonatkozó információkat, valamint az ügyletekhez és üzleti kapcsolatokhoz fűződő levelezést is."

⁶¹ Lásd a közigazgatási szervnek az ellenőrzés keretében tett felszólításait: 2021. december 21., ügyszám: 2021/127287/CNB/650; 2022. január 19., ügyszám: 2022/005892/CNB/650; 2022. február 22., ügyszám: 2022/019019/CNB/650; 2022. április 11., ügyszám: 2022/037755/CNB/650; 2022. június 20., ügyszám: 2022/065184/CNB/650.

⁶² A 255/2012. számú törvény, az ellenőrzési törvény.

⁶³ Társaságok: _____________, ________________, ____________, ______________________, _________________, ________________.

⁶⁴ A keretszerződést 2019. május 22-én írták alá (lásd 52. bekezdés).

⁶⁵ A CNB által 2022. június 24-én átvéve, ügyszám: 2022/067040/CNB/650 (fájl: 20220624_Odpoved_na_vyzvu.pdf).

⁶⁶ A CNB által 2022. június 24-én átvéve, ügyszám: 2022/067040/CNB/650 (fájlok: an_intra-bank_document_for_amount_of_credit_EUR156_960.75_.pdf, an_intra-bank_document_for_amount_of_credit_EUR469_840_.pdf, an_intra-bank_document_for_amount_of_credit_EUR213000_.pdf).

⁶⁷ A CNB által 2022. június 24-én átvéve, ügyszám: 2022/067040/CNB/650 (fájlok: _____statement_with_credit_156_960.75_EUR.pdf, __________statement_with_credit_EUR213_000.pdf, _________statement_with_credit_EUR469_840.pdf).

⁶⁸ A CNB által 2022. június 24-én átvéve, ügyszám: 2022/067040/CNB/650 (fájl: 20220624_Odpoved_na_vyzvu.pdf).

Az eljárás résztvevőjének egyébként semmilyen információja nincs arról, hogy más pénzintézet elvégezte-e és hogyan végezte el az átvilágítást, tehát noha a másik pénzintézetet is terheli az AML átvilágítás végzésének kötelezettsége, nem tudja, hogy az szabályszerűen történt-e, vagy – mint az eljárás résztvevőjének esetében – az AML előírásokkal ellentétesen.

ii. Ügyletek a(z) ___________________________________________ üzleti partnerrel

89. A részletekre vonatkozóan a közigazgatási szerv az Ellenőrzés keretében tett megállapításokra utal (konkrétan az Ellenőrzési jegyzőkönyv 74. és azt követő oldalaira).

90. A benyújtott iratokból kitűnik, hogy az eljárás résztvevője 2021. március 18-án és 2021. március 30-án megkapta a(z) ___________________________________ ügyfél vezető testületi határozatait (BOARD RESOLUTION ___________________________________), amelyek alapján a(z) ___________________________________________ szervezet javára összesen 750 000 EUR, illetve 800 000 EUR összegű hozzájárulás befizetésére kellett volna sor kerülnie (the distribution to be made as an unremunerated contribution), azzal, hogy e befizetések külön átutalásokkal is teljesíthetők.⁶⁹

91. A benyújtott iratokból kitűnik, hogy a fent említett 3 tranzakció – 2021. március 18-án, 2021. március 25-én és 2021. március 30-án 460 940 EUR, 154 000 EUR és 208 975 EUR összegben, a fent említett vezető testületi határozatok alapján⁷⁰ – az eljárás résztvevőjénél az ügyfél által e-mailben megadott adatok alapján került végrehajtásra (minden tranzakcióhoz külön e-mail érkezett), amelyben az ügyfél mindig közli, hogy az adott határozat alapján teljesített fizetésről van szó (pl.: „Payment basis: Unremunerated contribution under the Resolution dated 18.03.2021").⁷¹

92. Az eljárás résztvevője a dolog természeténél fogva nem tudta az üzleti kapcsolat fennállása során az ezen kapcsolathoz tartozó ügyleteket kellő módon megvizsgálni annak megállapítása céljából, hogy azok összhangban vannak-e mindazzal, amit az ügyfélről és annak üzleti és kockázati profiljáról tud az AML törvény 9. § (2) bekezdés d) pontja értelmében, és ezt már pusztán azért sem, mert az ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat kezdetén nem szerzett elegendő mennyiségű információt, különösen az üzleti tevékenység jellegéről, üzleti szándékairól, valamint e szándékok, illetve tevékenység finanszírozási forrásairól (lásd a(z) ___________________________________ ügyfél leírásánál foglalt megállapításokat).

93. Az eljárás résztvevője az adott ügyletek végrehajtásakor megelégedett csupán a vezető testületi szerv általános határozatával és továbbá az ügyfél nyilatkozatával, miszerint a(z) ___________________________________________ szervezet javára teljesített fizetésről van szó ezen határozat alapján, anélkül, hogy az adott konkrét ügyletek tárgyát és célját közelebbről ellenőrizte és megvizsgálta volna. Az eljárás résztvevője így járt el annak ellenére, hogy a(z) ___________________________________ ügyfél nyilvánvaló kockázati tényezőket mutat (lásd fentebb ezen ügyfél leírásánál), és az üzleti partnere, a(z) ___________________________________________ esetében is olyan szervezetről van szó, amelynek tevékenységi tárgyáról és üzleti szándékairól sem az ügyfélmappából, sem nyilvános forrásokból nem áll rendelkezésre elegendő információ; ráadásul olyan szervezetről van szó, amely szintén nyilvánvaló kockázati tényezőket mutat (lásd részletesebben a(z) ___________________________________________ ügyfélre vonatkozó részt).

94. Azzal, hogy az eljárás résztvevője a(z) _________________________________ ügyfele számára végrehajtotta a 2021. március 18-i, 2021. március 25-i és 2021. március 30-i kimenő fizetéseket 460 940 EUR, 154 000 EUR és 208 975 EUR összegben az ügyfél üzleti partnere, a(z) ___________________________________________ társaság javára, anélkül, hogy az üzleti kapcsolat fennállása alatt az adott ügyleteket kellő módon megvizsgálta volna annak megállapítása céljából, hogy azok összhangban vannak-e mindazzal, amit az ügyfélről és annak üzleti és kockázati profiljáról tud, megsértette az AML törvény 9. § (2) bekezdés d) pontját, összefüggésben az AML törvény 9. § (1) bekezdés c) pontjával.

Az eljárás résztvevőjének kifogásai

95. Az eljárás résztvevője kifogásolja, hogy ebben az esetben is szabályszerűen vizsgálta meg a fizetéseket. Megismételte, hogy a(z) ___________________________________ a tényleges tulajdonosok vagyonának kezelése céljából került megalapításra, és a kezelésből származó hozamokat tovább kell újraelosztani más szervezetek részére, többek között az alapítói jogokkal rendelkező személyek, tehát a(z) ___________________________________ tényleges tulajdonosai javára is. Ezzel a céllal összhangban a(z) ___________________________________ közölte, hogy az eljárás résztvevőjének pénzforgalmi szolgáltatásait elsősorban a(z) ___________________________________________ alapítvány részére történő pénzügyi hozzájárulások céljára fogja igénybe venni, tehát olyan szervezet javára, amelynek tényleges tulajdonosai megegyeznek a(z) ___________________________________ tényleges tulajdonosaival. Ezzel összhangban kerültek a fizetések teljesítésre.

96. Az eljárás résztvevője egyúttal tisztában volt azokkal az okokkal, amelyek miatt a(z) _________________________________ az eljárás résztvevőjének szolgáltatásait igénybe vette (lásd 67. bekezdés).

A közigazgatási szerv álláspontja

97. A közigazgatási szerv ezeket az általános jellegű kifogásokat nem tartja megalapozottnak. A közigazgatási szerv fentebb kellőképpen kifejtette, milyen okokból volt az eljárás résztvevőjének eljárása hibás, és e megállapításokra utal – lásd fentebb, továbbá lásd a 93. és 61. bekezdést.

B. ______________________________________________

98. A részletekre vonatkozóan a közigazgatási szerv az Ellenőrzés keretében tett megállapításokra utal (konkrétan az Ellenőrzési jegyzőkönyv 2.2.4. fejezet B. részére).

99. A benyújtott iratokból kitűnik, hogy az eljárás résztvevője 2016. január 29-én a(z) ___________________________________________ ügyféllel Folyószámla nyitási és kezelési szerződést, majd 2017. augusztus 29-én keretszerződést kötött (amit az ügyfél 2017. augusztus 21-én írt alá Moszkvában, majd az eljárás résztvevőjének képviselői 2017. augusztus 21-én Moszkvában és 2017. augusztus 29-én Prágában társaláírtak),⁷² és hogy az ügyfél 2017. augusztus 21-én Moszkvában kitöltötte és aláírta az AML kérdőívet (amelyet az eljárás résztvevőjének képviselői 2017. augusztus 21-én Moszkvában és 2017. augusztus 29-én Prágában társaláírtak).⁷³

100. E benyújtott iratokból továbbá kitűnik, hogy az ügyfél hollandiai székhellyel rendelkező társaság, amelynek egyedüli vezető testületi tagja – ügyvezetője (board member) ______________ asszony, aki Oroszországban született, ciprusi állampolgársággal rendelkezik, továbbá hogy az ügyfél nevében _____________ úr jár el, aki orosz állampolgársággal és oroszországi állandó lakóhellyel rendelkezik (attorney – proxy holder), és hogy az AML kérdőívben tényleges tulajdonosként _____________ úr (50%) és _______________ (50%) került megjelölésre.

101. Az AML kérdőívet illetően – amelynek rovatait angolul töltötték ki – az Esküvel megerősített nyilatkozat – pénzeszközök forrása (SOURCE OF FUNDS DECLARATION) rovatban az egyéb (other) kategória került bejelölésre; a mellékelt megjegyzésnél: pl. gazdasági tevékenység (áruk gyártása, jogi szolgáltatások, menedzsment, könyvelési szolgáltatások stb.) a következő szerepel: passzív tevékenység, vagyontulajdonos. A fizetési számla nyitás (a payment account opening) rovatban a megjegyzésnél a következő áll: többnyire európai országok (European countries mostly). A benyújtott iratokból az alapítvány létrehozásának céljáról vagy finanszírozási forrásairól semmilyen más közelebbi információ nem állapítható meg.

102. Az eljárás résztvevője az ellenőrzött időszakra továbbá három tartalmilag azonos ügyfél-kockázati profil értékelő űrlapot mutatott be, méghozzá 2020. július 22-i, 2021. január 22-i és 2021. július 22-i keltezéssel.⁷⁴ Ezek csupán keltezésükben és aláírásaikban különböznek. Az ügyfél tevékenységének tárgyát tekintve ezek a kockázati profil űrlapok az AML kérdőívben fentebb idézett információkkal azonos információkat tartalmaznak; a pénzeszközök forrásaira, az ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat céljára vagy jellegére, illetve az ezen üzleti kapcsolat keretében végrehajtott egyes fizetési műveletekre/ügyletekre (gyakoriság, volumen stb.) vonatkozó közelebbi adatok a szóban forgó űrlapokon nem szerepelnek. A kockázati profil űrlapokból kitűnik, hogy az eljárás résztvevője B kockázati profilt állapított meg az ügyfélnek két tényező alapján: _________________ ügyvezető úr lakóhelye (Oroszország) és az a tény, hogy a tulajdonos orosz állampolgár (a „Léteznek-e negatív információk vagy jelek az alanyra vagy személyekre vonatkozóan…Írja le" rovat, ahol B kockázati faktor szerepel azzal a megjegyzéssel: A tulajdonos orosz állampolgár).

103. Noha a benyújtott iratokból kitűnik, hogy a tényleges tulajdonosok (_____________ (50%) és _______________ (50%)) azonosítása kizárólag az AML kérdőívben feltüntetett adatokon alapul (ténylegesen tehát csupán esküvel megerősített nyilatkozat alapján),⁷⁵ és a tényleges tulajdonosok nyilvánvalóan nem kerültek más (megbízható és független) forrásokból ellenőrzésre, az eljárás résztvevője a „lehet-e azonosítani a tényleges tulajdonost?" rovat esetében A kockázati faktort jelölt, eltérően például a(z) __________________ és _________________ ügyfelektől, amelyek esetében hasonló helyzetben (a tényleges tulajdonos esküvel megerősített nyilatkozat alapján történő megállapítása) B kockázati faktort rendelt hozzá ehhez a szemponthoz (lásd részletesebben e határozat ezen ügyfelekre vonatkozó részeit). A tényleges tulajdonos megállapítása tehát kizárólag esküvel megerősített nyilatkozaton alapul, amelyet semmilyen más dokumentáció nem támaszt alá, ami többek között tekintettel arra a tényre, hogy az ügyfél anonim jogi formával rendelkezik alapítvány (stichting – foundation) formájában – ami önmagában is igen magas kockázati tényező –, tovább növeli az adott ügyfél kockázatosságát.

104. A fentiekből kitűnik, hogy a(z) ___________________________________________ ügyfél nyilvánvalóan számos kockázati tényezőt mutatott, mint például azt, hogy alapítványról volt szó, tehát anonim jogi formáról, amelyet gyakran használnak pénzmosásra és bűncselekményből származó jövedelem legalizálására, vagy hogy az alapítvány tényleges tulajdonosai nem kerültek megbízható és független forrásokból megállapításra (átláthatatlan tulajdonosi struktúra). Sőt, maga az eljárás résztvevője is rizikósnak minősítette az ügyfelet és B kockázati profilt rendelt hozzá. E nyilvánvaló kockázati tényezők ellenére azonban az eljárás résztvevője az ügyfél átvilágítása során csupán az ügyfél üzleti tevékenységének jellegére és üzleti szándékaira vonatkozó nagyon általános információkkal elégedett meg (az információk gyakorlatilag teljesen hiányoznak, az eljárás résztvevője lényegében még az adott alapítvány létrehozásának okát sem derítette fel), és megelégedett annak teljesen általános nyilatkozatával, miszerint az alapítvány pénzeszközeinek forrása passzív tevékenységből származik (passzív tevékenység, vagyontulajdonos), anélkül, hogy ezeket a forrásokat releváns módon közelebbről ellenőrizte és megvizsgálta volna.

105. Azzal, hogy az eljárás résztvevője az üzleti kapcsolat fennállása alatti ellenőrzés végrehajtásakor 2020. július 22-én, 2021. január 22-én és 2021. július 22-én nem szerzett meg és nem értékelt ki elegendő mennyiségű információt az ügyféllel, a(z) _____________________________________________ társasággal fennálló üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről, és továbbá azzal, hogy nem vizsgálta meg megfelelően a pénzeszközök forrásait, amelyekre az ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat vonatkozik, megsértette az AML törvény 9. § (2) bekezdés a) és e) pontját, összefüggésben az AML törvény 9. § (1) bekezdés c) pontjával.

Az eljárás résztvevőjének kifogásai

106. Az eljárás résztvevője előadja, hogy elegendő mennyiségű információt szerzett meg és értékelt ki a(z) _____________________________________ ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről. Az üzleti kapcsolat tervezett jellege fizetési tranzakciók végrehajtásában állt. Egyidejűleg a fizetési tranzakciók rendszerint az ügyfél gazdasági tevékenységével összefüggésben kerültek végrehajtásra, azaz a gazdasági tevékenység folytatása és az azzal kapcsolatos fizetések céljából. A tranzakciók célja, amint azt az eljárás résztvevője az AML kérdőívből megállapította, az üzleti tevékenységek finanszírozása volt.

107. Az eljárás résztvevője emellett nemcsak az AML kérdőívből szerzett információkat, hanem más dokumentumokból is: (a) A(z) _______ alapító okiratát, amelynek 2. cikkéből kitűnik, hogy a(z) ___________________________________________ célja társasági részesedések kezelése és a kezelt részesedésekhez letéti jegyek (depositary receipts) kibocsátása – amelyet a kezdeti azonosítás és átvilágítás keretében 2016. január 21-én szerzett meg; (b) Információkat az alapítvány jogi formájáról, az ún. _________________________ (azaz „_____"). Ez egy Hollandiában szokásos alapítványi forma, amelynek célja eleve más társaságokban részesedések tartása, e társaságokhoz letéti jegyek (depositary receipts) kibocsátása és e társaságok kezelése a letéti jegyek tulajdonosai javára, akiket a kezelt társaságok és adott esetben magának a(z) _____ tényleges tulajdonosainak tekintenek. Az alapító okiratból kitűnik, hogy a(z) _________________________________ pontosan ilyen módon kellett volna működnie. (c) A(z) ___________________________________________ által a(z) ________________________ és ________________________________________________ társaságokhoz a tényleges tulajdonosok javára kibocsátott letéti jegyeket, amelyek bizonyítják, hogy a(z) _________________________________ tartja e társaságok részvényeit és kezeli azokat a tényleges tulajdonosok javára – amelyet 2019 augusztusában a(z) ______________ társaság ellenőrzésével összefüggésben szerzett meg. (d) A holland cégkivonatot, amely megerősíti a(z) ___________________________________________ jogi formáját és gazdasági tevékenységét (ún. Trust offices) – amelyet a kezdeti azonosítás és átvilágítás keretében 2016. január 20-án szerzett meg. Ehhez az eljárás résztvevője a fent említett dokumentumokat jelöli meg bizonyítékként. Az eljárás résztvevője a „passzív tevékenység, vagyontulajdonos" elnevezésű tevékenységet ezen információk fényében nem tartja általánosnak, mivel nyilvánvaló, hogy a(z) ___________________________________________ nem végez konkrét kereskedelmi vagy termelő tevékenységet szolgáltatások nyújtására vagy termékek előállítására irányulóan, hanem vagyonkezelésre, illetve befektetésre összpontosít, amelyből ún. „passzív jövedelmet" szerez – amint azt az eljárás résztvevője az AML átvilágítás során megállapította.

108. A pénzeszközök forrásainak ellenőrzését illetően az eljárás résztvevője előadta, hogy a(z) ___________________________________________ által az eljárás résztvevőjénél fizetési tranzakciókhoz felhasznált pénzeszközök a csoporton belüli más szervezetektől származtak, amelyek szintén az eljárás résztvevőjének ügyfelei, különösen a(z) _________________________________ társaságtól és kisebb mértékben a(z) ____________________ és _________________________ társaságoktól is (lásd a(z) ___________________________________________ társaság eljárás résztvevőjénél vezetett számlájának kivonatait). Valamennyi pénzeszköz tehát a tényleges tulajdonosoktól származott, és azok eredetét az eljárás résztvevője a pénzeszközöket a(z) ___________________________________________ részére küldő csoportbeli szervezetek átvilágítása keretében ellenőrizte. Bizonyítékként az eljárás résztvevője a Fizetési számla kivonatai ________ dokumentumot terjeszti elő.

A közigazgatási szerv álláspontja

109. A közigazgatási szerv nem tartja az eljárás résztvevőjének kifogásait megalapozottnak. Az eljárás résztvevője ismét olyan új dokumentumokat terjeszt elő, amelyeket az Ellenőrzés keretében nem nyújtott be; így csak nehezen ellenőrizhető, hogy e dokumentumok valóban rendelkezésére álltak-e. Mindazonáltal az eljárás résztvevője e dokumentumokat az ellenőrzési megállapítások megismerésétől számított 8 hónap elteltével nyújtja be, létezésükről az Ellenőrzési jegyzőkönyvvel szembeni kifogások benyújtásakor nem tett említést, ezért a közigazgatási szerv az ilyen utólagosan előterjesztett iratokat nem veszi figyelembe (ehhez lásd 75. bekezdés és az azt követő bekezdések). Mindamellett a közigazgatási szerv rámutat arra, hogy az újonnan előterjesztett dokumentumok sem bizonyítják az ügyfél-átvilágítás szabályszerűségét, mivel szintén általános jellegűek. Az újonnan előterjesztett dokumentumok nem tartalmazzák azokat az információkat, amelyeket az eljárás résztvevőjének meg kellett volna szereznie, de nem szerezte meg (lásd 104. bekezdés).

110. A pénzeszközök forrásainak ellenőrzését illetően az eljárás résztvevője lényegében ugyanazt az érvelést alkalmazza, mint a(z) ____________________________________ esetében, azaz hogy a tényleges tulajdonosoktól származó forrásokról van szó; a közigazgatási szerv már a 72. bekezdésben és az azt követő bekezdésekben kifejtette, miért nem volt megfelelő ezen források ellenőrzése, illetve miért nem szükséges figyelembe venni az állítólagos pénzeszköz-ellenőrzést bizonyítani hivatott újonnan előterjesztett iratokat.

i. Ügyletek a(z) ____________________ üzleti partnerrel

111. A részletekre vonatkozóan a közigazgatási szerv az Ellenőrzés keretében tett megállapításokra utal (konkrétan az Ellenőrzési jegyzőkönyv 79. és azt követő oldalaira).

112. A benyújtott iratokból kitűnik, hogy az ügyfél 2019. május 31-én általánosan megfogalmazott Pénzeszközök (alapok) kezelésre történő átadásáról szóló megállapodást kötött közös befektetés céljából (Agreement on entrusting funds to administration for their collective investment) a(z) ____________________ társasággal⁷⁶ (a továbbiakban „Pénzeszközök kezelésre történő átadásáról szóló megállapodás"), amely szerint a(z) ____________________ társaság kezelői minőségben kötelezettséget vállal arra, hogy az ügyfél mint befektető részére pénzeszközöket kezel személyek kis csoportja számára (a megállapodás I. cikk (2) bekezdése). A közelebbi feltételeket a megállapodás II. cikk (1) bekezdése szerint a Közös kezelésről szóló megállapodás és feltételek (Agreement and terms of joint administration)⁷⁷ állapítják meg, ez a megállapodás, illetve feltételek azonban már nem képezik a benyújtott ügyfélmappa részét.

113. A közigazgatási szerv nyilvános forrásokból megállapította, hogy a(z) _________________ társaság saját honlappal rendelkezik (kizárólag angol nyelven), ahol általánosan befektetési és vagyonkezelési szakértőként mutatja be magát. Tevékenységéről más közelebbi információ nem volt fellelhető (pl. ügyfélértékelések stb.).⁷⁸

114. A kiválasztott három tranzakciót (ügyletet) illetően – 2020. június 1-jén, 2020. július 7-én és 2020. augusztus 11-én 379 100 EUR, 352 800 EUR és 352 700 EUR összegben, amelyeket a fent említett megállapodás alapján hajtottak végre⁷⁹ – a benyújtott iratokból kitűnik, hogy az eljárás résztvevője minden tranzakciót az ügyfél által e-mailben az eljárás résztvevőjének megadott adatok alapján hajtott végre, amelyben az ügyfél mindig közli, hogy az adott megállapodás alapján teljesített fizetésről van szó (a rövid hivatkozás konkrétan: PAYMENT UNDER AGREEMENT ON ENTRUSTING FUNDS # DD 31.05.2019 (ADDITIONAL AGREEMENT DD 26.05.2020)).⁸⁰

115. Az eljárás résztvevője a dolog természeténél fogva nem tudta az üzleti kapcsolat fennállása során az ezen kapcsolathoz tartozó ügyleteket kellő módon megvizsgálni annak megállapítása céljából, hogy azok összhangban vannak-e mindazzal, amit az ügyfélről és annak üzleti és kockázati profiljáról tud az AML törvény 9. § (2) bekezdés d) pontja értelmében, és ezt már pusztán azért sem, mert az ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat kezdetén nem szerzett elegendő mennyiségű információt, különösen az üzleti tevékenység jellegéről, üzleti szándékairól, valamint e szándékok, illetve tevékenység finanszírozási forrásairól (lásd fentebb a(z) ___________________________________________ ügyfél leírásánál). Az eljárás résztvevője az adott ügyletek végrehajtásakor megelégedett csupán az általánosan megfogalmazott Pénzeszközök kezelésre történő átadásáról szóló megállapodással és továbbá az ügyfél nyilatkozatával, miszerint az üzleti partner részére ezen megállapodás alapján teljesített fizetésről van szó, anélkül, hogy az adott konkrét ügyletek tárgyát és célját a megállapodásból közelebbről ellenőrizte és megvizsgálta volna. Az eljárás résztvevője így járt el annak ellenére, hogy maga az általános megállapodás is számol az adott szerződéses helyzet közelebbi specifikációjával (csupán egy másik további megállapodás vagy üzleti feltételek alapján), és továbbá annak ellenére, hogy a(z) ___________________________________________ ügyfél nyilvánvalóan rendkívül magas kockázati tényezőket mutat (lásd fentebb ezen ügyfél leírásánál), és az üzleti partnere, a(z) ____________________ olyan társaság, amelynek tevékenységi tárgyáról és üzleti szándékairól sem az ügyfélmappából, sem nyilvános forrásokból nem áll rendelkezésre elegendő információ (lásd részletesebben a(z) ____________________ ügyfélre vonatkozó ellenőrzési megállapításokat).

⁶⁹ A CNB által 2022. május 2-án átvéve, ügyszám: 2022/045365/CNB/650 (fájlok: _____________________BOARD_RESOLUTION_DD.18.03.21.pdf és _____________________BOARD_RESOLUTION_DD.30.03.21.pdf).

⁷⁰ Az eljárás résztvevőjének a(z) __________________________________ ügyfél részére EUR-ban vezetett számlájáról szóló benyújtott számlakivonat adatai szerint (a CNB által 2022. február 2-án átvéve, ügyszám: 2022/012590/CNB/650, fájl: ___________________________________EUR_from_2020-01-25_till_2021-11-15.pdf) az adott vezető testületi határozatokból eredően összesen 6 tranzakció került végrehajtásra – 2021. március 18-án (460 940 EUR), 2021. március 25-én (154 000 EUR), 2021. március 30-án (208 975 EUR), 2021. április 28-án (178 285 EUR), 2021. május 11-én (365 000 EUR), 2021. május 31-én (285 480 EUR).

⁷¹ A CNB által 2022. május 2-án átvéve, ügyszám: 2022/045365/CNB/650 (fájl: _______________________mails_notifications_of_pmt.pdf).

⁷² A CNB által 2022. május 2-án átvéve, ügyszám: 2022/045354/CNB/650 (fájlok: 16.01.____________AGR._29.01.2016_with_2_first_attorneys.pdf, 17.08.____________A_GENERAL_FRAMEWORK_AGREEMENT_2017.pdf).

⁷³ A CNB által 2022. május 2-án átvéve, ügyszám: 2022/045356/CNB/650 (fájl: 17.08.____________NEW_FORM_OF_AML_QUESTIONNAIRE_2017.pdf).

⁷⁴ A CNB által 2022. május 2-án átvéve, ügyszám: 2022/045359/CNB/650 (fájlok: 20.07.______________AML_RISK_PROFIL_2020.pdf, 21.01._____________AML_RISK_PROFIL_2021.pdf, 21.07.____________AML_RISK_PROFIL_2021.pdf).

⁷⁵ A tényleges tulajdonos esküvel megerősített nyilatkozatok segítségével történő megállapításának problematikájáról az ügyfél kockázatosságával összefüggésben részletesebben lásd pl.: https://www.financnianalytickyurad.cz/files/metodicky-pokyn-c-3-zjistovani-skutecneho-majitele-povinnymi-osobami.pdf vagy https://www.financnianalytickyurad.cz/files/metodicky-pokyn-c-9-kontrola-klienta-urceny-uverovym-a-financnim-institucim.pdf.

⁷⁶ A(z) ____________________ társaság szintén az eljárás résztvevőjének ügyfele (lásd részletesebben az ezen ügyfélre vonatkozó ellenőrzési megállapításokat).

⁷⁷ A CNB által 2022. május 2-án átvéve, ügyszám: 2022/045371/CNB/650 (fájl: Agreement_on_entrusting_funds_to_administration_for_then_collective_investment.pdf).

⁷⁸ ___________________

⁷⁹ Az eljárás résztvevőjének a(z) ___________________________________________ ügyfél részére EUR-ban vezetett számlájáról szóló benyújtott számlakivonat adatai szerint (a CNB által 2022. február 2-án átvéve, ügyszám: 2022/012590/CNB/650, fájl: _____________________________________________EUR_from_2020-01-25_till_2021-11-15.pdf) a 2020. február 10-étől 2021. november 15-éig terjedő időszakban az adott megállapodás alapján összesen 26 tranzakció került végrehajtásra.

⁸⁰ A CNB által 2022. május 2-án átvéve, ügyszám: 2022/045365/CNB/650 (fájl: _______________________mails_notifications_of_pmt.pdf).

116. Azzal, hogy az eljárás résztvevője az ügyfele, a(z) ___________________________________________ részére a 2020. június 1-jén, 2020. július 7-én és 2020. augusztus 11-én 379 100 EUR, 352 800 EUR, illetve 352 700 EUR összegű kimenő fizetéseket hajtott végre az ügyfél üzleti partnere – a(z) ____________________ társaság – javára anélkül, hogy az ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat során az érintett ügyleteket kellő mértékben felülvizsgálta volna annak megállapítása céljából, hogy azok összhangban vannak-e az ügyfélről, valamint annak üzleti és kockázati profiljáról rendelkezésre álló ismeretekkel, megsértette az AML törvény 9. § (2) bekezdés d) pontját a ugyanezen törvény 9. § (1) bekezdés c) pontjával összefüggésben.

Az eljárás résztvevőjének kifogásai

117. Az eljárás résztvevője kifogásolja, hogy az említett kifizetések szabályszerűen felülvizsgálatra kerültek. A szóban forgó kifizetések ellenőrzése és annak megállapítása érdekében, hogy azok összhangban vannak-e az ügyfélre vonatkozó megállapításokkal, az eljárás résztvevője a szóban forgó kifizetésekhez szerződéses dokumentációt kért be. Már ez a lépés sem teljesen szokványos (a hitelintézetek sem kérik jellemzően, hogy az ügyfelek a fizetési megbízásokat szerződésmásolatokkal vagy a kifizetésekhez kapcsolódó számlákkal egészítsék ki), és arról tanúskodik, hogy az eljárás résztvevője tudatában volt a(z) ______________________________________ magasabb kockázatú profiljának, és az általa kötött ügyleteknek fokozott figyelmet szentelt. Teljes mértékben összhangban az AML törvény 9. § (2) bekezdés d) pontjával, kiegészítő dokumentumokat kért be a szabályszerű ellenőrzés lefolytatása érdekében. A kérésre válaszul az ügyfél benyújtotta a „Megállapodás pénzeszközök (alapok) kezelésre történő átadásáról kollektív befektetés céljából" című szerződést (angolul: „Agreement on entrusting funds to administration for their collective investment").

118. A benyújtott szerződésből az eljárás résztvevője megállapította, hogy a szerződés tárgya pénzeszközök átadása azok pénzügyi eszközökbe történő befektetés formájában való kezelése céljából (ld. a szóban forgó szerződés III. cikke). Ezt követően megállapította, hogy a szerződés ilyen célja összhangban van mind a(z) __________________________________________ kapcsán szerzett információkkal (elsősorban a gazdasági tevékenység leírásával, amely a kockázatosabb termékekbe – különösen részvényekbe és private equity-be – történő befektetés formájában megvalósuló „passzív" vagyonkezelésben áll), mind pedig a(z) ____________________ vonatkozásában szerzett információkkal (amely a ZISIF 15. §-a szerinti vagyonkezelő személyként szerepel a CNB nyilvántartásában). Az eljárás résztvevője továbbá kiegészítésként előadta, hogy figyelemmel kísérte a(z) ___________________ közvetítésével átutalt, illetve befektetett pénzeszközök mértékét, és azt összevette a Megállapodás pénzeszközök (alapok) kezelésre történő átadásáról kollektív befektetés céljából II. cikk 4. pontjában meghatározott befektetési limittel (az eredeti szerződésben a limit 1,5 millió EUR volt). Szükség esetén minden alkalommal kiegészítő információkat és dokumentumokat kért be, amelyek az említett limit megemelését igazolták (ld. a szerződés 1–6. számú kiegészítései).

A közigazgatási hatóság álláspontja

119. A közigazgatási hatóság az eljárás résztvevőjének kifogásait nem tartja megalapozottnak. Az eljárás résztvevője olyan tényeket foglal össze, amelyek ismertek és fentebb összefoglalásra kerültek; az okot, amiért a közigazgatási hatóság a kifizetések ilyen felülvizsgálatát nem tartja elégségesnek, szintén fentebb ismertette. Ami az újonnan benyújtott 1–6. számú Kiegészítéseket illeti, azok a pénzeszközök volumenlimitjére vonatkoznak, és semmilyen módon nem bizonyítják a kifizetések az AML törvény 9. § (2) bekezdés d) pontja szerinti szabályszerű felülvizsgálatát.

ii. Ügyletek a(z) __________________________ üzleti partnerrel

120. A részleteket illetően a közigazgatási hatóság az Ellenőrzés megállapításaira hivatkozik (konkrétan az Ellenőrzési jegyzőkönyv 80. és azt követő oldalaira).

121. A benyújtott dokumentumokból kitűnik, hogy az eljárás résztvevője 2021. május 11-én és 2021. június 4-én a(z) _________________________________ ügyfél statutáris szervének két határozatát kapta, amelyek alapján összesen 900 000 EUR, illetve 850 000 EUR összegű alapbefizetésre (to arrange the funds contribution) kellett volna sor kerülnie a(z) __________________________ társaság javára, amely szintén az eljárás résztvevőjének ügyfele (ld. az ezen ügyfélre vonatkozó ellenőrzési megállapításokat ebben a határozatban), azzal, hogy az egyes befizetések külön, részletekben is teljesíthetők.⁸¹

122. Ami a 2021. június 4-ei (141 700 EUR), 2021. június 15-ei (421 400 EUR) és 2021. június 21-ei (345 000 EUR) kiválasztott három tranzakciót (ügyletet) illeti, amelyeket a fent említett statutáris szervi határozatok alapján hajtottak végre⁸², a benyújtott dokumentumokból kitűnik, hogy az eljárás résztvevője mindegyik tranzakciót az ügyfél által az eljárás résztvevőjének e-mailben megadott adatok alapján hajtotta végre, amelyben az ügyfél mindig feltüntette azt az információt, hogy a megfelelő szerződés alapján történő kifizetésről van szó (a rövid hivatkozás konkrétan a következő: CAPITAL CONTRIBUTION FROM PARTNER TO PARTNERSHIP UNDER RESOLUTION DATED 04.06.2021).⁸³

123. A szóban forgó ellenőrzési dokumentumok elemzése során megállapítást nyert, hogy az eljárás résztvevője a dolog természeténél fogva nem tudta az ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat során az e kapcsolattal összefüggő ügyleteket kellő mértékben felülvizsgálni annak megállapítása céljából, hogy azok összhangban vannak-e az ügyfélről, valamint annak üzleti és kockázati profiljáról rendelkezésre álló ismeretekkel az AML törvény 9. § (2) bekezdés d) pontja értelmében, mégpedig már csak amiatt sem, hogy az ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat kezdetén nem szerzett róla elegendő információt, különösen az üzleti tevékenységének jellegéről, üzleti szándékairól, valamint ezen üzleti szándékok, illetve tevékenység finanszírozási forrásairól (ld. fentebb az ügyfél, ______________________________________ leírásánál).

124. Az eljárás résztvevője az adott ügyletek végrehajtásakor csupán a statutáris szerv általános határozatával és az ügyfélnek azon nyilatkozatával elégedett meg, hogy az ezen határozat alapján az üzleti partnernek teljesített kifizetésről van szó, anélkül, hogy az adott konkrét ügyletek tárgyát és célját a szerződésből közelebbről ellenőrizte és felülvizsgálta volna. Az eljárás résztvevője ilyen módon járt el annak ellenére is, hogy a(z) ___________________________________________ ügyfél nyilvánvaló kockázati tényezőket mutat (ld. fentebb ezen ügyfél leírásánál), és nyilvánvaló kockázati tényezőket mutat a(z) __________________________ üzleti partner is (bővebben ld. a határozatnak az ezen ügyfélre vonatkozó ellenőrzési megállapításokat tartalmazó részét).

125. Azzal, hogy az eljárás résztvevője az ügyfele, a(z) ________________________________________ részére a 2021. június 4-ei, 2021. június 15-ei és 2021. június 21-ei 141 700 EUR, 421 400 EUR, illetve 345 000 EUR összegű kimenő fizetéseket hajtott végre az ügyfél üzleti partnere – a(z) __________________________ társaság – javára anélkül, hogy az ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat során az érintett ügyleteket kellő mértékben felülvizsgálta volna annak megállapítása céljából, hogy azok összhangban vannak-e az ügyfélről, valamint annak üzleti és kockázati profiljáról rendelkezésre álló ismeretekkel, megsértette az AML törvény 9. § (2) bekezdés d) pontját az ugyanezen törvény 9. § (1) bekezdés c) pontjával összefüggésben.

Az eljárás résztvevőjének kifogásai

126. Ebben az esetben is az eljárás résztvevője kifogásolja, hogy a fent említett kifizetéseket szabályszerűen felülvizsgálta. Az eljárás résztvevője emlékeztet, hogy a(z) __________________________ társaság esetében a tényleges tulajdonosok vállalatcsoportjába tartozó társaságról van szó. A(z) ___________________________________________ és a(z) __________________________ közötti kifizetések esetében a kapcsolat tovább erősödik, mivel a(z) __________________________ mint „korlátolt felelősségű társulás" formájú társaság 90%-ban éppen a(z) ____________________________________________ tulajdonában áll, és a(z) _________________________________ jogosult a(z) __________________________ tevékenységét irányítani. A(z) _________________________ és a(z) ___________________________________________ közötti kifizetések tehát az irányító és az irányított személy közötti kifizetések voltak, és mint ilyenek, a további feltárt információkra tekintettel, kevésbé kockázatosnak tekinthetők.

127. Az eljárás résztvevője továbbá előadta, hogy tekintettel arra, hogy a(z) ____________________________________________ célja szintén a private equity-be történő befektetés, és a(z) __________________________ alapítása összhangban van ezzel a céllal (vagyis azzal, ami az eljárás résztvevője számára a(z) ___________________________________________ és a(z) __________________________ vonatkozásában ismert), továbbá hogy a(z) _________________________ alapító okiratának 4. cikke tartalmazza a(z) ___________________________________________ azon kötelezettségvállalását, hogy finanszírozza a(z) __________________________ tevékenységét, a(z) _________ által megjelölt kifizetési cél összhangban lévőnek tűnt a(z) ___________________________________________ céljával és a(z) ________________________-vel fennálló üzleti kapcsolatával. Az eljárás résztvevője ezért a kifizetésekhez további dokumentumokat nem kért. Egyidejűleg az eljárás résztvevője megállapította a(z) __________________________ társaság javára teljesített tranzakciók célját is, amely elsősorban fogyasztási cikkek közvetítése volt (ebben a tekintetben az eljárás résztvevője az ezen ügyfélre vonatkozó kifogásaira hivatkozik).

A közigazgatási hatóság álláspontja

128. A közigazgatási hatóság az említett kifogásokat nem tartja megalapozottnak. Mindenekelőtt nem világos, hogy az eljárás résztvevője miért tartja az esetleges „csoporton belüli" pénzátutalásokat kevésbé kockázatosnak. A közigazgatási hatóság emellett már kifejtette a(z) ___________________________________________ ügyfél kockázatosságát (ld. 99. és azt követő bekezdések); kockázatosság ugyanakkor a(z) __________________________ ügyfél esetében is fennáll, amint az a továbbiakban kifejtésre kerül. Az a tény, hogy állítólag csupán „csoporton belüli" kifizetésekről volt szó, önmagában semmilyen esetben nem csökkenti a kockázat mértékét, és nem mentesítette az eljárás résztvevőjét a kifizetések az AML törvény 9. § (2) bekezdés d) pontja szerinti felülvizsgálatának elvégzése alól.

129. Ami az alapító okiratban megjelölt célt illeti, az csupán általános jellegű. Az eljárás résztvevője tehát a kifizetéseket a továbbiakban semmilyen konkrét módon nem vizsgálta felül, és a 127. bekezdésben foglalt kifogásával sem jelöl meg semmilyen konkrét felülvizsgálatot. Érvényben maradnak tehát a közigazgatási hatóság fentebb ismertetett következtetései, amelyekre a közigazgatási hatóság hivatkozik (ld. 120. és azt követő bekezdések).

C. __________________________

130. A részleteket illetően a közigazgatási hatóság az Ellenőrzés megállapításaira hivatkozik (konkrétan az Ellenőrzési jegyzőkönyv 2.2.4 fejezet C. rész).

131. A benyújtott dokumentumokból kitűnik, hogy az eljárás résztvevője 2016. november 23-án a(z) __________________________⁸⁴ ügyféllel folyószámla nyitásáról és kezeléséről szóló szerződést kötött, továbbá 2018. január 29-én aláírásra került a Keretszerződés (amelyet az ügyfél 2018. január 15-én Moszkvában írt alá, és az eljárás résztvevőjének képviselői 2018. január 15-én Moszkvában, illetve 2018. január 29-én Prágában írtak alá),⁸⁵ valamint hogy az ügyfél 2018. január 15-én Moszkvában kitöltötte és aláírta az AML kérdőívet.⁸⁶

132. A benyújtott dokumentumokból továbbá kitűnik, hogy 2016. szeptember 7-én társulási (partnerségi) szerződés (Partnership agreement) jött létre a(z) ____________________________________________⁸⁷ társaság – amelynek székhelye a Szent Kristóf és Nevis Föderáció területén van – és a(z) __________________________ – amelynek székhelye az Egyesült Királyságban van – között, amelynek tárgya e két társaság üzleti társulásba (partnerségbe) lépése üzleti tanácsadási és menedzsment szolgáltatások nyújtása terén, azzal, hogy e társaságok egymás között „_________________________"⁸⁸ név alatt közös üzleti tevékenységet fognak folytatni partnerként. 2018. november 30-án ezt követően gyakorlatilag teljesen azonos tartalmú és azonos célú társulási szerződés került megkötésre, ahol csupán a(z) ____________________________________________ partnert a holland alapítvány (stichting), a(z) ___________________________________________ váltotta fel, amely szintén az eljárás résztvevőjének ügyfele (bővebben ezen ügyfélről ld. fentebb).⁸⁹

133. Ezekből a benyújtott dokumentumokból továbbá kitűnik, hogy a(z) __________________________ ügyfél egy kanadai székhelyű (Brit Kolumbia) társaság, amelynek a statutáris szerv tagjai – igazgatók (board members) _________________ úr és ____________ (mindketten orosz állampolgárságúak, az Egyesült Királyságban állandó lakóhellyel), akik egyúttal tényleges tulajdonosokként (beneficial owners) is meg vannak jelölve, továbbá hogy az ügyfél képviseletére felhatalmazott meghatalmazott (proxy holder) _____________ úr, orosz állampolgárságú, oroszországi állandó lakóhellyel.

A benyújtott kockázati profilokból⁹⁰ kitűnik, hogy a statutáris szerv tagja („igazgatósági tag") _____________ úr, amit a társaság menedzseri kinevezéséről szóló szerződés igazol.⁹¹, ⁹² A benyújtott dokumentumokból továbbá kitűnik, hogy a(z) ________________________ ügyfél nevében közösen járt el és a vonatkozó okiratokat közösen írta alá __________________ asszony seychelle-szigeteki útlevéllel⁹³, mint a(z) ___________________________________ partnertársaság képviselője, és _________________ asszony szintén seychelle-szigeteki útlevéllel⁹⁴, mint a(z) __________________________ partnertársaság képviselője. Mindkét személy – akikre vonatkozóan nyilvánosan hozzáférhető internetes bejegyzések léteznek, amelyek (legalább) megalapozott gyanúkat keltenek a csalásokba és pénzmosásba való, strómanként történő bevonásukra vonatkozóan jelentős számú társaság révén⁹⁵, ⁹⁶ – például meghatalmazóként járt el az általános meghatalmazások kiadásakor _______________ úr részére a(z) _________________________ ügyfél képviseletére⁹⁷, illetve 2018. szeptember 10-én __________________ úrnak a társaság nevében az okiratok aláírási jogával rendelkező menedzserré történő kinevezésekor.⁹⁸

134. Ami az AML kérdőívet illeti – az angolul kitöltött rovatokban, a Nyilatkozat – pénzeszközök forrása (SOURCE OF FUNDS DECLARATION) rovaton belül a gazdasági tevékenység (Economic activity) opció van bejelölve; az ide csatolt megjegyzés alatt (a gazdasági tevékenységre, az üzleti tevékenység fajtájára vonatkozó információk megadásához (pl. szolgáltatások, termékek és áruk gyártása, menedzsment, konzultáció és tanácsadás, jogi szolgáltatások, számviteli szolgáltatások...), hitel esetén a bank és a cél megjelölése) – ez csupán a kérdőív azon részének meghatározása, ahol ezen információ megtalálható; az alábbi szerepel: közvetítői szolgáltatások és képviseleti szolgáltatások különféle áruk területén (beleértve az elektronikát, építő- és szerkezeti anyagokat), üzleti és menedzsment szolgáltatások közvetítése (beleértve az áruforgatás optimalizálásával kapcsolatos tanácsadási szolgáltatásokat, logisztikai szolgáltatásokat, raktárkezelést stb.). A fizetési számla nyitása (A payment account opening) rovatnál a megjegyzésben (megjegyzés, pl. kereskedelem, területek.) csupán röviden szerepel: EU, Délkelet-Ázsia.

135. Az eljárás résztvevője az ellenőrzött időszakra vonatkozóan továbbá 5 kockázati profil-értékelő formanyomtatványt mutatott be, mégpedig 2020. március 3-ai, 2020. március 23-ai, 2020. szeptember 3-ai, 2021. március 3-ai és 2021. szeptember 3-ai keltezéssel,⁹⁹ tartalmilag ezek a kockázati profil-formanyomtatványok egymástól semmiben nem különböznek, kivéve a készítés dátumát és az aláírásokat. Az ügyfél tevékenységi körét illetően ezek a formanyomtatványok az AML kérdőívvel azonos információkat tartalmaznak, a pénzeszközök forrására, az ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat céljára vagy jellegére, illetve az üzleti kapcsolat keretében végrehajtott egyes kifizetésekre/ügyletekre vonatkozó közelebbi adatok a szóban forgó kockázati profil-formanyomtatványokban nem szerepelnek. A kockázati profil-formanyomtatványokból kitűnik, hogy a B kockázati profilt az eljárás résztvevője az ügyfél képviselőjének (proxy holder), vagyis _____________ úrnak a lakóhelye, valamint a(z) ________________ igazgatósági tag lakóhelye (mindkettő Oroszország) alapján állapította meg. Az ügyféllel kapcsolatos egyéb kockázati tényezők egyáltalán nem kerülnek említésre.

136. A közigazgatási hatóság a nyílt forrásokból a(z) __________________________ társaság tevékenységéről közelebbi információkat nem talált.

137. A fentiekből kitűnik, hogy a(z) __________________________ ügyfél nyilvánvalóan számos kockázati tényezőt mutatott, mint például, hogy szokatlanul bonyolult irányítási és tulajdonosi struktúrájú társaságról volt szó (társulási szerződések), ráadásul offshore társasághoz (________________________________________) és az eljárás résztvevőjének egy másik kockázatos ügyfeléhez (___________________________________________)¹⁰⁰ kötődő társaságról, továbbá hogy az ügyfél nevében olyan személyek jártak el, akikről nyílt forrásokból könnyedén megállapítható, hogy egyidejűleg számos más társaságban szerepelnek vagy szerepeltek (stróman-kockázat), és csalásokra és pénzmosásra vonatkozó gyanúba keveredtek (ezek a személyek ráadásul közvetlenül ________________ úrral kapcsolatban jártak el, aki amellett, hogy az ügyfél érdekeit menedzseri minőségben képviseli, egyidejűleg az eljárás résztvevőjének egyik társasági tagja is). Mi több, maga az eljárás résztvevője is kockázatosként jelölte meg az ügyfelet és B kockázati profilt rendelt hozzá (bár a fentiektől eltérő okokból). E nyilvánvaló, rendkívül magas kockázati tényezők ellenére az eljárás résztvevője az ügyfél-átvilágítás keretében csupán az ügyfél üzleti tevékenységének és üzleti szándékainak jellegére vonatkozó igen általános információkkal és az ügyfélnek azon igen általános nyilatkozatával elégedett meg, miszerint pénzeszközeinek forrása üzleti tevékenységből származik, anélkül, hogy ezt a nyilatkozatot, valamint az ügyfél egyéb nyilatkozatait releváns módon közelebbről ellenőrizte volna.

138. Azzal, hogy az eljárás résztvevője az ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat során végzett ellenőrzés keretében 2020. szeptember 3-án, 2021. március 3-án és 2021. szeptember 3-án¹⁰¹ nem szerzett be és nem értékelt ki elegendő információt a(z) __________________________ ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről, továbbá azzal, hogy kellő mértékben nem vizsgálta felül azon pénzeszközök forrásait, amelyekre az ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat vonatkozik, megsértette az AML törvény 9. § (2) bekezdés a) és e) pontját az ugyanezen törvény 9. § (1) bekezdés c) pontjával összefüggésben.

Az eljárás résztvevőjének kifogásai

139. Az eljárás résztvevője kifogásolja, hogy elegendő információt szerzett be és értékelt ki a(z) __________________________ ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről. Az eljárás résztvevője szerint az üzleti kapcsolat tervezett jellege fizetési tranzakciók végrehajtása volt az ügyfél gazdasági tevékenységével összefüggésben, vagyis a következők céljából:

⁸¹ A CNB által 2022. május 2-án átvéve, ügyszám: 2022/045373/CNB/650 (fájlok: _________________mail_with_Resolution_dd._07.05.21.pdf, ________________ mail_with_Resolution_dd._04.06.21.pdf).

⁸² Az eljárás résztvevője által a(z) ______________________________ ügyfél részére EUR-ban vezetett számlakivonatának adatai szerint (a CNB által 2022. február 2-án átvéve, ügyszám: 2022/012590/CNB/650, fájl: ______________________________________________EUR_from_2020-01-25_till_2021-11-15.pdf) a szóban forgó statutáris szervi határozatokból következő tranzakciókból összesen 10 tranzakció valósult meg: 2021. május 11-én (210 000 EUR), 2021. május 12-én (155 000 EUR), 2021. május 20-án (136 000 EUR), 2021. május 28-án (169 700 EUR), 2021. május 31-én (285 505 EUR), 2021. június 4-én (141 700 EUR), 2021. június 15-én (421 400 EUR), 2021. június 21-én (345 000 EUR), 2021. június 21-én (20 000 EUR), 2021. június 28-án (202 025 EUR).

⁸³ A CNB által 2022. május 2-án átvéve, ügyszám: 2022/045373/CNB/650 (fájl: ___________________MAILS_NOTIFICATIONS_OF_PMT.pdf).

⁸⁴ A CNB által 2022. május 2-án átvéve, ügyszám: 2022/045307/CNB/650 (fájl: 16.11.______AGREEMENT_2016.pdf).

⁸⁵ A CNB által 2022. május 2-án átvéve, ügyszám: 2022/045310/CNB/650 (fájl: 18.01.______A_GENERAL_FRAMEWORK_AGREEMENT.pdf).

⁸⁶ A CNB által 2022. május 2-án átvéve, ügyszám: 2022/045312/CNB/650 (fájl: 18.01.______AML_QUESTIONNAIRE_-_LEGAL_ENTITY.pdf).

⁸⁷ A(z) _____________________________________ egyúttal az eljárás résztvevőjének egy másik ügyfele, a(z) ____________________________________ újonnan kijelölt alapítójaként is szerepel (bővebben ld. ezen ügyfélre vonatkozó ellenőrzési megállapítások).

⁸⁸ A CNB által 2022. május 2-án átvéve, ügyszám: 2022/045307/CNB/650 (fájl: 16.11.______FOUNDING_DOCUMENTS.pdf).

⁸⁹ A CNB által 2022. május 2-án átvéve, ügyszám: 2022/045311/CNB/650 (fájl: 19.03.______PARTNERSHIP_AGREEMENT.pdf).

⁹⁰ A CNB által 2022. május 2-án átvéve, ügyszám: 2022/045311/CNB/650 (fájl: 19.03.______AML_PROFILE.pdf), ügyszám: 2022/045313/CNB/650 (fájlok: 19.09.______AML_PROFIL.pdf, 20.03.______AML_PROFILE.pdf; 21.03.______AML_PROFILE.pdf; 29.03______AML_PROFILE.pdf).

⁹¹ A CNB által 2022. május 2-án átvéve, ügyszám: 2022/045311/CNB/650 (fájl: 19.03.______DESIGNATION_OF_MANAGER.pdf).

⁹² _____________ egyúttal az eljárás résztvevőjének két társasági tagjának egyike.

⁹³ A CNB által 2022. május 2-án átvéve, ügyszám: 2022/045308/CNB/650 (fájl: 16.11.______ID________________________________ ________.pdf).

⁹⁴ A CNB által 2022. május 2-án átvéve, ügyszám: 2022/045307/CNB/650 (fájl: 16.11._______PARTNER_______________PASSPORT.pdf).

⁹⁵ A közigazgatási hatóság a nyilvánosan hozzáférhető Opencorporates internetes adatbázisból kiderítette, hogy ___________________ asszonynak összesen 430 történeti bejegyzése van – különféle vezetői pozíciókban való szereplése különféle társaságokban, például Panamában, az Egyesült Királyságban, Cipruson vagy Csehországban (_______________________________________________________________). A közigazgatási hatóság továbbá nyílt internetes forrásokból megtudta, hogy ezt a személyt gyakran hozzák kapcsolatba csalásokkal és pénzmosással. Pl. a Bellingcat portál – amely oknyomozó újságírással és információk nyilvánosan elérhető forrásokból történő ellenőrzésével foglalkozik – jelentése megemlíti ezt a személyt 92 társaságban való szereplésével és kriptovaluta-csalásokkal kapcsolatban.

⁹⁶ A közigazgatási hatóság a nyilvánosan hozzáférhető Opencorporates internetes adatbázisból kiderítette, hogy ______________________ asszonynak összesen 206 történeti bejegyzése van – különféle vezetői pozíciókban való szereplése különféle társaságokban, például Panamában, az Egyesült Királyságban, Cipruson és Csehországban. Továbbá a közigazgatási hatóság nyílt internetes forrásokból kiderítette, hogy ezt a személyt például az UzInvestigations civil kezdeményezés 2021. szeptemberi jelentése megemlíti az Üzbegisztánban politikai korrupcióval és pénzmosással gyanúsított offshore társaságokban való szereplésével kapcsolatban.

⁹⁷ Mindkét személy meghatalmazóként szerepel például a ______________ úr részére 2016. október 10-én, 2017. augusztus 8-án és 2018. június 26-án adott általános meghatalmazásokon. A CNB által 2022. május 2-án átvéve, ügyszám: 2022/045308/CNB/650 (fájl: 16.11._______________________.pdf), ügyszám: 2022/045310/CNB/650 (fájl: 17.08.__________________________.pdf), illetve ügyszám: 2022/045311/CNB/650 (fájl: 18.08._________________________________________.pdf). A 2020. augusztus 4-ei, az eljárás résztvevőnél vezetett számla kezelésével kapcsolatos ________________ képviseleti meghatalmazást, valamint a 2020. szeptember 8-ai és 2021. szeptember 30-ai általános meghatalmazásokat már az ügyfél nevében a ___________________________________ partnertársaság részéről – amely a(z) __________________________________ partnert váltotta fel – ______________ asszony írta alá; a(z) _____________________ partner részéről az ügyfél nevében továbbra is _________________ asszony írta alá a meghatalmazó okiratokat (beleértve ______________________ úr meghatalmazását). A CNB által 2022. május 2-án átvéve, ügyszám: 2022/045313/CNB/650 (fájlok: 20.08.__________________________________________________________.pdf és 20.09._____________________________.pdf), valamint ügyszám: 2022/045314/CNB/650 (fájl: 21.10._________________________.pdf).

⁹⁸ A CNB által 2022. május 2-án átvéve, ügyszám: 2022/045311/CNB/650 (fájl: 19.03.________________________________.pdf).

gazdasági tevékenység folytatása és az azzal kapcsolatos kifizetések. A tranzakciók céljáról az eljárás résztvevője megállapította, hogy az üzleti tevékenységek finanszírozása, továbbá a tervezett tranzakciókra vonatkozó további információkat is szerzett, pl. azok összegéről és gyakoriságáról (ld. pl. a 2016. november 21-én kitöltött AML kérdőívet). Az eljárás résztvevője a 2016. évi AML kérdőív révén továbbá megállapította, hogy a fő partnereknek a(z) _____________________________________ társaság (a(z) __________________________ eredeti alapítója, szintén a tényleges tulajdonosok tulajdonában, amelynek részesedését később a(z) ___________________________________________ vette át) és a(z) ____________ – az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező társaság – kell lennie. 2019-ig a(z) ________ társaság ténylegesen a(z) ____________________________ üzleti partnere volt, és a(z) _____________-re vonatkozó információ tehát összhangban volt a(z) ________________________ ügyleteivel. 2020. augusztus 24-én ezt követően a(z) __________________________ társaság e-mailt küldött az eljárás résztvevőjének, amelyben a(z) ______________ és a(z) __________________ társaságok számláinak megnyitásával összefüggésben közli, hogy az említett társaságok üzleti partnerei, és kiegészítő információkat nyújt az üzleti kapcsolatról.

140. Az üzleti kapcsolat tervezett jellegét az eljárás résztvevője az ügyfél által megadott leírás alapján állapította meg: „közvetítői szolgáltatások és képviseleti szolgáltatások különféle áruk területén (beleértve az elektronikát, fogyasztási cikkeket, építő- és szerkezeti anyagokat), üzleti és menedzsment tevékenységekkel kapcsolatos segítő (»facilitating«) szolgáltatások (beleértve az áruforgatás optimalizálásával kapcsolatos tanácsadási szolgáltatásokat, logisztikai szolgáltatásokat, raktárkezelést stb.)."

141. Az eljárás résztvevője továbbá kifogásolja, hogy a rendelkezésre álló információk nem utaltak arra, hogy a végrehajtott kifizetések (amint azok alább ismertetésre kerülnek) ellentétesek lettek volna a(z) __________________________ vagy a(z) ____________________________________________ állítólagos és megállapított üzleti jellegével.

142. Az eljárás résztvevője továbbá kifogásolja, hogy a fent említett kifizetések végrehajtásához felhasznált pénzeszközök forrásait kellő mértékben felülvizsgálta. Az eljárás résztvevője felhívta a figyelmet arra, hogy a(z) __________________________ fizetési tranzakcióihoz felhasznált összes pénzeszköz a tényleges tulajdonosok csoportjába tartozó egyéb szervezetektől származott,¹⁰² amelyek szintén az eljárás résztvevőjének ügyfelei voltak, konkrétan a(z) __________________________________________ társaságtól, amely a pénzeszközöket a(z) ____________________________________-tól szerezte, és kisebb mértékben a(z) ______________________ és a(z) ______________________________ társaságoktól is (ld. az eljárás résztvevőjénél vezetett _______________________________________________ és __________________________ számlák kivonatait – amelyeket az eljárás résztvevője egyidejűleg benyújt). Az eljárás résztvevője ezt követően a tényleges tulajdonosok megállapított vagyoni viszonyaira hivatkozik (ld. 66. bekezdés), mivel valamennyi pénzeszköz tehát a tényleges tulajdonosoktól származott, és azok eredetét az eljárás résztvevője a tényleges tulajdonosok csoportjába tartozó azon szervezetek ellenőrzése keretében igazolta,¹⁰³ amelyek a pénzeszközöket a(z) ___________________________________________ társaságnak, majd a(z) _________________________________ ezt követően a(z) __________________________ társaságnak utalták.

A közigazgatási hatóság álláspontja

143. A közigazgatási hatóság az eljárás résztvevőjének kifogásait nem tartja megalapozottnak. Az eljárás résztvevője az ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről elegendő mennyiségű információ begyűjtéséhez és kiértékeléséhez lényegében nem hoz fel semmilyen olyan információt, amely megváltoztatná a tényállást. Amit az eljárás résztvevője előad, az ismét csupán általános információk, amelyekkel megelégedett, amint az fentebb felróásra került (ld. 131. és azt követő bekezdések).

144. Ami a pénzeszközök forrásának felülvizsgálatát illeti, az eljárás résztvevője ugyanazt az érvelést alkalmazza, mint a(z) __________________________________ és a(z) _____________________________________________ ügyfelek esetében, vagyis hogy a pénzeszközök a tényleges tulajdonosoktól származtak; azonban, hogy ezen források felülvizsgálata miért nem volt elégséges, illetve miért nem kell az állítólagos pénzeszköz-felülvizsgálatot igazoló újonnan benyújtott dokumentumokat figyelembe venni, azt a közigazgatási hatóság már a 72. és azt követő bekezdésekben kifejtette.

i. Ügyletek a(z) ________________ üzleti partnerrel

145. A részleteket illetően a közigazgatási hatóság az Ellenőrzés megállapításaira hivatkozik (konkrétan az Ellenőrzési jegyzőkönyv 85. és azt követő oldalaira).

146. A benyújtott dokumentumokból kitűnik, hogy a(z) __________________________ ügyfél 2020. szeptember 14-én a(z) ________________ társasággal – amely szintén az eljárás résztvevőjének ügyfele (ld. a határozat ezen ügyfélre vonatkozó részét) – fogyasztási cikkek szállítására vonatkozó KV02 számú Szerződést kötötte, amelyben a(z) ________________________ vásárlóként, a(z) ________________ pedig eladóként szerepelt.¹⁰⁴

147. Ami a 2021. január 20-ai (81 340 EUR) és a 2021. május 31-ei (93 226 EUR) két kiválasztott tranzakciót illeti, amelyeket a fent említett KV 002 számú, fogyasztási cikkek adásvételéről szóló Szerződés alapján hajtottak végre¹⁰⁵, a benyújtott dokumentumokból kitűnik, hogy az eljárás résztvevője a 2021. január 20-ai tranzakciót az ügyfél által az eljárás résztvevőjének e-mailben megadott adatok alapján hajtotta végre, amelyben az ügyfél a(z) _______________ társaság javára teljesítendő fizetés adatai mellett azon információt is feltüntette, hogy az érintett szerződés alapján történő kifizetésről van szó (a rövid hivatkozás konkrétan a következő: DETAILS OF PAYMENT: PAYMENT FOR CONSUMER GOODS UNDER CONTRACT KV 002 DD 14.09.2020).¹⁰⁶ A második kifizetéshez az eljárás résztvevője a 2022. június 28-ai e-mailben a RemitOne rendszerből származó képernyőképeket csatolt, és ehhez hozzáfűzte: „Ebben az esetben az ügyfél közvetlenül a RemitOne rendszeren keresztül adta meg a fizetési megbízást. Ez a lehetőség természetesen az ügyfél számára szabványosan rendelkezésre áll. Ezért nem lehetséges ehhez a kifizetéshez e-mailes végrehajtási kérelmet küldeni, mivel ilyet az ügyfél nem küldött."¹⁰⁷

148. Az eljárás résztvevője a dolog természeténél fogva nem tudta az ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat során az e kapcsolattal összefüggő ügyleteket kellő mértékben felülvizsgálni annak megállapítása céljából, hogy azok összhangban vannak-e az ügyfélről, valamint annak üzleti és kockázati profiljáról rendelkezésre álló ismeretekkel az AML törvény 9. § (2) bekezdés d) pontja értelmében, mégpedig már csak amiatt sem, hogy az ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat kezdetén nem szerzett róla elegendő információt, különösen az üzleti tevékenységének jellegéről és üzleti szándékairól, valamint ezen üzleti szándékok, illetve tevékenység finanszírozási forrásairól (ld. fentebb a(z) _________________________ ügyfél leírásánál). Az eljárás résztvevője az adott ügyletek végrehajtásakor csupán egy általánosan megfogalmazott, fogyasztási cikkek eladásáról/szállításáról szóló szerződéssel elégedett meg, amelyben a szerződés tárgya – „fogyasztási cikkek" – csupán igen általánosan került meghatározásra, továbbá az ügyfélnek azon nyilatkozatával, hogy az ezen szerződés alapján az üzleti partnernek teljesített szállításról van szó, illetve a RemitOne rendszeren keresztüli egyszerű banki átutalás végrehajtásával, anélkül, hogy az eljárás résztvevője az adott konkrét ügyletek tárgyát és célját a szerződésből közelebbről ellenőrizte és felülvizsgálta volna. Az eljárás résztvevője ilyen módon járt el annak ellenére is, hogy maga a szerződés a szállított áru közelebbi specifikációját csak a vonatkozó számlák alapján irányozta elő, továbbá annak ellenére is, hogy a(z) _________________________ ügyfél nyilvánvaló kockázati tényezőket mutat (ld. fentebb ezen ügyfél leírásánál), és nyilvánvaló kockázati tényezőket mutatott üzleti partnere, a(z) _______________ is (bővebben ld. ezen határozatnak az ezen ügyfélre vonatkozó ellenőrzési megállapításokat tartalmazó részét).

149. Azzal, hogy az eljárás résztvevője az ügyfele, a(z) ________________________ részére a 2021. január 20-ai és a 2021. május 31-ei 81 340 EUR, illetve 93 226 EUR összegű kimenő fizetéseket hajtotta végre az ügyfél üzleti partnere – a(z) ________________ társaság – javára anélkül, hogy az ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat során az érintett ügyleteket kellő mértékben felülvizsgálta volna annak megállapítása céljából, hogy azok összhangban vannak-e az ügyfélről, valamint annak üzleti és kockázati profiljáról rendelkezésre álló ismeretekkel, megsértette az AML törvény 9. § (2) bekezdés d) pontját az ugyanezen törvény 9. § (1) bekezdés c) pontjával összefüggésben.

Az eljárás résztvevőjének kifogásai

150. Az eljárás résztvevője kifogásolja, hogy a fent említett kifizetéseket kellő mértékben felülvizsgálta. Az eljárás résztvevője előadja, hogy a megszerzett információk szerint a gazdasági jelleg többek között a fogyasztási cikkek területén végzett közvetítői tevékenységben állt. A 2020. augusztus 24-ei e-mailben szerzett információkból szintén kitűnt, hogy a(z) ________________ és a(z) _________________________ közötti üzleti kapcsolat lényege az áruk _______________ társaságtól történő vásárlásában fog állni. Az eljárás résztvevője a kifizetések felülvizsgálata céljából bekérte a Contract No. KV 002 dd 14.09.2020 szerződést, amelyet be is nyújt. A szerződés tárgya áruk vásárlása (a(z) ________________________ részéről) a(z) ______________-tól, mégpedig pl. háztartási felszerelés, textil, ruházat stb. Az így meghatározott szerződéstárgy ismét összhangban van azokkal az információkkal, amelyeket az eljárás résztvevője a(z) _________________________ és a(z) ________________ vonatkozásában szerzett.

151. Az eljárás résztvevője továbbá kiegészítésként előadta, hogy figyelemmel kísérte a(z) _________________________ és a(z) ________________ közötti kölcsönös kereskedelem összegét, és azt összevette a(z) _____ és a(z) ____________________ közötti szerződés (Contract No. KV 002 dd 14.09.2020) 3.2. cikkében meghatározott 800 000 EUR-s limittel. Szükség esetén ezért kiegészítő információkat és dokumentumokat kért be az említett limit megemelését igazoló dokumentumokról, amely emelés az érintett szerződés 2021. január 18-ai keltű „ADDENDUM TO CONTRACT No. KV 002 dd 14.09.2020" kiegészítése alapján történt, amelyet az eljárás résztvevője benyújt. Az eljárás résztvevője bekérte a szóban forgó kifizetésekhez kapcsolódó ügyletekre vonatkozó számlákat is, amelyeket ezennel benyújt. Amint a számlákon feltüntették, a 2021. január 20-ai 81 340 EUR összegű kifizetéshez a számlát 2021. február 10-én kapták meg, a 2021. május 31-ei 93 206 EUR összegű kifizetéshez a számlát 2021. július 23-án kapták meg. Az eljárás résztvevője benyújtja továbbá az e-mailes levelezés feljegyzését, amelyben a számlákat kéri az ügyféltől.

A közigazgatási hatóság álláspontja

152. A közigazgatási hatóság az eljárás résztvevőjének kifogásait nem tartja megalapozottnak. A közigazgatási hatóság fentebb már kifejtette, hogy az eljárás résztvevője nem szerzett be és nem értékelt ki elegendő információt a(z) __________________________ ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről. Az eljárás résztvevőnek a korábban megszerzett, a gazdálkodás üzleti jellegére vonatkozó információkra történő hivatkozása ezért nem állja meg a helyét, mivel az nem került kellő mértékben megállapításra.

153. Hasonlóképpen az újonnan benyújtott dokumentumok tekintetében. Az eljárás résztvevője ismét új dokumentumokat nyújt be (számlák és e-mailes levelezés, ld. 151. bekezdés); az eljárás résztvevője emellett nem magyarázza meg, miért nem nyújtotta be azokat már az Ellenőrzés során. Ennek ellenére az újonnan benyújtott számlák sem cáfolják a 149. bekezdésben levont következtetést, mivel az eljárás résztvevője aligha tudta az érintett ügyleteket kellő mértékben felülvizsgálni annak megállapítása céljából, hogy azok összhangban vannak-e az ügyfélről, valamint annak üzleti és kockázati profiljáról rendelkezésre álló ismeretekkel, amikor magáról az ügyfélről nem szerzett be és nem értékelt ki elegendő információt az üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről, különösen a pénzeszközök forrását nem állapította meg kellő mértékben (ld. 138. bekezdés).

ii. Ügyletek a(z) _________________________ üzleti partnerrel

154. A részleteket illetően a közigazgatási hatóság az Ellenőrzés megállapításaira hivatkozik (konkrétan az Ellenőrzési jegyzőkönyv 87. és azt követő oldalaira).

155. A benyújtott dokumentumokból kitűnik, hogy a(z) _________________________ ügyfél vásárlói minőségben 2021. augusztus 12-én a(z) _________________________ társasággal¹⁰⁸ – eladói minőségben – fogyasztási cikkek adásvételéről szóló N2 YKE-01 számú Szerződést (Sale and Purchase agreement N2 YKE-01) kötött, amely társaság egyúttal szintén az eljárás résztvevőjének ügyfele (ld. az ezen ügyfélre vonatkozó ellenőrzési megállapításokat ebben a Jegyzőkönyvben).

156. Ami a 2021. szeptember 6-ai és 2021. október 7-ei 51 141 EUR, illetve 91 652 EUR összegű két kiválasztott tranzakciót (ügyletet) illeti, amelyeket a fent említett szerződés alapján hajtottak végre¹⁰⁹, a benyújtott dokumentumokból kitűnik, hogy az eljárás résztvevője mindegyik tranzakciót az ügyfél által e-mailben megadott adatok alapján hajtotta végre, amelyben az ügyfél a(z) ________________________ társaság javára teljesítendő fizetés adatai mellett mindig feltüntette azt az információt is, hogy az érintett szerződés alapján történő kifizetésről van szó (a rövid hivatkozás konkrétan a következő: Payment details: For consumer goods under Sale and Purchase Agreemnt YKE-01 dd12.08.2021).¹¹⁰

157. Az eljárás résztvevője a dolog természeténél fogva nem tudta az ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat során az e kapcsolattal összefüggő ügyleteket kellő mértékben felülvizsgálni annak megállapítása céljából, hogy azok összhangban vannak-e az ügyfélről, valamint annak üzleti és kockázati profiljáról rendelkezésre álló ismeretekkel az AML törvény 9. § (2) bekezdés d) pontja értelmében, mégpedig már csak amiatt sem, hogy az ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat kezdetén nem szerzett róla elegendő információt, különösen az üzleti tevékenységének jellegéről és üzleti szándékairól, valamint ezen üzleti szándékok, illetve tevékenység finanszírozási forrásairól (ld. fentebb a(z) _________________________ ügyfél leírásánál). Az eljárás résztvevője az adott ügyletek végrehajtásakor csupán egy általánosan megfogalmazott kereskedelmi képviseleti szerződéssel elégedett meg, amelyben a szerződés tárgya – „fogyasztási cikkek" – csupán igen általánosan került meghatározásra, továbbá az ügyfélnek azon nyilatkozatával, hogy az ezen szerződés alapján az üzleti partnernek teljesített szállításról van szó, anélkül, hogy az eljárás résztvevője az adott konkrét ügyletek tárgyát és célját a szerződésből közelebbről ellenőrizte és felülvizsgálta volna. Az eljárás résztvevője ilyen módon járt el annak ellenére is, hogy maga a fogyasztási cikkek adásvételéről szóló Szerződés a szállított áru közelebbi specifikációját csak a vonatkozó számlák alapján irányozta elő, továbbá annak ellenére is, hogy a(z) _________________________ ügyfél nyilvánvaló kockázati tényezőket mutat (ld. fentebb ezen ügyfél leírásánál), és hasonlóképpen számos kockázati tényezőt mutatott üzleti partnere, a(z) _________________________ is (bővebben ld. ezen határozatnak az ezen ügyfélre vonatkozó ellenőrzési megállapításokat tartalmazó részét).

158. Azzal, hogy az eljárás résztvevője az ügyfele, a(z) _________________________ részére a 2021. szeptember 6-ai és a 2021. október 7-ei 51 141 EUR, illetve 91 652 EUR összegű kimenő fizetéseket hajtotta végre az ügyfél üzleti partnere – a(z) ___________________ társaság – javára anélkül, hogy az ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat során az érintett ügyleteket kellő mértékben felülvizsgálta volna annak megállapítása céljából, hogy azok összhangban vannak-e az ügyfélről, valamint annak üzleti és kockázati profiljáról rendelkezésre álló ismeretekkel, megsértette az AML törvény 9. § (2) bekezdés d) pontját az ugyanezen törvény 9. § (1) bekezdés c) pontjával összefüggésben.

Az eljárás résztvevőjének kifogásai

159. Az eljárás résztvevője kifogásolja, hogy a kifizetéseket szabályszerűen felülvizsgálta. Az eljárás résztvevője rámutatott, hogy a megszerzett információk szerint a(z) __________________________ gazdasági tevékenységének jellege többek között a fogyasztási cikkek területén végzett közvetítői tevékenységben állt. A 2020. augusztus 24-ei e-mailben szerzett információkból szintén kitűnt, hogy a(z) _______________________ és a(z) ________________________ közötti üzleti kapcsolat lényege az áruk ______________________ társaságtól történő vásárlásában fog állni. Az eljárás résztvevője a kifizetések felülvizsgálata céljából bekérte a Sale & Purchase Agreement No. YKE-01 szerződést, amelyet be is nyújt. Ebből a szerződésből kitűnik, hogy annak tárgya áruk vásárlása (a(z) ________________________ részéről) a(z) _______________________ társaságtól, mégpedig pl. konyhai felszerelés, lakberendezési tárgyak, textil és egyéb fogyasztási cikkek. Az így meghatározott szerződéstárgy ismét összhangban van azokkal az információkkal, amelyeket az eljárás résztvevője mind a(z) ________________________ mind a(z) ______________________ vonatkozásában szerzett.

160. Az eljárás résztvevője előadta, hogy az érintett kifizetésekhez kapcsolódó ügyletekre vonatkozó számlákat is bekérte. Amint a számlákon feltüntették, a 2021. szeptember 6-ai 51 141 EUR összegű kifizetéshez a számlát 2021. október 14-én kapták meg (ez a kifizetés visszavonásra került), a 2021. október 7-ei 91 652 EUR összegű kifizetéshez a számlát 2021. október 14-én kapták meg. Az eljárás résztvevője benyújtja továbbá az e-mailes levelezés feljegyzését, amelyben a számlákat kéri az ügyféltől.

A közigazgatási hatóság álláspontja

161. A közigazgatási hatóság az eljárás résztvevőjének ezen kifogásait sem tartja megalapozottnak. A kifogások lényegében azonosak azzal, amit az eljárás résztvevője a(z) _______________-nel folytatott ügyletekről előadott; ennek megfelelően a közigazgatási hatóság válasza is megegyezik – az eljárás résztvevője ismét a(z) __________________________ ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat céljára és tervezett jellegére vonatkozó információkra hivatkozik, azok azonban nem kerültek kellő mértékben megállapításra. Az eljárás résztvevője ismét új dokumentumokat, számlákat és e-mailes levelezést nyújt be, anélkül, hogy megmagyarázná, miért nem tette ezt már az Ellenőrzés keretében. Mindazonáltal azzal, hogy az eljárás résztvevője kellő mértékben nem vizsgálta felül a pénzeszközök forrását, és nem szerzett be és nem értékelt ki elegendő információt az üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről, aligha tudta az érintett ügyleteket felülvizsgálni annak megállapítása céljából, hogy azok összhangban vannak-e az ügyfélről, valamint annak üzleti és kockázati profiljáról rendelkezésre álló ismeretekkel (ld. 138. bekezdés).

D. ____________________

162. A részleteket illetően a közigazgatási hatóság az Ellenőrzés megállapításaira hivatkozik (konkrétan az Ellenőrzési jegyzőkönyv 2.2.4 fejezet D. rész).

163. A benyújtott dokumentumokból kitűnik, hogy az eljárás résztvevője 2019. november 19-én a(z) ____________________ ügyféllel keretszerződést¹¹¹ kötött, és 2019. november 19-én kitöltésre és aláírásra került az AML kérdőív¹¹².

164. A benyújtott dokumentumokból továbbá kitűnik, hogy az ügyfél a Cseh Köztársaságban székhellyel rendelkező társaság, és ügyvezetői _____________ észt állampolgárságú, Észtországban állandó lakóhellyel rendelkező, __________________ észt állampolgárságú, a Cseh Köztársaságban állandó lakóhellyel rendelkező, valamint _______________ cseh állampolgárságú, a Cseh Köztársaságban állandó lakóhellyel rendelkező személyek. A tulajdonosok – társasági tagok: ____________ úr (95%-os üzletrésszel) és _______________ úr (5%-os üzletrésszel).

165. Ami az AML kérdőívet illeti – az angolul kitöltött rovatokban, a Nyilatkozat – pénzeszközök forrása (A SWORN DECLARATION – SOURCE OF FUNDS) rovaton belül a gazdasági tevékenység (Economic activity) és a bank vagy más társaság által nyújtott hitel/pénzügyi hozzájárulás (A credit, provided by a bank or another company) opciók vannak bejelölve; az ide csatolt megjegyzés alatt (a gazdasági tevékenységre, az üzleti tevékenység fajtájára vonatkozó információk megadásához (pl. szolgáltatások, termékek és áruk gyártása, menedzsment, konzultáció és tanácsadás, jogi szolgáltatások, számviteli szolgáltatások...), hitel esetén a bank és a cél megjelölése) az szerepel, hogy a társaság alternatív alap, amelynek szolgáltatásai ügyfelei pénzeszközeinek kollektív kezelésében állnak; a(z) _________ ügyfelei eszközeit fix hozamú termékekbe (pl. kötvények) fekteti be, részvényeket vásárol brókereken keresztül („Company is an alternative fund its services consist of collective management of funds of its clients; ________________ the assets of its clients into fixed income (such as bonds), buy stocks via brokers"). A fizetési számla nyitására (Payment account opening) vonatkozó rovatnál a megjegyzésben (pl. a tervezett üzleti partnerségre, pénznemre, területekre vagy tervezett területekre, üzleti partnerekre stb. vonatkozó további információk megadása) a következő szerepel: _________________________________________¹¹³ – vagyonkezelési szerződés; _______________ – vagyonkezelési szerződés, _______________ (___________________________________________ – assets management agreement; _____________ – assets management agreement, __________________).

166. Az eljárás résztvevője az ellenőrzött időszakra vonatkozóan továbbá egy kockázati profil-értékelő formanyomtatványt mutatott be, mégpedig 2020. november 19-ei keltezéssel¹¹⁴. Az ügyfél tevékenységi körét illetően ez a kockázati profil-formanyomtatvány az AML kérdőívvel azonos információkat tartalmaz, a pénzeszközök forrására, az ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat céljára vagy jellegére, illetve az üzleti kapcsolat keretében végrehajtott egyes kifizetésekre/ügyletekre vonatkozó közelebbi adatok a szóban forgó kockázati profil-formanyomtatványban nem szerepelnek. Az ügyfélnek „A" kockázati profil került megállapításra, és semmilyen kockázati tényezőt sem azonosítottak.

167. A benyújtott dokumentumok részét képezte továbbá egy cégkivonat (amelyet

⁹⁹ A CNB által 2022. május 2-án átvéve, ügyszám: 2022/045311/CNB/650 (fájl: 19.03.______AML_PROFILE.pdf), ügyszám: 2022/045313/CNB/650 (fájlok: 19.09.______AML_PROFIL.pdf, 20.03.______AML_PROFILE.pdf, 21.03._______AML_PROFILE.pdf, 29.03______AML_PROFILE.pdf).

¹⁰⁰ Bővebben ld. az ezen ügyfélre vonatkozó ténymegállapítások.

¹⁰¹ Azzal, hogy elegendő információt a korábban végzett ellenőrzések során, 2018. január 15-én, 2020. március 3-án és 2020. március 23-án sem szerzett be és értékelt ki.

¹⁰² ________________ és ______________

¹⁰³ A tényleges tulajdonosok csoportja alatt az eljárás résztvevője a következőket érti: _______________________________________, _________________________________, ________________________, ___________________, ___________________________________, ________________, ______________________

¹⁰⁴ A CNB által 2022. május 2-án átvéve, ügyszám: 2022/045364/CNB/650 (fájl: _________________CONTRACT_KV_002.pdf).

¹⁰⁵ Az eljárás résztvevője által a(z) _______________________ ügyfél részére EUR-ban vezetett számlakivonatának adatai szerint (a CNB által 2022. február 2-án átvéve, ügyszám: 2022/012587/CNB/650, fájl: ___________________EUR_25.01.2020-15.11.2021_.pdf) a 2020. szeptember 21-étől 2021. november 15-éig terjedő időszakban az adott szerződés alapján összesen 20 tranzakció valósult meg: 2020. szeptember 21-én (48 452 EUR), 2020. szeptember 24-én (18 305 EUR), 2020. október 8-án (80 100 EUR), 2020. október 19-én (74 731 EUR), 2020. október 21-én (63 040 EUR), 2020. október 22-én (61 400 EUR), 2020. október 29-én (80 310 EUR), 2020. november 12-én (115 110 EUR), 2020. december 2-án (73 000 EUR), 2020. december 2-án (42 800 EUR), 2020. december 11-én (70 479 EUR), 2020. december 16-án (22 610 EUR), 2021. január 20-án (81 340 EUR), 2021. március 18-án (90 112 EUR), 2021. április 13-án (75 610 EUR), 2021. május 31-én (93 226 EUR), 2021. június 15-én (82 423 EUR), 2021. július 13-án (81 270 EUR), 2021. augusztus 16-án (50 484 EUR), 2021. augusztus 25-én (22 727 EUR).

¹⁰⁶ A CNB által 2022. május 2-án átvéve, ügyszám: 2022/045364/CNB/650 (fájl: _______________mail_notification_EUR93_226.pdf).

¹⁰⁷ A CNB által 2022. június 28-án átvéve, ügyszám: 2022/068043/CNB/650.

¹⁰⁸ A CNB által 2022. május 2-án átvéve, ügyszám: 2022/045363/CNB/650 (fájl: _____________Agreement_YKE-01.pdf).

¹⁰⁹ Az eljárás résztvevője által a(z) _______________________ ügyfél részére EUR-ban vezetett számlakivonatának adatai szerint (a CNB által 2022. február 2-án átvéve, ügyszám: 2022/012587/CNB/650, fájl: ________________________EUR_25.01.2020-15.11.2021_.pdf) a 2021. augusztus 24-étől 2021. november 15-éig terjedő időszakban az adott szerződés alapján összesen 5 tranzakció valósult meg: 2021. augusztus 24-én (6 816 EUR), 2021. szeptember 6-án (51 141 EUR), 2021. szeptember 21-én (36 912 EUR), 2021. október 7-én (91 652 EUR), 2021. november 11-én (84 820 EUR).

¹¹⁰ A CNB által 2022. május 2-án átvéve, ügyszám: 2022/045363/CNB/650 (fájl: _____________mails_notifications_of_payments.pdf).

¹¹¹ A CNB által 2022. május 2-án átvéve, ügyszám: 2022/045315/CNB/650 (fájl: ____________FRAMEWORK_AGR_2019.pdf).

¹¹² A CNB által 2022. május 2-án átvéve, ügyszám: 2022/045315/CNB/650 (fájl: ____________AML_QUESTIONNAIRE.pdf).

¹¹³ A kérdőívben szereplő eredeti szöveg.

¹¹⁴ A CNB által 2022. május 2-án átvéve, ügyszám: 2022/045315/CNB/650 (fájl: ____________AML_PROFILE.pdf).

2019. június 3-ai dátummal)¹¹⁵, valamint közjegyzői okiratok a közgyűlésekről (2018. november 14-ei, 2019. február 6-ai, 2019. március 15-ei és 2019. március 25-ei keltezéssel)¹¹⁶, amelyek keretében az ügyfél üzleti tevékenysége (vállalkozási tárgya) tekintetében csupán teljesen általános információ szerepel, vagyis hogy gyártásról, kereskedelemről és az ipari törvény 1–3. mellékletében nem szereplő szolgáltatásokról van szó. A dokumentumok részét képezte továbbá a CNB 2018. december 13-ai értesítése a(z) ___________________ társaságnak a befektetési társaságokról és befektetési alapokról szóló törvény 15. § (1) bekezdésében említett személyek nyilvántartásába történő bejegyzéséről, amelyek alapján a nevezett törvény 596. § f) pontja szerinti, a CNB által vezetett nyilvántartásba való bejegyzési kötelezettség keletkezett (bejegyzés a befektetési társaságokról és befektetési alapokról szóló törvény 15. § (1) bekezdése értelmében vett vagyonkezelési tevékenységgel összehasonlítható tevékenységet folytató személyek nyilvántartásába – nyilvántartási jelleg).

168. A benyújtott dokumentumokból továbbá kitűnik, hogy a(z) ___________________ társaságot 2018. november 21-én jegyezték be a cégjegyzékbe, és alapítója, egyben kizárólagos ügyvezetője és egyedüli társasági tagja ______________ asszony volt. Amint a(z) ___________________ társaság egyedüli társasági tagjának, _____________ asszonynak a határozatát tartalmazó jogügyletről szóló 2019. február 6-ai közjegyzői okiratból kitűnik, sor került _________ asszony ügyvezetői visszahívására és új ügyvezetők – ______________ úr és ________________ úr – megválasztására, egyidejűleg pedig az egyedüli társasági tag, __________ asszony üzletrészének felosztására két személy között – ______________ úr (95%-os üzletrész) és __________________ úr (5%-os üzletrész). Amint a(z) __________________ társaság 2019. március 25-ei közgyűlésének jegyzőkönyvéből továbbá kitűnik, e társaság ügyvezetői tisztségébe ________________ asszony került megválasztásra. Az adott információkból tehát az következik, hogy 2019 első negyedévében a társaság vezetésének teljes cseréjére került sor, beleértve a tényleges tulajdonost.

169. A közigazgatási hatóság nyílt forrásokból megállapította, hogy a(z) __________________ társaság saját weboldallal rendelkezik – ____________________ (kizárólag angol nyelven), ahol általánosságban befektetési és vagyonkezelési szakértőként mutatja be magát. A közigazgatási hatóság nyílt forrásokból a tevékenységéről további közelebbi információt nem talált (pl. ügyfélvéleményeket, referenciákat stb.).

170. Az elvégzett elemzés alapján, a benyújtott adatok, valamint a továbbá rendelkezésre álló vagy összefüggő adatok vonatkozásában, az alábbi összefoglalás adható:

• a(z) ___________________ társaságot 2018. november 21-én alapították, és 2019 első negyedévében sor került a társaság vezetésének teljes cseréjére, beleértve a tényleges tulajdonost, ami tekintettel arra, hogy az eljárás résztvevője az adott ügyféllel 2019. november 19-én létesített üzleti kapcsolatot, megállapítható, hogy az adott időpontban új, nem megalapozott, múlt nélküli társaságról volt szó, amelyről (amint fentebb említettük) nyílt forrásokból semmilyen közelebbi információt nem lehetett fellelni (pl. ügyfélvélemények, referenciák stb.);

• a(z) ___________________ ügyfelei/üzleti partnerei rendkívül kockázatosak, mivel (a(z) ______________ társaság mellett) az AML kérdőívben a(z) ___________________________________________¹¹⁷ és a(z) __________________ szerepel (mindkét esetben alapítványról van szó, vagyis anonim jogi formáról, amelyet gyakran használnak ki bűncselekményből származó jövedelmek legalizálására, mindkét szervezet szintén az eljárás résztvevőjének ügyfele);

• az eljárás résztvevője által EUR-ban a(z) ___________________ és a(z) ___________________________________________ ügyfél részére vezetett számlák benyújtott kivonataiból¹¹⁸, amelyek az ellenőrzött időszak tranzakciós mozgásairól adnak képet, kitűnik, hogy a pénzeszközök megfelelő számlára történő beérkezését követően azonnal kimenő tranzakció(k)ra kerül sor hasonló összegben egy másik számla javára (bővebben ld. az alább feltüntetett konkrét kiválasztott ügyletekhez tartozó szöveget és különösen e fejezet végkövetkeztetését)¹¹⁹ – vagyis itt felmerül az átfolyó/tranzitszámlák kockázati tényezője.¹²⁰

171. A fentiekkel összefüggésben megállapítható, hogy az eljárás résztvevőjének az üzleti kapcsolat létesítésekor és annak során figyelembe kellett volna vennie/értékelnie a fent említett körülményeket, amelyek jelentősen növelik az ügyfél kockázatosságát, és ennek megfelelően kellett volna alakítania az ügyfélhez való hozzáállást, vagyis az ügyfél-átvilágítási intézkedések terjedelmét és részletességét.

172. A fenti – az érintett ügyfél kockázatosságát növelő – körülmények ellenére az eljárás résztvevője az ügyfél-átvilágítás keretében csupán az ügyfél üzleti tevékenységének jellegére és üzleti szándékaira vonatkozó általános (jelentősen korlátozott) információkkal és az ügyfélnek a pénzeszközei forrására vonatkozó általános nyilatkozatával elégedett meg (gazdasági tevékenység, bank vagy más társaság által nyújtott hitel/pénzügyi hozzájárulás; a társaság alternatív alap, amelynek szolgáltatásai ügyfeleinek pénzeszközeinek kollektív kezelésében állnak; a(z) __________ ügyfelei eszközeit fix hozamú termékekbe (pl. kötvények) fekteti be, részvényeket vásárol brókereken keresztül), anélkül, hogy ezt a nyilatkozatot, valamint az ügyfél egyéb nyilatkozatait releváns módon közelebbről ellenőrizte volna.

173. Azzal, hogy az eljárás résztvevője az ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat során végzett ellenőrzés keretében 2020. november 19-én¹²¹ nem szerzett be és nem értékelt ki elegendő információt a(z) ___________________ ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről, továbbá azzal, hogy kellő mértékben nem vizsgálta felül azon pénzeszközök forrásait, amelyekre az üzleti kapcsolat az ügyféllel vonatkozik, megsértette az AML törvény 9. § (2) bekezdés a) és e) pontját az ugyanezen törvény 9. § (1) bekezdés c) pontjával összefüggésben.

Az eljárás résztvevőjének kifogásai

174. Az eljárás résztvevője kifogásolja, hogy elegendő információt szerzett be és értékelt ki a(z) ___________________ ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről; az eljárás résztvevője ugyanis megállapította, hogy a tranzakciók célja az üzleti tevékenységek finanszírozása (amint az alább ismertetésre kerül), továbbá a tervezett tranzakciókra vonatkozó további információkat is beszerzett, pl. azok összegéről és gyakoriságáról (ld. pl. a 2019. november 19-én kitöltött AML kérdőívet). Az eljárás résztvevője a 2016. évi AML kérdőív révén továbbá megállapította, hogy a fő partnereknek a(z) ______________________________________________, a(z) _______________ és a(z) __________________ társaságoknak kell lenniük. Az AML kérdőív keretében az eljárás résztvevője azt is megállapította, hogy az üzleti kapcsolat célja és tervezett jellege: „alternatív befektetési alap, amelynek szolgáltatásai az ügyfelek tőkéjének kollektív kezelését foglalják magukban; a(z) __________ az ügyfelek eszközeit fix hozamú termékekbe (mint például kötvények) fekteti be vagy részvényeket vásárol". Ez pedig összhangban van azzal, hogy a(z) ________________ a ZISIF¹²² 15. §-a szerinti befektetési alapnak minősül. Az üzleti tevékenység jellegéhez az eljárás résztvevője kiegészítő dokumentumokat szerzett be: a(z) __________________________________________ és a(z) _____________________ közötti szerződéses kapcsolatot konkretizáló „Terms" dokumentumot, valamint a befektetési stratégiát; a(z) __________________ brókernél 2019. augusztus 21-én nyitott számla visszaigazolását; a(z) ___________________________ társasággal kötött, információszolgáltatásra vonatkozó szerződést; a(z) _________________ brókernél nyitott kereskedési számla visszaigazolását; ezeket a dokumentumokat az eljárás résztvevője ezennel benyújtja. A(z) __________________ javára teljesített kifizetésekkel összefüggésben azonban az eljárás résztvevője bekérte a kifizetésekre vonatkozó szerződéses dokumentációt is. A kérésre válaszul az ügyfél benyújtotta a „Megállapodás pénzeszközök (alapok) kezelésre történő átadásáról kollektív befektetés céljából" című szerződést (angolul: „Agreement on entrusting funds to administration for their collective investment") a(z) ______________________________________________ és a(z) ____________________ között. A benyújtott szerződésből megállapította, hogy a szerződés tárgya pénzeszközök átadása azok pénzügyi eszközökbe történő befektetés formájában való kezelése céljából (ld. a szóban forgó szerződés III. cikke). Ezt követően megállapította, hogy a szerződés ilyen célja összhangban van mind a(z) __________________________________________ kapcsán szerzett információkkal (elsősorban a gazdasági tevékenység leírásával, amely a kockázatosabb termékekbe – különösen részvényekbe és private equity-be – történő befektetés formájában megvalósuló „passzív" vagyonkezelésben áll), mind pedig a(z) ____________________ vonatkozásában szerzett információkkal (amely a ZISIF 15. §-a szerinti vagyonkezelő személyként szerepel a CNB nyilvántartásában).

175. A pénzeszközök felülvizsgálatát illetően – ebben az esetben is az eljárás résztvevője úgy véli, hogy a pénzeszközöket szabályszerűen felülvizsgálta. Az eljárás résztvevője felhívta a figyelmet arra, hogy a(z) __________________ szinte összes pénzeszköze [kivéve a(z) ___________________________________ társaságtól („_________") származó pénzeszközöket], amelyeket az eljárás résztvevőjénél végrehajtott fizetési tranzakciókhoz használtak fel, a tényleges tulajdonosok csoportjába tartozó egyéb szervezetektől származott,¹²³ amelyek szintén az eljárás résztvevőjének ügyfelei voltak, különösen a(z) ___________________________________________ társaságtól, amely a pénzeszközöket a(z) _________________________________ társaságtól szerezte, és kisebb mértékben a(z) ______________________ és a(z) ________________________________ társaságoktól is (ld. az eljárás résztvevőjénél vezetett __________________________________________ és _________________________ számla kivonatait). Ugyanakkor valamennyi pénzeszköz a pénzeszközök kollektív befektetés céljából kezelésre történő átadásáról szóló szerződés alapján került befizetésre. Ehhez az eljárás résztvevője a következőket nyújtja be: __________ fizetésiszámla-kivonat, ____________ fizetésiszámla-kivonat, ______________________ szerződés + 1-6. kiegészítések, _________________________________ szerződés. Ami a(z) __________ társaságtól érkező kifizetéseket illeti, azok szintén a pénzeszközök kollektív kezelésre történő átadásáról szóló Szerződés alapján kerültek átutálásra a kollektív befektetés céljából; ehhez az eljárás résztvevője a _____________________ szerződés dokumentumot nyújtja be.

A közigazgatási hatóság álláspontja

176. A közigazgatási hatóság az eljárás résztvevőjének kifogásait nem tartja megalapozottnak. Az eljárás résztvevője az ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről elegendő mennyiségű információ begyűjtéséhez és kiértékeléséhez lényegében nem hoz fel semmilyen olyan információt, amely megváltoztatná a tényállást. Amit az eljárás résztvevője előad, az ismét csupán általános információk, amelyekkel megelégedett, amint az fentebb felróásra került (ld. 162. és azt követő bekezdések). A szabályszerű információszerzésről az eljárás résztvevője által újonnan benyújtott információk sem tanúskodnak. Mindenekelőtt az eljárás résztvevője ismét semmilyen módon nem magyarázza meg, hogy ezeket a dokumentumokat miért nem nyújtotta be már az Ellenőrzés során, vagy legalább a kifogások benyújtásakor; a közigazgatási hatóságnak kétségei vannak afelől, hogy az eljárás résztvevő rendelkezésére álltak-e ezek a dokumentumok a(z) ____________________ ügyfélre vonatkozó információk kiértékelésekor; ennek ellenére az újonnan benyújtott dokumentumok semmilyen elégséges információt nem hordoznak.

177. Ami a pénzeszközök forrásának felülvizsgálatát illeti, az eljárás résztvevője a(z) ______________________________________, a(z) ______________________________________ és a(z) _________________________ ügyfelek esetéhez hasonlóan ismét ugyanazt az érvelést alkalmazza, vagyis hogy a pénzeszközök a tényleges tulajdonosoktól származtak; azonban, hogy ezen források felülvizsgálata miért nem volt elégséges, illetve miért nem kell az állítólagos pénzeszköz-felülvizsgálatot igazoló újonnan benyújtott dokumentumokat figyelembe venni, azt a közigazgatási hatóság már a 72. és azt követő bekezdésekben kifejtette. Az eljárás résztvevője emellett új dokumentumokat nyújt be, de hogy azokat miért nem nyújtották be az Ellenőrzés során, vagy legalább az Ellenőrzési jegyzőkönyv elleni kifogások benyújtásakor, azt az eljárás résztvevője nem fejti ki; a közigazgatási hatóságnak ezért ezeket a dokumentumokat nem kell figyelembe vennie. Ennek ellenére az említett dokumentumokból semmi sem következik, ami eloszlatná a fentebb jelzett kétségeket (ld. 162. és azt követő bekezdések).

i. Konkrétan kiválasztott tranzakciók – tranzakciók a(z) ____________________ társaság saját számláira (az eljárás résztvevőjének rendszerén kívüli, külső számlák)

178. Az Ellenőrzés keretében megállapítást nyert, hogy az eljárás résztvevője a(z) ____________________ ügyfele részére a 2020. június 1-jén (376 072 EUR összegben), 2020. július 7-én (350 000 EUR összegben), 2020. augusztus 11-én (350 000 EUR összegben), 2020. november 25-én (27 230 EUR összegben) és 2020. november 26-án (48 300 EUR összegben) kifizetéseket hajtott végre. Az említett tranzakciók az ügyfél utasításai alapján a RemitOne rendszeren keresztül kerültek végrehajtásra, jellegüket tekintve azonos kifizetésekről volt szó, mégpedig (amint az minden egyes kifizetés leírásából kitűnik a fizetési megbízásban, a nyomtatott visszaigazolásban, a tranzakciós részleteket tartalmazó dokumentumban vagy a bankszámlakivonatban) saját számla feltöltéséről (REPLENISHMENT OF OWN ACCOUNT; REPLENISHMENT OF OWN ACCOUNT ON BEHALF OF _________________). A RemitOne rendszerből származó tranzakciós részleteket tartalmazó dokumentumban továbbá feltüntetésre került a jövedelemforrásra vonatkozó információ is, mégpedig csupán röviden – üzleti tevékenység (BUSINESS). Az eljárás résztvevője nyilatkozata szerint „ezek a tranzakciók nem kereskedelmi, szolgáltatási vagy egyéb jellegűek, és nincs másik ellenfél. Az ügyfél saját pénzeszközeit utalja át a saját egyéb bankszámláira. Nem kötődnek tehát semmilyen szerződés, számla stb. létezéséhez. Az ügyfél emellett ezeket a kifizetéseket a RemitOne rendszerünkön keresztül hajtotta végre, és átment a rendszer által biztosított teljes ellenőrzési eljáráson."

179. Valamennyi kiválasztott (kimenő) tranzakció esetében azok a(z) __________________ ügyfél saját számlájára/számláira irányultak (külső számlák, vagyis az eljárás résztvevőjének rendszerén kívülre irányuló kifizetések), amelyeket a(z) _____________________________________ (Oroszországban székelő) és a(z) _____________ (szintén Oroszországban székelő) pénzintézet vezet. Amint az eljárás résztvevője által EUR-ban a(z) __________________ társaság részére vezetett számla kivonatából kitűnik,¹²⁴ a pénzeszközöknek az ügyfél külső számlájára történő átutalása mindig közvetlenül az eljárás résztvevőjénél vezetett számlára történő pénzeszköz-beérkezést követően történt, mégpedig a kiutalt összeg megközelítőleg azonos volt a beérkező összeggel.

• A 2020. június 1-jei tranzakció (376 072 EUR összegben) esetében azt megelőzte pénzeszközök beérkezése az eljárás résztvevőjénél a(z) ____________________________________ társaság részére vezetett számláról, mégpedig 2020. június 1-jén (379 100 EUR összegben);

• a 2020. július 7-ei tranzakció (350 000 EUR összegben) esetében azt megelőzte pénzeszközök beérkezése az eljárás résztvevőjénél a(z) ____________________________________ társaság részére vezetett számláról, mégpedig 2020. július 7-én (352 800 EUR összegben);

• a 2020. augusztus 11-ei tranzakció (350 000 EUR összegben) esetében azt megelőzte pénzeszközök beérkezése az eljárás résztvevőjénél a(z) ____________________________________ társaság részére vezetett számláról, mégpedig 2020. augusztus 11-én (352 700 EUR összegben);

• a 2020. november 25-ei tranzakció (27 230 EUR összegben) esetében azt megelőzte pénzeszközök beérkezése az eljárás résztvevőjénél a(z) ____________________________ társaság részére vezetett számláról, mégpedig 2020. november 25-én (27 500 EUR összegben);

• a 2020. november 26-ai tranzakció (48 300 EUR összegben) esetében azt megelőzte pénzeszközök beérkezése az eljárás résztvevőjénél a(z) ____________________________ társaság részére vezetett számláról, mégpedig 2020. november 26-án (57 060 EUR összegben).

180. A fent leírt kockázati körülmények ellenére az eljárás résztvevője részéről nem került sor az adott tranzakciók tárgyának és céljának közelebbi ellenőrzésére és felülvizsgálatára annak megállapítása érdekében, hogy azok összhangban vannak-e azzal, ami az eljárás résztvevőjének az ügyfélről, valamint annak üzleti és kockázati profiljáról ismert, mégpedig tágabb összefüggésben (amikor a benyújtott dokumentumokból az ügyfélnek a számla pénzeszközök saját – külső számlára történő továbbítására való felhasználásának szándéka sem világos, és hiányzik az ilyen eljárás alkalmazásának, tehát magának az eljárás résztvevőjénél nyitott számla céljának a magyarázata), miközben az eljárás résztvevője rendelkezésére álló (és az ellenőrzésre benyújtott dokumentumok részét képező) adott információk alapján nem volt és nem is lehetett abban a helyzetben, hogy megítélje, vajon a végrehajtott tranzakciók megfelelnek-e az üzleti kapcsolat jellegének és az ügyfél üzleti szándékainak, avagy sem. Az adott ügyfél esetében tehát a fent leírt kockázati tényezőkre – beleértve a tranzitáló pénzeszközök jelenlétét, a kockázatos üzleti partnereket és ebből következően a pénzeszközök kockázatos eredetét, amelyeknek az érintett számláról történő kiutalását az eljárás résztvevője lehetővé tette – tekintettel kétségkívül szükséges lett volna az adott kifizetésekkel kapcsolatban közelebbi dokumentumokat és magyarázatot kérni a megerősített ügyfél-átvilágítás keretében, ami azonban nem történt meg.

181. Azzal, hogy az eljárás résztvevője a(z) ____________________ ügyfele részére a 2020. június 1-jei (376 072 EUR összegű), 2020. július 7-ei (350 000 EUR összegű), 2020. augusztus 11-ei (350 000 EUR összegű), 2020. november 25-ei (27 230 EUR összegű), 2020. november 26-ai (48 300 EUR összegű) kimenő fizetéseket hajtott végre anélkül, hogy az ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat során az érintett ügyleteket kellő mértékben felülvizsgálta volna annak megállapítása céljából, hogy azok összhangban vannak-e az ügyfélről, valamint annak üzleti és kockázati profiljáról rendelkezésre álló ismeretekkel, megsértette az AML törvény 9. § (2) bekezdés d) pontját az ugyanezen törvény 9. § (1) bekezdés c) pontjával összefüggésben.

Az eljárás résztvevőjének kifogásai

182. Az eljárás résztvevője kifogásolja, hogy az említett kifizetéseket kellő mértékben felülvizsgálta. Az eljárás résztvevője rámutatott arra a tényre, hogy olyan tranzakciókról van szó, amelyek a társaság saját, hitelintézeteknél – a(z) ___________________________________ és a(z) _____________ – vezetett számláira irányulnak. Az eljárás résztvevője szerint az ugyanazon szervezet fizetési számlái közötti kifizetések (tehát a vagyoni rendelkezés nem változik), ráadásul hitelintézeteknél vezetett számlák közötti kifizetések, amelyek megfelelő AML mechanizmusokkal rendelkeznek, alacsony AML kockázattal járnak. Egyidejűleg megismételhető az a tény, hogy a fizetési intézmények által vezetett, semmilyen formában nem kamatozó fizetési számlákon a felhasználók rendszerint nem tartják hosszú távon a pénzeszközöket, hanem inkább egy konkrét tervezett fizetési tranzakció végrehajtása céljából utalnak pénzeszközöket ezekre a fizetési számlákra (tehát a belátható időn belül tervezett tranzakció összegében utalnak át pénzeszközöket), esetleg csak minimális összegeket tartanak az ilyen fizetési számlákon. A hitelintézeteknél vezetett számlákról a fizetési intézmény számláira történő rendszeres pénzátutalás a ránavazó tranzakció végrehajtása céljából tehát szokásos jelenség. A fentiekkel összhangban értékelte az eljárás résztvevője a(z) __________________ kifizetéseit is, amikor az eljárás résztvevőjénél vezetett számlákon nem tartotta hosszú távon a pénzeszközöket, hanem rendszeresen továbbította azokat a hitelintézeteknél vezetett saját számlájára.

A közigazgatási hatóság álláspontja

183. A közigazgatási hatóság az említett kifogásokat nem tartja megalapozottnak. Az eljárás résztvevője ismét nem terjeszt elő új információkat, ezért a közigazgatási hatóság a tényállás leírására és az ott említett dokumentumokra hivatkozik, amelyek fényében az eljárás résztvevőjének említett kifogásai nem állhatnak meg. Ami azon állítást illeti, miszerint az azonos szervezet fizetési számláira végzett kifizetések alacsonyabb AML kockázattal járnak, azzal az eljárás résztvevővel semmiképpen nem lehet egyetérteni. Éppen ellenkezőleg, a pénzeszközök különböző számlákra történő továbbítása nyilvánvalóan átutalási láncot hoz létre a pénzeszközök eredetének megállapításának megakadályozása céljából. Az ilyen gyanú ráadásul fokozódik abban az esetben, ha az átutalások oka nem ismert.

E. ________________

184. A részleteket illetően a közigazgatási hatóság az Ellenőrzés megállapításaira hivatkozik (konkrétan az Ellenőrzési jegyzőkönyv 2.2.4 fejezet E. rész).

185. A benyújtott dokumentumokból kitűnik,¹²⁵ hogy az eljárás résztvevője 2020. augusztus 3-án a(z) ________________ ügyféllel keretszerződést kötött (amelyet az ügyfél 2020. július 13-án Moszkvában írt alá, és az eljárás résztvevőjének képviselői 2020. július 13-án Moszkvában, illetve 2020. augusztus 3-án Prágában írtak alá), továbbá 2020. július 13-án az ügyfél Moszkvában kitöltötte és aláírta az AML kérdőívet (amelyet az eljárás résztvevőjének képviselői 2020. július 13-án Moszkvában, illetve 2020. augusztus 3-án Prágában írtak alá), és 2020. augusztus 3-án az eljárás résztvevője e-mailben tájékoztatta az ügyfelet a fizetési számla megnyitásáról.

186. A benyújtott dokumentumokból továbbá kitűnik,¹²⁶ hogy az ügyfél egy Hongkongban székhellyel rendelkező társaság, és hogy igazgatói (directors), egyben társasági tagjai – a társaság részvényeseinek tulajdonosai (mindegyik 50%-os részesedéssel) – ________________ úr orosz állampolgárságú és _________ asszony

¹¹⁵ A CNB által 2022. május 2-án átvéve, ügyszám: 2022/045316/CNB/650 (fájl: ____________REGISTER_EXTRACT_2018.pdf).

¹¹⁶ A CNB által 2022. május 2-án átvéve, ügyszám: 2022/045316/CNB/650 (fájlok: ____________MINUTES_OF_MEETING_2019.pdf, _____________NOTARIAL_DEED_2018.pdf, ____________NOTARIAL_DEED_2019.pdf, ____________NOTARIAL_DEED_I_2019.pdf).

¹¹⁷ Az _____________________________________________ ügyfél a vizsgálati minta részét képezte, és a benyújtott adatok elemzése megállapította, hogy az eljárás résztvevője nem szerzett be és nem értékelt ki elegendő információt az ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről, valamint kellő mértékben nem vizsgálta felül azon pénzeszközök vagy egyéb vagyon forrásait, amelyekre az ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat vonatkozik (bővebben ld. e határozat vonatkozó részét).

¹¹⁸ A CNB által 2022. február 2-án átvéve, ügyszám: 2022/012587/CNB/650 (fájl: _____________________EUR_from_2020-01-25_till_2021-11-15.pdf), és ügyszám: 2022/012590/CNB/650 (fájl: __________________________________________EUR_from_2020-01-25_till_2021-11-15.pdf).

¹¹⁹ Hasonló forgatókönyv figyelhető meg a(z) ___________________ szervezet esetében is az eljárás résztvevője által EUR-ban vezetett számla benyújtott kivonatában (a CNB által 2022. február 2-án átvéve, ügyszám: 2022/012587/CNB/650, fájl: ____________________EUR_from_2020-01-25_till_2021-11-15.pdf). A(z) ___________________ szervezet nem volt a vizsgálati minta része, ezért közelebbi elemzésre nem került sor.

¹²⁰ A tranzitszámlák problematikájáról bővebben ld. e határozat „A korporatív ügyfelek ügyfél-átvilágítása keretében feltárt rendszerbeli hiányosságok" című részét.

¹²¹ Azzal, hogy elegendő információt a korábban végzett ellenőrzés során, 2019. november 19-én sem szerzett be és értékelt ki.

¹²² A 240/2013. számú törvény a befektetési társaságokról és befektetési alapokról.

¹²³ Tényleges tulajdonosok: _________________ és _________________, a tényleges tulajdonosok csoportja: _________________________________, __________________________________________, ________________________, _____________________, ____________________________________, ________________, _____________________.

¹²⁴ A CNB által 2022. február 2-án átvéve, ügyszám: 2022/012587/CNB/650 (fájl: ____________________EUR_from_2020-01-25_till_2021-11-15.pdf).

¹²⁵ A CNB által 2022. május 2-án átvéve.

¹²⁶ A CNB által 2022. május 2-án átvéve.

_______________ asszony brit útlevéllel és az Egyesült Királyságban állandó lakóhellyel.

187. Ami az AML kérdőívet illeti – az angolul kitöltött rovatokban, a Nyilatkozat – pénzeszközök forrása (A SWORN DECLARATION – SOURCE OF FUNDS) rovaton belül a gazdasági tevékenység (economic activity) opció van bejelölve. Az ügyfél gazdasági tevékenységére vonatkozó közelebbi információk megadásához szolgáló rovatban a következő szerepel: széles körű informatikai szolgáltatások nyújtása (szoftverfejlesztés és a kapcsolódó projektmenedzsment, valamint tanácsadási és támogatási tevékenységek, szoftverbérlés és egyéb informatikai tevékenységek és szolgáltatások). Továbbá hozzá van írva: különféle fogyasztási cikkekkel való kereskedelem, üzlettámogatási tevékenységek, beleértve a tanácsadást és a menedzsmentet. A tervezett üzleti partnerekre, pénznemre, területekre stb. vonatkozó releváns adatok megadására szolgáló rovatnál a következő szerepel: EU-országok, FÁK, Délkelet-Ázsia, a fő partnerek Bulgáriában, Lengyelországban és Törökországban székhellyel rendelkeznek.

188. Az ellenőrzött időszakra vonatkozó dokumentumok részét képezte __________________________ asszony kereskedelmi számlájának 2019. november 9-étől 2019. december 6-áig terjedő időszakra vonatkozó kivonata, amely inkább fogyasztói jellegű kisebb kifizetéseket igazol (internetszolgáltatás-kifizetések, gyógyszertári vásárlás, lottó stb.).¹²⁷ A közigazgatási hatóság a teljesség kedvéért megjegyzi, hogy az alapító okiratok részét képezi az igazgatók 2020. június 26-ai Határozata, amelyben igen röviden és általánosan az szerepel, hogy a társaság üzleti tevékenységének tárgya különféle fogyasztási cikkekkel való kereskedelem, üzlettámogatás, beleértve a tanácsadási tevékenységet és a menedzsmentet.

189. Az eljárás résztvevője az ellenőrzött időszakra vonatkozóan továbbá három, tartalmilag azonos kockázati profil-értékelő formanyomtatványt mutatott be, 2020. július 24-ei, 2021. január 18-ai és 2021. május 26-ai keltezéssel,¹²⁸ amelyek csupán a keltezésben és az aláírásokban különböznek egymástól. Az ügyfél tevékenységi körét illetően ezek a kockázati profil-formanyomtatványok az AML kérdőívben fentebb már idézett információkkal azonos információkat tartalmaznak, a pénzeszközök forrására, az ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat céljára vagy jellegére, illetve az üzleti kapcsolat keretében végrehajtott egyes kifizetésekre/ügyletekre (gyakoriság, volumen stb.) vonatkozó közelebbi adatok a szóban forgó formanyomtatványokban nem szerepelnek. A kockázati profil-formanyomtatványok az utolsó rovatnál csupán homályosan határozzák meg, hogy az ügyfél nevében a(z) ________________________________ társaság mint külön meghatalmazott fog eljárni, anélkül, hogy ehhez bármilyen közelebbi információt vagy magyarázatot fűznének. A kockázati profil-formanyomtatványokból kitűnik, hogy a B kockázati profilt az eljárás résztvevője három tényező alapján állapította meg az ügyfél részére, mégpedig az ügyfél székhelye (Kína), a tényleges tulajdonos lakóhelye (Oroszország) és a „tényleges tulajdonos nem azonosítása" alapján. Az eljárás résztvevője a „azonosítható-e a tényleges tulajdonos?" formanyomtatvány-rovatban B kockázati tényezőt rendelt hozzá, anélkül, hogy ehhez közelebbi magyarázatot fűzött volna. Amint a benyújtott dokumentumokból kitűnik,¹²⁹ az ügyfél ténylegesen ________________ asszonyt (50%-os részesedés), valamint ___________________ urat (állítólagosan ténylegesen az akciók 50%-ának tulajdonosa) jelölte meg tényleges tulajdonosként az esküvel megerősített nyilatkozat alapján, bár a benyújtott alapító társasági dokumentációból az következik, hogy a társaság mind a 100 részvényének tulajdonosa, tehát az egyedüli tényleges tulajdonos, kizárólag _________________________ asszony lenne.¹³⁰ A tényleges tulajdonos megállapítása itt tehát kizárólag az esküvel megerősített nyilatkozatra támaszkodik, amelyet semmilyen más dokumentáció nem támaszt alá, illetve amelyet csupán olyan dokumentáció kísér, amely az adott nyilatkozattal éppenséggel ellentétben áll, ami önmagában legalábbis tovább növeli az adott ügyfél kockázatosságát.¹³¹

190. A közigazgatási hatóság nyílt internetes forrásokból megállapította, hogy a(z) _______________ társaságot 2020. június 16-án alapították (regisztrálták).¹³² Továbbá megállapítást nyert, hogy a társaság ügyvezetője, __________________________ asszony a nyilvánosan hozzáférhető www.Opencorporates.com adatbázisban összesen 287 történeti bejegyzéssel rendelkezik különféle brit társaságoknál betöltött különféle vezetői pozíciókban.¹³³, ¹³⁴ Az Ellenőrzés keretében ezen személyről ugyan számos internetes bejegyzés volt felkutatható, amelyek különféle társaságoknál betöltött vezetői pozíciókban való szereplésére vonatkoznak (különböző internetes adatbázisok), egyidejűleg azonban egyetlen olyan internetes bejegyzés sem volt felkutatható, amely bármilyen módon igazolná az adott személy által ténylegesen végzett menedzseri tevékenységet vagy szakmai alkalmasságát ennyi társaság vezetésére.

191. A fentiekből kitűnik, hogy a(z) ______________ ügyfél nyilvánvalóan számos kockázati tényezőt mutatott, mint például, hogy – a keretszerződés megkötésének idején – újonnan alapított külföldi társaságról volt szó, amelyről nem állt rendelkezésre elegendő információ (legfeljebb igen általános jellegű információk), és amelynek ügyvezetője a szokásosan elérhető nyílt források szerint egyidejűleg számos más társaságban is szerepelt (stróman-kockázat), vagy hogy az ügyfél tényleges tulajdonosát kizárólag esküvel megerősített nyilatkozat alapján állapították meg. Mi több, maga az eljárás résztvevője is kockázatosként jelölte meg az ügyfelet és B kockázati profilt rendelt hozzá (bár a fentiektől eltérő okokból). E nyilvánvaló kockázati tényezők ellenére az eljárás résztvevője az ügyfél-átvilágítás keretében csupán az ügyfél üzleti tevékenységének és üzleti szándékainak jellegére vonatkozó igen általános információkkal és az ügyfélnek azon igen általános nyilatkozatával elégedett meg, miszerint pénzeszközeinek forrása üzleti tevékenységből származik, anélkül, hogy ezt a nyilatkozatot, valamint az ügyfél egyéb nyilatkozatait releváns módon közelebbről ellenőrizte volna.

192. Azzal, hogy az eljárás résztvevője az üzleti kapcsolat létesítésekor és annak során végzett ellenőrzés keretében 2020. augusztus 3-án, 2020. július 24-én, 2021. január 18-án és 2021. május 26-án nem szerzett be és nem értékelt ki elegendő információt a(z) ________________ ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről, továbbá azzal, hogy kellő mértékben nem vizsgálta felül azon pénzeszközök forrásait, amelyekre az üzleti kapcsolat az ügyféllel vonatkozik, megsértette az AML törvény 9. § (2) bekezdés a) és e) pontját az ugyanezen törvény 9. § (1) bekezdés b) és c) pontjával összefüggésben.

Az eljárás résztvevőjének kifogásai

193. Az eljárás résztvevője kifogásolja, hogy elegendő információt szerzett be és értékelt ki a(z) ________________ ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről. Az eljárás résztvevője az AML kérdőívekből alapvető információkat szerzett a tervezett üzleti kapcsolatról, illetve a fizetési tranzakciók céljáról. Ennek keretében megállapította, hogy a tranzakciók célja az üzleti tevékenységek (amint azok alább ismertetésre kerülnek) finanszírozása, továbbá a tervezett tranzakciókra vonatkozó egyéb információkat is beszerzett, pl. azok összegéről és gyakoriságáról (ld. pl. a 2020. július 13-án kitöltött AML kérdőívet). Az eljárás résztvevője a 2020. évi AML kérdőív révén továbbá megállapította, hogy a fő üzleti partnerek Bulgáriából, Lengyelországból és Törökországból, illetve más EU-, FÁK- vagy délkelet-ázsiai országokból fognak származni. Az AML kérdőívek keretében az eljárás résztvevője a(z) ________________ üzleti tevékenységének jellegéről, valamint az üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről is szerzett információkat, amelyek szerint az különféle informatikai szolgáltatások nyújtásában, továbbá „különféle fogyasztási cikkekkel való kereskedelemben, üzlettámogatási tevékenységekben, beleértve a tanácsadást és a menedzsmentet" állt. Ezen információkat a(z) ________________ hongkongi Vállalkozásregisztrációs Hivatalnál (Business Registration Office) végzett regisztrációjának igazolása (Business registration ordinance) is megerősítette, amelyben az üzleti tevékenység jellege kapcsán „kereskedelem és kereskedelmi közvetítés" szerepel; ehhez az eljárás résztvevője a Registration ordinance_________ dokumentumot nyújtja be.

194. Ami a CNB által az Ellenőrzési jegyzőkönyv 95. oldalán (295. lábjegyzetben) említett ________________ honlapját illeti, az eljárás résztvevője előadja, hogy az nem a(z) ________________ társaság honlapja (a hivatkozott oldalakon hiányzik az „s" betű). A(z) ________________ honlapja a következő címen található: https://________.com/. Ezen oldalakból – amelyeket a(z) ________________ ellenőrzése keretében szintén ellenőriztek – kitűnik, hogy a(z) ________________ különféle bútorok, valamint beltéri dekorációk és textíliák értékesítésére specializálódott.

195. A pénzeszközök forrásainak felülvizsgálatát illetően az eljárás résztvevője előadja, hogy azokat kellő mértékben felülvizsgálta. Az eljárás résztvevőjénél vezetett ________________ számla kivonataiból kitűnik, hogy a(z) ________________ társaság az eljárás résztvevőjének szolgáltatásait kizárólag a(z) _______________________ társaság részére teljesített szállításokkal kapcsolatos ügyletekhez vette igénybe, és számláit csak azt követően fizette ki, miután a(z) _______________________ társaság kiegyenlítette számláját. A(z) ________________ társaság által az eljárás résztvevőjénél végrehajtott fizetési tranzakciókhoz felhasznált összes pénzeszköz forrása tehát a(z) _______________________ társasággal előzetesen megkötött ügyletből származott. A pénzeszközök forrása mindig egyértelmű volt, ahogyan eredetük is – ehhez az eljárás résztvevője a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információkra hivatkozik (ld. 175. bekezdés). Bizonyítékként a következő dokumentumot nyújtja be: _________ fizetésiszámla-kivonat.

A közigazgatási hatóság álláspontja

196. A közigazgatási hatóság az eljárás résztvevőjének kifogásait nem tartja megalapozottnak. Az eljárás résztvevője az ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről elegendő mennyiségű információ begyűjtéséhez és kiértékeléséhez lényegében nem hoz fel semmilyen olyan információt, amely megváltoztatná a tényállást. Amit az eljárás résztvevője előad, az ismét csupán általános információk, amelyekkel megelégedett, amint az fentebb felróásra került (ld. 184. és azt követő bekezdések). A szabályszerű információszerzésről az eljárás résztvevője által újonnan benyújtott információk sem tanúskodnak. Mindenekelőtt az eljárás résztvevője ismét semmilyen módon nem magyarázza meg, hogy ezeket a dokumentumokat miért nem nyújtotta be már az Ellenőrzés során, vagy legalább a kifogások benyújtásakor; a közigazgatási hatóságnak kétségei vannak afelől, hogy az eljárás résztvevő rendelkezésére álltak-e ezek a dokumentumok a(z) ____________________ ügyfélre vonatkozó információk kiértékelésekor; ennek ellenére az újonnan benyújtott dokumentumok semmilyen elégséges információt nem hordoznak.

197. Ami a honlap megállapítása során történt tévedést illeti, az esetlegesen tévesen megállapított honlapból csupán a(z) ________________ ügyfél deklarált tevékenységére vonatkozó részleges következtetés származott, amely a felrótt tényállásnak csupán marginális részét képezi; az esetleges tévedés hatása tehát lényegtelen.

198. Ami a pénzeszközök forrásának felülvizsgálatát illeti, az eljárás résztvevője a(z) ___________________________________, a(z) ____________________________________________, a(z) _________________________ és a(z) ___________________ ügyfelek esetéhez hasonlóan ismét ugyanazt az érvelést alkalmazza, vagyis hogy a pénzeszközök a tényleges tulajdonosoktól származtak; azonban, hogy ezen források felülvizsgálata miért nem volt elégséges, illetve miért nem kell az állítólagos pénzeszköz-felülvizsgálatot igazoló újonnan benyújtott dokumentumokat figyelembe venni, azt a közigazgatási hatóság már a 72. és azt követő bekezdésekben kifejtette.

i. Ügyletek a(z) ________________ üzleti partnerrel

199. A részleteket illetően a közigazgatási hatóság az Ellenőrzés megállapításaira hivatkozik (konkrétan az Ellenőrzési jegyzőkönyv 96. és azt követő oldalaira).

200. A benyújtott dokumentumokból kitűnik, hogy az ügyfél 2020. szeptember 14-én a(z) ________________ társasággal fogyasztási cikkekre vonatkozó 01-25 számú kereskedelmi képviseleti szerződést (AGENCY AGREEMENT N 01-25 FOR CONSUMER GOODS) kötött.¹³⁵

201. Ami a 2020. szeptember 21-ei, 2021. március 18-ai és 2021. május 31-ei 46 311 EUR, 88 460 EUR, illetve 87 906 EUR összegű három kiválasztott tranzakciót (ügyletet) illeti, amelyeket a fent említett 01-25 számú, fogyasztási cikkekre vonatkozó kereskedelmi képviseleti szerződés alapján hajtottak végre¹³⁶, a benyújtott dokumentumokból kitűnik, hogy az eljárás résztvevője mindegyik tranzakciót az ügyfél által az eljárás résztvevőjének e-mailben megadott adatok alapján hajtotta végre, amelyben az ügyfél a(z) ________________ társaság javára teljesítendő fizetés adatai mellett mindig feltüntette azt az információt is, hogy az érintett szerződés alapján történő kifizetésről van szó (a rövid hivatkozás konkrétan a következő: Payment under Agency agreement N-25 dd 14. 09. 2020 for consumer goods).¹³⁷, ¹³⁸

202. Az eljárás résztvevője a dolog természeténél fogva nem tudta az ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat során az e kapcsolattal összefüggő ügyleteket kellő mértékben felülvizsgálni annak megállapítása céljából, hogy azok összhangban vannak-e az ügyfélről, valamint annak üzleti és kockázati profiljáról rendelkezésre álló ismeretekkel az AML törvény 9. § (2) bekezdés d) pontja értelmében, mégpedig már csak amiatt sem, hogy az ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat kezdetén nem szerzett róla elegendő információt, különösen az üzleti tevékenységének jellegéről és üzleti szándékairól, valamint ezen üzleti szándékok, illetve tevékenység finanszírozási forrásairól. Az eljárás résztvevője az adott ügyletek végrehajtásakor csupán egy általánosan megfogalmazott kereskedelmi képviseleti szerződéssel elégedett meg, amelyben a szerződés tárgya – „fogyasztási cikkek" – csupán igen általánosan került meghatározásra, továbbá az ügyfélnek azon nyilatkozatával, hogy az ezen szerződés alapján az üzleti partnernek teljesített szállításról van szó, anélkül, hogy az eljárás résztvevője az adott konkrét ügyletek tárgyát és célját a szerződésből közelebbről ellenőrizte és felülvizsgálta volna. Az eljárás résztvevője ilyen módon járt el annak ellenére is, hogy maga a 01-25 számú kereskedelmi képviseleti szerződés a szállított áru közelebbi specifikációját csak a vonatkozó számlák alapján irányozta elő, továbbá annak ellenére is, hogy a(z) ______________ ügyfél számos nyilvánvalóan kockázatos tényezőt mutat (ld. fentebb ezen ügyfél leírásánál), és üzleti partnere, a(z) ________________ társaság esetében olyan társaságról van szó, amelynek tevékenységi köréről és üzleti szándékairól sem az ügyfélmappából, sem nyílt forrásokból nem áll rendelkezésre elegendő információ.

203. Azzal, hogy az eljárás résztvevője az ügyfele, a(z) ________________ részére a 2020. szeptember 21-ei, 2021. március 18-ai és 2021. május 31-ei 46 311 EUR, 88 460 EUR, illetve 87 906 EUR összegű kimenő fizetéseket hajtotta végre az ügyfél üzleti partnere – a(z) _______________ társaság – javára anélkül, hogy az ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat során az érintett ügyleteket kellő mértékben felülvizsgálta volna annak megállapítása céljából, hogy azok összhangban vannak-e az ügyfélről, valamint annak üzleti és kockázati profiljáról rendelkezésre álló ismeretekkel, megsértette az AML törvény 9. § (2) bekezdés d) pontját az ugyanezen törvény 9. § (1) bekezdés c) pontjával összefüggésben.

Az eljárás résztvevőjének kifogásai

204. Az eljárás résztvevője kifogásolja, hogy az említett kifizetéseket kellő mértékben felülvizsgálta. A megszerzett információk szerint a(z) ________________ gazdasági tevékenységének jellege többek között a fogyasztási cikkek területén végzett kereskedelmi és közvetítői tevékenységben állt. Valamennyi említett kifizetés összhangban volt az üzleti kapcsolat jellegére vonatkozó ezen információkkal. Az eljárás résztvevője ehhez kiegészítő dokumentumokat kért be, mégpedig az „Agency agreement No. 01-25" szerződést, amelyet be is nyújt. E szerződés tárgya fogyasztási cikkek (különösen textíliák) beszerzésének közvetítése a(z) ______________ társaság részéről a(z) _______________ számára. Az így meghatározott szerződéstárgy ismét összhangban van azokkal az információkkal, amelyeket az eljárás résztvevője mind a(z) ______________ mind a(z) _____________ vonatkozásában szerzett. Az eljárás résztvevője a kifizetések célját összevette a(z) ________________ társaságról nyilvánosan elérhető információkkal is, konkrétan (i) a társaság honlapja: http://______________/index.html révén, amelyből kitűnik, hogy a(z) ______________ fogyasztási cikkek, különösen textíliák közvetítésére specializálódott, és (ii) a lengyelországi cégjegyzék révén, amelyet az eljárás résztvevője benyújt.

205. Az eljárás résztvevője az ügyféltől (________________) a kifizetések folyamatos ellenőrzése keretében a szóban forgó kifizetésekhez kapcsolódó ügyletekre vonatkozó számlákat is bekérte. A kiegészítő kérésre a szóban forgó kifizetésekhez fuvarlevelekel (CMR) is bekérésre kerültek. A fuvarleveleik azt is megerősítik, hogy az eljárás résztvevőjének az ellenőrzés keretében levont következtetései helyesek voltak, mivel a fuvar(CMR)levelek igazolják az említett szerződés és a kiegészített számlák alapján végrehajtott ügyletek teljesítését. A 2020. szeptember 21-ei 46 311 EUR összegű kifizetéssel kapcsolatban az eljárás résztvevője a következő dokumentumokat nyújtja be: (a) a kifizetéshez tartozó számlát, amelyet 2020. november 10-én kapott meg; (b) a 2020. október 20-ai 3010659. számú fuvarlevelet (CMR). A 2021. március 18-ai 88 460 EUR összegű kifizetéssel kapcsolatban az eljárás résztvevője a következő dokumentumokat nyújtja be: (a) a kifizetéshez tartozó számlát, amelyet 2021. április 23-án kapott meg; (b) a 2021. április 22-ei 3011078. számú fuvarlevelet (CMR). A 2021. május 31-ei 87 906 EUR összegű kifizetéssel kapcsolatban az eljárás résztvevője a következő dokumentumokat nyújtja be: (a) a kifizetéshez tartozó számlát, amelyet 2021. július 20-án kapott meg; (b) a 2021. július 2-ai 3011198. számú fuvarlevelet (CMR).

A közigazgatási hatóság álláspontja

206. A közigazgatási hatóság az eljárás résztvevőjének kifogásait nem tartja megalapozottnak. Az eljárás résztvevője ismét – mint minden esetben – olyan új dokumentumokat nyújt be, amelyek nyilvánvalóan nem képezték az ügyfélmappa részét az ügyfél-átvilágítás során. A közigazgatási hatóságnak ezért jelentős kétségei vannak afelől, hogy az eljárás résztvevő rendelkezésére álltak-e ezek a dokumentumok AML területen fennálló jogszabályi kötelezettségeinek teljesítésekor. Ilyen dokumentumokat ezért nem kell figyelembe venni (bővebben ld. 75. és azt követő bekezdések). Az említett dokumentumok mindenesetre nem változtathatják meg a közigazgatási hatóságnak az eljárás résztvevőjének kötelezettségszegésére vonatkozó következtetését (ld. 203. bekezdés), mivel az eljárás résztvevője aligha tudta az említett ügyleteket felülvizsgálni annak megállapítása céljából, hogy azok összhangban vannak-e az ügyfélről, valamint annak üzleti és kockázati profiljáról rendelkezésre álló ismeretekkel, amikor az ügyfélről szükséges információkat egyáltalán nem állapította meg (ld. 184. és azt követő bekezdések).

ii. Ügyletek a(z) ______________ üzleti partnerrel

207. A részleteket illetően a közigazgatási hatóság az Ellenőrzés megállapításaira hivatkozik (konkrétan az Ellenőrzési jegyzőkönyv 97. és azt követő oldalaira).

208. A benyújtott dokumentumokból kitűnik, hogy az ügyfél 2021. március 17-én a(z) ______________ társasággal fogyasztási cikkekre vonatkozó GK 0121 számú kereskedelmi képviseleti szerződést (AGENCY CONTRACT № GK0121 FOR CONSUMER GOODS) kötött.¹³⁹

209. Ami a 2021. április 13-ai (72 354 EUR) és a 2021. augusztus 25-ei (21 372 EUR) két kiválasztott tranzakciót (ügyletet) illeti, amelyeket a fogyasztási cikkekre vonatkozó GK 0121 számú kereskedelmi képviseleti szerződés alapján hajtottak végre¹⁴⁰, a benyújtott dokumentumokból kitűnik, hogy az eljárás résztvevője mindegyik tranzakciót az ügyfél által e-mailben megadott adatok alapján hajtotta végre, amelyben az ügyfél a(z) ______________ társaság javára teljesítendő fizetés adatai mellett mindig feltüntette azt az információt is, hogy az érintett szerződés alapján történő kifizetésről van szó (a rövid hivatkozás konkrétan a következő: PMNT UNDER AGENCY CONTRACT № GK0121 DD 17. 3. 2021 FOR CONSUMER GOODS).¹⁴¹, ¹⁴²

210. Az eljárás résztvevője a dolog természeténél fogva nem tudta az ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat során az e kapcsolattal összefüggő ügyleteket kellő mértékben felülvizsgálni annak megállapítása céljából, hogy azok összhangban vannak-e az ügyfélről, valamint annak üzleti és kockázati profiljáról rendelkezésre álló ismeretekkel az AML törvény 9. § (2) bekezdés d) pontja értelmében, mégpedig már csak amiatt sem, hogy az ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat kezdetén nem szerzett róla elegendő információt, különösen az üzleti tevékenységének jellegéről és üzleti szándékairól, valamint ezen üzleti szándékok, illetve tevékenység finanszírozási forrásairól. Az eljárás résztvevője az adott ügyletek végrehajtásakor csupán egy általánosan megfogalmazott kereskedelmi képviseleti szerződéssel elégedett meg, amelyben a szerződés tárgya – „fogyasztási cikkek" – csupán igen általánosan került meghatározásra, továbbá az ügyfélnek azon nyilatkozatával, hogy az ezen szerződés alapján az üzleti partnernek teljesített szállításról van szó, anélkül, hogy az eljárás résztvevője az adott konkrét ügyletek tárgyát és célját a szerződésből közelebbről ellenőrizte és felülvizsgálta volna. Az eljárás résztvevője ilyen módon járt el annak ellenére is, hogy maga a fogyasztási cikkekre vonatkozó GK 0121 számú kereskedelmi képviseleti szerződés

¹²⁷ A CNB által 2022. január 13-án átvéve, ügyszám: 2022/004888/CNB/650 (fájl: Statement of account ________________.pdf).

¹²⁸ A CNB által 2022. január 13-án átvéve, ügyszám: 2022/004888/CNB/650 (fájlok: AML rizikový profil - vyhodnocení 24.07.20.pdf, AML rizikový profil - vyhodnocení 18.01.21.pdf, AML rizikový profil - vyhodnocení 26.05.21.pdf).

¹²⁹ A CNB által 2022. január 13-án átvéve, ügyszám: 2022/004888/CNB/650 (fájl: Declaration of Trust.pdf, AML questionnaire.pdf).

¹³⁰ A CNB által 2022. január 13-án átvéve, ügyszám: 2022/004888/CNB/650 (fájl: Documents of incorporation.pdf).

¹³¹ A tényleges tulajdonos esküvel megerősített nyilatkozatok segítségével történő megállapításának az ügyfél kockázatosságával összefüggő problematikájáról bővebben ld. pl.: https://www.financnianalytickyurad.cz/files/metodicky-pokyn-c-3-zjistovani-skutecneho-majitele-povinnymi-osobami.pdf, illetve https://www.financnianalytickyurad.cz/files/metodicky-pokyn-c-9-kontrola-klienta-urceny-uverovym-a-financnim-institucim.pdf.

¹³² _______________________________________

¹³³ _______________________________________________________________________________________________________________

¹³⁴ Továbbá pl. a nyilvánosan hozzáférhető „GOV UK – find and update company information" adatbázis szerint ez a személy 2017. január 24-étől a jelenlegi időpontig összesen 55 brit társaságnál szerepelt ügyvezető vagy igazgató (director) pozícióban: _______________________________.

¹³⁵ A CNB által 2022. március 15-én átvéve, ügyszám: 2022/028090/CNB/650 (fájl: AGENCY_AGREEMENT_01-25.pdf).

¹³⁶ Az eljárás résztvevője által a(z) _______________ ügyfél részére EUR-ban vezetett számlakivonatának adatai szerint (a CNB által 2022. február 2-án átvéve, ügyszám: 2022/012590/CNB/650, fájl: _______________EUR_from_2020-01-25_till_2021-11-15.pdf) a 2020. szeptember 21-étől 2021. november 15-éig terjedő időszakban az adott szerződés alapján összesen 12 tranzakció valósult meg: 2020. szeptember 21-én (46 311 EUR), 2020. október 8-án (78 300 EUR), 2020. október 22-én (61 700 EUR), 2020. október 29-én (79 260 EUR), 2020. november 12-én (62 703 EUR), 2020. december 2-án (42 512 EUR), 2021. január 20-án (79 880 EUR), 2021. március 18-án (88 460 EUR), 2021. május 31-én (87 906 EUR), 2021. június 15-én (79 017 EUR), 2021. július 13-án (79 104 EUR), 2021. augusztus 16-án (51 092 EUR).

¹³⁷ A CNB által 2022. március 15-én átvéve, ügyszám: 2022/028090/CNB/650 (fájl: mail_ADVICE_OF_PMT_EUR87_906.pdf).

¹³⁸ A CNB által 2022. május 3-án átvéve, ügyszám: 2022/028090/CNB/650 (fájlok: _________________swift_EUR88460_with_mail_to_Client.pdf és __________________swift_EUR46311_with_mail_to_client.pdf).

¹³⁹ A CNB által 2022. március 15-én átvéve, ügyszám: 2022/028090/CNB/650 (fájl: AGENCY_CONTRACT_GK0121_DD_17.03.2021.pdf).

¹⁴⁰ Az eljárás résztvevője által a(z) _______________ ügyfél részére EUR-ban vezetett számlakivonatának adatai szerint (a CNB által 2022. február 2-án átvéve, ügyszám: 2022/012590/CNB/650, fájl: __________________EUR_from_2020-01-25_till_2021-11-15.pdf) a 2021. április 13-ától 2021. november 15-éig terjedő időszakban az adott szerződés alapján összesen 2 tranzakció valósult meg (vagyis az ebben a Jegyzőkönyvben tárgyalt tranzakciók).

¹⁴¹ A CNB által 2022. március 15-én átvéve, ügyszám: 2022/028090/CNB/650 (fájl: mail_ADVICE_OF_PMT_EUR72_354.pdf).

¹⁴² A CNB által átvéve (további fájladatok).

a szállított áru közelebbi specifikációját csak a vonatkozó számlák alapján irányozta elő, továbbá annak ellenére is, hogy a(z) ______________ ügyfél nyilvánvaló kockázati tényezőket mutat (ld. fentebb az ügyfél leírásánál), és üzleti partnere, a(z) ______________ társaság esetében olyan társaságról van szó, amelyet közvetlenül az első tranzakció megvalósulása előtt alapítottak, és amelynek üzleti szándékairól sem az ügyfélmappából, sem nyílt forrásokból nem áll rendelkezésre elegendő információ.

211. Azzal, hogy az eljárás résztvevője az ügyfele, a(z) ________________ részére a 2021. április 13-ai és 2021. augusztus 25-ei 72 354 EUR és 21 372 EUR összegű kimenő fizetéseket hajtotta végre az ügyfél üzleti partnere – a(z) ______________ társaság – javára anélkül, hogy az ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat során az érintett ügyleteket kellő mértékben felülvizsgálta volna annak megállapítása céljából, hogy azok összhangban vannak-e az ügyfélről, valamint annak üzleti és kockázati profiljáról rendelkezésre álló ismeretekkel, megsértette az AML törvény 9. § (2) bekezdés d) pontját az ugyanezen törvény 9. § (1) bekezdés c) pontjával összefüggésben.

Az eljárás résztvevőjének kifogásai

212. Az eljárás résztvevője kifogásolja, hogy az említett kifizetéseket kellő mértékben felülvizsgálta. A megszerzett információk szerint a(z) ______________ gazdasági tevékenységének jellege többek között a fogyasztási cikkek területén végzett kereskedelmi és közvetítői tevékenységben állt. Valamennyi említett kifizetés összhangban volt az üzleti kapcsolat jellegére vonatkozó ezen információkkal. Az eljárás résztvevője ehhez kiegészítő dokumentumokat kért be, mégpedig az „Agency Contract No. GK 0121 DD 17.03.2021" szerződést, amelyet be is nyújt. E szerződés tárgya fogyasztási cikkek (különösen textíliák, konyhaedények stb.) beszerzésének közvetítése a(z) _____________ társaság részéről a(z) ______________ számára. Az eljárás résztvevője a kifizetések célját összevette a(z) ______________ társaságról nyilvánosan elérhető információkkal is, konkrétan (i) a társaság honlapja: http://______________ /index.html révén, amelyből kitűnik, hogy a(z) ______________ többek között fogyasztási cikkek közvetítésére specializálódott, és (ii) a lengyelországi cégjegyzék révén; ehhez az eljárás résztvevője a(z) Kivonat a cégjegyzékből________ dokumentumot nyújtja be.

213. Az eljárás résztvevője az ügyféltől (______________) a kifizetések folyamatos ellenőrzése keretében a szóban forgó kifizetésekhez kapcsolódó ügyletekre vonatkozó számlákat is bekérte. A kiegészítő kérésre a szóban forgó kifizetésekhez fuvarlevelekel (CMR) is bekérésre kerültek. A fuvarlevelek azt is megerősítik, hogy az eljárás résztvevőjének az ellenőrzés keretében levont következtetései helyesek voltak, mivel a fuvar(CMR)levelek igazolják az említett szerződés és a kiegészített számlák alapján végrehajtott ügyletek teljesítését. A 2021. április 13-ai 72 354 EUR összegű kifizetéssel kapcsolatban az eljárás résztvevője a következő dokumentumokat nyújtja be: (a) a 14-2021. számú kifizetéshez tartozó számlát, amelyet 2021. április 23-án kapott meg; (b) a 2021. május 19-ei L-2604. számú fuvarlevelet (CMR). A 2021. augusztus 25-ei 21 372 EUR összegű kifizetéssel kapcsolatban az eljárás résztvevője a következő dokumentumokat nyújtja be: (a) a 32-2021. számú kifizetéshez tartozó számlát, amelyet 2021. szeptember 2-án kapott meg; (b) a 2021. szeptember 30-ai L-2630. számú fuvarlevelet (CMR).

A közigazgatási hatóság álláspontja

214. A közigazgatási hatóság az eljárás résztvevőjének kifogásait nem tartja megalapozottnak. A kifogások azonosak a(z) ______________ társasággal folytatott ügyletekéivel; az eljárás résztvevője ismét olyan új dokumentumokat nyújt be, amelyeket az Ellenőrzés során nem mutatott be. Az eljárás résztvevője teljességgel figyelmen kívül hagyja, hogy a(z) ______________ ügyfélről nem állt rendelkezésére elegendő információ. Így ezen információkat az ügyféllel folytatott ügyletek felülvizsgálatakor aligha használhatta fel. A közigazgatási hatóság a kifogások azonossága okán a 206. bekezdésben foglalt kifejtésre utal.

F. _________________________

215. A részleteket illetően a közigazgatási hatóság az Ellenőrzés megállapításaira hivatkozik (konkrétan az Ellenőrzési jegyzőkönyv 2.2.4. fejezet F. része).

216. A benyújtott dokumentumokból kitűnik,¹⁴³ hogy az eljárás résztvevője 2021. augusztus 18-án a(z) ______________________ ügyféllel keretszerződést kötött (amelyet a(z) ügyfél 2021. június 22-én Moszkvában írt alá, és amelyet az eljárás résztvevő képviselői 2021. június 22-én Moszkvában, majd 2021. augusztus 18-án Prágában írtak alá), hogy az ügyfél 2021. június 22-én Moszkvában kitöltötte az AML kérdőívet (amelyet az eljárás résztvevő képviselői 2021. június 22-én Moszkvában, illetve 2021. augusztus 18-án Prágában írtak alá), továbbá hogy az eljárás résztvevője 2021. augusztus 18-án a fizetési számla megnyitásáról e-mailben értesítette az ügyfelet.

217. A benyújtott dokumentumokból továbbá kitűnik,¹⁴⁴ hogy az ügyfél angliai székhelyű társaság, és ügyvezetői – igazgatói (directors) __________ úr orosz állampolgársággal, valamint ____________________ asszony brit állampolgársággal és dél-afrikai állandó lakóhellyel; a társaság 100%-os tulajdonosa __________ úr.

218. Ami az AML kérdőívet illeti – az angolul kitöltött rovatokban, a Nyilatkozat – pénzeszközök forrása (A SWORN DECLARATION – SOURCE OF FUNDS) rovaton belül a gazdasági tevékenység (economic activity) opció van bejelölve. Az ügyfél gazdasági tevékenységére vonatkozó közelebbi információk megadásához szolgáló rovatban a következő szerepel: Kereskedelem, beleértve a konyhafelszerelésekkel, bútorokkal, háztartási cikkekkel, textíliákkal és egyéb fogyasztási cikkekkel folytatott közvetítői tevékenységet. A tervezett üzleti partnerekre, pénznemre, területekre stb. vonatkozó releváns adatok megadására szolgáló rovatnál a következő szerepel: Észtország, Lengyelország, Litvánia, Németország, egyéb EU-országok, Montenegró, Egyesült Királyság, Hongkong, Kína.

219. A dokumentumok részét képezte ____________________ asszony folyószámlájának 2021. március 13-ától 2021. április 14-éig terjedő időszakra vonatkozó kivonata, amely lényegében inkább fogyasztói jellegű, a Dél-afrikai Köztársaságban végrehajtott kifizetéseket (vásárlások kifizetése stb.) igazol.¹⁴⁵

220. A benyújtott dokumentumokból továbbá kitűnik, hogy az eljárás résztvevője 2021. július 29-én e-mailt küldött az ügyfélnek, amelyben kísérőlevél megküldését kérte az ügyfél tényleges tulajdonosának jövedelemforrásáról. A jelen e-mailre válaszul küldött kísérőlevélben¹⁴⁶ __________ úr előadja, hogy a társaság tevékenységének tárgya fogyasztási cikkekkel való kereskedelem (ahogyan annak meghatározása már az AML kérdőívben szerepelt). Egyidejűleg _________ a levélben felsorol öt társaságot, amelyekkel együttműködni szándékozik.¹⁴⁷

221. Az eljárás résztvevője továbbá bemutatta az ügyfél 2021. július 29-ei kockázati profil-formanyomtatványát.¹⁴⁸ Az ügyfél tevékenységi körét illetően ez a kockázati profil az AML kérdőívben fentebb már idézett információkkal azonos információkat tartalmaz, a pénzeszközök forrásaira, az ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat céljára vagy jellegére, illetve az üzleti kapcsolat keretében végrehajtott egyes kifizetésekre/ügyletekre (gyakoriság, volumen stb.) vonatkozó közelebbi adatok a szóban forgó kockázati profil-formanyomtatványban nem szerepelnek. A kockázati profil-formanyomtatvány csupán az utolsó rovatban a szokásos információkon túl azt rögzíti, hogy __________________ brit állampolgár. A kockázati profil-formanyomtatványból kitűnik, hogy a B kockázati profilt az eljárás résztvevője két tényező alapján állapította meg az ügyfél részére, mégpedig az ügyfél ügyvezetőjének lakóhelye (Oroszország) és a tényleges tulajdonos lakóhelye (Oroszország) alapján.

222. A közigazgatási hatóság nyílt internetes forrásokból megállapította, hogy a(z) _________________________ társaságot 2021. június 2-án alapították,¹⁴⁹ és hogy rendelkezik saját honlappal, amelyen a társaság általános információkkal háztartási fogyasztási cikkek szállítójaként mutatkozik be.¹⁵⁰ Továbbá megállapítást nyert, hogy a társaság ügyvezetője (igazgatója), ____________________ asszony 2021. január 14-étől a jelenlegi időpontig összesen 24 társaságnál szerepelt ügyvezető, illetve igazgató (director) pozícióban.¹⁵¹, ¹⁵² Az Ellenőrzés keretében ezen személyről ugyan számos internetes bejegyzés volt felkutatható, amelyek különféle társaságoknál betöltött vezetői pozíciókban való szereplésére vonatkoznak (különböző internetes adatbázisok), egyidejűleg azonban egyetlen olyan internetes bejegyzés sem volt felkutatható, amely bármilyen módon igazolná az adott személy által ténylegesen végzett menedzseri tevékenységet vagy szakmai alkalmasságát ennyi társaság vezetésére.

223. Azzal, hogy az eljárás résztvevője az üzleti kapcsolat létesítésekor és annak során végzett ellenőrzés keretében 2021. június 22-én és 2021. július 29-én nem szerzett be és nem értékelt ki elegendő információt a(z) ________________________ ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről, továbbá azzal, hogy kellő mértékben nem vizsgálta felül azon pénzeszközök forrásait, amelyekre az üzleti kapcsolat az ügyféllel vonatkozik, megsértette az AML törvény 9. § (2) bekezdés a) és e) pontját az ugyanezen törvény 9. § (1) bekezdés b) és c) pontjával összefüggésben.

Az eljárás résztvevőjének kifogásai

224. Az eljárás résztvevője kifogásolja, hogy elegendő információt szerzett be és értékelt ki a(z) ________________________ ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről. Az AML kérdőívek keretében az eljárás résztvevője megállapította, hogy a tranzakciók célja az üzleti tevékenységek finanszírozása, továbbá a tervezett tranzakciókra vonatkozó egyéb információkat is beszerzett, pl. azok összegéről és gyakoriságáról (ld. pl. a 2021. augusztus 18-án kitöltött AML kérdőívet). Az eljárás résztvevője az említett AML kérdőív révén továbbá megállapította, hogy a fő üzleti partnerek Észtországból, Lengyelországból, Olaszországból, Lettországból, Németországból, illetve más EU-országokból, továbbá Montenegróból, az Egyesült Királyságból, Hongkongból és Kínából fognak származni. Az AML kérdőívek keretében az eljárás résztvevője a(z) ________________________ üzleti tevékenységének jellegéről, valamint az üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről is szerzett információkat, amelyek szerint az egyrészt különféle informatikai szolgáltatások nyújtásában, másrészt „konyhafelszerelésekkel, bútorokkal, háztartási cikkekkel, textíliákkal és egyéb fogyasztási cikkekkel folytatott kereskedelem, beleértve a közvetítői tevékenységet" állt. Ezen információkat a(z) ________________________ egyesült királysági cégjegyzékbe történt bejegyzés iránti kérelme is megerősítette, amelyben az ún. „SIC" kódként a 46900-as szám szerepel, azaz „Nem szakosodott nagykereskedelmi tevékenység"; ehhez az eljárás résztvevője a Bejegyzés iránti kérelem_______ dokumentumot nyújtja be. Az eljárás résztvevője az üzleti tervről és a pénzeszközök eredetéről is kért információkat, amelyek megerősítették, hogy a(z) ______ szándéka a fogyasztási cikkek értékesítése és közvetítése területén való gazdálkodás; ehhez az eljárás résztvevője a Levél_______ és az E-mail kommunikáció_kérés_______ dokumentumokat nyújtja be.

225. A pénzeszközök forrásainak felülvizsgálatát illetően az eljárás résztvevője előadja, hogy azt kellő mértékben végezte. Az eljárás résztvevője a(z) ________________________ társaságtól kiegészítő információkat kért a pénzeszközök eredetéről. Válaszában a(z) ________________________ előadta, hogy tekintettel arra, hogy induló vállalkozásról van szó, a kezdeti időszakban havi forgalomként hozzávetőlegesen 75 000 EUR-t tervez. A(z) ________________________ továbbá előadta, hogy tekintettel az áruközvetítésen alapuló üzleti modelljére, amelynél az árut a vásárló mindig előre fizeti ki, nincs szükség befektetésre. Ennek ellenére bizonyos befektetést jelent a társaság irodabérleti díjának fizetése évi 2 000 EUR összegben (ld. a benyújtott bérleti szerződést). E tekintetben a(z) ________________________ előadta és igazolta a társaság alapítójának (_________) adóbevallását, amely szerint az alapító éves jövedelme hozzávetőlegesen 70 000 EUR-t (6,6 millió rubelt) tett ki. Ehhez az eljárás résztvevője a Levél_______, E-mail kommunikáció_kérés_______, Bérleti szerződés_______, Adóbevallás_______ dokumentumokat nyújtja be.

226. A(z) ________________________ társaság eljárás résztvevőjénél vezetett számlakivonataiból kitűnik, hogy a(z) ________________________ társaság gazdálkodása valóban az előre történő fizetésen alapul. Tekintettel arra, hogy (egy kivételével) az eljárás résztvevőjénél végrehajtott fizetési tranzakciókhoz felhasznált összes pénzeszköz a(z) ________________________ társaságtól származott, a pénzeszközök forrása tehát már a(z) ________________________ társaság AML eljárása keretében felülvizsgálásra került, akárcsak azok eredete (ehhez az eljárás résztvevője a(z) ________________________ ügyfelének esetére hivatkozik).

A közigazgatási hatóság álláspontja

227. A közigazgatási hatóság az eljárás résztvevőjének kifogásait nem tartja megalapozottnak. Ami a(z) ________________________ ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről szóló információkat illeti (ld. 224. bekezdés), az eljárás résztvevője olyan információkat ad elő, amelyek a közigazgatási hatóság előtt már ismertek és fentebb leírásra kerültek. Semmi olyat nem ad elő, ami további fényt vetne az ügyre, és ami cáfolná a fentebb leírt tényállást.

228. A pénzeszközök forrásának felülvizsgálatát illetően (225. bekezdés), ahol az eljárás résztvevője __________ adóbevallására hivatkozik, a közigazgatási hatóság megjegyzi, hogy az adóbevallás az Ellenőrzés során nem képezte az ügyfélmappa részét. Ennek ellenére az semmilyen módon nem igazolja a pénzeszközök forrását, mivel az eljárás résztvevője nem állapította meg, hogy _____________ milyen tevékenységből származik ilyen jövedelme. Egyrészt tehát nem kell figyelembe venni az újonnan benyújtott adóbevallást (ld. 75. bekezdés), másrészt ez a dokumentum sem igazolja semmilyen módon, hogy a pénzeszközök felülvizsgálatára szabályszerűen sor került volna.

229. A 226. bekezdésben foglalt kifogást illetően a közigazgatási hatóság megjegyzi, hogy a(z) ________________________ esetében sem került sor a pénzeszközök forrásának felülvizsgálatára. Mint ilyen, ez a kifogás tehát alaptalan. A közigazgatási hatóság e tekintetben részletesen a 144. és a 72. és azt követő bekezdésekre utal.

i. Ügyletek a(z) ____________________________________________________________________________________________________ üzleti partnerrel

230. A részleteket illetően a közigazgatási hatóság az Ellenőrzés megállapításaira hivatkozik (konkrétan az Ellenőrzési jegyzőkönyv 101. és azt követő oldalaira).

231. A benyújtott dokumentumokból kitűnik, hogy az ügyfél 2021. augusztus 17-én a fogyasztási cikkekre vonatkozó N 09-DRB számú kereskedelmi képviseleti szerződést (AGENCY CONTRACT N 09-DRB FOR CONSUMER GOODS) kötötte a(z) ____________________________________________________________________________________________________ társasággal (a továbbiakban: „_____________________________").¹⁵³

232. Ami a 2021. szeptember 6-ai, 2021. október 7-ei és 2021. november 11-ei 49 319 EUR, 89 013 EUR és 83 208 EUR összegű három kiválasztott tranzakciót (ügyletet) illeti, amelyeket a fogyasztási cikkekre vonatkozó N 09-DRB számú kereskedelmi képviseleti szerződés alapján hajtottak végre,¹⁵⁴ a benyújtott dokumentumokból kitűnik, hogy az eljárás résztvevője mindegyik tranzakciót az ügyfél által e-mailben megadott adatok alapján hajtotta végre, amelyben az ügyfél a(z) _____________________________ társaság javára teljesítendő fizetés adatai mellett mindig feltüntette azt az információt is, hogy az érintett szerződés alapján történő kifizetésről van szó (a rövid hivatkozás konkrétan a következő: PMNT UNDER AGENCY CONTRACT N09-DRB DD. 17.08.2021 FOR CONSUMER GOODS).¹⁵⁵, ¹⁵⁶ Ami a szerződés szerinti első tranzakciót illeti, azt végül maga az ügyfél kérésére sztornózták, mivel az ügyfél a fizetési megbízás benyújtását követően néhány nappal arra kérte az eljárás résztvevőjét, hogy az áru leszállításának meghiúsulása miatt a fizetést sztornózza, és az eljárás résztvevője ennek a kérésnek eleget tett.¹⁵⁷

233. Az eljárás résztvevője az adott ügyletek végrehajtásakor csupán egy általánosan megfogalmazott kereskedelmi képviseleti szerződéssel elégedett meg, amelyben a szerződés tárgya csupán igen általánosan került meghatározásra, továbbá az ügyfélnek azon nyilatkozatával, hogy az ezen szerződés alapján az üzleti partnernek teljesített szállításról van szó, anélkül, hogy az eljárás résztvevője az adott konkrét ügyletek tárgyát és célját a szerződésből közelebbről ellenőrizte és felülvizsgálta volna. Az eljárás résztvevője ilyen módon járt el annak ellenére is, hogy maga a fogyasztási cikkekre vonatkozó N 09-DRB számú kereskedelmi képviseleti szerződés a szállított áru közelebbi specifikációját csak a vonatkozó számlák, valamint a megbízó utasításainak végrehajtásáról szóló írásbeli jelentések alapján irányozta elő. Az eljárás résztvevője ilyen módon járt el annak ellenére is, hogy az ügyfél nyilvánvaló kockázati tényezőket mutatott, így például arról, hogy az eljárás résztvevővel való együttműködés megkezdése előtt újonnan alapított társaságról volt szó, amelynek ügyvezetője (igazgatója) egyidejűleg sok más társaságban is szerepelt (stróman-kockázat), sőt maga az eljárás résztvevője is B kockázati kategóriába sorolta az ügyfelet. Az eljárás résztvevője az adott ügyleteket közelebbről nem ellenőrizte, még arra tekintettel sem, hogy az érintett üzleti partner nem szerepelt azon deklarált üzleti partnerek között, akiket az ügyfél az eljárás résztvevővel fennálló üzleti kapcsolat létesítésekor jelölt meg.¹⁵⁸

234. Azzal, hogy az eljárás résztvevője az ügyfele, a(z) __________________________ részére a 2021. október 7-ei és 2021. november 11-ei 89 013 EUR és 83 208 EUR összegű kimenő fizetéseket hajtotta végre az ügyfél üzleti partnere – a(z) ____________________________________________________________________________________________________ társaság – javára anélkül, hogy az ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat során az érintett ügyleteket kellő mértékben felülvizsgálta volna annak megállapítása céljából, hogy azok összhangban vannak-e az ügyfélről, valamint annak üzleti és kockázati profiljáról rendelkezésre álló ismeretekkel, megsértette az AML törvény 9. § (2) bekezdés d) pontját az ugyanezen törvény 9. § (1) bekezdés c) pontjával összefüggésben.

Az eljárás résztvevőjének kifogásai

235. Az eljárás résztvevője kifogásolja, hogy az említett kifizetéseket kellő mértékben felülvizsgálta. A megszerzett információk szerint a(z) ______________________ gazdasági tevékenységének jellege többek között a fogyasztási cikkek területén végzett kereskedelmi és közvetítői tevékenységben állt. Valamennyi említett kifizetés összhangban volt az üzleti kapcsolat jellegére vonatkozó ezen információkkal. Az eljárás résztvevője ehhez kiegészítő dokumentumokat kért be, mégpedig az „Agency Contract No. 09-DRB 17 August 2021" szerződést, amelyet be is nyújt. E szerződés tárgya fogyasztási cikkek (különösen háztartási cikkek és textíliák) beszerzésének közvetítése a(z) ____________________________ társaság részéről a(z) __________________________ számára. Az eljárás résztvevője a kifizetések célját összevette a(z) __________________________ társaságról nyilvánosan elérhető információkkal is, konkrétan a társaság honlapja: http://www.bestmngmnt.com/index.html révén, amelyből kitűnik, hogy a(z) __________________________ fogyasztási cikkek, beleértve háztartási cikkek, bútorok és textíliák közvetítésére specializálódott.

236. Az eljárás résztvevője az ügyféltől (__________________________) a kifizetések folyamatos ellenőrzése keretében a szóban forgó kifizetésekhez kapcsolódó ügyletekre vonatkozó számlákat is bekérte. A kiegészítő kérésre a szóban forgó kifizetésekhez fuvarlevelekel (CMR) is bekérésre kerültek. A fuvarlevelek azt is megerősítik, hogy az eljárás résztvevőjének az ellenőrzés keretében levont következtetései helyesek voltak, mivel a fuvar(CMR)levelek igazolják az említett szerződés és a kiegészített számlák alapján végrehajtott ügyletek teljesítését. A 2021. október 27-ei 89 501 EUR összegű kifizetéssel kapcsolatban az eljárás résztvevője a következő dokumentumokat nyújtja be: a 2021. október 25-én kézhez vett 58. számú számlát; a 2021. november 11-ei L-2658. számú fuvarlevelet (CMR). A 2021. november 11-ei 83 208 EUR összegű kifizetéssel kapcsolatban az eljárás résztvevője a következő dokumentumokat nyújtja be: (a) a 2021. december 14-én kézhez vett 62. számú számlát; a 2021. december 20-ai L-2735. számú fuvarlevelet (CMR).

A közigazgatási hatóság álláspontja

237. A közigazgatási hatóság az eljárás résztvevőjének kifogásait nem tartja megalapozottnak. Ami a 235. bekezdésben foglalt kifogásokat illeti, megállapítható, hogy az eljárás résztvevője nem ad elő olyan tényeket, amelyek hatással lennének a megállapított tényállásra, vagy azt bármilyen módon vitatnák. Csupán az ismert tényállás alapján jut eltérő következtetésre. A közigazgatási hatóság azonban

¹⁴³ A CNB által 2022. január 13-án átvéve, ügyszám: 2022/004888/CNB/650 (fájlok: Framework Agreement (2).pdf, AML questionnaire.pdf, The mails about acceptance and necessary actions to open the accounts.pdf).

¹⁴⁴ A CNB által 2022. január 13-án átvéve, ügyszám: 2022/004888/CNB/650 (a(z) _______________________ ügyfélre vonatkozó 11. ponthoz benyújtott dokumentumok – 20 PDF formátumú fájl).

¹⁴⁵ A CNB által 2022. január 13-án átvéve, ügyszám: 2022/004888/CNB/650 (fájl: ID and other data ____________.pdf).

¹⁴⁶ A CNB által 2022. január 13-án átvéve, ügyszám: 2022/004888/CNB/650 (fájl: Source of funds covering letter.pdf).

¹⁴⁷ A közigazgatási hatóság itt megjegyzi, hogy az 5 bejelentett üzleti partner egyike sem szerepel az ügyfél ellenőrzési időszakra – 2020. január 25-étől 2021. november 15-éig terjedő időszakra – vonatkozó számlakivonatából kitűnő üzleti partnerek között (a(z) ___________________ tranzakciói – 2021. április 28-ától, azaz az üzleti kapcsolat létesítésétől 2021. november 11-éig). A CNB által 2022. február 2-án átvéve, ügyszám: 2022/012587/CNB/650 (fájl: ________________________EUR_from_2020-01-25_till_2021-11-15.pdf).

¹⁴⁸ A CNB által 2022. január 13-án átvéve, ügyszám: 2022/004888/CNB/650 (fájl: Risk profile.pdf).

¹⁴⁹ ____________________________________________________________________________.

¹⁵⁰ __________________________________

¹⁵¹ GOV UK – find and update company information: ____________________________________________________________________

¹⁵² Továbbá a nyilvánosan hozzáférhető Opencorporates.com adatbázisban ezen személy esetében összesen 36 történeti bejegyzés található különféle brit társaságoknál betöltött különféle vezetői pozíciókban: _______________________________________________________________

¹⁵³ A CNB által 2022. március 15-én átvéve, ügyszám: 2022/028090/CNB/650 (fájl: AGENCY_CONTRACT_No_09-DRB_17_August_2021.pdf).

¹⁵⁴ Az eljárás résztvevője által a(z) _______________________ ügyfél részére EUR-ban vezetett számlakivonatának adatai szerint (a CNB által 2022. február 2-án átvéve, ügyszám: 2022/012587/CNB/650, fájl: _________________________EUR_from_2020-01-25_till_2021-11-15.pdf) a 2021. szeptember 6-ától 2021. november 15-éig terjedő időszakban az adott szerződés alapján összesen 3 tranzakció valósult meg (vagyis az ebben a Jegyzőkönyvben tárgyalt tranzakciók).

¹⁵⁵ A CNB által 2022. március 15-én átvéve, ügyszám: 2022/028090/CNB/650 (fájl: mail_-_ADVICE_OF_PAYMENT.pdf).

¹⁵⁶ A CNB által 2022. május 3-án átvéve, ügyszám: 2022/045362/CNB/650 (fájlok: _______________mail_notification_83_208_EUR.pdf és _______________mail_notification_89_501_EUR.pdf).

¹⁵⁷ A CNB által 2022. május 3-án átvéve, ügyszám: 2022/045362/CNB/650 (fájlok: mail_from_Client_about_the_cancelation_of_payment_and_the_letter_.pdf, mail-nitification_about_the_return_of_funds.pdf).

¹⁵⁸ A CNB által 2022. január 13-án átvéve, ügyszám: 2022/004888/CNB/650 (fájl: Source of funds covering letter.pdf).

a fentiekben ismertette (ld. 230. és azt követő bekezdések), és ezért arra hivatkozik.

238. Ami pedig a 236. bekezdésben foglalt kifogásokat illeti, a közigazgatási hatóság megjegyzi, hogy az eljárás résztvevője által most benyújtott számlák és fuvarlevelek (CMR) nem képezték az ügyfélmappa részét az Ellenőrzés során. A közigazgatási hatóságnak tehát kétségei vannak afelől, hogy az eljárás résztvevő rendelkezésére álltak-e ilyen dokumentumok (ehhez ld. 75. bekezdés).¹⁵⁹ Az eljárás résztvevője azonban aligha tudta az adott ügyleteket felülvizsgálni azzal, amit a(z) __________________________ ügyfélről ismert, amikor róla elegendő információt nem szerzett (ld. 215. és azt követő bekezdések).

ii. Ügylet a(z) __________________________ üzleti partnerrel

239. A részleteket illetően a közigazgatási hatóság az Ellenőrzés megállapításaira hivatkozik (konkrétan az Ellenőrzési jegyzőkönyv 102. és azt követő oldalaira).

240. A benyújtott dokumentumokból kitűnik, hogy az ügyfél 2021. augusztus 30-án CDL-1. számú adásvételi szerződést (SALE AND PURCHASE AGREEMENT № CDL-1 DD 30.08.) kötött a(z) __________________________ társasággal, amelyet ________________ úr képviselt (aki, amint az a fenti információkból kitűnik, egyidejűleg a(z) _______________ ügyfél 50%-os tulajdonosa).¹⁶⁰

241. Ami a CDL-1. számú adásvételi szerződés alapján végrehajtott 2021. szeptember 15-ei, 49 013 EUR összegű kiválasztott ügyletet illeti,¹⁶¹ a benyújtott dokumentumokból kitűnik, hogy az eljárás résztvevője az adott tranzakciót az ügyfél által e-mailben megadott adatok alapján hajtotta végre, amelyben az ügyfél a(z) __________________________ társaság javára teljesítendő fizetés adatai mellett feltüntette azt az információt is, hogy az érintett szerződés alapján történő kifizetésről van szó (a rövid hivatkozás konkrétan a következő: PAYMENT FOR CONSUMER GOODS SALE PURCHASE AGREEMENT № CDL-1 DD 30.08.2021).¹⁶²

242. Az eljárás résztvevője az adott ügylet végrehajtásakor csupán egy általánosan megfogalmazott adásvételi szerződéssel elégedett meg, amelyben a szerződés tárgya csupán általánosan került meghatározásra, továbbá az ügyfélnek azon nyilatkozatával, hogy az ezen szerződés alapján az üzleti partnernek teljesített szállításról van szó, anélkül, hogy az eljárás résztvevője az adott ügylet (ráadásul a szerződés szerinti első ügylet) tárgyát és célját közelebbről ellenőrizte és felülvizsgálta volna. Az eljárás résztvevője ilyen módon járt el annak ellenére is, hogy maga a CDL-1. számú adásvételi szerződés a szállított áru közelebbi specifikációját csak a vonatkozó egyes szállítmányokhoz (for each lot) tartozó számlák alapján irányozta elő. Az eljárás résztvevője az adott kifizetés célját közelebbről nem ellenőrizte a(z) ______________________ ügyfél nyilvánvaló kockázati tényezőire tekintettel sem, mint például arra, hogy az eljárás résztvevővel való együttműködés megkezdése előtt újonnan alapított társaságról volt szó, vagy hogy ügyvezetője/igazgatója egyidejűleg sok más társaságban is szerepelt (stróman-kockázat). Az eljárás résztvevője saját B kockázati kategóriába történő besorolását sem vette figyelembe. Az eljárás résztvevője az adott kifizetés célját közelebbről nem ellenőrizte az üzleti partner – a(z) __________________________ társaság – kockázati tényezőire tekintettel sem, amelyet ________________ úr képviselt, aki egyidejűleg az eljárás résztvevő másik kockázatos ügyfelének – a(z) _______________ társaságnak – is a társa (bővebben ld. a határozat ezen ügyfélre vonatkozó részeit). Az eljárás résztvevője ilyen módon járt el annak ellenére is, hogy az adott tranzakció összege gyakorlatilag megegyezett egy másik üzleti partnernek szánt tranzakció összegével, amelyet az előző napon az ügyfél kérésére sztornózott (a(z) ______________________________ javára szóló 49 319 EUR összegű tranzakció – ld. fentebb), anélkül, hogy az eljárás résztvevője közelebbi adatokat szerzett volna e kifizetésekről, beleértve azt, hogy e tranzakciók esetleg összefüggenek-e (bár az összefüggés itt szó szerint kézenfekvő volt). Az eljárás résztvevője az adott kifizetés célját közelebbről nem ellenőrizte arra tekintettel sem, hogy a(z) __________________________ üzleti partner nem szerepelt azon deklarált üzleti partnerek között, akiket az ügyfél az eljárás résztvevővel fennálló üzleti kapcsolat létesítésekor jelölt meg.¹⁶³

243. Azzal, hogy az eljárás résztvevője az ügyfele, a(z) _______________________ részére 2021. szeptember 15-én 49 013 EUR összegű kimenő fizetést hajtott végre az ügyfél üzleti partnere – a(z) __________________________ társaság – javára anélkül, hogy az ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat során az érintett ügyletet kellő mértékben felülvizsgálta volna annak megállapítása céljából, hogy az összhangban van-e az ügyfélről, valamint annak üzleti és kockázati profiljáról rendelkezésre álló ismeretekkel, megsértette az AML törvény 9. § (2) bekezdés d) pontját az ugyanezen törvény 9. § (1) bekezdés c) pontjával összefüggésben.

Az eljárás résztvevőjének kifogásai

244. Az eljárás résztvevője kifogásolja, hogy az említett kifizetést kellő mértékben felülvizsgálta. A megszerzett információk szerint a(z) ______________________ gazdasági tevékenységének jellege többek között a fogyasztási cikkek területén végzett kereskedelmi és közvetítői tevékenységben állt. Valamennyi említett kifizetés összhangban volt az üzleti kapcsolat jellegére vonatkozó ezen információkkal. Az eljárás résztvevője ehhez kiegészítő dokumentumokat kért be, mégpedig a „Sale and Purchase Agreement # CDL-1 dd 30.08.2021" szerződést, amelyet be is nyújt. E szerződés tárgya fogyasztási cikkek (beleértve bútorokat, dekorációs és háztartási cikkeket, illetve textíliákat) vásárlása a(z) _______________________ részéről a(z) _________________________ társaságtól. Az eljárás résztvevője a kifizetések célját összevette a(z) __________________________ társaságról nyilvánosan elérhető információkkal is, konkrétan (i) a társaság honlapja: http://www.cortentrade.com/ révén, amelyből kitűnik, hogy a(z) __________________________ többek között fogyasztási cikkek közvetítésére specializálódott, és (ii) az Egyesült Királyság cégjegyzéke révén: https://findand-update.company-information.service.gov.uk/company/________, amelyből kitűnik, hogy a gazdálkodás jellege „Nem szakosodott nagykereskedelmi tevékenység" (Non-specialised wholesale trade).

245. Az eljárás résztvevője az ügyféltől (__________________________) a kifizetések folyamatos ellenőrzése keretében a szóban forgó kifizetésekhez kapcsolódó ügyletekre vonatkozó számlákat is bekérte. A kiegészítő kérésre a szóban forgó kifizetésekhez fuvarleveleket (CMR) is bekérésre kerültek. A fuvarlevelek azt is megerősítik, hogy az eljárás résztvevőjének az ellenőrzés keretében levont következtetései helyesek voltak, mivel a fuvar(CMR)levelek igazolják az említett szerződés és a kiegészített számlák alapján végrehajtott ügyletek teljesítését. A 2021. szeptember 15-ei 49 013 EUR összegű kifizetéssel kapcsolatban az eljárás résztvevője a következő dokumentumokat nyújtja be: (a) a C21-009. számú kifizetéshez tartozó számlát, amelyet 2021. augusztus 17-én kapott meg; (b) a 2021. október 22-ei L-2632. számú fuvarlevelet (CMR).

A közigazgatási hatóság álláspontja

246. A közigazgatási hatóság az eljárás résztvevőjének kifogásait nem tartja megalapozottnak. A kifogások terjedelme megfelel a(z) ____________________________ társasággal folytatott ügylet kapcsán előterjesztett kifogásokénak. A közigazgatási hatóság a rövidség kedvéért ezen kifogások kifejtésének lényegére utal (ld. 237. és azt követő bekezdések).

G. ____________________

247. A részleteket illetően a közigazgatási hatóság az Ellenőrzés megállapításaira hivatkozik (konkrétan az Ellenőrzési jegyzőkönyv 2.2.4. fejezet G. része).

248. A benyújtott dokumentumokból kitűnik,¹⁶⁴ hogy az eljárás résztvevője 2020. augusztus 21-én a(z) __________________________ ügyféllel keretszerződést kötött (amelyet az ügyfél 2020. augusztus 12-én Moszkvában írt alá, és amelyet az eljárás résztvevő képviselői 2020. augusztus 12-én Moszkvában, majd 2020. augusztus 21-én Prágában írtak alá), továbbá hogy az ügyfél 2020. augusztus 12-én Moszkvában kitöltötte és aláírta az AML kérdőívet (amelyet az eljárás résztvevő két képviselője 2020. augusztus 12-én Moszkvában írt alá).

249. A benyújtott dokumentumokból továbbá kitűnik, hogy az ügyfél hongkongi székhelyű társaság, és ügyvezetői (directors), egyidejűleg a társaság tagjai – részvényesei (mindegyikük 50-50%-os részesedéssel) _______________ úr orosz állampolgársággal és ___________ úr kínai állampolgársággal.

250. Ami az AML kérdőívet illeti – az angolul kitöltött rovatokban, a Nyilatkozat – pénzeszközök forrása (A SWORN DECLARATION – SOURCE OF FUNDS) rovaton belül a gazdasági tevékenység (economic activity) opció van bejelölve. Az ügyfél gazdasági tevékenységére vonatkozó közelebbi információk megadásához szolgáló rovatban a következő szerepel: nagykereskedelmi tevékenység és különféle, hipermarketeknek szánt áruk kereskedelmének közvetítése, fogyasztási cikkek, menedzsment, tanácsadási és üzlettámogatási tevékenységek. A tervezett üzleti partnerekre, pénznemre, területekre stb. vonatkozó releváns adatok megadására szolgáló rovatnál a következő szerepel: EU-országok (Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Észtország), Oroszország és a FÁK egyéb tagállamai, Délkelet-Ázsia és Törökország.

251. Az eljárás résztvevője az ellenőrzött időszakra vonatkozóan továbbá három, tartalmilag azonos kockázati profil-értékelő formanyomtatványt mutatott be, 2020. augusztus 20-ai, 2021. február 15-ei és 2021. augusztus 16-ai keltezéssel,¹⁶⁵ amelyek csupán a keltezésben és az aláírásokban különböznek egymástól. Az ügyfél tevékenységi körét illetően ezek a kockázati profil-formanyomtatványok az AML kérdőívben fentebb már idézett információkkal azonos információkat tartalmaznak, a pénzeszközök forrásaira, az ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat céljára vagy jellegére, illetve az üzleti kapcsolat keretében végrehajtott egyes kifizetésekre/ügyletekre (gyakoriság, volumen stb.) vonatkozó közelebbi adatok a szóban forgó formanyomtatványokban nem szerepelnek. A kockázati profil-formanyomtatványok csupán homályosan határozzák meg az utolsó rovatban, hogy az ügyfél nevében a(z) ____________________________________________________________ társaság mint külön meghatalmazott (Company Secretary) fog eljárni, anélkül, hogy ehhez bármilyen közelebbi információt vagy magyarázatot fűznének. A kockázati profil-formanyomtatványokból kitűnik, hogy a B kockázati profilt az eljárás résztvevője összesen hat tényező alapján állapította meg az ügyfél részére, mégpedig az ügyfél székhelye (Kína), a vezető tisztségviselő lakóhelye (Oroszország és Kína), a tényleges tulajdonosok lakóhelye (Oroszország és Kína) és a „tényleges tulajdonos nem/azonosítása" alapján. Az eljárás résztvevője a „azonosítható-e a tényleges tulajdonos?" formanyomtatvány-rovatban B kockázati tényezőt rendelt hozzá, anélkül, hogy ehhez közelebbi magyarázatot fűzött volna. Amint a benyújtott dokumentumokból kitűnik, az ügyfél ___________ úr¹⁶⁶ esküvel megerősített nyilatkozata alapján mind ___________ urat (állítólagos tulajdonosa a részvények 50%-ának), mind _______________ urat (állítólagos tulajdonosa a részvények 50%-ának) tényleges tulajdonosként jelölte meg, bár a benyújtott alapító társasági dokumentációból az következik, hogy a társaság mind a 10 000 részvényének tulajdonosa, tehát az egyedüli tényleges tulajdonos, kizárólag ___________ úr lenne.¹⁶⁷ A tényleges tulajdonos megállapítása itt tehát kizárólag az esküvel megerősített nyilatkozatra támaszkodik, amelyet semmilyen más dokumentáció nem támaszt alá, illetve amelyet csupán olyan társasági dokumentáció kísér, amely az adott nyilatkozattal éppenséggel ellentétben áll, ami önmagában legalábbis tovább növeli az adott ügyfél kockázatosságát.¹⁶⁸

252. A közigazgatási hatóság nyílt internetes forrásokból megállapította, hogy a(z) ______________________ társaságot 2020. július 9-én alapították (regisztrálták),¹⁶⁹ és hogy rendelkezik saját honlappal, amelyen a társaság általánosan szerszámok és háztartási cikkek szállítójaként mutatkozik be.¹⁷⁰

253. A fentiekből kitűnik, hogy a(z) _____________________ ügyfél nyilvánvalóan számos kockázati tényezőt mutatott, mint például, hogy – a keretszerződés megkötésének idején – újonnan alapított külföldi társaságról volt szó, amelyről nem állt rendelkezésre elegendő információ (legfeljebb igen általános jellegű információk), és amelynek tényleges tulajdonosát kizárólag esküvel megerősített nyilatkozat alapján állapították meg. Mi több, maga az eljárás résztvevője is kockázatosként jelölte meg az ügyfelet és B kockázati profilt rendelt hozzá. E nyilvánvaló kockázati tényezők ellenére az eljárás résztvevője az ügyfél-átvilágítás keretében csupán az ügyfél üzleti tevékenységének és üzleti szándékainak jellegére vonatkozó igen általános információkkal és az ügyfélnek azon igen általános nyilatkozatával elégedett meg, miszerint pénzeszközeinek forrása üzleti tevékenységből származik, anélkül, hogy ezt a nyilatkozatot, valamint az ügyfél egyéb nyilatkozatait releváns módon közelebbről ellenőrizte volna.

254. Azzal, hogy az eljárás résztvevője az üzleti kapcsolat létesítésekor és annak során végzett ellenőrzés keretében 2020. augusztus 12-én, 2020. augusztus 20-án, 2021. február 15-én és 2021. augusztus 16-án nem szerzett be és nem értékelt ki elegendő információt a(z) _____________________ ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről, továbbá azzal, hogy kellő mértékben nem vizsgálta felül azon pénzeszközök forrásait, amelyekre az üzleti kapcsolat az ügyféllel vonatkozik, megsértette az AML törvény 9. § (2) bekezdés a) és e) pontját az ugyanezen törvény 9. § (1) bekezdés b) és c) pontjával összefüggésben.

Az eljárás résztvevőjének kifogásai

255. Az eljárás résztvevője kifogásolja, hogy elegendő információt szerzett be és értékelt ki a(z) _____________________ ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről. Az AML kérdőívek keretében az eljárás résztvevője megállapította, hogy a tranzakciók célja az (alább ismertetett) üzleti tevékenységek finanszírozása, továbbá a tervezett tranzakciókra vonatkozó egyéb információkat is beszerzett, pl. azok összegéről és gyakoriságáról (ld. pl. a 2020. augusztus 12-én kitöltött AML kérdőívet, amely a ČNB iratanyagának részét képezi). Az eljárás résztvevője az említett AML kérdőív révén továbbá megállapította, hogy a fő üzleti partnerek EU-országokból (Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Észtország), Oroszországból (és a FÁK egyéb tagállamaiból), Délkelet-Ázsiából és Törökországból származnak. Az AML kérdőívek keretében az eljárás résztvevője a(z) _____________________ üzleti tevékenységének jellegéről, valamint az üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről is szerzett információkat, amelyek szerint az „Nagykereskedelmi tevékenységben és különféle, hipermarketeknek szánt áruk kereskedelmének közvetítésében, fogyasztási cikkek, továbbá menedzsment, tanácsadási és támogató [business support] tevékenységek" állt.

256. A pénzeszközök forrásainak felülvizsgálatát illetően az eljárás résztvevője előadja, hogy azt kellő mértékben végezte. A(z) ___________________ társaság eljárás résztvevőjénél vezetett számlakivonataiból kitűnik, hogy a(z) __________________ társaság az eljárás résztvevőjének szolgáltatásait kizárólag a(z) _______________________ társaság részére teljesített szállításokkal kapcsolatos ügyletekhez vette igénybe, és számláit csak azt követően fizette ki, miután a(z) _______________________ társaság kiegyenlítette a számláját. A(z) _________________ társaság által az eljárás résztvevőjénél végrehajtott 35 fizetési tranzakcióhoz felhasznált összes pénzeszköz forrása tehát a(z) _______________________ társasággal előzetesen megkötött ügyletből származott. A pénzeszközök forrása mindig egyértelmű volt, ahogyan eredetük is (ehhez az eljárás résztvevője a(z) _______________________ ügyfélre hivatkozik – ld. a tényleges tulajdonosoktól származó pénzeszközök).

A közigazgatási hatóság álláspontja

257. A közigazgatási hatóság az eljárás résztvevőjének kifogásait nem tartja megalapozottnak. Az eljárás résztvevője semmi újat nem ad elő, ami igazolná, hogy elegendő információt szerzett be és értékelt ki. Csupán megismétli azt, amit a közigazgatási hatóság már fentebb kifejtett. Azt pedig, hogy az eljárás résztvevője által megszerzett információk miért nem elegendőek, a közigazgatási hatóság fentebb részletesen kifejtette.

258. Ami a pénzeszközöket illeti, az eljárás résztvevője a tényleges tulajdonosok pénzeszközeinek állítólagos felülvizsgálatára, illetve a(z) _______________________ ügyfelének esetére hivatkozik. Azonban a(z) _______________________ esetében sem került sor a pénzeszközök forrásának felülvizsgálatára. Mint ilyen, ez a kifogás tehát alaptalan. A közigazgatási hatóság e tekintetben részletesen a 144. és a 72. és azt követő bekezdésekre utal. A közigazgatási hatóság e helyütt emlékeztet arra, hogy az eljárás résztvevője ezt az érvelést (a tényleges tulajdonosok pénzeszközei) a(z) _____________________________________, __________________________________________, ________________________, és _____________________, ___________________, __________________ ügyfelek esetében is alkalmazta.

i. Ügyletek a(z) _______________ üzleti partnerrel

259. A részleteket illetően a közigazgatási hatóság az Ellenőrzés megállapításaira hivatkozik (konkrétan az Ellenőrzési jegyzőkönyv 106. és azt követő oldalaira).

260. A benyújtott dokumentumokból kitűnik, hogy az ügyfél 2020. október 12-én a(z) _______________ társasággal fogyasztási cikkekre vonatkozó BP-25. számú kereskedelmi képviseleti szerződést (AGENCY AGREEMENT N0 BP/25 FOR CONSUMER GOODS) kötött.¹⁷¹

261. Ami a fent említett BP-25. számú, fogyasztási cikkekre vonatkozó kereskedelmi képviseleti szerződés alapján végrehajtott 2020. október 22-ei (61 300 EUR) és 2021. május 6-ai (91 207 EUR) kiválasztott tranzakciókat (ügyleteket) illeti,¹⁷² a benyújtott dokumentumokból kitűnik, hogy az eljárás résztvevője mindkét tranzakciót az ügyfél által e-mailben megadott adatok alapján hajtotta végre, amelyben az ügyfél a(z) _______________ társaság javára teljesítendő fizetés adatai mellett mindig feltüntette azt az információt is, hogy az érintett szerződés alapján történő kifizetésről van szó (a rövid hivatkozás konkrétan a következő: PMNT UNDER AGENCY CONTRACT N BP/25 DD 12. 10. 2020 FOR CONSUMER GOODS).¹⁷³

262. Az eljárás résztvevője a dolog természeténél fogva nem tudta az ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat során az e kapcsolattal összefüggő ügyleteket kellő mértékben felülvizsgálni annak megállapítása céljából, hogy azok összhangban vannak-e az ügyfélről, valamint annak üzleti és kockázati profiljáról rendelkezésre álló ismeretekkel az AML törvény 9. § (2) bekezdés d) pontja értelmében, mégpedig már csak amiatt sem, hogy az ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat kezdetén nem szerzett róla elegendő információt, különösen az üzleti tevékenységének jellegéről és üzleti szándékairól, valamint ezen üzleti szándékok, illetve tevékenység finanszírozási forrásairól (ld. fentebb a(z) ___________________ ügyfél leírásánál). Az eljárás résztvevője az adott ügyletek végrehajtásakor csupán egy általánosan megfogalmazott kereskedelmi képviseleti szerződéssel elégedett meg, amelyben a szerződés tárgya – „fogyasztási cikkek" – csupán igen általánosan került meghatározásra, továbbá az ügyfélnek azon nyilatkozatával, hogy az ezen szerződés alapján az üzleti partnernek teljesített szállításról van szó, anélkül, hogy az eljárás résztvevője az adott konkrét ügyletek tárgyát és célját a szerződésből közelebbről ellenőrizte és felülvizsgálta volna. Az eljárás résztvevője ilyen módon járt el annak ellenére is, hogy maga a 2020. október 12-ei kereskedelmi képviseleti szerződés a szállított áru közelebbi specifikációját csak a vonatkozó számlák és a megbízó utasításainak végrehajtását igazoló okiratok alapján irányozta elő, továbbá annak ellenére is, hogy a(z) _________________ ügyfél nyilvánvaló kockázati tényezőket mutat (ld. fentebb ezen ügyfél leírásánál), és üzleti partnere, a(z) _______________ társaság esetében olyan társaságról van szó, amelynek tevékenységi köréről és üzleti szándékairól sem az ügyfélmappából, sem nyílt forrásokból nem áll rendelkezésre elegendő információ.

263. Azzal, hogy az eljárás résztvevője az ügyfele, a(z) ____________________ részére a 2020. október 22-ei és 2021. május 6-ai 61 300 EUR és 91 027 EUR összegű kimenő fizetéseket hajtotta végre az ügyfél üzleti partnere – a(z) ________________ társaság – javára anélkül, hogy az ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat során az érintett ügyleteket kellő mértékben felülvizsgálta volna annak megállapítása céljából, hogy azok összhangban vannak-e az ügyfélről, valamint annak üzleti és kockázati profiljáról rendelkezésre álló ismeretekkel, megsértette az AML törvény 9. § (2) bekezdés d) pontját az ugyanezen törvény 9. § (1) bekezdés c) pontjával összefüggésben.

Az eljárás résztvevőjének kifogásai

264. Az eljárás résztvevője kifogásolja, hogy az említett kifizetéseket kellő mértékben felülvizsgálta. A megszerzett információk szerint a(z) _____________________ gazdasági tevékenységének jellege többek között a fogyasztási cikkek területén végzett kereskedelmi és közvetítői tevékenységben állt. Valamennyi említett kifizetés összhangban volt az üzleti kapcsolat jellegére vonatkozó ezen információkkal. Az eljárás résztvevője ehhez kiegészítő dokumentumokat kért be, mégpedig az „Agency Contract No. BP/25" szerződést, amelyet be is nyújt. E szerződés tárgya fogyasztási cikkek (különösen textíliákat beleértve) és egyéb, hipermarketeknek szánt áruk beszerzésének közvetítése a(z) _______________ társaság részéről a(z) ____________________ számára. Az eljárás résztvevője a kifizetések célját a(z) _______________ társaságról nyilvánosan elérhető információkkal is összevette, konkrétan (i) a társaság honlapja¹⁷⁴ révén, amelyből kitűnik, hogy a(z) ________________ fogyasztási cikkek közvetítésére specializálódott, különösen

¹⁵⁹ A CMR fuvarleveleket illetően az eljárás résztvevője előadja: „A kiegészítő kérésre a szóban forgó kifizetésekhez fuvarleveleket (CMR) is ismételten bekértek." Ebből az sem derül ki egyértelműen, hogy azokat az Ellenőrzés előtt vagy csak azt követően szerezték-e be.

¹⁶⁰ A CNB által 2022. március 15-én átvéve, ügyszám: 2022/028089/CNB/650 (fájl: AGENCY_CONTRACT_GK0121_DD_17.03.2021.pdf).

¹⁶¹ Az eljárás résztvevője által a(z) _______________________ ügyfél részére EUR-ban vezetett számlakivonatának adatai szerint (a CNB által 2022. február 2-án átvéve, ügyszám: 2022/012587/CNB/650, fájl: ____________________LTD_EUR_from_2020-01-25_till_2021-11-15.pdf) a 2021. szeptember 15-étől 2021. november 15-éig terjedő időszakban az adott szerződés alapján összesen 1 tranzakció valósult meg (vagyis az itt a Jegyzőkönyvben tárgyalt tranzakció).

¹⁶² A CNB által 2022. március 15-én átvéve, ügyszám: 2022/028089/CNB/650 (fájl: ADVICE_OF_PMT_EUR49013.00.pdf).

¹⁶³ A CNB által 2022. január 13-án átvéve, ügyszám: 2022/004888/CNB/650 (fájl: Source of funds covering letter.pdf).

¹⁶⁴ A CNB által 2022. május 2-án átvéve, ügyszám: 2022/045305/CNB/650 (fájlok: ______FRAMEWORK_AGR.pdf, ______AML_QUESTIONNAIRE.pdf).

¹⁶⁵ A CNB által 2022. május 2-án átvéve, ügyszám: 2022/045305/CNB/650 (fájlok: ______AML_RISK_PROFIL_08.2020.pdf, ______AML_RISK_PROFIL_02.2021.pdf, ______AML_RISK_PROFIL_08.2021.pdf).

¹⁶⁶ A CNB által 2022. május 2-án átvéve, ügyszám: 2022/045303/CNB/650 (fájl: ______TRUST_DEED.pdf).

¹⁶⁷ A CNB által 2022. május 2-án átvéve, ügyszám: 2022/045306/CNB/650 (fájl: ______COMPANY_DOCS.pdf).

¹⁶⁸ A tényleges tulajdonos esküvel megerősített nyilatkozatok segítségével történő megállapításának az ügyfél kockázatosságával összefüggő problematikájáról bővebben ld. pl.: https://www.financnianalytickyurad.cz/files/metodicky-pokyn-c-3-zjistovani-skutecneho-majitele-povinnymi-osobami.pdf, illetve https://www.financnianalytickyurad.cz/files/metodicky-pokyn-c-9-kontrola-klienta-urceny-uverovym-a-financnim-institucim.pdf.

¹⁶⁹ _________________________________________________.

¹⁷⁰ ____________________________

¹⁷¹ A CNB által 2022. május 2-án átvéve, ügyszám: 2022/045362/CNB/650 (fájl: ______________Agency_Contract_BP_25.pdf).

¹⁷² Az eljárás résztvevője által a(z) ____________________ ügyfél részére EUR-ban vezetett számlakivonatának adatai szerint (a CNB által 2022. február 2-án átvéve, ügyszám: 2022/012587/CNB/650, fájl: ____________________EUR_from_2020-01-25_till_2021-11-15.pdf) a 2020. október 22-étől 2021. november 15-éig terjedő időszakban az adott szerződés alapján összesen 10 tranzakció valósult meg – 2020. október 22-én (61 300 EUR), 2020. október 27-én (64 220 EUR), 2020. október 30-án (26 738 EUR), 2020. december 11-én (49 370 EUR), 2021. március 25-én (74 018 EUR), 2021. április 22-én (68 120 EUR), 2021. május 6-án (91 027 EUR), 2021. május 20-án (32 247 EUR), 2021. szeptember 21-én (59 061 EUR), 2021. november 1-jén (53 116 EUR).

¹⁷³ A CNB által 2022. május 2-án átvéve, ügyszám: 2022/045362/CNB/650 (fájl: _______________mails_notifications_of_pmts.pdf).

¹⁷⁴ Ld. az eljárás résztvevő által hivatkozott társasági honlapot.

textíliákra, és (ii) a lengyelországi cégjegyzék révén, amelyet benyújt.

265. Az eljárás résztvevője az ügyféltől (____________________) a kifizetések folyamatos ellenőrzése keretében a szóban forgó kifizetésekhez kapcsolódó ügyletekre vonatkozó számlákat is bekérte. A kiegészítő kérésre a szóban forgó kifizetésekhez fuvarleveleket (CMR) is bekérésre kerültek. A fuvarlevelek azt is megerősítik, hogy az eljárás résztvevőjének az ellenőrzés keretében levont következtetései helyesek voltak, mivel a fuvar(CMR)levelek igazolják az említett szerződés és a kiegészített számlák alapján végrehajtott ügyletek teljesítését. A 2020. október 22-ei 61 300 EUR összegű kifizetéssel kapcsolatban az eljárás résztvevője a következő dokumentumokat nyújtja be: (a) a 2020. október 22-ei 22. számú számlát, amelyet 2020. november 12-én kapott meg; (b) a 2020. december 1-jei L-2603. számú fuvarlevelet (CMR). A 2021. május 6-ai 91 027 EUR összegű kifizetéssel kapcsolatban az eljárás résztvevője a következő dokumentumokat nyújtja be: (a) a 2021. május 4-ei 25. számú számlát, amelyet 2021. június 23-án kapott meg; (b) a 2021. június 17-ei L-2627. számú fuvarlevelet (CMR).

A közigazgatási hatóság álláspontja

266. A közigazgatási hatóság az eljárás résztvevőjének kifogásait nem tartja megalapozottnak. Az eljárás résztvevője ismét olyan információkat ismétel, amelyek a közigazgatási hatóság előtt már ismertek. Ezek csupán általános információk, amelyekkel az eljárás résztvevője megelégedett, amint az felróásra került.

267. Ami pedig a 265. bekezdésben foglalt kifogásokat illeti, a közigazgatási hatóság megjegyzi, hogy az eljárás résztvevője által most benyújtott számlák és fuvarlevelek (CMR) nem képezték az ügyfélmappa részét az Ellenőrzés során. A közigazgatási hatóságnak tehát kétségei vannak afelől, hogy az eljárás résztvevő rendelkezésére álltak-e ilyen dokumentumok (ehhez ld. 75. bekezdés).¹⁷⁵ Az eljárás résztvevője azonban aligha tudta az adott ügyleteket felülvizsgálni azzal, amit a(z) _____________________ ügyfélről ismert, amikor róla elegendő információt nem szerzett (ld. 247. és azt követő bekezdések).

ii. Ügyletek a(z) ___________________________________________________________________________ üzleti partnerrel

268. A részleteket illetően a közigazgatási hatóság az Ellenőrzés megállapításaira hivatkozik (konkrétan az Ellenőrzési jegyzőkönyv 107. és azt követő oldalaira).

269. A benyújtott dokumentumokból kitűnik, hogy az ügyfél 2020. november 12-én KM-4/8. számú kereskedelmi képviseleti szerződést (AGENCY CONTRACT No KM -4/8) kötött a(z) __________________________________________________________________________ társasággal (a továbbiakban: „__________________"), amelyet ____________________ úr képviselt (aki, amint az a fenti információkból kitűnik, egyidejűleg a(z) _______________ ügyfél 50%-os tulajdonosa).¹⁷⁶

270. Ami a 2020. november 12-ei kereskedelmi képviseleti szerződés alapján végrehajtott 2020. december 16-ai (72 908 EUR) és 2021. június 15-ei (91 983 EUR) két kiválasztott tranzakciót (ügyletet) illeti,¹⁷⁷ a benyújtott dokumentumokból kitűnik, hogy az eljárás résztvevője mindegyik tranzakciót az ügyfél által e-mailben megadott adatok alapján hajtotta végre, amelyben az ügyfél a(z) __________________ társaság javára teljesítendő fizetés adatai mellett mindig feltüntette azt az információt is, hogy az érintett szerződés alapján történő kifizetésről van szó (a rövid hivatkozás konkrétan a következő: PMNT UNDER AGENCY CONTRACT N KM-4/8 DD 12. 11. 2020 FOR CONSUMER GOODS).¹⁷⁸

271. Az eljárás résztvevője a dolog természeténél fogva nem tudta az ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat során az e kapcsolattal összefüggő ügyleteket kellő mértékben felülvizsgálni annak megállapítása céljából, hogy azok összhangban vannak-e az ügyfélről, valamint annak üzleti és kockázati profiljáról rendelkezésre álló ismeretekkel az AML törvény 9. § (2) bekezdés d) pontja értelmében, mégpedig már csak amiatt sem, hogy az ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat kezdetén nem szerzett róla elegendő információt, különösen az üzleti tevékenységének jellegéről, üzleti szándékairól, valamint ezen üzleti szándékok, illetve tevékenység finanszírozási forrásairól (ld. fentebb a(z) ___________________ ügyfél leírásánál). Az eljárás résztvevője az adott ügyletek végrehajtásakor csupán egy általánosan megfogalmazott kereskedelmi képviseleti szerződéssel elégedett meg, amelyben a szerződés tárgya – „fogyasztási cikkek" – csupán igen általánosan került meghatározásra, továbbá az ügyfélnek azon nyilatkozatával, hogy az ezen szerződés alapján az üzleti partnernek teljesített szállításról van szó, anélkül, hogy az eljárás résztvevője az adott konkrét ügyletek tárgyát és célját a szerződésből közelebbről ellenőrizte és felülvizsgálta volna. Az eljárás résztvevője ilyen módon járt el annak ellenére is, hogy maga a 2020. november 12-ei kereskedelmi képviseleti szerződés a szállított áru közelebbi specifikációját csak a vonatkozó számlák és a megbízó utasításainak végrehajtását igazoló okiratok alapján irányozta elő, továbbá annak ellenére is, hogy a(z) _________________ ügyfél nyilvánvaló kockázati tényezőket mutat (ld. fentebb ezen ügyfél leírásánál), és üzleti partnere, a(z) __________________ társaság esetében olyan társaságról van szó, amelyet ____________________ úr képvisel, aki egyidejűleg egy másik kockázatos ügyfélnek (___________________) is ügyvezetője és társa.

272. Azzal, hogy az eljárás résztvevője az ügyfele, a(z) ___________________ részére a 2020. december 16-ai és 2021. június 15-ei 72 908 EUR és 91 983 EUR összegű kimenő fizetéseket hajtotta végre az ügyfél üzleti partnere – a(z) _________________________________________________________________________ társaság – javára anélkül, hogy az ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat során az érintett ügyleteket kellő mértékben felülvizsgálta volna annak megállapítása céljából, hogy azok összhangban vannak-e az ügyfélről, valamint annak üzleti és kockázati profiljáról rendelkezésre álló ismeretekkel, megsértette az AML törvény 9. § (2) bekezdés d) pontját az ugyanezen törvény 9. § (1) bekezdés c) pontjával összefüggésben.

Az eljárás résztvevőjének kifogásai

273. Az eljárás résztvevője kifogásolja, hogy az említett kifizetéseket kellő mértékben felülvizsgálta. A megszerzett információk szerint a(z) _____________________ gazdasági tevékenységének jellege többek között a fogyasztási cikkek területén végzett kereskedelmi és közvetítői tevékenységben állt. Valamennyi említett kifizetés összhangban volt az üzleti kapcsolat jellegére vonatkozó ezen információkkal. Az eljárás résztvevője ehhez kiegészítő dokumentumokat kért be, mégpedig az „Agency Contract No. KM-4/8" szerződést, amelyet be is nyújt. E szerződés tárgya fogyasztási cikkek (beleértve textíliákat) és egyéb, hipermarketeknek szánt áruk beszerzésének közvetítése a(z) ___________________ társaság részéről a(z) ___________________ számára. Az eljárás résztvevője a kifizetések célját a(z) __________________ társaságról nyilvánosan elérhető információkkal is összevette, konkrétan a társaság honlapja: http://www.ko-maks.org/index.html révén, amelyből kitűnik, hogy a(z) ___________________ fogyasztási cikkek, különösen textíliák kereskedelmére specializálódott.

274. Az eljárás résztvevője az ügyféltől (____________________) a kifizetések folyamatos ellenőrzése keretében a szóban forgó kifizetésekhez kapcsolódó ügyletekre vonatkozó számlákat is bekérte. A kiegészítő kérésre a szóban forgó kifizetésekhez fuvarleveleket (CMR) is bekérésre kerültek. A fuvarlevelek azt is megerősítik, hogy az eljárás résztvevőjének az ellenőrzés keretében levont következtetései helyesek voltak, mivel a fuvar(CMR)levelek igazolják az említett szerződés és a kiegészített számlák alapján végrehajtott ügyletek teljesítését. A 2020. december 16-ai 72 908 EUR összegű kifizetéssel kapcsolatban az eljárás résztvevője a következő dokumentumokat nyújtja be: (a) a 32. számú számlát, amelyet 2020. december 30-án kapott meg; (b) a 2021. január 25-ei 3010869. számú fuvarlevelet (CMR). A 2021. június 15-ei 91 983 EUR összegű kifizetéssel kapcsolatban az eljárás résztvevője a következő dokumentumokat nyújtja be: (a) a 19. számú számlát, amelyet 2021. június 23-án kapott meg; (b) a 2021. július 21-ei 3011245. számú fuvarlevelet (CMR).

A közigazgatási hatóság álláspontja

275. A közigazgatási hatóság az eljárás résztvevőjének kifogásait nem tartja megalapozottnak. A kifogások terjedelme lényegében megfelel a(z) _______________ társasággal folytatott ügyletek kapcsán előterjesztett kifogásokénak. A közigazgatási hatóság a rövidség kedvéért a(z) _______________ esetére vonatkozó kifogások kifejtésének lényegére utal (ld. 266. és azt követő bekezdések).

iii. Ügyletek a(z) ____________________________________________________________________________________________________ üzleti partnerrel

276. A részleteket illetően a közigazgatási hatóság az Ellenőrzés megállapításaira hivatkozik (konkrétan az Ellenőrzési jegyzőkönyv 108. és azt követő oldalaira).

277. A benyújtott dokumentumokból kitűnik, hogy az ügyfél 2021. február 1-jén a fogyasztási cikkekre vonatkozó 254. számú kereskedelmi képviseleti szerződést (AGENCY CONTRACT No 254 DD 01/02/2021 FOR CONSUMER GOODS) kötött a(z) ______________________________________________________________________________ társasággal (a továbbiakban: „______________________________").¹⁷⁹

278. Ami a fogyasztási cikkekre vonatkozó 254. számú kereskedelmi képviseleti szerződés alapján végrehajtott 2021. február 24-ei (92 113 EUR) és 2021. október 18-ai (89 042 EUR) két kiválasztott tranzakciót (ügyletet) illeti,¹⁸⁰ a benyújtott dokumentumokból kitűnik, hogy az eljárás résztvevője mindkét tranzakciót az ügyfél által e-mailben megadott adatok alapján hajtotta végre, amelyben az ügyfél a(z) _____________________________ társaság javára teljesítendő fizetés adatai mellett mindig feltüntette azt az információt is, hogy az érintett szerződés alapján történő kifizetésről van szó (a rövid hivatkozás konkrétan a következő: PMNT UNDER AGENCY CONTRACT 254 DD 01/02/2021 FOR CONSUMER GOODS).¹⁸¹

279. Az eljárás résztvevője a dolog természeténél fogva nem tudta az ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat során az e kapcsolattal összefüggő ügyleteket kellő mértékben felülvizsgálni annak megállapítása céljából, hogy azok összhangban vannak-e az ügyfélről, valamint annak üzleti és kockázati profiljáról rendelkezésre álló ismeretekkel az AML törvény 9. § (2) bekezdés d) pontja értelmében, mégpedig már csak amiatt sem, hogy az ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat kezdetén nem szerzett róla elegendő információt, különösen az üzleti tevékenységének jellegéről, üzleti szándékairól, valamint ezen üzleti szándékok, illetve tevékenység finanszírozási forrásairól (ld. fentebb a(z) __________________ ügyfél leírásánál). Az eljárás résztvevője az adott ügyletek végrehajtásakor csupán egy általánosan megfogalmazott kereskedelmi képviseleti szerződéssel elégedett meg, amelyben a szerződés tárgya – „fogyasztási cikkek" – csupán igen általánosan került meghatározásra, továbbá az ügyfélnek azon nyilatkozatával, hogy az ezen szerződés alapján az üzleti partnernek teljesített szállításról van szó, anélkül, hogy az eljárás résztvevője az adott konkrét ügyletek tárgyát és célját a szerződésből közelebbről ellenőrizte és felülvizsgálta volna. Az eljárás résztvevője ilyen módon járt el annak ellenére is, hogy maga a 2021. február 1-jei kereskedelmi képviseleti szerződés a szállított áru közelebbi specifikációját csak a vonatkozó számlák és a megbízó utasításainak végrehajtását igazoló okiratok alapján irányozta elő, továbbá annak ellenére is, hogy a(z) __________________ ügyfél nyilvánvaló kockázati tényezőket mutat (ld. fentebb ezen ügyfél leírásánál).

280. Azzal, hogy az eljárás résztvevője az ügyfele, a(z) __________________ részére a 2021. február 24-ei és 2021. október 18-ai 92 113 EUR és 89 042 EUR összegű kimenő fizetéseket hajtotta végre az ügyfél üzleti partnere – a(z) ______________________________________________________________________________ társaság – javára anélkül, hogy az ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat során az érintett ügyleteket kellő mértékben felülvizsgálta volna annak megállapítása céljából, hogy azok összhangban vannak-e az ügyfélről, valamint annak üzleti és kockázati profiljáról rendelkezésre álló ismeretekkel, megsértette az AML törvény 9. § (2) bekezdés d) pontját az ugyanezen törvény 9. § (1) bekezdés c) pontjával összefüggésben.

Az eljárás résztvevőjének kifogásai

281. Az eljárás résztvevője kifogásolja, hogy az említett kifizetéseket kellő mértékben felülvizsgálta. A megszerzett információk szerint a(z) __________________ gazdasági tevékenységének jellege többek között a fogyasztási cikkek területén végzett kereskedelmi és közvetítői tevékenységben állt. Valamennyi említett kifizetés összhangban volt az üzleti kapcsolat jellegére vonatkozó ezen információkkal. Az eljárás résztvevője ehhez kiegészítő dokumentumokat kért be, mégpedig az „Agency Contract No. 254" szerződést, amelyet be is nyújt. E szerződés tárgya fogyasztási cikkek és egyéb, hipermarketeknek szánt áruk beszerzésének közvetítése a(z) _____________________________ társaság részéről a(z) ______ számára. Az eljárás résztvevője a kifizetések célját a(z) _____________________________ társaságról nyilvánosan elérhető információkkal is összevette, konkrétan a társaság honlapja: http://www.bestmngmnt.com/index.html révén, amelyből kitűnik, hogy a(z) _____________________________ fogyasztási cikkek, beleértve háztartási cikkek, bútorok és textíliák közvetítésére specializálódott.

282. Az eljárás résztvevője az ügyféltől (__________________) a kifizetések folyamatos ellenőrzése keretében a szóban forgó kifizetésekhez kapcsolódó ügyletekre vonatkozó számlákat is bekérte. A kiegészítő kérésre a szóban forgó kifizetésekhez fuvarleveleket (CMR) is bekérésre kerültek. A fuvarlevelek azt is megerősítik, hogy az eljárás résztvevőjének az ellenőrzés keretében levont következtetései helyesek voltak, mivel a fuvar(CMR)levelek igazolják az említett szerződés és a kiegészített számlák alapján végrehajtott ügyletek teljesítését. A 2021. február 24-ei 92 113 EUR összegű kifizetéssel kapcsolatban az eljárás résztvevője a következő dokumentumokat nyújtja be: (a) a 17. számú számlát, amelyet 2021. március 3-án kapott meg; (b) a 2021. március 31-ei 3010936. számú fuvarlevelet (CMR). A 2021. október 18-ai 89 042 EUR összegű kifizetéssel kapcsolatban az eljárás résztvevője a következő dokumentumokat nyújtja be: (a) az 59. számú számlát, amelyet 2021. október 29-én kapott meg; (b) a 2021. november 26-ai 3011438. számú fuvarlevelet (CMR).

A közigazgatási hatóság álláspontja

283. A közigazgatási hatóság az eljárás résztvevőjének kifogásait nem tartja megalapozottnak. A kifogások terjedelme lényegében megfelel a(z) _________________ és ________________ társaságokkal folytatott ügyletek kapcsán előterjesztett kifogásokénak. A közigazgatási hatóság a rövidség kedvéért a(z) _____________ esetére vonatkozó kifogások kifejtésének lényegére utal (ld. 266. és azt követő bekezdések).

A vállalati ügyfelek ügyfél-átvilágítása keretében feltárt rendszerszintű hiányosságok

284. A benyújtott dokumentumokból, beleértve az ügyfélmappákat, továbbá kitűnt, hogy az ügyfél-átvilágítás túlnyomórészt csupán formálisan történt, amennyiben az eljárás résztvevője a vonatkozó AML kérdőívek és az egyes ügyfelek kockázati profiljai keretében lényegében csupán igen általános jellegű információkat gyűjtött ügyfeleiről, és azokkal összegyűjtésüket követően általában nem foglalkozott tovább. Az érintett AML kérdőívek az ellenőrzött időszakban gyakorlatilag semmilyen tényleges aktualizálásra nem kerültek. Az AML profilok, illetve a vonatkozó formanyomtatványok ugyan lényegében a megfelelő periódusban aktualizálásra kerültek, ez az aktualizálás azonban nyilvánvalóan csupán formális volt, amennyiben ténylegesen általában csupán a vonatkozó dátum és aláírás frissítésére került sor, anélkül, hogy ezekben az ügyfelekről és üzleti kapcsolataikról számos lényeges információ rögzítésre került volna, és anélkül, hogy ezekből az tűnne ki, hogy az eljárás résztvevője az ügyfelekkel fennálló üzleti kapcsolatokat, illetve az ezen üzleti kapcsolatokból eredő ügyleteket ténylegesen szabályszerűen és rendszeresen monitorozza és értékeli.

285. A benyújtott dokumentumokból továbbá kitűnik, hogy az eljárás résztvevője a vállalati ügyfelek körében nyilvánvalóan kockázatos ügyfélkörre összpontosított. Maga az eljárás résztvevője 29 ügyfeléből 26-ot jelölt meg kockázatosként.¹⁸² Az ügyfeleknél gyakran felfedezhető az EU-n kívüli kockázatos országokhoz és offshore-célterületekhez való kapcsolódás, anonim vagy összetett tulajdonosi és irányítási struktúrák, amelyeknél a tényleges tulajdonosok nincsenek több független forrásból ellenőrizve (gyakran csupán esküvel megerősített nyilatkozat alapján). A közigazgatási hatóság az ügyfélkörben a kockázati tényezők láncolódására bukkant, amikor pl. nyilvánvalóan kockázatos ügyfél nyilvánvalóan kockázatos üzleti partnerrel bonyolít ügyleteket, amely üzleti partner olykor maga is az eljárás résztvevő kockázatos ügyfele, és amelyről az ügyfélmappákból és a nyílt információs forrásokból sem szerezhető elegendő információ. A benyújtott dokumentumokból nyilvánvaló az ügyfélbázis kölcsönös összefonódása. Gyakran egy olyan személy, aki bizonyos kockázati jellemzőket mutat, vagy egy kockázatos ügyfél több ügyfélmappában is feltűnik.¹⁸³ Gyakran előfordul az eljárás résztvevővel való üzleti kapcsolat létesítését közvetlenül megelőzően újonnan alapított társaság kockázati tényezője is, amelyről nem áll rendelkezésre elegendő információ, valamint a „stróman" (fehér ló) kockázata, amikor az ügyfelet olyan személy képviseli, akiről nyílt forrásokból könnyen megállapítható, hogy egyidejűleg sok más társaságban is betölt vezető pozíciókat, miközben nyílt forrásokból egyidejűleg semmilyen információ nem lelhető fel e személyek szakmai alkalmasságáról, vagy rosszabb esetben akár arra utaló jelek is léteznek, hogy e személyek gyanús tevékenységekben vesznek részt.¹⁸⁴

286. Jóllehet a vállalati ügyfélkör túlnyomórészt kockázatos ügyfelekből áll, ez egyáltalán nem tükröződik az ügyfél-átvilágítás rendszerszintű beállításában, amelynek keretében a kockázatos ügyfeleknél automatikusan a feltárt kockázat hatékony kezeléséhez szükséges mértékben kellene bevezetni a fokozott ügyfél-átvilágítási eljárásokat, valamint az ügyfél üzleti kapcsolatának rendszeres és fokozott monitorozását.¹⁸⁵, ¹⁸⁶ Az eljárás résztvevőjének elegendő információval kellene rendelkeznie az ügyfélről ahhoz, hogy (akár öntudatlanul is) ne váljék az ilyen ügyfél jogellenes tevékenységének részesévé. Az ügyfélmintában szereplő ügyfelek esetében sajnos egyáltalán nem zárható ki, hogy amennyiben az eljárás résztvevője szabályszerű fokozott átvilágítást és monitorozást végzett volna, az adott ügyfelekkel végül egyáltalán nem létesített volna üzleti kapcsolatot, vagy azt meg kellett volna szüntetnie, sőt az adott üzleti kapcsolatokat és ügyleteket gyanúsként kellett volna bejelentenie.

287. A jelen határozat előző részében az egyes konkrét ügyfelekre és ügyleteikre vonatkozóan részletesen ismertetett ügyfélminta elemzésével összefüggésben az eljárás résztvevőnél nem csupán az ismertetett, hanem további alapvető rendszerszintű hiányosságok is megállapítást nyertek, amelyek nyilvánvalóan túlmutatnak a fent említett kiválasztott vállalati ügyfélmintán, és ezek a hiányosságok tehát nyilvánvalóan nem kizárólag ezen kiválasztott ügyfeleket és ügyleteiket érintik.

288. A benyújtott dokumentumokból kitűnik,¹⁸⁷ hogy az eljárás résztvevő ügyfélkörén belül szisztematikusan kerültek végrehajtásra egymással összefüggő és összekapcsolt pénzátutalások, amelyeknél nyomon követhetők az egyes pénzáramlások, amelyek fokozatosan, kaszkádszerűen haladnak át az egyes ügyfelek között, miközben egyes ügyfeleken az adott pénzeszközök csupán átmenetileg haladnak keresztül (tranzitálnak), anélkül, hogy az ilyen tranzit célja nyilvánvaló lenne.

289. Példaként felhozhatók néhány tranzakciós mozgások az eljárás résztvevője által a(z) ____________________________________, ____________________________________________, ______________________,

¹⁷⁵ A CMR fuvarleveleket illetően az eljárás résztvevője előadja: „A kiegészítő kérésre a szóban forgó kifizetésekhez fuvarleveleket (CMR) is ismételten bekértek." Ebből az sem derül ki egyértelműen, hogy azokat az Ellenőrzés előtt vagy csak azt követően szerezték-e be.

¹⁷⁶ A CNB által 2022. május 2-án átvéve, ügyszám: 2022/045361/CNB/650 (fájl: ________________Agency_Contract_KM4_8.pdf).

¹⁷⁷ Az eljárás résztvevője által a(z) ____________________ ügyfél részére EUR-ban vezetett számlakivonatának adatai szerint (a CNB által 2022. február 2-án átvéve, ügyszám: 2022/012587/CNB/650, fájl: _____________________EUR_from_2020-01-25_till_2021-11-15.pdf) a 2020. december 16-ától 2021. november 15-éig terjedő időszakban az adott szerződés alapján összesen 10 tranzakció valósult meg – 2020. december 16-án (72 908 EUR), 2021. március 18-án (89 830 EUR), 2021. március 25-én (7 421 EUR), 2021. április 15-én (90 787 EUR), 2021. május 31-én (33 741 EUR), 2021. június 15-én (91 983 EUR), 2021. július 27-én (61 039 EUR), 2021. augusztus 24-én (71 063 EUR), 2021. szeptember 21-én (89 103 EUR), 2021. november 1-jén (77 303 EUR).

¹⁷⁸ A CNB által 2022. május 2-án átvéve, ügyszám: 2022/045361/CNB/650 (fájl: __________________mails_with_notifications_of_pmt.pdf).

¹⁷⁹ A CNB által 2022. május 2-án átvéve, ügyszám: 2022/045361/CNB/650 (fájl: ____________Agency_Agreement_254.pdf).

¹⁸⁰ Az eljárás résztvevője által a(z) ___________________ ügyfél részére EUR-ban vezetett számlakivonatának adatai szerint (a CNB által 2022. február 2-án átvéve, ügyszám: 2022/012587/CNB/650, fájl: _____________________EUR_from_2020-01-25_till_2021-11-15.pdf) a 2021. február 24-étől 2021. november 15-éig terjedő időszakban az adott szerződés alapján összesen 3 tranzakció valósult meg – 2021. február 24-én (92 113 EUR), 2021. augusztus 11-én (71 018 EUR), 2021. október 18-án (89 042 EUR).

¹⁸¹ A CNB által 2022. május 2-án átvéve, ügyszám: 2022/045361/CNB/650 (fájl: ____________mails_notifications_of_pmts.pdf).

¹⁸² Az eljárás résztvevő által az ellenőrzött időszakban (2020. január 25-étől 2021. november 15-éig) üzleti kapcsolatban álló ügyfelek benyújtott listájából (a CNB által 2021. december 2-án átvéve, ügyszám: 2021/122509/CNB/650, fájl: A list of corporate clients of BESTPAY.xlsx) kitűnik, hogy az összesen 29 ügyfélből a kockázatosként kategorizált ügyfelek száma 26 volt (a 7 ügyfélből álló ügyfélmintából maga az eljárás résztvevője 6 ügyfelet jelölt meg kockázatosként, míg az eljárás résztvevője által nem kockázatosként értékelt ____________________ ügyfelet a közigazgatási hatóság ténylegesen szintén kockázatos ügyfélként értékelte).

¹⁸³ Pl. ____________________ személy, aki az eljárás résztvevő kockázatos ügyfelének, a(z) _________________ társaságnak a tagja, egyidejűleg ez a személy képviseli a(z) __________________________ szervezetet, amely az eljárás résztvevő kockázatos ügyfelének, a(z) ______________________ társaságnak az üzleti partnere, és egyidejűleg képviseli a(z) _______________________________________________________________________ szervezetet, amely az eljárás résztvevő kockázatos ügyfelének, a(z) ____________________ társaságnak az üzleti partnere; számos tranzakció valósult meg az eljárás résztvevő kockázatos ügyfelei között az ügyfélmappákon átívelően – pl. a(z) _________________________________________ kockázatos ügyfél és az általa végrehajtott tranzakciók – a(z) ___________________ és _______________________ szervezetek javára, vagy a(z) _______________________ illetve _______________ kockázatos szervezet tranzakciói az eljárás résztvevő más ügyfelei javára (bővebben ld. az egyes ügyfelekre vonatkozó tényállás-megállapításokat).

¹⁸⁴ Bővebben ld. a(z) _______________, _______________________, ________________________, ________________________ ügyfelekre vonatkozó tényállás-megállapításokat.

¹⁸⁵ Az AML törvény 9a. § (3) bekezdése szerint a fokozott ügyfél-azonosítás és -átvilágítás keretében a kötelezett személy a feltárt kockázat hatékony kezeléséhez szükséges mértékben, az azonosítás és ügyfél-átvilágítás során alkalmazott intézkedéseken túlmenően többek között további dokumentumokat vagy információkat szerez be a tényleges tulajdonosról, az üzleti kapcsolat tervezett jellegéről, valamint az ügyfél és a tényleges tulajdonos pénzeszköz- és egyéb vagyonforrásairól, a beszerzett információkat több megbízható forrásból ellenőrzi, és rendszeresen és fokozottan figyelemmel kíséri az üzleti kapcsolatot és az üzleti kapcsolat keretében lebonyolított ügyleteket.

¹⁸⁶ Az ügyfél-átvilágítás mélységét a kockázatalapú megközelítés (RBA) határozza meg. Amint azt az AML törvény 9. § (3) bekezdése kimondja, a kötelezett személy azt az ügyfél típusától, az üzleti kapcsolattól, a terméktől vagy ügylettől függően, az ML/TF kockázat felméréséhez szükséges mértékben végzi. Minél magasabb a kockázat, annál több releváns információt kell a kötelezett személynek beszereznie, annál részletesebbnek kell ezen információknak lenniük, és annál megbízhatóbbnak kell lenniük azoknak a forrásoknak, amelyek megerősítik ezen információk valódiságát és teljességét. Más szóval, minél magasabb a kockázati profil vagy a kockázati tényezők kombinációja, annál mélyebbnek kell lennie az átvilágításnak, és fordítva... Magas kockázat esetén a kötelezett személynek olyan dokumentumokból kell kiindulnia, amelyek megbízhatóbbak és ellenőrizhetőbbek, és amelyek alátámasztják az esküvel megerősített nyilatkozat valódiságát (pl. adóbevallások, számlák, szerződések vagy éves jelentések). (Ld. a Pénzügyi Elemző Hivatal 2021. február 26-ai, 9. számú módszertani útmutatóját az úvérovým és pénzügyi intézményeknek szóló ügyfél-átvilágításról: https://www.financnianalytickyurad.cz/files/metodicky-pokyn-c-9-kontrola-klienta-urceny-uverovym-a-financnim-institucim.pdf).

¹⁸⁷ A CNB által 2022. február 2-án átvéve, ügyszámok: 2022/012587/CNB/650 (24 PDF formátumú fájl), 2022/012590/CNB/650 (22 PDF formátumú fájl), 2022/012591/CNB/650 (6 PDF formátumú fájl) és 2022/012592/CNB/650 (8 PDF formátumú fájl).

__________________________, __________________ ügyfeleknek EUR-ban vezetett számláin végrehajtott tranzakciós mozgások, amelyek a fenti számlák ellenőrzött időszakra vonatkozó kivonataiból kitűnnek.

290. A(z) ___________________________________ ügyfél esetében összefoglalóan megállapítható, hogy a kivonatban szereplő leírás szerint valamennyi bejövő fizetés teljesen azonos jellegű volt,¹⁸⁸ mégpedig a(z) _________________________________ javára történő saját számla feltöltéséről volt szó („REPLENISHMENT OF OWN ACCOUNT IN FAVOR OF __________________________________"). Amint az továbbá a vonatkozó számlakivonatban szereplő adatokból kitűnik, a kimenő tranzakciókat a(z) _________________________________________ társaság javára hajtották végre (a végrehajtott átutalásokért felszámított díjakon kívül kizárólag csak ilyen kimenő fizetésekre került sor), és jellegükben ezek a tranzakciók azonosak voltak – amint az az egyes tranzakciók leírásából kitűnik, igazgatótanácsi határozat (board resolution) szerinti hozzájárulásról volt szó („UNREMUNERATED CONTRIBUTION UNDER THE RESOLUTION"). Amint az továbbá a szóban forgó számlakivonatból kitűnik, az összeg számlán történő jóváírását követően azonnal (általában ugyanazon a napon) hozzávetőlegesen azonos összeg került átküldésre a(z) _________________________________________ társaság számlájára.¹⁸⁹ Szemléltetés céljából a közigazgatási hatóság néhány példát mutat be alább:

291. A(z) ___________________________________________ ügyfél esetében a bejövő tranzakciók főként az eljárás résztvevő által a(z) _______________________________________, ___________________ és ________________________ ügyfeleknek vezetett számlákról valósultak meg.¹⁸⁹ Amint az a szóban forgó számlakivonatból kitűnik, az összeg számlán történő jóváírását követően azonnal (általában ugyanazon a napon) hozzávetőlegesen azonos összeg került átküldésre főként a(z) ________________________ (az eljárás résztvevő ügyfele) társaság számlájára (egyes kimenő fizetések az eljárás résztvevő további ügyfeleinek, mégpedig a(z) __________________ és ______________________ társaságoknak is címezve lettek). Szemléltetés céljából a közigazgatási hatóság néhány példát mutat be alább:

292. A(z) _____________________ ügyfél esetében a bejövő tranzakciók főként az eljárás résztvevő által a(z) _________________________________________ ügyfelének vezetett számláról valósultak meg, és jellegükben ezek a tranzakciók azonosak voltak – amint az az egyes tranzakciók leírásából kitűnik, pénzeszközök kezelésbe adásáról szóló megállapodás alapján teljesített kifizetésekről volt szó („PAYMENT UNDER AGREEMENT ON ENTRUSTING FUND…").¹⁹⁰ Amint az továbbá a szóban forgó számlakivonatból kitűnik, az összeg számlán történő jóváírását követően azonnal (általában ugyanazon a napon) hozzávetőlegesen azonos összeg került átküldésre a(z) _____________________ társaság saját számlájára (tehát az eljárás résztvevő rendszerén kívüli külső számlára), miközben az egyes tranzakciók leírása szerint jellegükben azonos fizetésekről volt szó – saját számla feltöltéséről („REPLENISHMENT OF OWN ACCOUNT"). Szemléltetés céljából a közigazgatási hatóság néhány példát mutat be alább:

293. A(z) _________________________¹⁹¹ ügyfél esetében az alább bemutatott néhány példából ismét kitűnik, hogy ezen ügyfél számlájának jóváírását követően azonnal (általában ugyanazon a napon) hozzávetőlegesen azonos összeg került átküldésre további szervezetek számlájára / számláira:

294. Hasonlóképpen a(z) ____________________ ügyfél esetében:¹⁹²

¹⁸⁸ A CNB által 2022. február 2-án átvéve, ügyszám: 2022/012590/CNB/650 (fájl: _________________________________EUR_from_2020-01-25_till_2021-11-15.pdf).

¹⁸⁹ A CNB által 2022. február 2-án átvéve, ügyszám: 2022/012590/CNB/650 (fájl: ____________________________________________EUR_from_2020-01-25_till_2021-11-15.pdf).

¹⁹⁰ A CNB által 2022. február 2-án átvéve, ügyszám: 2022/012587/CNB/650 (fájl: ____________________EUR_from_2020-01-25_till_2021-11-15.pdf).

¹⁹¹ A CNB által 2022. február 2-án átvéve, ügyszám: 2022/012587/CNB/650 (fájl: _______________________EUR_25.01.2020-15.11.2021_.pdf).

¹⁹² A CNB által 2022. február 2-án átvéve, ügyszám: 2022/012587/CNB/650 (fájl: ____________________EUR_from_2020-01-25_till_2021-11-15.pdf).

295. Továbbá, a fent megállapított következtetés szemléltetése céljából, a közigazgatási hatóság 4 példát mutat be az eljárás résztvevő ügyfelei számláin közötti pénzáramlásokra, amelyeket EUR-ban vezetnek (az adatok az érintett ügyfelek számláinak bemutatott kivonataiból származnak), és amelyek az áttekinthetőség érdekében diagramok formájában kerülnek bemutatásra:

1. sz. diagram¹⁹³

[A diagram az eljárás résztvevő ügyfelei közötti pénzáramlásokat ábrázolja]

2. sz. diagram

[A diagram az eljárás résztvevő ügyfelei közötti pénzáramlásokat ábrázolja]

3. sz. diagram

[A diagram az eljárás résztvevő ügyfelei közötti pénzáramlásokat ábrázolja]

4. sz. diagram

[A diagram az eljárás résztvevő ügyfelei közötti pénzáramlásokat ábrázolja]

296. A benyújtott iratokból semmilyen módon nem tűnik ki, hogy az eljárás résztvevője – ügyfelei nyilvánvalóan fokozott kockázatossága és maguknak a pénzügyi áramlásoknak (tranzit fizetések) nyilvánvaló kockázatossága ellenére – a fent leírt, az egyes ügyfelek közötti üzleti kapcsolatok és ügyletek kölcsönös összefonódásával az ügyfél-ellenőrzés keretében bármilyen módon foglalkozott volna, még kevésbé, hogy azt szisztematikusan nyilvántartotta, nyomon követte és értékelte volna. Az úgynevezett tranzitszámlák fokozott AML-kockázatokat hordoznak,¹⁹⁴ annál inkább kellett volna tehát az eljárás résztvevőjének az adott esetekben mélyebb és részletesebb ügyfél-ellenőrzést végrehajtania a bűncselekményből származó jövedelem legalizációjával kapcsolatos minden gyanú megelőzése érdekében.

297. Az eljárás résztvevője semmilyen módon nem értékelte ügyfelei közötti kölcsönös gazdasági kapcsolatokat, és nem vizsgálta az általuk végrehajtott pénzügyi áramlások célját, annak ellenére, hogy nyilvánvaló, hogy az ügyfél AML-ellenőrzése céljának – azaz a pénzmosás és a bűncselekményből származó jövedelem legalizációjának megakadályozása, illetve megelőzése – szempontjából elengedhetetlen, hogy az eljárás résztvevője az AML-törvény szerinti kötelezett személy szerepében ügyfelei üzleti kapcsolatait és egyedi ügyleteit ne elszigetelten, hanem épp ellenkezőleg, összefüggésükben, tehát kölcsönös kapcsolatukban értékelje.

298. A benyújtott ügyfélmappákból nem tűnik ki az, hogy az összes ilyen üzleti kapcsolat és ügylet hogyan függ össze, és hogy a szóban forgó tranzit tranzakciókra egyáltalán miért kerül sor. Amint az eljárás résztvevője a 2022. február 16-i megbeszélésen megerősítette,¹⁹⁵ az eljárás résztvevője ügyfelei egyedi ügyfélmappáihoz semmilyen fedőlapot nem készít, és ügyfeleihez a vonatkozó nyomtatványokban (AML-kérdőívek, kockázati profilok) szereplő általánosan kitöltött adatokon túlmenően semmilyen más összesített adatokat (pl. a pénzügyi áramlások grafikus ábrázolásait) nem gyűjt. Tekintettel a nyilvánvalóan magas kockázatú ügyfélkörre és a fent bemutatott, az eljárás résztvevő ügyfélkörén átívelő, kaskádszerűen összekapcsolt tranzit fizetések létezésére, az ilyen szisztematikusan értelmezett ügyfél-ellenőrzés nyilvánvalóan elégtelen, mivel ténylegesen csak az ügyfelekre – a szélesebb összefüggések figyelembevétele nélkül – vonatkozó, lényegében igen általános és hiányos információk elszigetelt, formális rögzítéséhez vezet, ahol lényegében a legfontosabb információk hiányoznak az eljárás résztvevő ügyfélköréről és az általuk végrehajtott pénzügyi áramlásokról, különösen az ügyfelek egymás között végrehajtott átutalásokról, amelyek lehetővé tennék annak átfogó megismerését, hogy valójában mi az eljárás résztvevőn keresztül végrehajtott pénzügyi műveletek tényleges lényege és háttere. Az ilyen formálisan értelmezett ügyfél-ellenőrzés a dolog természeténél fogva nem tudja betölteni törvényi célját, és a korporatív ügyfelek ügyfél-ellenőrzésének széleskörű és súlyos szisztematikus kudarcáról tanúskodik.

299. Az eljárás résztvevő állítása szerint a korporatív ügyfelek esetében az eljárás résztvevő tulajdonosainak „vonzáskörében" lévő ügyfélkörről van szó, és személyes ismeretségen alapuló, hosszú távú üzleti partnerek közötti üzleti kapcsolatokról van szó (többek között egy társaság kivételével mindegyik cég a Cseh Köztársaságon kívül székel, többnyire orosz származású tulajdonosokhoz kötődően).¹⁹⁶ Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy abban az esetben, amikor az adott ügyfelek objektíven fokozott kockázati tényezőket mutatnak, erősített és mélyreható AML ügyfél-ellenőrzésnek kellene megtörténnie, és minden AML-eljárást megfelelően és visszamenőleg rekonstruálható módon kellene dokumentálni. Abban az esetben, amikor az ilyen kockázatos ügyfelek – akiknél nem történt meg a megfelelő és részletes ellenőrzés – ráadásul személyesen közvetlenül kapcsolódnak

magához az eljárás résztvevő képviselőihez,¹⁹⁷,¹⁹⁸ az említett megállapítások annál súlyosabbak, és megkérdőjelezik magának az eljárás résztvevőnek a megbízhatóságát és szakmai alkalmasságát.

Az eljárás résztvevőjének kifogásai

300. Az eljárás résztvevője kifogásolja, hogy állításait és bizonyítékait oly módon egészítette ki, hogy immár nyilvánvaló, hogy az ellenőrzést kellő terjedelemben végezte, azaz feltárta az üzleti kapcsolatok célját és jellegét; felülvizsgálta a pénzeszközök forrásait; és a végrehajtott fizetéseket felülvizsgálta annak megállapítása érdekében, hogy összhangban vannak-e azzal, amit az ügyfelekről, valamint üzleti és kockázati profiljukról tud. Az eljárás résztvevő ellenőrzésének bármely hiányossága tehát nem tekinthető „szisztematikusnak".

301. Az eljárás résztvevője tudatában volt az egyes ügyfelek tényleges tulajdonosok csoportján belüli összekapcsolódásának. Az eljárás résztvevője ezzel az összekapcsolódással kellőképpen foglalkozott, és azt teljes mértékben figyelembe vette. Az eljárás résztvevője ezt követően arra a következtetésre jutott, hogy a kölcsönös összekapcsolódásra tekintettel bizonyos fizetések összefüggése racionális. Pl. megállapítást nyert, hogy a(z) _________________________________ hitelintézeteknél letétbe helyezett pénzeszközei értéküket vesztik, és fokozatosan újra be kell fektetni őket, miközben döntés született arról, hogy a pénzeszközök egy részét a(z) _______________________ kezelésébe adják, egy részét pedig a(z) _________________________ társaságnak nyújtják az árukereskedelem finanszírozására. Tekintettel arra, hogy a(z) _____________________________________________ társaságnak már volt kötött vagyonkezelési megállapodása a(z) ______________________ társasággal, nyilvánvalóan egyszerűbb volt a pénzeszközöket a(z) ___________________________________________ társaságon keresztül küldeni, amely azokat azonnal (a korábbi döntés szerint) a(z) ______________________ számlájára utalta. Hasonlóan van ez a(z) _______________________ társaság tevékenységeinek finanszírozása esetében. Tekintettel arra, hogy a(z) _________________________________ tulajdonában álló társaságról van szó, és a(z) __________________________________________ társaságnak kötelessége a(z) _________________________ tevékenységeinek finanszírozásában részt venni, ismét a pénzeszközök a(z) ___________________________________________ társaságon keresztüli továbbítására került sor. Ha tehát a(z) __________________________ társaságnak megállapodott üzlete volt üzleti partnereivel, és annak lebonyolításához finanszírozásra volt szüksége, a fizetések fokozatos „láncolódása" ment végbe a(z) _______________________________________ társaságtól a(z) _______________________ társaságig.

302. Ami az egyes üzleti közvetítők közötti ezt követő láncolódást illeti, az eljárás résztvevője ebben a tekintetben semmilyen összekapcsolódásról nem tud. Mindazonáltal az egyes társaságok üzleti modelljének beállítására tekintettel, amelyek előzetes megállapodás szerinti fizetések alapján közvetítik az üzleteket (tekintettel arra, hogy a vásárló köteles elsőként fizetni a közvetítőnek), az ilyen láncolódás egyértelmű és logikus következmény. Egyidejűleg az eljárás résztvevője a megfelelő ellenőrzés érdekében minden esetben kiegészítő dokumentumokat kért be (pl. számlákat). Ellenőrzési megállapításait fuvarlevék (CMR) bekérésével is megerősítette.

303. Az eljárás résztvevője az AML-törvényből eredő valamennyi kötelezettségét szabályszerűen teljesítette. Tevékenysége tehát nem tekinthető szisztematikus hiányosságnak az azonosítási

és ellenőrzési eljárásokban az AML-törvény szerint.

304. A fentiek összefüggésében az eljárás résztvevője fontosnak tartja kiegészíteni, hogy 2019. július 3. és 2020. április 7. között az eljárás résztvevőnél a Pénzügyi Elemző Hivatal („FAÚ") ellenőrzés folyt, mégpedig szintén az AML területén. Az ellenőrzés keretében a FAÚ összesen 21 ügyfél ügyfélmappáját kérte be, köztük a(z) _______________________________, ____________________________________________, ________________________, ___________________ vagy __________________________________ ügyfélét is (lásd a FAÚ ellenőrzési jegyzőkönyvének 14–17. sz. lábjegyzeteit). A FAÚ ellenőrzési jegyzőkönyvének 5.3. pontjában foglalt következtetései szerint a FAÚ megállapította, hogy „Az ellenőrzött személy által a természetes és jogi személy ügyfelekből álló kívánt mintához benyújtott valamennyi dokumentum, anyag és információ áttanulmányozása után az ellenőrző hatóság megállapítja, hogy az ügyfél-ellenőrzés területén semmilyen hiányosságot nem tártak fel."

305. A FAÚ ezen ellenőrzését követően, amelynek keretében semmilyen hiányosságot nem tártak fel, az eljárás résztvevőnek jogos elvárása volt, hogy eljárásai az AML-törvény követelményeivel összhangban vannak meghatározva. A teljesség kedvéért az eljárás résztvevő kiegészíti, hogy az adott időszakban sem az AML-törvény, sem az eljárás résztvevő eljárásai nem változtak lényegesen.

306. Az eljárás résztvevője továbbá előadja, hogy társai, ________________ és ______________ teljesítik a fizetési intézményben minősített részesedéssel rendelkező személy megbízhatóságára vonatkozó alapvető követelményeket. Az állítólagos követelmények teljesítését a határozat alapjául szolgáló iratokhoz fűzött nyilatkozatában részletesen dokumentálta, egyes tényeket pedig a szóbeli tárgyaláson is előadott.

A közigazgatási hatóság álláspontja

307. A közigazgatási hatóság e kifogásokat nem tartja lényegesnek. Ami az eljárás résztvevő által felsorolt ügyfeleknél az AML-kötelezettségek állítólagos teljesítését illeti, a közigazgatási hatóság e határozat vonatkozó következtetéseire hivatkozik, ahol a közigazgatási hatóság részletesen leírta azokat a hiányosságokat és jogsértéseket, amelyeket az eljárás résztvevője elkövetett, tehát az eljárás résztvevője az ügyfél-ellenőrzés során hibát vétett. Ami a FAÚ ellenőrzését illeti, annak következtetéseivel a közigazgatási hatóság e határozat 353. bekezdésében foglalkozik, és a rövidség kedvéért erre az értékelésre hivatkozik.

308. Ami a(z) ________________ és _____________ társak megbízhatóságát illeti, ez a kérdés nem képezi e közigazgatási eljárás tárgyát, a közigazgatási hatóság ezért azzal nem foglalkozott.

Jogi minősítés az indokolás II. részéhez [ad ii) rendelkező rész]

309. Amint az a kiválasztott ügyfelek dokumentációjának és a kapcsolódó tranzakcióknak az ellenőrzése alapján levont fenti következtetésekből kitűnik, az eljárás résztvevője nem teljesítette megfelelően ügyfél-ellenőrzési kötelezettségeit, egyrészt az üzleti kapcsolaton kívüli ügylet végrehajtása előtt, az 1 000 EUR-t meghaladó értékű pénzeszközök átutalásakor, amikor nem vizsgálta felül megfelelően az ügylettel érintett pénzeszközök vagy egyéb vagyon forrásait, másrészt az üzleti kapcsolat folyamán, amikor nem szerzett és nem értékelt ki elegendő információt az ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről, továbbá nem vizsgálta felül kellő mértékben az ügyféllel fennálló üzleti kapcsolattal érintett pénzeszközök forrásait. Az eljárás résztvevője megelégedett az üzleti tevékenység jellegéről szóló általános információkkal és a pénzeszközök forrásáról szóló általános nyilatkozattal, és továbbá anélkül hajtotta végre a fizetéseket, hogy az ügyféllel való üzleti kapcsolat folyamán kellő módon felülvizsgálta volna az adott ügyleteket annak megállapítása érdekében, hogy azok összhangban vannak-e azzal, amit az ügyfélről, valamint annak üzleti és kockázati profiljáról tud, miközben konkrét esetekben a dolog természeténél fogva erre nem is volt lehetőség, tekintettel arra, hogy az eljárás résztvevője nem szerezte be az összes szükséges információt már az ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat megkötésének kezdetén, és így nem volt lehetséges kellő mértékben kiértékelni, hogy mely ügyletek, illetve tranzakciók voltak az adott üzleti kapcsolattal összhangban, és melyek mutattak kockázati jegyeket, vagy voltak nem szabványosak, sőt gyanúsak.

310. Az AML-törvény 44. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a kötelezett személy szabálysértést követ el azzal, hogy nem teljesíti az ügyfél-ellenőrzési kötelezettségét.

311. A közigazgatási hatóság az e határozat indokolásának II. részében megállapított tényállás alapján megállapítja, hogy a 2020. június 1. és 2021. november 11. közötti időszakban nem végezte megfelelően az ügyfél-ellenőrzést az üzleti kapcsolaton kívüli ügylet végrehajtása előtt, az üzleti kapcsolat létesítésekor és az üzleti kapcsolat folyamán, amikor

a) a 2021. január 4. és 2021. február 17. közötti időszakban¹⁹⁹ a következő kimenő tranzakciók végrehajtása során: 1594764521 sz. – ügyfél ________________ (5 000 EUR), 745568488 sz. – ügyfél __________________ (4 405 EUR), 1534647287 sz. – ügyfél ______________________ (1 200 EUR), 484244782 sz. – ügyfél ____________________ (1 300 EUR), 380384198 sz. – ügyfél ___________________ (3 580 EUR), 161987916 sz. – ügyfél _________________________ (4 960 EUR), 1989964471 sz. – ügyfél _________________________ (3 900 EUR), 2002356602 sz. – ügyfél ______________________ (3 000 EUR), 1689681990 sz. – ügyfél ______________________ (4 850 EUR), 1050369298 sz. – ügyfél ______________________ (5 000 USD), nem végezte el megfelelően az üzleti kapcsolaton kívüli ügyfél-ellenőrzést az 1 000 EUR-t meghaladó értékű pénzeszközök átutalásakor, mivel nem vizsgálta felül megfelelően az ügylettel érintett pénzeszközök vagy egyéb vagyon forrásait;

b) a(z) _________________________________ ügyfelek esetében a 2021. április 7-i és 2021. november 8-i, a(z) _____________________________________________ ügyfelek esetében a 2020. július 22-i, 2021. január 22-i és 2021. július 22-i, a(z) ________________________ ügyfelek esetében a 2020. szeptember 3-i, 2021. március 3-i és 2021. szeptember 3-i ügyfél-ellenőrzés, valamint a(z) ______________________ ügyfél esetében a 2020. november 19-i az üzleti kapcsolat folyamán végzett ellenőrzés során, és a(z) _________________ ügyfél esetében a 2020. augusztus 3-i, 2020. július 24-i, 2021. január 18-i és 2021. május 26-i, a(z) _________________________ ügyfél esetében a 2021. június 22-i és 2021. július 29-i, valamint a(z) _____________________ ügyfél esetében a 2020. augusztus 12-i, 2020. augusztus 20-i, 2021. február 15-i és 2021. augusztus 16-i, az üzleti kapcsolat létesítésekor és annak folyamán végzett ellenőrzés során nem szerzett és nem értékelt ki elegendő információt az üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről, és nem vizsgálta felül kellő mértékben az ügyfelekkel fennálló üzleti kapcsolatokkal érintett pénzeszközök forrásait;

c) a 2020. június 1.²⁰⁰ és 2021. november 11.²⁰¹ közötti időszakban anélkül, hogy megfelelően felülvizsgálta volna az üzleti kapcsolat folyamán végrehajtott ügyleteket annak megállapítása érdekében, hogy azok összhangban vannak-e azzal, amit az ügyfélről, valamint annak üzleti és kockázati profiljáról tud, a következő 35²⁰² bejövő és kimenő tranzakciót hajtotta végre, összesen 6 161 874,75 EUR összértékben, mégpedig

– a(z) __________________________________________ ügyfél számára bejövő fizetések 2021. március 18-án (469 840 EUR összegben), 2021. március 25-én (156 960,75 EUR összegben) és 2021. március 30-án (213 000 EUR összegben) ezen ügyfél ____________, _____________ és ______________________ által vezetett külső számláiról;

– a(z) _________________________________________ ügyfél számára kimenő fizetések 2021. március 18-án (460 940 EUR összegben), 2021. március 25-én (154 000 EUR összegben) és 2021. március 30-án (208 975 EUR összegben) az ügyfél üzleti partnere – a(z) ______________________________________________ társaság – javára;

– a(z) ________________________________________________ ügyfél számára kimenő fizetések 2020. június 1-jén (379 100 EUR összegben), 2020. július 7-én (352 800 EUR összegben) és 2020. augusztus 11-én (352 700 EUR összegben) az ügyfél üzleti partnere – a(z) _____________________ társaság – javára;

– a(z) _______________________________________________ ügyfél számára kimenő fizetések 2021. június 4-én (141 700 EUR összegben), 2021. június 15-én (421 400 EUR összegben) és 2021. június 21-én (345 000 EUR összegben) az ügyfél üzleti partnere – a(z) __________________________ társaság – javára;

– a(z) _________________________ ügyfél számára kimenő fizetések 2021. január 20-án (81 340 EUR összegben) és 2021. május 31-én (93 226 EUR összegben) az ügyfél üzleti partnere – a(z) ________________ társaság – javára;

– a(z) _________________________ ügyfél számára kimenő fizetések 2021. szeptember 6-án (51 141 EUR összegben) és 2021. október 7-én (91 652 EUR összegben) az ügyfél üzleti partnere – a(z) ____________________ társaság – javára;

– a(z) ____________________ ügyfél számára kimenő fizetések 2020. június 1-jén (376 072 EUR összegben), 2020. július 7-én (350 000 EUR összegben), 2020. augusztus 11-én (350 000 EUR összegben), 2020. november 25-én (27 230 EUR összegben) és 2020. november 26-án (48 300 EUR összegben) ezen ügyfél ______________________________________ és _____________ által vezetett külső számláira;

– a(z) ___________________ ügyfél számára kimenő fizetések 2020. szeptember 21-én (46 311 EUR összegben), 2021. március 18-án (88 460 EUR összegben) és 2021. május 31-én (87 906 EUR összegben) az ügyfél üzleti partnere – a(z) ________________ társaság – javára;

– a(z) ___________________ ügyfél számára kimenő fizetések 2021. április 13-án (72 354 EUR összegben) és 2021. augusztus 25-én (21 372 EUR összegben) az ügyfél üzleti partnere – a(z) _______________ társaság – javára;

– a(z) ________________________ ügyfél számára kimenő fizetések 2021. október 7-én (89 501 EUR összegben) és 2021. november 11-én (83 208 EUR összegben) az ügyfél üzleti partnere – a(z) _____________________________________________________________________________________________ társaság – javára;

¹⁹³ A diagramokban az eljárás résztvevője „ellenőrzött személy" („kontrolovaná osoba") megjelöléssel szerepel.

¹⁹⁴ Lásd pl. a következő cikket: https://archiv.financnianalytickyurad.cz/download/FileUploadComponent-105114954/1598599522_cs_30_31_fau.pdf és a FAÚ 9. sz. módszertani útmutatóját: https://fau.gov.cz/files/metodicky-pokyn-c-9-kontrola-klienta-urceny-uverovym-a-financnim-institucim.pdf.

¹⁹⁵ Az információnyújtásról készült jegyzőkönyv, 2022. február 16., ügyszám: 2022/016210/CNB/650 (fájl: 02_AML_16.02.2022.m4a, idő: 03:59:27-től 04:00:00-ig).

¹⁹⁶ Az információnyújtásról készült jegyzőkönyv, 2022. február 17., ügyszám: 2022/016217/CNB/65 (fájl: 03_AML_17.02.2022.m4a, idő: 02:35:10-től 02:37:30-ig).

¹⁹⁷ A benyújtott iratokból tehát pl. kitűnik, hogy _______________, aki az eljárás résztvevőjének, a BESTPAY s.r.o. társaságnak egyben ügyvezetője és 50%-os társa, egyidejűleg a kockázatos ügyfél _________________________________ társaság igazgatója volt, vagy hogy a másik ügyvezető és társ, _____________, egyidejűleg a kockázatos ügyfél _________________________ társaság „menedzsere" volt a vonatkozó iratok aláírási jogával (lásd fent a(z) _________________________________ és ________________________ ügyfelekre vonatkozó ellenőrzési megállapításokat).

¹⁹⁸ _______________, aki a(z) ___________________________________ és ______________________ társaságoknál tényleges tulajdonosként szerepelt, a Kereskedelmi Nyilvántartás teljes kivonatából kitűnően 2015. július 9-től 2015. december 10-ig az eljárás résztvevőjének, a BESTPAY s.r.o. társaságnak 50%-os részesedéssel rendelkező társa volt (https://or.justice.cz/ias/ui/rejstrik-firma.vysledky?subjektId=898929&typ=UPLNY).

¹⁹⁹ Az első tranzakcióra 2021. január 4-én került sor – 1534647287 sz. tranzakció – ügyfél ______________________ (1 200 EUR), az utolsóra 2021. február 17-én – 380384198 sz. tranzakció – ügyfél ___________________ (3 580 EUR).

²⁰⁰ Az első fizetésre 2020. június 1-jén került sor – a(z) ________________________________________ ügyfél számára végrehajtott 379 100 EUR összegű kimenő fizetés a(z) ___________________ társaság javára.

²⁰¹ Az utolsó fizetésre 2021. november 11-én került sor – a(z) _________________________ ügyfél számára végrehajtott 83 208 EUR összegű kimenő fizetés a(z) ______________________________ társaság javára.

²⁰² A 36 tranzakcióból álló mintából (lásd a 46. bekezdést) tehát valamennyi tranzakcióról van szó, egyetlen kivételével, amelyet az ügyfél (______________________) kérelmére az eljárás résztvevője sztornított.

– a(z) _______________________ ügyfél számára kimenő fizetés 2021. szeptember 15-én 49 013 EUR összegben az ügyfél üzleti partnere – a(z) _________________________ társaság – javára;

– a(z) _______________________ ügyfél számára kimenő fizetések 2020. október 22-én (61 300 EUR összegben) és 2021. május 6-án (91 027 EUR összegben) az ügyfél üzleti partnere – a(z) _______________ társaság – javára;

– a(z) ______________________ ügyfél számára kimenő fizetések 2020. december 16-án (72 908 EUR összegben) és 2021. június 15-én (91 983 EUR összegben) az ügyfél üzleti partnere – a(z) ________________________________________________________ társaság – javára;

– a(z) ___________________ ügyfél számára kimenő fizetések 2021. február 24-én (92 113 EUR összegben) és 2021. október 18-án (89 042 EUR összegben) az ügyfél üzleti partnere – a(z) _________________________________________________________________________________ társaság – javára.

312. A fent leírt magatartásával az eljárás résztvevője súlyosan megsértette az AML-törvény 9. § (1) bekezdésének a) pontja 6. alpontja, b) és c) pontja, (2) bekezdésének a), d) és e) pontja szerinti ügyfél-ellenőrzési kötelezettséget, amivel az AML-törvény 44. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti szabálysértést követett el.

E határozat A. rendelkező részéhez – a tevékenységi engedély visszavonása

313. A fizetési forgalomról szóló törvény 244. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében a közigazgatási hatóságnak kötelező hatásköre van a tevékenységi engedély visszavonására abban az esetben, ha a tevékenységi engedély jogosultja ismételten vagy súlyos módon megsértette a fizetési forgalomról szóló törvényben vagy más olyan jogszabályban meghatározott kötelezettséget, amely a megadott engedély alapján végezhető tevékenységek végzése során követendő eljárást szabályozza.

314. Az eljárás résztvevője az AML-törvény 2. § (1) bekezdésének b) pontja 5. alpontja értelmében mint fizetési szolgáltatások nyújtására jogosult személy, egyben az AML-törvény szerinti kötelezettségek teljesítésére köteles személy is. Tekintettel arra, hogy a fizetési intézményi jogállásból az eljárás résztvevője számára az AML-törvénnyel összhangban történő eljárási kötelezettség fakad, a közigazgatási hatóság az AML-törvényt a fizetési forgalomról szóló törvény 244. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett, a megadott engedély alapján végezhető tevékenységek végzése során követendő eljárást szabályozó más jogszabálynak tekinti.

315. A közigazgatási hatóság fentebb részletesen leírta azokat a jogsértéseket, amelyeket az eljárás résztvevője elkövetett. Az i) és ii) pont alatti rendelkező részben felsorolt jogsértéseket a közigazgatási hatóság összességükben igen súlyosnak tartja. A legsúlyosabbnak azonban a közigazgatási hatóság az ügyfél-ellenőrzési kötelezettség szisztematikus megsértését tartja (lásd az indokolás II. részét – RemitOne), amelyet az eljárás résztvevője magatartásával teljes mértékben „tagadott". Ezzel az AML-törvény értelmét és célját figyelmen kívül hagyták, mivel az eljárás résztvevője nem érvényesítette megfelelően a bűncselekményből származó jövedelem legalizációja elleni intézkedéseket, mégpedig a teljes ellenőrzési mintán átívelően. Ezért nyilvánvaló, hogy nem csupán egyedi kilengésről van szó az eljárás résztvevő egyébként kifogástalan tevékenységében, hanem az AML-törvény szisztematikus megsértéséről. Az eljárás résztvevő magatartását tehát a közigazgatási hatóság igen súlyosnak értékeli, mivel az az „ügyfél-ellenőrzés" fogalmának kiüresítéséhez vezetett.

316. A közigazgatási hatóság kijelenti, hogy az AML-törvény szerinti egyes kötelezettségek megsértését az eljárás résztvevő részéről súlyosnak tekinti tekintettel arra is, hogy maga a fizetési szolgáltatások területe a bűncselekményből származó jövedelem lehetséges legalizálása szempontjából jelentősen kockázatos. Az említett jogsértések súlyosságát fokozza az eljárás résztvevő átláthatatlan működése, a fizetések összefonódása és rétegződése is (erről bővebben lásd a 284. és az azt követő bekezdéseket). Ehhez a közigazgatási hatóság megismétli, hogy az eljárás résztvevő ügyfélkörén belül szisztematikusan hajtottak végre egymással összefüggő és összekapcsolt pénzátutalásokat, amelyeknél az egyes pénzáramlások nyomon követhetők, amelyek fokozatosan kaskádszerűen haladtak végig az egyes ügyfelek között, miközben egyes ügyfeleken a szóban forgó pénzeszközök csupán átmenetileg tranzitáltak anélkül, hogy az ilyen tranzit célja nyilvánvaló lett volna. Mindemellett külföldi elemmel rendelkező átutalásokról volt szó – elsősorban olyan külföldi ügyfelek között, akiknek a Cseh Köztársasághoz való kapcsolata nem volt nyilvánvaló, és a cseh korunától eltérő pénznemben (EUR). Az eljárás résztvevője maga 29 ügyfeléből 26-ot jelölt kockázatosnak.²⁰³

317. A közigazgatási hatóság kijelenti, hogy az eljárás résztvevő fizetési szolgáltatási piaci tevékenységének magas kockázatosságának meg kell felelnie az ügyfél-ellenőrzés kidolgozottságának, következetességének és precizitásának. A fizetési szolgáltatások területén a bűncselekményből származó jövedelem legalizálásának kockázata az egyik fő kockázat, amelyet az eljárás résztvevőnek kezelnie kell. Ezzel összhangban áll a belső ellenőrzés végzése során elkövetett jogsértés is (e határozat I. része). A közigazgatási hatóság ezért azon a véleményen van, hogy feltétlenül szükséges megfelelő felügyeletet gyakorolni afelett, hogy a kötelezett személyek, akik egyben a fizetési szolgáltatások piacán is vállalkoznak, valamennyi kötelezettségüket betartják-e, és ha nem, akkor kellőképpen mérlegeljék, hogy ez a fizetési szolgáltatások piaca számára biztonságos-e.

318. A közigazgatási hatóság egyidejűleg úgy véli, hogy az Ellenőrzés során feltárt hiányosságok komoly kétségeket ébresztenek az eljárás résztvevő megbízhatóságát illetően AML-kötelezettségeinek jövőbeli teljesítése vonatkozásában. Ezért enyhébb intézkedés alkalmazása nem lehetséges.²⁰⁴ Az engedély visszavonásától a közigazgatási hatóság szerint nem lehet eltekinteni az eljárás résztvevő bejelentett üzleti modell-változása esetén sem, amikor a RemitOne területén, tehát a kockázatos ügyfelek számára nyújtott szolgáltatásait szándékozik megszüntetni (erről bővebben lásd a 349. bekezdést). Az eljárás résztvevő eddigi tevékenysége ugyanis az ügyfél-ellenőrzési kötelezettségek teljesítésének „nem akarását" mutatta, így továbbra is fennáll a veszély, hogy az eljárás résztvevő a megváltozott üzleti modellben is megsérti ügyfél-ellenőrzési kötelezettségeit.

319. A fizetési forgalom területén a jogszabályi rendezés célja a fizetési forgalom hatékony és biztonságos²⁰⁵ működéséhez fűződő közérdek. E célok biztosításához szükség van a fizetési szolgáltatók átlátható piacának biztosítására, amely támogatja a rendszerbe vetett bizalmat, valamint az ügyfelek magas szintű védelmének biztosítására, amely többek között azon alanyok piacról való kiszűrésében is áll, amelyek nem teljesítik a fizetési forgalomról szóló törvényben vagy a tevékenységüket szabályozó egyéb jogszabályokban (AML-törvényben) előírt kötelezettségeiket. Olyan helyzetben, amikor az eljárás résztvevő részéről az AML és a fizetési forgalom területén ilyen súlyos jogsértéseket tártak fel, nem helyénvaló, hogy az eljárás résztvevő a Cseh Nemzeti Bank felhatalmazása alapján továbbra is részt vehessen a pénzügyi piacon.

320. A közigazgatási hatóság megállapítja, hogy az eljárás résztvevő tevékenységével kapcsolatos megállapításokat úgy értékelte, hogy az eljárás résztvevő által nyújtott fizetési szolgáltatások az AML területén jelentős kockázatokat mutatnak. Az eljárás résztvevője ugyan javító intézkedéseket (elsősorban az üzleti terv módosítását) nyújtott be a közigazgatási hatóságnak, amelyeket azonban a közigazgatási hatóság elégtelennek értékel, mégpedig tekintettel magának az eljárás résztvevőnek és vezető személyeinek a megbízhatóság elvesztésére.²⁰⁶ A közigazgatási hatóság a fentiekre tekintettel a tevékenységi engedély visszavonását az egyetlen olyan intézkedésnek tekinti, amely biztosíthatja, hogy a fizetési szolgáltatások nyújtása ne történjen a jogszabályokkal ellentétesen. A közigazgatási hatóság megállapította, hogy az eljárás résztvevő tevékenységének további aspektusai (belső ellenőrzési rendszer) is súlyos hiányosságokat mutattak, amit a közigazgatási hatóság szintén a tevékenységi engedély visszavonásának indokaként értékel.

321. A közigazgatási hatóság azon a véleményen van, hogy az e határozatban leírt hiányosságok olyan jellegűek, amelyek indokolják a fizetési intézményi tevékenységi engedély visszavonását. E határozat A. rendelkező részével összhangban a közigazgatási hatóság ezért úgy döntött, hogy az eljárás résztvevőjétől a ZPS 244. § (1) bekezdésének b) pontja alapján visszavonja a fizetési intézményi tevékenységi engedélyt, mivel az i) és az ii) rendelkező részi pont szerinti magatartásával súlyos módon megsértette a fizetési forgalomról szóló törvényben és az AML-törvényben meghatározott kötelezettségeket.

Az eljárás résztvevőjének kifogásai az engedély visszavonásához

322. Az eljárás résztvevője az egyes tényállási körülményekhez fűzött kifogásain túl kifogásolta, hogy nincs szükség az engedély visszavonására irányuló eljárás lefolytatására, illetve hogy az engedély esetleges visszavonásának törvényi feltételei nem teljesülnek.

323. Az eljárás résztvevője ugyanis a feltárt jogsértéseket nem tartja a fizetési forgalomról szóló törvény 244. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett súlyosnak. Az eljárás résztvevője a fogalom értelmezéséhez a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság 2015. február 19-i, 9 As 202/2014-236 ügyiratszámú ítéletére hivatkozik, amelyben hangsúlyozza, hogy az engedély visszavonása a közigazgatási felügyelet javító eszköze, nem pedig a közigazgatási büntetés eszköze. Hivatkozik továbbá a Prágai Városi Bíróság 2018. június 29-i, 10 A 190/2016-129 ügyiratszámú ítéletére.

324. Az eljárás résztvevője szerint a közigazgatási hatóság köteles figyelembe venni az ügy valamennyi körülményét, különösen azt, hogy fennállnak-e kétségek a törvényes kötelezettségek jövőbeli megsértéséről. Az ilyen körülmények közé az eljárás résztvevő szerint nemcsak a törvényes kötelezettségek megsértésének körülményei tartoznak, hanem az alany kötelezettségszegés utáni magatartása és a jogellenes állapot orvoslásához való hozzáállása is. Az eljárás résztvevő szerint ez a következtetés összhangban van a közigazgatási hatóság más ügyekben alkalmazott megközelítésével, amelyekben a fizetési forgalomról szóló törvény 244. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti engedély visszavonásánál szintén értékelte az alany által hozott javító intézkedéseket, amelynél a törvényes kötelezettségek megsértése megállapításra került.

325. Végül érvényes, hogy a ZPS 244. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti „kötelezettségek súlyos megsértésének" értelmezését alkotmánykonform módon és az LZPS 26. cikke szerinti vállalkozáshoz való jog fennállására tekintettel kell elvégezni, amelybe az engedély visszavonásával beavatkozás történik. Az eljárás résztvevő szerint ezért célszerű lenne a fizetési forgalomról szóló törvény 244. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti engedély visszavonása esetén először arányossági tesztet alkalmazni, esetleg (ha a közigazgatási hatóság az arányossági teszt elvégzését elutasítja) legalább biztosítani szükséges, hogy az engedély visszavonása arányos eszköz legyen a „törvényes kötelezettség megsértésének módjához" viszonyítva. Az engedély visszavonása nem lesz arányos eszköz, ha a követett cél kevésbé „invazív" állami felügyeleti intézkedéssel is elérhető, pl. a fizetési forgalomról szóló törvény 242. §-ában felsorolt valamelyik intézkedéssel.

326. Ami a közigazgatási hatóság által az eljárás résztvevőjének felrótt konkrét jogsértéseket illeti – az eljárás megindításáról szóló értesítés 12. bekezdésében említett jogsértések esetében (Belső ellenőrzési rendszer – belső audit) ez nem tekinthető súlyosnak, és nem igazolhatja az engedély visszavonását.

327. A „Money remittance – ügyfél-ellenőrzés" területén esetlegesen elkövetett hiba sem (lásd az eljárás megindításáról szóló értesítés 43. és az azt követő bekezdéseit) olyan súlyos, hogy igazolná az engedély visszavonását. Az eljárás résztvevője felhívja a figyelmet arra a lényeges körülményre, hogy az eljárás résztvevő a szóban forgó hiányosságot az információs rendszerben maga tárta fel belső ellenőrzési rendszere keretében. A feltárt hiányosságra azonnal reagált, és megbízta az információs rendszer szállítóját (a(z) ________________________ társaságot), hogy a szóban forgó hiányosságot sürgősen javítsa ki. A szállító ezt követően a hiányosságot ténylegesen kijavította, mégpedig 2021. március 12-ig bezárólag. Ebből a célból az ellenőrzés során a közigazgatási hatóság részére bemutatásra került az információs rendszer szállítójának megerősítése, amely az eljárás résztvevő állítását alátámasztotta. Ezt a(z) ______________________ társaság által korábban már bemutatott megerősítésen túl az a tény is bizonyítja, hogy 2021. március 12. után a felrótt hiba soha többé nem ismétlődött meg.

328. A fentiekből tehát az következik, hogy bár a törvényes kötelezettségek megsértésére sor kerülhetett, az eljárás résztvevő ebben a tekintetben megfelelően reagált, és épp ellenkezőleg, a törvényes kötelezettségek teljesítéséhez való pozitív hozzáállását tanúsította. A fentiekből tehát az eljárás résztvevő szerint nem következtethető, hogy megalapozott aggodalom állna fenn arra vonatkozóan, hogy az eljárás résztvevő a jövőben a „Money Remittance" szolgáltatás nyújtása területén továbbra is megsértené az AML-törvényből eredő kötelezettségeit. Az eljárás résztvevője felhívja a figyelmet a hibás esetek alacsony számára is (összesen 10).

329. A „RemitOne – ügyfél-ellenőrzés" területén elkövetett jogsértéseket illetően az eljárás résztvevője mindenekelőtt meggyőződése, hogy állításait és bizonyítékait oly módon egészítette ki, hogy nyilvánvaló, hogy az ellenőrzést kellő terjedelemben végezte, azaz feltárta az üzleti kapcsolatok célját és jellegét; felülvizsgálta a pénzeszközök forrásait; és a végrehajtott fizetéseket felülvizsgálta annak megállapítása érdekében, hogy összhangban vannak-e azzal, amit az ügyfelekről, valamint üzleti és kockázati profiljukról tud.

330. Ebben a vonatkozásban az eljárás résztvevője emlékeztet, hogy az ügyfelek ellenőrzését alaposan végezte, és az ügyfelektől számos, mind az ügyfelek tulajdonosi és irányítási struktúrájára, mind üzleti tevékenységükre és azon más ügyfelekkel fennálló kapcsolataikra vonatkozó dokumentumot kért be, akik vonatkozásában tranzakciókat hajtott végre. Minden tranzakciót rendszeresen ellenőrzött is, és ehhez kiegészítő dokumentumokat kért be, amelyek igazolták a tranzakció jogcímét, valamint a tényleges üzletkötés megtörténtét bizonyító további okiratokat (különösen számlákat és CMR fuvarlevélteket). Az ellenőrzés intenzitása az eljárás résztvevő szerint rendszerint megfelelt az AML-törvény 9a. §-a szerinti megerősített ügyfél-ellenőrzés követelményeinek.

331. Az eljárás résztvevője tovább meggyőződése, hogy amennyiben a CNB egyes ügyfelek vonatkozásában a kiegészített állítások és bizonyítékok ellenére is az AML-törvény 9. §-a szerinti ellenőrzésben hiányosságokat állapítana meg, azokat semmiképpen sem lehet „szisztematikus hiányosságoknak" tekinteni, ahogyan azt a CNB az eljárás megindításáról szóló értesítés 100. bekezdésében megállapította. Nyilvánvaló, hogy az eljárás résztvevője nem mondott le az ellenőrzés végzéséről, hanem törekedett kötelezettségeinek eleget tenni és azokat teljesíteni. Ami az ügyfelek kölcsönös összekapcsolódását és a fizetések láncolódását illeti, az eljárás résztvevője ebben a vonatkozásban is végzett ellenőrzést, és mérlegelte az ilyen magatartás gazdasági hátterét, miközben arra a következtetésre jutott, hogy az ilyen magatartás gazdaságilag indokolt.

332. Az eljárás résztvevője arra a körülményre is rámutat, hogy annak ellenére, hogy meggyőződése szerint kötelezettségeit rendesen teljesítette, a közigazgatási hatóság ügyfélköre kockázatosságáról szóló véleményét tudomásul vette, és konkrét javító intézkedéseket vezetett be annak biztosítása érdekében, hogy a jövőben hasonló helyzet ne ismétlődjön meg. Konkrétan, az eljárás résztvevője úgy döntött, hogy teljes mértékben megszünteti tevékenységét a RemitOne szolgáltatásnyújtás és a „korporatív ügyfélkör" számára nyújtott fizetési szolgáltatások területén. Jelenleg ezért kizárólag természetes személyeknek nyújt szolgáltatásokat a „Money Remittance" szolgáltatás keretében.

333. Az eljárás résztvevője elegendő javító intézkedést vezetett be, amelyekkel biztosítva lesz, hogy a jövőben a jogi személyeknek nyújtott szolgáltatásokkal összefüggésben ne merüljenek fel kétségek a törvényes kötelezettségek megsértéséről. Ily módon tehát az állami felügyeleti intézkedés célját betöltötte, és az engedély visszavonása így értelmét veszítette, illetve aránytalan lenne.

334. Az eljárás résztvevője továbbá tájékoztat arról a tényről, hogy a RemitOne szolgáltatás megszüntetésére tekintettel épp ellenkezőleg a Money Remittance szolgáltatás fejlesztésére kezdett összpontosítani, és jelenleg annak az úgynevezett Online Money Remittance szolgáltatássá történő bővítését készíti elő, amely lehetővé teszi az ügyfelek számára pénzeszközök online továbbítását. Ezzel összefüggésben az eljárás résztvevő tájékoztat, hogy az Online Money Remittance szolgáltatás szintén kizárólag természetes személyeknek lesz nyújtva. Ezzel egyidejűleg jelenleg tovább erősíti AML területi eljárásait, hogy felkészüljön a természetes személyek online környezetben, modern és bevált automatizált hitelesítő eszközök felhasználásával történő azonosítására és ellenőrzésére.

335. Ami a közigazgatási hatóság Ellenőrzési protokoll végén kifejezett aggályait illeti, ahol kijelenti: „Abban az esetben, amikor az ilyen kockázatos ügyfelek – akiknél nem történt meg a megfelelő és részletes ellenőrzés – ráadásul személyesen közvetlenül kapcsolódnak magához az ellenőrzött személy képviselőihez, az említett megállapítások annál súlyosabbak, és megkérdőjelezik magának az ellenőrzött személynek a megbízhatóságát és szakmai alkalmasságát." Az eljárás résztvevője úgy véli, hogy a közigazgatási hatóság aggályai megalapozatlanok. Azon korporatív ügyfelek egyike sem, amelyekben az eljárás résztvevő ügyvezetői tevékenykedtek, nem lett illegális tevékenységgel elmarasztalva, és ilyen tekintetben semmilyen – sem közigazgatási, sem büntetőjogi – eljárás sem folyik ellenük. A végrehajtott AML-ellenőrzés során sem merült fel semmilyen megalapozott aggodalom a bűncselekményből származó jövedelem legalizálásának veszélyéről. A CNB aggodalma tehát semmilyen bizonyítékkal nem támasztható alá.

336. Az eljárás résztvevője a tevékenységi engedély visszavonásáról szóló esetleges határozatot meglepőnek is tartja. Az eljárás résztvevője emlékeztet a FAÚ AML területi ellenőrzésére, amely az eljárás résztvevőnél 2019. július 3. és 2020. április 7. közötti időszakban folyt, és amelyet azzal a következtetéssel zártak le, hogy „az ügyfél-ellenőrzés területén semmilyen hiányosságot nem tártak fel".

337. A fizetési forgalomról szóló törvény 244. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti engedély visszavonásáról szóló határozat ezért meglepő, és ellentétes az eljárás résztvevőjének jogos elvárásaival.

338. Tekintettel arra, hogy az ellenőrzések lényegében ugyanarra az ügyfélmintára vonatkoztak, és az eljárás résztvevője az ügyfelek ellenőrzését hosszú távon ugyanilyen módon végezte (tehát a FAÚ és CNB ellenőrzés ellenőrzési időszakában az ellenőrzés azonos terjedelemben történt), nem lehet diametrálisan ellentétes következtetésekre jutni, amikor az egyik közigazgatási hatóság – az AML terület elsődleges hatósága – arra a következtetésre jut, hogy az eljárás résztvevő az ellenőrzés végzése során az AML-törvény valamennyi követelményével összhangban jár el, a másik közigazgatási hatóság viszont a kötelezettségek szisztematikus megsértéséről és a csupán „pro forma" végzett ellenőrzésről szóló következtetésre jut.

339. Az eljárás résztvevője ebben a vonatkozásban előadja, hogy ha a FAÚ-tól olyan információt kapott volna, hogy az ügyfelek ellenőrzését nem a törvényes követelményeknek megfelelően végzi, akkor ezt az információt belső eljárásaiban érvényesítette volna.

340. Ebben a vonatkozásban az eljárás résztvevője a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság 2015. február 19-i, 9 As 202/2014-236 ügyiratszámú ítéletének 99. és 100. bekezdésére hivatkozik. Az idézett határozat következtetései a tárgyalt ügyben is alkalmazhatók. Jóllehet az eljárás résztvevője a FAÚ – tehát a CNB-től eltérő közigazgatási hatóság – ellenőrzésének következtetéseire hivatkozik, mindkét esetben az AML területi állami felügyelettel megbízott közigazgatási hatóságokról van szó, tehát azonos hatáskörű és „az állam meghatározó tevékenységét" végző közigazgatási hatóságokról.

341. Arra a tényre tekintettel, hogy az eljárás résztvevő eljárásait korábban a FAÚ jóváhagyta, a CNB-nek a ZPS 244. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti engedély visszavonásáról szóló határozata meglepő lenne, és ellentétes az LZPS 2. cikk (2) bekezdésével, és mint ilyen, jogellenes lenne.

342. Az eljárás résztvevője hivatkozik továbbá a közigazgatási hatóság közigazgatási gyakorlatára. Eközben a 2020. február 18-i, 2020/103353/570 ügyiratszámú határozatra („Expobank ügy"), a 2020. június 15-i, 2020/72119/570 ügyiratszámú határozatra („ABAPAY ügy"), a 2023. február 1-jei, 2023/13343/570 ügyiratszámú határozatra („FOFO Exchange") hivatkozik, amelyek állítólag azonos súlyosságú, hasonló ügytárgyak – a közigazgatási hatóság azonban ezekben az ügyekben nem vonta vissza az engedélyt. Ezzel szemben minden olyan esetben, amikor a CNB az engedély visszavonásához folyamodott, olyan esetekről volt szó, amelyekben a szabályozott intézmény jövőbeli működésével és a tevékenység szabályszerű végzése előfeltételeinek, illetve szabályozási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban komoly kétségek álltak fenn. A CNB tehát rendszerint olyan esetekben folyamodott az engedély visszavonásához, amikor a szabályozott intézmények ismételten sértették meg a szabályozási előírásokat, nem mutattak javulási jeleket, nem hoztak javító intézkedéseket, vagy a tények arra utaltak, hogy szándékos és tudatos szabályozási előírás-sértésről volt szó – lásd például a 2022. február 25-i, 2022/20087/570 ügyiratszámú, a 2021. november 1-jei, 2021/111761/570 ügyiratszámú, a 2021. július 29-i, 2021/79457/570 ügyiratszámú és a 2020. december 11-i, 2020/146559/570 ügyiratszámú határozatokat. Az utóbb idézett határozatban a közigazgatási hatóság megállapította, hogy a szabályozott alany „teljesen lemondott".

343. Továbbá az eljárás résztvevője enyhítő körülményekre hivatkozik, amelyeket a közigazgatási hatóságnak figyelembe kellene vennie. Az eljárás résztvevő közli, hogy soha nem szankcionálták, mindig együttműködött a közigazgatási hatósággal, folytatja belső eljárásainak módosítását, mégpedig a CNB következtetéseire tekintettel is, AML-előírásai megfelelnek a FAÚ követelményeinek, amelyhez bemutatja a FAÚ megerősítését, és a belső audit területén is orvosolta az előírásokat. Az eljárás résztvevője megismételte továbbá, hogy a közigazgatási hatóságnak az ügyfélköre kockázatosságáról szóló véleménye következtében teljes mértékben megszüntette tevékenységét a RemitOne szolgáltatásnyújtás és a „korporatív ügyfélkör" számára nyújtott fizetési szolgáltatások területén, miközben új üzleti tervet fejleszt.

A közigazgatási hatóság álláspontja az eljárás résztvevőjének az engedély visszavonásához fűzött kifogásaihoz

344. A közigazgatási hatóság előrebocsátja, hogy nem reagál részletesen minden egyes részargumentumra, hanem ezeket a részargumentumokat saját érvelésével en bloc cáfolja (lásd a 19. bekezdést), mégpedig az engedély visszavonásának fentebb már kifejtett indokaira tekintettel is.

345. A közigazgatási hatóság mindenekelőtt egyetért az eljárás résztvevővel abban, hogy az engedély visszavonása a közigazgatási felügyelet javító eszköze, nem pedig a közigazgatási büntetés eszköze (lásd a 323. bekezdést). A közigazgatási hatóság pontosan az említett módon gyakorolja az engedély visszavonására vonatkozó hatáskörét. Az említett jogsértésekért közigazgatási szankcióként egyébként bírságot szab ki az eljárás résztvevőjére. Az engedély visszavonására a közigazgatási hatóság elsősorban azért lép, hogy megakadályozza a jogi kötelezettségek megsértésének ismétlődését, tehát preventív okokból. A pénzügyi rendszer stabilitása szempontjából fontos, engedélyhez kötött tevékenység végzése annyira érzékeny kérdés, hogy indokolt esetekben határozott megelőző eljárásokat tesz lehetővé; ezek között az engedély visszavonását is (a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság 2019. február 21-i, 2 Afs 304/2018-411 ügyiratszámú ítélete).

346. A közigazgatási hatóság az engedély visszavonásakor nem köteles arányossági tesztet végezni; elegendő, ha meggyőzően kifejtette, miért folyamodott ilyen intézkedéshez (vö. a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság 2019. január 23-i, 7 Afs 288/2018 – 71 ügyiratszámú ítéletét). A közigazgatási hatóság emellett érthetően kifejtette, miért tette meg ezt a lépést, valamint azt is, miért nem elegendő a javító intézkedés kiszabása.

347. A közigazgatási hatóság ezt követően nem tartja megalapozottnak az eljárás résztvevő „ténybeli" kifogásait (lásd a 326–331. bekezdéseket). Az eljárás résztvevője az ügyfél-ellenőrzést nem végezte megfelelően, tehát azt bizonyosan nem

²⁰³ Az eljárás résztvevőnek az üzleti kapcsolat 2020. január 25. és 2021. november 15. közötti időszakára vonatkozó ügyfeleinek benyújtott listájából (a CNB által 2021. december 2-án átvéve, ügyszám: 2021/122509/CNB/650, fájl: A list of corporate clients of BESTPAY.xlsx) kitűnik, hogy a kockázatosnak kategorizált ügyfelek az összes 29 személyből 26 ügyfelet képviseltek (a 7 ügyfélből álló mintából 6 ügyfelet maga az eljárás résztvevő jelölt kockázatosnak, miközben egy ügyfelet – a(z) ___________________ társaságot –, amelyet az eljárás résztvevő nem kockázatosnak értékelt, a közigazgatási hatóság ténylegesen szintén kockázatos ügyfélnek értékelt).

²⁰⁴ Pl. a fizetési forgalomról szóló törvény 242. §-a szerinti javító intézkedés.

²⁰⁵ Lásd az Európai Parlament és a Tanács 2015. november 25-i (EU) 2015/2366 irányelve preambulumát a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról, amely módosítja a 2002/65/EK, 2009/110/EK és 2013/36/EU irányelvet és az 1093/2010/EU rendeletet, és hatályon kívül helyezi a 2007/64/EK irányelvet (a továbbiakban: „PSD"), 7. preambulumbekezdés: A biztonságos és védett fizetési szolgáltatások a jól működő fizetési szolgáltatási piac alapvető feltételei. A fizetési szolgáltatások alapvető jelentőségűek a kulcsfontosságú gazdasági és társadalmi tevékenységek működéséhez.

²⁰⁶ A fizetési forgalomról szóló törvény 261. §-a értelmében: E törvény alkalmazásában megbízhatónak kell tekinteni azt a személyt, akinek eddigi tevékenysége az e törvény szerinti tevékenység szabályszerű végzésének előfeltételét adja.

végezte az AML-törvény 9a. §-a szerinti megerősített terjedelemben, ahogyan az eljárás résztvevője állítja. A közigazgatási hatóság e határozatban kifejtette, miben áll a tényállás és az abból fakadó jogsértés. A közigazgatási hatóság ezért elsősorban e határozat indokolásának II. részére hivatkozik, és megismétli, hogy az eljárás résztvevőjének az újonnan benyújtott dokumentumokkal nem sikerült megdöntenie az Ellenőrzés során feltárt, jelenleg tárgyalt ellenőrzési megállapításokat.

348. A közigazgatási hatóság nem fogadja el az eljárás résztvevő azon állítását, hogy nem mondott le az ellenőrzés végzéséről, hanem törekedett kötelezettségeinek eleget tenni és azokat teljesíteni, mivel a megállapított tényállás ennek teljes ellentétét bizonyítja, azaz csupán formális ellenőrzés végzését. A feltárt tényállás inkább arra utal, hogy az AML-kötelezettségek megfelelő nem teljesítésére és e tény elfedésére irányuló törekvésről van szó, csupán „látszólagos" kötelezettségteljesítéssel, hogy ez a tény nehezebben legyen felismerhető; erről tanúskodnak például a különböző időpontokból származó kockázati profilok, amelyek lényegében csupán az elkészítés dátumában és az aláírásban különböznek, tartalmilag azonban nem, illetve tartalmilag nem különböznek az AML-kérdőívtől (erről bővebben lásd a 102., 135., 166., 189., 221., 251. bekezdéseket). Ha a megállapított tényállás oka csupán az eljárás résztvevő helytelen ellenőrzési eljárása volt, a közigazgatási hatóságnak komoly kétségei vannak az eljárás résztvevő szakmai alkalmasságáról, azaz arról, hogy egyáltalán képes-e AML-kötelezettségeit teljesíteni. Akár szándékos „elfedési" manőverről volt szó, akár csupán az AML-kötelezettségek nem szakszerű teljesítéséről, az eredmény ugyanaz marad, azaz az ügyfél megfelelő ellenőrzésének elmaradása és az ezzel járó AML-kockázat keletkezése.

349. A közigazgatási hatóság ebben az összefüggésben nem értékeli az eljárás résztvevő javára az általa bejelentett üzleti modell-változtatást (lásd a 332–334. bekezdéseket), amely szerint teljes mértékben felhagyott volna a korporatív ügyfélkörrel, és kizárólag természetes személyeknek nyújtott szolgáltatásokra összpontosítana a „Money Remittance" szolgáltatás keretében. Egyrészt, hogy ilyen változás ténylegesen megtörtént-e, és hogy az eljárás résztvevő újonnan teljesíti-e valamennyi AML-kötelezettséget, azt csak egy utólagos ellenőrzés mutathatja meg. A közigazgatási hatóság azonban lényegesnek tartja, hogy az eljárás résztvevő a jelenleg szankcionált súlyos magatartásával okot adott megbízhatóságának és szakmai alkalmasságának komoly megkérdőjelezésére. Az eljárás résztvevő ugyanis már bizonyította, hogy AML-kötelezettségeit nem teljesítette; semmi sem utal arra, hogy új üzleti modelljében ez másként lesz. Az utólagos ellenőrzést ezért a közigazgatási hatóság a jelenleg szankcionált magatartás súlyosságára tekintettel nem tartja elegendő preventív intézkedésnek.

350. A közigazgatási hatóság egyúttal nem tudja megállni, hogy ne állapítsa meg, hogy az eljárás résztvevő üzleti modell-változtatása legalábbis különösnek tűnik. Az eljárás résztvevő ugyanis a közigazgatási eljárás, valamint az Ellenőrzés folyamán vehemensen kifogásolta, hogy a korporatív ügyfélkör számára nyújtott szolgáltatások során AML-kötelezettségeit teljesítette. Most azonban a közigazgatási hatóságnak az ügyfélkör kockázatosságáról szóló véleményére tekintettel felhagy a korporatív ügyfélkör számára nyújtott szolgáltatásokkal. Ha az ügyfelek kockázatosságára a közigazgatási hatóságnak kell felhívnia az eljárás résztvevő figyelmét, nyilvánvaló, hogy az eljárás résztvevő AML-kötelezettségeit nem teljesíti megfelelően. Ugyanis magának az eljárás résztvevőnek kell az ügyfél megfelelő ellenőrzésével felismernie az ügyfél kockázatosságát, és az ilyen ügyfélhez megfelelő eljárást választania.

351. A közigazgatási hatóság ebben az összefüggésben nem osztja az eljárás résztvevő azon véleményét, hogy az eljárás résztvevő üzleti modell-változtatása betölti az engedély visszavonásának célját. Ennek oka, hogy az új üzleti modellt ugyanaz az eljárás résztvevő fogja működtetni, amely már bizonyította, hogy AML-kötelezettségeit nem teljesíti. A közérdek védelme megelőző hatásának – azaz annak, hogy a fizetési szolgáltatók piacán csak a kötelezettségeiket megfelelően teljesítő alanyok maradjanak – érvényesítéséhez nem elegendő csupán az üzleti modell megváltoztatása, hanem az engedély visszavonása szükséges.

352. Az eljárás résztvevő ügyvezetőinek megbízhatóságáról és szakmai alkalmasságáról szóló közigazgatási hatósági aggodalom állítólagos megalapozatlanságához (lásd a 335. bekezdést) a közigazgatási hatóság előadja, hogy az eljárás résztvevőnek kötelessége a bűncselekményből származó jövedelem legalizációjának megelőzésére irányuló intézkedéseket bevezetni és azokat érvényesíteni. Ha nem így járt el ügyfeleivel szemben, mégpedig különösen abban az esetben, amikor közülük néhánynál az eljárás résztvevő képviselőihez személyi kötődés áll fenn, az ilyen aggodalmak teljesen helyénvalók. Ezért nem szükséges, hogy az eljárás résztvevőt vagy ügyfeleit „pénzmosásért" már elítélték volna.

353. A közigazgatási hatóság azt is elutasítja, hogy a FAÚ által korábban végzett ellenőrzésnek bármilyen kihatása lenne a jelenleg megállapított tényállásra (lásd a 336–341. bekezdéseket). A közigazgatási hatóság megállapítja, hogy a közigazgatási bíróságok állandó ítélkezési gyakorlata kizárja a jogos elvárás megalapozását pusztán azért, mert egy korábbi ellenőrzés nem eredményezte annak megállapítását, hogy a meghatározott kötelezettségek megsértésére került sor, illetve valamennyi kötelezettség betartásáról szóló általános ellenőrzési következtetés nem alapoz meg konkrét biztosítást a konkrét kötelezettségek betartása vonatkozásában (a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság 2023. május 30-i, 1 As 195/2022 – 30 ügyiratszámú ítélete és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat²⁰⁷). Meg kell jegyezni azt is, hogy a joggal ellentétes eljárás nem alapoz meg jogos elvárást (vö. a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság 2013. december 20-i, 5 Afs 3/2012 – 131 ügyiratszámú ítéletét).

354. Ebben az ügyben mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy az eljárás résztvevő azon állítása, hogy a közigazgatási hatóság ellenőrzése átfedi a FAÚ ellenőrzését, nem igaz. A különbség már első pillantásra nyilvánvaló, mivel a FAÚ ellenőrzött időszaka 2018. január 1-től 2019. október 30-ig terjedt (amikor az eljárás résztvevő kis volumenű fizetési szolgáltató volt); a közigazgatási hatóság ellenőrzött időszaka 2020. január 25-től 2021. november 15-ig terjedt (azaz a fizetési intézményi tevékenység megkezdésétől). Az ellenőrzési tevékenység terjedelme sem volt azonos, és lényegében nem fedte egymást. A FAÚ a közigazgatási hatósággal egyezően ellenőrizte a(z) _____________________________________________ ügyfélre vonatkozó dokumentumokat, részben vizsgálta a(z) ________________________, ______________________________________ ügyfeleket a tulajdonosi struktúra tekintetében. A(z) ________________________ ügyfélnél a FAÚ-nak vizsgálnia kellett volna az üzleti kapcsolat folyamán végzett ügyfél-ellenőrzést is.²⁰⁸ Nyilvánvaló tehát, hogy a FAÚ ellenőrzése és a közigazgatási hatóság ellenőrzése az ellenőrzött időszak tekintetében nem fedi egymást; a vizsgált ügyfélmappák tekintetében pedig csak az ügyfeleket illetően fedik egymást, az adott ellenőrzött időszakban ellenőrzött tényeket illetően azonban nem.

355. Az, hogy a FAÚ arra a következtetésre jutott, amelyre jutott, semmilyen módon nem cáfolja a közigazgatási hatóság következtetéseit. A FAÚ ugyanis nem ugyanazt ellenőrizte, mint a közigazgatási hatóság. Nem áll fenn tehát az a helyzet, hogy először jogellenes állapot jóváhagyására, majd annak szankcionálására került volna sor, ahogyan azt az eljárás résztvevője következteti. Ehhez a közigazgatási hatóság hozzáteszi, hogy az eljárás résztvevő által hivatkozott, a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság 2015. február 19-i, 9 As 202/2014-236 ügyiratszámú ítéletében tárgyalt ügyben a felülvizsgálati bíróság elsősorban arra a helyzetre hivatkozik, amikor a határozathozó hatóság egy bizonyos konkrét tényt jogszerűnek minősít, majd szankciós eljárásban jogellenesnek tekinti; ez specifikus körülmények között valóban ellentétet képezhetne az eljárás résztvevő jogos elvárásával. Az eljárás résztvevőnek azonban egyetlen közhatósági szerv sem közölte, hogy a jelenleg vizsgált tényállás a joggal összhangban van. Az eljárás résztvevő tehát nem várhatta el jogosan, hogy ha az AML-kötelezettségek teljesítésének egyik ellenőrzésén „átment" lényegében kifogás nélkül, minden további ellenőrzés ugyanazzal az eredménnyel zárul majd. Különösen az ügyfél-ellenőrzés (az AML-törvény 9. §-a) esetében, amelynek végzése során az adott ügyfélnek megfelelő egyedi megközelítést kell alkalmazni, tehát nem lehet általánosan, valamennyi ügyfélre vonatkozóan megjelölni, hogy milyen konkrét tényeket kellett volna az adott esetben összegyűjteni. A FAÚ által korábban végzett ellenőrzés tehát nem zárja ki a közigazgatási hatóság megállapításait, és nem csökkenti azok súlyosságát sem (ehhez vö. a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság 2022. május 12-i, 1 Ads 60/2021 – 41 ügyiratszámú ítéletét²⁰⁹).

356. A kifogások következő körében (lásd a 342. bekezdést) az eljárás résztvevője a jelenleg tárgyalt ügy hasonlóságát állítja a közigazgatási hatóság által korábban elbírált ügyekkel; azokban azonban a közigazgatási hatóság nem lépett az engedély visszavonásához. Az Expobank ügyben²¹⁰ a szankcionált alany bank volt, és az eljárás a banktörvény (21/1992 Sb. sz. törvény) megsértéséért folyt, miközben az eljárás résztvevőjére 20 000 000 CZK bírságot szabtak ki. A szankcionált alany – amely hitelintézet – engedélyének visszavonása jelentős hatással bír a pénzügyi piacra, mindenekelőtt magukra a betétesekre. A közigazgatási hatóság az említett ügyben nem állapított meg annyira súlyos hiányosságokat, amelyek indokolták volna a pénzügyi piacba történő ilyen kemény beavatkozást, mint a hitelintézet engedélyének visszavonása. Az Expobank ügy tehát a jelenleg tárgyalt üggyel össze nem hasonlítható (részletekre nézve a közigazgatási hatóság a Cseh Nemzeti Bank Igazgatótanácsának 2021. március 11-i, 2021/025868/CNB/110 ügyiratszámú határozatára hivatkozik²¹¹).

357. Az ABAPAY ügyben²¹² első pillantásra kitűnik, hogy az ügyfél-ellenőrzésnél nem az egész ellenőrzési mintában, hanem az ellenőrzött esetek kevesebb mint felében (14-ből 6-ban) állapítottak meg hiányosságot. Lényeges különbségről van szó tehát a jelenleg tárgyalt ügyhöz képest, mivel az a tény, hogy az eljárás résztvevő a RemitOne terület ügyfél-ellenőrzése során a teljes ellenőrzési mintán átívelően követett el jogsértést, jelentős kétségeket ébreszt a jövőbeli javulás vonatkozásában. A közigazgatási hatóság hozzáteszi, hogy az ABAPAY s.r.o. társaságtól (IČO 294 15 152) végül is visszavonta a fizetési szolgáltatói tevékenységi engedélyt, mégpedig a 2022. november 2-i, 2022/114860/570 ügyiratszámú határozatával, mégpedig „pusztán" a Cseh Köztársaság területén való tétlenség miatt, azaz az AML-kötelezettségek súlyos megsértésénél kevésbé súlyos okból.

358. A FOFO Exchange ügyben²¹³ az eljárás résztvevő két teljesen eltérő, teljesen eltérő tevékenységet végző alanyt hasonlít össze, mivel az ebben az ügyben szankcionált alany pénzváltó, és nem nyújt fizetési szolgáltatásokat. Ezzel szemben az eljárás résztvevő fizetési számlákat vezet ügyfeleinek, és közvetlenül biztosítja a pénzeszközök átutalását, miközben éppen ennél a tevékenységnél kerülhet sor az úgynevezett rétegzésre (átutalási lánc létrehozása a pénzeszközök eredetének eltüntetése céljából). Az eljárás résztvevő ügyfél-ellenőrzésének elmulasztása a jelen esetben súlyosabb, mivel az ellenőrzés elmulasztásának következményei sokkal nagyobbak, mindenekelőtt az átutalásra kerülő pénzeszközök volumenére tekintettel.

359. Az eljárás résztvevője hivatkozott továbbá a közigazgatási hatóság néhány további határozatára is (lásd a 342. bekezdést is), amelyekben a szankcionált alany engedélyét visszavonták, miközben arra a következtetésre jut, hogy az ezen ügyekben feltárt tényeket az eljárás résztvevőnél nem állapították meg. A közigazgatási hatóság előadja, hogy az engedély visszavonásának indokai minden esetben egyediek. A közigazgatási hatóság ezért nem fogja tételesen értékelni az eljárás résztvevő konkrét érvelését arról, hogy éppen az ő esetében miért nem szükséges, hogy ugyanazon visszavonási okot merítse ki, mint egy másik ügyben, illetve miért éppen az ő esetében állapították meg ugyanazokat az okokat a visszavonáshoz. A közigazgatási hatóság ehelyett az eljárás résztvevő esetére vonatkozó átfogó indokláncolatot mutatott be az engedély visszavonásához (lásd a 320. bekezdést).

360. Az eljárás résztvevő által említett ügyekkel kapcsolatban a közigazgatási hatóság hozzáteszi, hogy azokból az következik, hogy a közigazgatási hatóság a jogi kötelezettségek súlyos megsértése esetén az engedély visszavonáshoz is folyamodik, miközben minden egyes ügyben lényegében más-más okokból, illetve a jogi kötelezettség megsértésének más-más jellege miatt került erre sor. Ebből nyilvánvalóan az következik, hogy nem lehet valamiféle „kazuisztikus" okokból kiindulni az engedély visszavonásánál, hanem a konkrét jogsértésre rugalmasan kell reagálni a konkrét ügyben. Éppen ezért a jogalkotó a „kötelezettség súlyos megsértése" fogalmat a fizetési forgalomról szóló törvény 244. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében az alkalmazási gyakorlat szerveinek értelmezésére hagyta. Az indokok, amelyek alapján az eljárás résztvevő engedélyét most visszavonják, tehát egyáltalán nem kell hogy megfeleljenek a korábban tárgyalt ügyeknek. A hasonlóság azonban semmilyen módon nincs kizárva. Ami a hasonlóságot illeti, a leghelytállóbb az eljárás résztvevőnek a PAYMASTER ügyre²¹⁴ való hivatkozása, jóllehet kis volumenű fizetési szolgáltatóról volt szó, nem fizetési intézményről. Ebben az ügyben is a közigazgatási hatóság megállapítja, hogy a tevékenységi engedély visszavonását az egyetlen olyan intézkedésnek tekinti, amely biztosíthatja, hogy a fizetési szolgáltatások nyújtása ne történjen az előírásokkal ellentétesen.

361. Ami az eljárás résztvevő által említett enyhítő körülményeket illeti (lásd a 343. bekezdést), a közigazgatási hatóság emlékeztet, hogy az engedély visszavonása nem büntetés, hanem a jogi kötelezettségek jövőbeli megsértésének megakadályozására irányuló felügyeleti intézkedés. A jelen esetben tehát a jogi jogsértések súlyossága kerül vizsgálatra, amelyet a közigazgatási hatóság már megállapított. Az eljárás résztvevő által állított enyhítő körülmények semmilyen hatással nincsenek a feltárt jogsértések súlyosságára, amelyekre a közigazgatási hatóság ismét hivatkozik. A közigazgatási hatóság kellőképpen kifejtette, miért lép az engedély visszavonásához, és miért nem elegendő enyhébb intézkedés.

A bírság indokolása

362. Az eljárás résztvevője többtettes halmazatban két szabálysértést követett el, mégpedig a fizetési forgalomról szóló törvény 226. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti szabálysértést, amelyért a fizetési forgalomról szóló törvény 2022. június 30-ig hatályos szövegének 226. § (4) bekezdésének b) pontja szerint legfeljebb 10 000 000 CZK összegű bírság szabható ki, és az AML-törvény 44. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti szabálysértést, amelyért az AML-törvény 44. § (3) bekezdésének c) pontja²¹⁵ szerint legfeljebb a jogosulatlanul szerzett haszon kétszeresének, 130 000 000 CZK-nak vagy az elkövető utolsó éves rendes számviteli beszámolója szerinti nettó éves árbevétele 10%-ának megfelelő összegű bírság szabható ki, attól függően, hogy ezen értékek közül melyik a magasabb, ha az elkövető jogi személy, hitelintézet vagy pénzügyi intézmény.

363. Ugyanazon elkövető két vagy több, közös eljárásban tárgyalt szabálysértéséért a szabálysértési törvény 41. § (1) bekezdése szerint a legsúlyosabban büntetendő szabálysértésre vonatkozó rendelkezés szerinti közigazgatási büntetést kell kiszabni. A legsúlyosabban büntetendő szabálysértés a jelen esetben az AML-törvény 44. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti szabálysértés.

364. Az eljárás résztvevő által elkövetett szabálysértéseket a közigazgatási hatóság általánosságban súlyosnak értékeli. A legsúlyosabb szabálysértésnek a közigazgatási hatóság az AML-törvény 44. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti szabálysértést értékeli, amelynél a törvény által védett jelentős érdeket fenyegető magatartásról van szó. Azzal, hogy az eljárás résztvevő a fent meghatározott üzleti kapcsolatokkal és ügyletekkel összefüggésben folyamatosan nem végezte megfelelően az ügyfelek ellenőrzését, fenyegette a törvény által védett jelentős érdeket, azaz az ügyfél AML-törvény 9. §-a szerinti megfelelő ellenőrzése és ezáltal a bűncselekményből származó jövedelmek legalizálásának vagy a terrorizmus finanszírozásának kockázata megszüntetése iránti érdeket. Ennek a szabálysértésnek a súlyosságát maga az AML-törvény is tükrözi a kiszabható bírság lehetséges maximumán keresztül, amikor megállapítja, hogy ezért a szabálysértésért az ugyanazon törvény 44. § (3) bekezdésének c) pontja szerint legfeljebb a jogosulatlanul szerzett haszon kétszeresének, 130 000 000 CZK-nak vagy az elkövető utolsó éves rendes számviteli beszámolója szerinti nettó éves árbevétele 10%-ának megfelelő összegű bírság szabható ki, attól függően, hogy ezen értékek melyike a magasabb, ha az elkövető jogi személy, hitelintézet vagy pénzügyi intézmény. Mivel a közigazgatási hatóság az AML-törvény 44. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti szabálysértést értékelte a legsúlyosabbnak, ez lesz az alapja a konkrét szankció összegének meghatározásának. Tekintettel az eljárás résztvevőnek a 2022. december 31-i rendes számviteli beszámolóból²¹⁶ kitűnő nettó éves árbevételére, a közigazgatási hatóság megállapítja, hogy a fent említett szabálysértésért az AML-törvény 44. § (3) bekezdésének c) pontja szerint legfeljebb 130 000 000 CZK összegű bírság szabható ki.

365. A közigazgatási hatóság bizonyította, hogy az eljárás résztvevő megsértette az AML-törvényben meghatározott kötelezettséget, és ezzel megvalósította a szabálysértés fogalmi elemeit. Az eljárás résztvevő jogellenes magatartásának súlyosságára tekintettel a jelen konkrét esetben alternatív büntetési nemek vagy a büntetés módosítása nem jön szóba, és a szankció egyedi és általános megelőző, valamint megtorlási céljának teljesítését leghatékonyabban biztosító eszköznek a jelen esetben a bírság kiszabása tűnik.

366. A bírság összegének megállapítása során a közigazgatási hatóság a szabálysértési törvény 37. §-ában felsorolt elvek szerint járt el, a szabálysértés jellegét és súlyosságát a szabálysértési törvény 38. §-a szerint értékelte, és figyelembe vette a szabálysértési törvény 39. és 40. §-a szerinti valamennyi enyhítő, illetve súlyosbító körülményt. Egyidejűleg a közigazgatási hatóság figyelembe vette az általános jogi elveket, különösen a szankció egyéniesítésének elvét.

367. A szabálysértés jellege és súlyossága a vizsgált esetben különösen a törvény által védett érdek – azaz a szabálysértés tárgya – jelentőségéből, a szabálysértés elkövetésének módjából, következményének jelentőségéből és terjedelméből adódik.

368. A jogi személy a szabálysértési törvény 21. §-a értelmében nem felel a szabálysértésért, ha bizonyítja, hogy minden elvárható erőfeszítést megtett a szabálysértés megakadályozása érdekében. A törvény által megengedett ezen liberalizáló rendelkezéssel kapcsolatban a közigazgatási hatóság kijelenti, hogy az eljárás résztvevő semmiképpen nem fejtett ki minden, a törvényben meghatározott kötelezettségek megsértésének megakadályozására irányuló erőfeszítést.

369. A jogellenes magatartás elkövetésének módja tekintetében a közigazgatási hatóság megállapítja, hogy túlnyomórészt mulasztásos jellegű magatartásról van szó, azaz az eljárás résztvevő nem cselekvéséről ott, ahol cselekednie kellett volna, mégpedig amikor nem teljesítette a törvény által előírt kötelezettségeit, amelyek (i) a fizetési forgalomról szóló törvény 20. § (1) bekezdésének d) pontja 3. alpontja és a 20. § (2) bekezdése szerinti hatékony belső ellenőrzési rendszer érvényesítésére vonatkoznak, és (ii) az AML-törvény 9. §-a szerinti ügyfél megfelelő ellenőrzésére vonatkoznak, mégpedig az üzleti kapcsolaton kívüli ügylet végrehajtása előtt a fent említett 10 kimenő tranzakció esetében, továbbá az üzleti kapcsolat létesítésekor és folyamán mind a 7 ellenőrzött ügyfélnél, valamint 35²¹⁷ bejövő és kimenő tranzakciónál, összesen 6 161 874,75 EUR értékben.

370. A fent leírt jogellenes magatartás minden esetben fenyegetéses szabálysértés jellegű, tehát következménye már maga a törvény által védett érdekek fenyegetése. Ami a jogellenes magatartás által okozott hatásokat illeti, mindkét szabálysértés tényállása az ügyfelek tényleges károsodásának, a közigazgatási hatóság felügyeleti tevékenysége megakadályozásának, illetve magának a bűncselekményből származó jövedelem legalizálásának vagy a terrorizmus finanszírozásának megtörténtétől függetlenül megvalósul, a káros következmény nem képezi ezen szabálysértések tényállási elemét.

371. A közigazgatási hatóság az eljárás résztvevő szabálysértéseinek magas fokú súlyosságot tulajdonít, mivel a fizetési intézmény megfelelő és körültekintő tevékenysége végzésének, valamint az AML/CFT területére kiható, jelentős szisztematikus hiányosságokról volt szó. Az eljárás résztvevő szabálysértései esetében konkrétan a törvény által megkövetelt következetes ügyfél-ellenőrzés szisztematikus megzavarásáról volt szó, különösen az ügyfelek kockázati profiljának megfelelő figyelembevétele, a tranzakciók monitorozása, valamint az üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről szóló elegendő információ beszerzése és kiértékelése, továbbá a pénzeszközök üzleti célú és üzleti tevékenységi forrásainak kellő felülvizsgálata tekintetében. Szisztematikus jellegű volt a hatékony belső ellenőrzési rendszernek a fizetési forgalomról szóló törvény szerinti nem érvényesítésében álló feltárt alapvető hiányosság is.

372. A közigazgatási hatóság súlyosbító körülményként értékeli azt a tényt, hogy az eljárás résztvevő több szabálysértést követett el. Az eljárás résztvevő tevékenysége során összesen két különböző, az eljárás résztvevő tevékenységének eltérő aspektusait szabályozó törvényt sértett meg, és ezen jogszabályok szerinti kötelezettségeit 1 évnél és 5 hónapnál hosszabb időn át nem teljesítette megfelelően.

373. Enyhítő körülményként a közigazgatási hatóság a jelen esetben tekintetbe vette azt a tényt, hogy az eljárás résztvevőre a közigazgatási hatóság korábban nem szabott ki szankciót jogszabálysértésért.

374. A bírság kiszabásakor a közigazgatási hatóság a szabálysértési törvény 37. §-ának i) pontjával összhangban figyelembe vette azt a tényt is, hogy az AML-törvényt az eljárás résztvevő jogellenes magatartása ideje alatt módosították, és a 2020. december 31-ig terjedő időszakban az AML-törvény 2020. december 31-ig hatályos szövegének 44. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti szabálysértésért az ugyanazon törvény 44. § (2) bekezdése értelmében lényegesen alacsonyabb – legfeljebb 1 000 000 CZK összegű – bírságot lehetett kiszabni.

375. A fizetési forgalomról szóló törvény és az AML-törvény az eljárás résztvevő jogsértő magatartásáért való felelősséget objektív felelősségként határozza meg, azaz a szabálysértésért való felelőssége a vétkességtől függetlenül áll fenn. Nem döntő tehát, hogy az eljárás résztvevő a törvényt szándékosan vagy gondatlanságból sértette-e meg, ezért a közigazgatási hatóság a vétkesség kérdését nem vizsgálta.

376. A közigazgatási hatóság figyelembe vette továbbá az eljárás résztvevő tevékenységének jellegét, amely fizetési

²⁰⁷ „A jogos elvárás keletkezésének feltétele – miszerint az, aki ilyen elvárásra hivatkozik, helyesen járt el, illetve betartotta kötelezettségeit (és ezért nem róható fel számára bizonyos kötelezettség megsértése) – az, hogy a biztosítás konkrét legyen a felrótt hiányossággal kapcsolatban (vö. pl. a 2017. november 8-i, 10 Afs 86/2017-42 sz. ítéletet). Konkrét biztosításról általában nem beszélhetünk, ha az adott alanynál végzett korábbi ellenőrzések nem fedték fel, hogy hibát vétett és nem tartotta be minden kötelezettségét (a 2019. június 19-i, 7 Afs 47/2019-25 sz. ítélet 24. és 25. pontja, vagy a 2019. június 19-i, 7 Afs 23/2019-37 sz. ítélet 15. és 16. pontja). Más szóval a jogos elvárás megalapozásához nem elegendő, hogy a korábbi ellenőrzés nem eredményezte annak megállapítását, hogy a meghatározott kötelezettségek megsértésére került sor (hasonlóan lásd a 2017. november 8-i, 10 Afs 86/2017-42 sz. ítélet 35–37. pontját; a 2021. február 15-i, 6 Afs 253/2020-46 sz. ítélet 17. és 18. pontját; a 2021. március 30-i, 2 Afs 222/2019-46 sz. ítéletet). [...] Ami a fellebbező azon kifogását illeti, hogy a korábbi ellenőrzés szerint konkrét biztosítást kapott, amely jogos elvárást alapoz meg arra vonatkozóan, hogy nem sértette meg a játékról készült kamerafelvételek rögzítésével kapcsolatos kötelezettségeit, e kifogás elbírálásánál nincs ok más kiindulópontoktól való eltérésre. Megállapítható tehát, hogy az összes kötelezettség betartásáról szóló általános ellenőrzési következtetés nem alapoz meg konkrét biztosítást a játék megfelelő kamerafelvételeinek biztosítására vonatkozó kötelezettség tekintetében."

²⁰⁸ A FAÚ 2020. április 7-i ellenőrzési jegyzőkönyve, ügyszám: FAU-25770/2020/032, 4. oldal.

²⁰⁹ „A fellebbező által említett korábbi ellenőrzések ilyen közigazgatási gyakorlatot semmiképpen nem alapozhattak meg. Az annak megítélésénél döntő, hogy a szóban forgó szabálysértést elkövették-e, és ki követte el, tehát a tényállás kellő megállapítása kellett hogy legyen, ami a vizsgált ügyben megtörtént."

²¹⁰ A 2020. február 18-i határozat, ügyszám: 2020/103353/570.

²¹¹ „Az eljárás résztvevő piaci helyzete, piaci jelentősége, a tevékenységi engedély megszerzésének feltételei, az engedély alapján végzett tevékenységek terjedelme, valamint a tevékenységéhez kapcsolódó kötelezettségek terjedelme teljesen összehasonlíthatatlan a fent említett személyekével. Az eljárás résztvevő a pénzügyi piacon betöltött funkció és helyzet szempontjából (a pénzügyi rendszer stabilitására gyakorolható hatás, a szolgáltatások terjedelme, az ügyfelek száma, a rábízott pénzeszközök volumene tekintetében) jelentősebb helyzetben van, mint az akkreditált személy, és egyben aránytalanul kevésbé jelentős, mint egy bank."

²¹² A 2020. június 15-i határozat, ügyszám: 2020/72119/570.

²¹³ A 2023. február 1-jei határozat, ügyszám: 2023/13343/570.

²¹⁴ A 2020. december 11-i határozat, ügyszám: 2020/146559/570.

²¹⁵ A közigazgatási hatóság ezen alternatíva szerint szabja ki a bírságot, mivel az eljárás résztvevő pénzügyi intézmény (jogi személy), amely súlyosan megsértette kötelezettségét, amint az fentebb részletesen kifejtésre került.

²¹⁶ https://or.justice.cz/ias/ui/vypis-sl-detail?dokument=77637756&subjektId=898929&spis=985588

²¹⁷ A 36 tranzakcióból álló mintából tehát valamennyi tranzakcióról van szó, egyetlen kivételével, amelyet az ügyfél (________________________) kérelmére az eljárás résztvevője sztornított.

szolgáltatásokat nyújt a Cseh Köztársaság pénzügyi piacán. A közigazgatási hatóság általánosságban a pénzügyi piacon működő szervezetektől mint a szakterület professzionális szereplőitől elvárja a vállalkozásukhoz kapcsolódó kötelezettségek megfelelő teljesítését.

377. A közigazgatási hatóság megvizsgálta az eljárás résztvevőjének vagyoni helyzetét is, és ennek során az eljárás résztvevőjének a cégirattárban letétbe helyezett éves beszámolóiban²¹⁸ szereplő adatokból indult ki. A 2020. 12. 31-i eredménykimutatás szerint az eljárás résztvevője 6 068 000 CZK nettó nyereséget mutatott ki. A 2021. 12. 31-i eredménykimutatás szerint az eljárás résztvevője 2 903 000 CZK nettó nyereséget mutatott ki, a 2022. 12. 31-i eredménykimutatás szerint pedig az eljárás résztvevője 19 465 000 CZK veszteséget mutatott ki. Az eljárás résztvevőjének saját tőkéje a 2020. 12. 31-i mérleg szerint 34 162 000 CZK-t tett ki. Az eljárás résztvevőjének 2021. 12. 31-i mérlege szerint a saját tőke 37 065 000 CZK-t tett ki, a 2022. 12. 31-i mérlege szerint pedig az eljárás résztvevőjének saját tőkéje 17 831 000 CZK-t tett ki.

378. A fent említett tények alapján a közigazgatási hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a Cseh Nemzeti Bank szankcionálási döntési gyakorlatának folytonosságával összhangban, figyelembe véve a pénzmosás elleni törvény módosítását és az elkövetett szabálysértések súlyosságát, valamint a releváns enyhítő és súlyosbító körülményeket és az eljárás résztvevőjének vagyoni helyzetét, indokolt a bírság kiszabása a törvényes mérték alsó határánál. A közigazgatási hatóság a bírságot 2 000 000 CZK összegben állapította meg. A kiszabott bírság a törvényben meghatározott maximális bírságösszegnek mindössze 1,5%-át éri el, és így a legalsó határon lett megállapítva, és teljes mértékben arányos a tárgyalt ügy körülményeivel. Az eljárás résztvevőjének vagyoni helyzetére tekintettel a bírság nem bír felszámoló jelleggel, és ezért nem aránytalan az eljárás résztvevőjének vagyoni viszonyaihoz képest.²¹⁹

A jelen határozat C. rendelkező részéhez az eljárási költségek megtérítéséről

379. A közigazgatási eljárási törvény 79. § (5) bekezdése értelmében a közigazgatási hatóság az eljárás azon résztvevőjének, aki jogi kötelezettségének megszegésével idézte elő a közigazgatási eljárást, köteles az eljárási költségek átalányösszegben történő megtérítését előírni. Az átalányösszeget a közigazgatási eljárási törvény végrehajtási rendelete határozza meg, amelyet az 520/2005. sz. rendelet képez a készpénzkiadások és az elmaradt kereset mértékéről, amelyeket a közigazgatási hatóság más személyeknek megtérít, valamint az eljárási költségek átalányösszegének mértékéről, annak későbbi módosításaival. E rendelet 6. § (1) bekezdéséből következik, hogy azon közigazgatási eljárás költségeinek átalányösszege, amelyet a résztvevő jogi kötelezettségének megszegésével idézett elő, 1 000 CZK.

380. Tekintettel arra, hogy a folytatott közigazgatási eljárást az eljárás résztvevőjének jogi kötelezettségei megszegése idézte elő, a közigazgatási hatóság az eljárás résztvevőjének előírta a jelen közigazgatási eljárás költségeinek megtérítését 1 000 CZK átalányösszegben. A közigazgatási eljárás költségei átalányösszegének megfizetésére megállapított 30 napos határidő teljes mértékben arányos a megállapított kötelezettség mértékéhez képest.

JOGORVOSLATI TÁJÉKOZTATÁS

A jelen határozat ellen a közigazgatási eljárási törvény 81. §-a a 152. § (1) bekezdésével összefüggésben fellebbezés (rozklad) nyújtható be a Cseh Nemzeti Banknál, Na Příkopě 28, 115 03 Prága 1, mégpedig a pénzügyi piaci felügyelet II. szekción keresztül. A fellebbezés benyújtásának határideje a közigazgatási eljárási törvény 83. § (1) bekezdése a 152. § (5) bekezdésével összefüggésben a határozat kézbesítésétől számított 15 nap. A Cseh Nemzeti Bank határozata elleni fellebbezésről a Cseh Nemzeti Bank banktanácsa dönt.

²¹⁸ https://or.justice.cz/ias/ui/vypis-sl-firma?subjektId=898929

²¹⁹ A közigazgatási hatóság ezzel kapcsolatban hivatkozik a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság 2 Ads 224/2020 – 79 sz., 2021. 7. 1-jei ítéletére, amelyben a bíróság kifejtette: „A bírság kiszabásakor az elkövető vagyoni helyzetének figyelembevételére vonatkozó kötelezettség azonban nem jelenti azt, hogy a közigazgatási hatóságoknak le kellene mondaniuk a nagyobb összegű bírságok kiszabásáról (vö. az 1 As 9/2008 - 133 sz. végzés 28. pontját, továbbá a 2014. 8. 14-i, 10 Ads 140/2014 - 58 sz. ítéletet). A közigazgatási szankciónak többek között az egyéni és az általános megelőzés szempontjából be kell töltenie célját; emellett represszív és jelzési funkciót is betölt. Ahhoz, hogy a szankció hatékonyan betölthesse valamennyi tervezett funkcióját, az elkövető vagyoni szférájába való beavatkozásnak kell lennie. A fentiek «kétségkívül abban az esetben is érvényesek, ha a jogi személy mint a közigazgatási szabálysértés elkövetője tartósan veszteséges, mivel ellenkező esetben a jogellenes magatartásáért gyakorlatilag szankcionálhatatlan lenne (a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság 2017. 1. 31-i, 4 Ads 244/2016 - 36 sz. ítélete).» A közigazgatási hatóság tehát köteles olyan szankciót kiszabni, amely kiegyensúlyozottan tölti be célját nemcsak az egyéni megelőzés, hanem az általános megelőzés szempontjából is, és represszív vagy jelzési funkciót is betölt, egyúttal jelentős beavatkozást jelent az elkövető vagyoni szférájába."

A Cseh Nemzeti Bank banktanácsának határozata a fellebbezésről
ügyszám: 2024/42927/CNB/110
2024. április 4., iktatószám: Sp/2022/423/573

NA PŘÍKOPĚ 28
115 03 PRÁGA 1

Prágában, 2024. 4. 4.
Ügyszám: 2024/042927/CNB/110
Oldalszám: 25
Kiküldve: 2024. 4. 5.

HATÁROZAT A FELLEBBEZÉSRŐL

A Cseh Nemzeti Bank banktanácsa (a továbbiakban „banktanács"), mint a Cseh Nemzeti Bankról szóló 6/1993. sz. törvény 5. § (2) bekezdés h) pontja, annak későbbi módosításaival (a továbbiakban „a Cseh Nemzeti Bankról szóló törvény") alapján illetékes szerv a Cseh Nemzeti Bank elsőfokú határozatai elleni fellebbezésekről való döntésre, a BESTPAY s.r.o., IČO 041 11 648, Purkyňova 74/2, 110 00 Prága 1 – Nové Město, képviseli ____________________, _______________________________________, IČO _________, által 2023. 12. 22-én benyújtott fellebbezés alapján felülvizsgálta a Cseh Nemzeti Bank 2023/159125/650 sz. határozatát, kelt 2023. 12. 19-én, iktatószám: Sp/2022/423/573, és a fellebbezésnek a közigazgatási eljárási törvény 152. § (3) bekezdése alapján létrehozott fellebbezési bizottságban való megtárgyalását követően az alábbiak szerint határozott:

A BESTPAY s.r.o., IČO 041 11 648, Purkyňova 74/2, 110 00 Prága 1 – Nové Město fellebbezését a közigazgatási eljárási törvény 90. § (5) bekezdése a Cseh Nemzeti Bankról szóló törvény 46c. §-ával összefüggésben elutasítja, és a Cseh Nemzeti Bank 2023/159125/650 sz. határozatát, kelt 2023. 12. 19-én, helybenhagyja.

INDOKOLÁS

[1.] A Cseh Nemzeti Bank mint elsőfokú közigazgatási hatóság (a továbbiakban „elsőfokú közigazgatási hatóság") 2023. 1. 23-án a BESTPAY s.r.o., IČO 041 11 648, Purkyňova 74/2, 110 00 Prága 1 – Nové Město (a továbbiakban „az eljárás résztvevője") társasággal szemben a 2023. 1. 20-i, hivatalból indított eljárás megindításáról szóló értesítés kézbesítésével közigazgatási eljárást indított szabálysértések és a fizetési intézményi tevékenységi engedély visszavonása tárgyában, mégpedig a 2021. 11. 15-én a 2021/112788/CNB/650 sz. ellenőrzés-megindítási értesítéssel megkezdett ellenőrzés során tett ténymegállapításokon alapuló megalapozott gyanú alapján.

[2.] Az elsőfokú közigazgatási hatóság 2023. 12. 19-én kiadta a 2023/159125/650 sz. határozatot (a továbbiakban „megtámadott határozat"), amelyben megállapította, hogy az eljárás résztvevője mint fizetési intézmény:

i) 2020. 1. 25-től 2021. 11. 15-ig nem alkalmazott hatékony belső ellenőrzési rendszert a belső audittal kapcsolatban;

ii) 2020. 6. 1-től 2021. 11. 11-ig nem végezte megfelelően az ügyfél-átvilágítást az üzleti kapcsolaton kívüli ügylet lebonyolítása előtt, az üzleti kapcsolat létesítésekor és az üzleti kapcsolat fennállása alatt, amikor:

a) 2021. 1. 4-től 2021. 2. 17-ig 10 kimenő tranzakció végrehajtásakor nem végezte el megfelelően az ügyfél-átvilágítást üzleti kapcsolaton kívüli, 1 000 EUR-t meghaladó értékű pénzátutalásnál, mivel nem vizsgálta meg megfelelően az ügyletek tárgyát képező pénzeszközök vagy egyéb vagyon forrásait;

b) az üzleti kapcsolat fennállása alatti átvilágítás során nem szerzett be és nem értékelt ki elegendő információt az üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről, és nem vizsgálta meg kellőképpen azon pénzeszközök forrásait, amelyekre az ügyfelekkel fennálló üzleti kapcsolatok vonatkoztak;

c) 2020. 6. 1-től 2021. 11. 11-ig anélkül, hogy megfelelően megvizsgálta volna az üzleti kapcsolat fennállása alatt végrehajtott ügyleteket annak megállapítása céljából, hogy ezek az ügyletek összhangban vannak-e azzal, amit az ügyfélről és annak üzleti és kockázati profiljáról tudott, 35 bejövő és kimenő tranzakciót hajtott végre összesen 6 161 874,75 EUR összértékben;

ezért megsértette

ad i) súlyosan a fizetési forgalomról szóló törvény 20. § (1) bekezdés d) pont 3. alpontja, ugyanazon törvény 20. § (2) bekezdésével összefüggésben, az irányítási és ellenőrzési rendszeren belüli hatékony belső ellenőrzési rendszer alkalmazásának kötelezettségét;

ad ii) súlyosan a pénzmosás elleni törvény 9. § (1) bekezdés a) pont 6. alpont, b) és c) pont, (2) bekezdés a), d) és e) pont szerinti ügyfél-átvilágítási kötelezettségét.

A megtámadott határozat A. rendelkező részével az eljárás résztvevőjétől a fizetési forgalomról szóló törvény 244. § (1) bekezdés b) pontja alapján visszavonták a fizetési intézményi tevékenységi engedélyt, mivel magatartásával súlyosan megsértette ad i) a fizetési forgalomról szóló törvényben és ad ii) a pénzmosás elleni törvényben előírt kötelezettségeket.

A megtámadott határozat B. rendelkező részével az eljárás résztvevőjét bűnösnek találták abban, hogy magatartásával elkövette:

ad i) a fizetési forgalomról szóló törvény 226. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szabálysértést;

ad ii) a pénzmosás elleni törvény 44. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szabálysértést;

amiért az eljárás résztvevőjére a pénzmosás elleni törvény 44. § (3) bekezdés c) pontja alapján 2 000 000 CZK összegű bírságot szabtak ki.

A megtámadott határozat C. rendelkező részével az eljárás résztvevőjének előírták az eljárási költségek megtérítését.

[3.] A megtámadott határozat ellen az eljárás résztvevője 2023. 12. 22-én határidőben benyújtott, szűkszavúan indokolt fellebbezést nyújtott be, amelyben közölte, hogy kifogásait részletesen ki fogja fejteni és ki fogja egészíteni 2024. 1. 17-ig. Az elsőfokú közigazgatási hatóság a 2024/677/650 sz. átiratban közölte az eljárás résztvevőjével, hogy a további eljárással 2024. 1. 17-ig várakozik, ezt követően az eljárás résztvevője 2024. 1. 17-én kiegészítette a fellebbezést (a továbbiakban a 2023. 12. 22-i fellebbezéssel együtt „fellebbezés"). Az eljárás résztvevője a fellebbezésben indítványozza a megtámadott határozat jogellensség miatti hatályon kívül helyezését és az ügy visszautalását az elsőfokú közigazgatási hatósághoz új eljárásra.

[4.] A fellebbezési eljárásban a banktanács a megtámadott határozatot a szabálysértésekre vonatkozó részben a szabálysértésekről szóló 250/2016. sz. törvény 98. § (1) bekezdésében, annak későbbi módosításaival (a továbbiakban „a szabálysértésekről szóló törvény") meghatározott terjedelemben, a fizetési intézményi tevékenységi engedély visszavonására vonatkozó részben pedig a közigazgatási eljárási törvény 89. § (2) bekezdésében meghatározott terjedelemben vizsgálta felül.

[5.] A banktanács bevezetőül közli, hogy a megtámadott határozat 96 oldalas és a fellebbezés több mint 30 oldalas, miközben nagyrészt az eljárás résztvevője által a közigazgatási eljárás során benyújtott nyilatkozatokban már felvetett kifogások megismétléséről van szó. A banktanács megállapítja, hogy véleménye szerint a megtámadott határozatban kellő részletességgel reagáltak az eljárás résztvevőjének egyes lényeges kifogásaira, és a banktanács így a részleteket illetően a megtámadott határozatra utal, amellyel egyetért, hacsak a továbbiakban másképp nem kerül megállapításra.

I. A benyújtott iratok figyelmen kívül hagyásának kifogásolása

[6.] Az eljárás résztvevője kifogásolja, hogy az elsőfokú közigazgatási hatóság nem vette figyelembe az eljárás résztvevője által a 2023. 3. 21-i, az alapanyagokhoz fűzött Bevezető nyilatkozat (a továbbiakban „Bevezető nyilatkozat") keretében benyújtott, a pénzmosás elleni törvény szerinti azonosítási és ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljesítésére vonatkozó számos bizonyítékot, azzal az indokolással, hogy azokat az eljárás résztvevőjének már az ellenőrzés során kellett volna benyújtania, és hogy az elsőfokú közigazgatási hatóság nem köteles az ellenőrzés után benyújtott bizonyítékokat figyelembe venni.

[7.] Az elsőfokú közigazgatási hatóság kifejtette, hogy az az eljárás, amelynek keretében az eljárás résztvevőjének lehetővé tennék okiratok és új bizonyítékok benyújtását az ellenőrzési eljárás lezárása után is, „teljesen kiüresítené az ellenőrzés célját és hatékonyságát, mivel minden ellenőrzött személynek különösen a ránavazó szankciós eljárás során korlátlan lehetősége lenne az ellenőrzési megállapítások új okiratokkal történő vitatására".

[8.] Az eljárás résztvevője hivatkozik arra, hogy az elsőfokú közigazgatási hatóság a megtámadott határozat 74. pontjában kifejtette, hogy jelentős kétségei vannak afelől, hogy az eljárás résztvevője rendelkezett-e a benyújtott anyagokkal már az ügyfél-átvilágítás és a pénzeszközforrások vizsgálata idején, majd a megtámadott határozat 77. pontjában az elsőfokú közigazgatási hatóság megállapította, hogy az eljárás résztvevőjének magatartása célzatos, és a benyújtott okiratokkal a pénzmosás elleni azonosítás és átvilágítás idején nem rendelkezett.

[9.] Az eljárás résztvevője megállapítja, hogy ez az eljárás alapvető eljárási hibát képez, amely következésképpen azt eredményezte, hogy a megállapított tényállás hiányos és helytelen, és a megtámadott határozat jogellenes. Az elsőfokú közigazgatási hatóság ezen eljárásával megsértette az eljárás résztvevőjének eljárási jogait is (különösen az eljárás során bizonyítékok indítványozásához való jogát), és a közigazgatási eljárási törvény 3. §-ában rögzített anyagi igazság elvével és a vizsgálati elvvel ellentétesen járt el. Az 50. § (3) bekezdése értelmében a közigazgatási hatóság köteles az olyan eljárásban, amelyben hivatalból kötelezettséget kell kiszabni, minden releváns körülményt feltárni, azaz mind a kötelezettség kiszabásával érintett személy javára, mind pedig terhére szolgáló körülményeket. Következtetéseinek alátámasztására az eljárás résztvevője a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság egyes határozataira hivatkozik.

[10.] Az eljárás résztvevője vitatja a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság 2018. 8. 30-i, 6 Afs 76/2018-26 sz. határozatának relevanciáját, mivel ez az ítélet az adóeljárásra vonatkozik, amelyet teljesen eltérő eljárási elvek irányítanak, különös tekintettel arra, hogy nem érvényesül benne a vizsgálati elv. Az eljárás résztvevője kifejti, hogy ebben az esetben a bírságolt alany többször megváltoztatta nyilatkozatát az utólag benyújtott okiratokra vonatkozóan, miközben e nyilatkozatokban a közigazgatási hatóság és a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság belső ellentmondásokat állapított meg, amelyek a nyilatkozatot hiteltelenné tették. Az eljárás résztvevője szerint azonban az elsőfokú közigazgatási hatóság a megtámadott határozatban a később benyújtott bizonyítékok hiteltelenségére vonatkozó következtetéseit kizárólag arra a tényre alapozta, hogy az eljárás résztvevője azokat csak a jelen eljárás keretében nyújtotta be, anélkül hogy az elsőfokú közigazgatási hatóság ebben a vonatkozásban bármilyen módon megkísérelte volna a valós tényállást feltárni, és annak igazolása vagy cáfolata érdekében, hogy az eljárás résztvevője a benyújtott okiratokkal valóban rendelkezett-e, bármit tett volna.

[11.] Az eljárás résztvevő által benyújtott számos dokumentumból, sőt magukból az (elektronikus) dokumentumokból is kitűnik, hogy azokkal a pénzmosás elleni törvény szerinti ügyfél-átvilágítás időpontjában valóban rendelkezett. Ezzel kapcsolatban az eljárás résztvevője különösen az ügyfelekkel folytatott, az ellenőrzés megkezdését megelőző dátumú e-mail levelezésre hívja fel a figyelmet, amelynek keretében a megtámadott határozat rendelkező részében feltüntetett kifizetésekhez kapcsolódó ügyletekre vonatkozó kiegészítő információkat kértek. A ČNB ezekhez a bizonyítékokhoz egyáltalán nem nyilatkozott.

[12.] Az eljárás résztvevője bemutatja a Google Drive felületéről készített képernyőfelvételeket, amelyek egyes fájlok (dokumentumok) módosítási dátumát rögzítik, amely megfelel annak a dátumnak, amikor a fájlt a helyi lemezre töltötték fel, ahonnan azt ezt követően a felhőalapú tárolóra töltötték fel. Ez a módosítási dátum megelőzi az ellenőrzés időpontját, ami bizonyítja, hogy az eljárás résztvevője az okiratokat nem célzatosan hozta létre, hanem azokkal valóban rendelkezett már a pénzmosás elleni átvilágítás időpontjában.

[13.] Az eljárás résztvevője által benyújtott ezen bizonyítékok fontos információkat szolgáltattak a pénzmosás elleni törvény 9. § (1) bekezdése szerinti ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljesítésének terjedelmére vonatkozóan, amelynek elmulasztását az eljárás résztvevőjének felróják.

[14.] Az eljárás résztvevője összegzésként megállapítja, hogy azzal, hogy az elsőfokú közigazgatási hatóság az újonnan javasolt bizonyítékok figyelmen kívül hagyásáról szóló határozatát kizárólag arra a mérlegelésre alapozta, hogy azokat az eljárás résztvevőjének már az ellenőrzés keretében kellett volna benyújtania, és ha ezt nem tette meg, akkor azok minden további nélkül hiteltelennek tekinthetők, illetve nem szükséges ezeket a bizonyítékokat figyelembe venni, az elsőfokú közigazgatási hatóság megsértette az eljárás résztvevőjének eljárási jogait, és a közigazgatási eljárási törvény 3. §-ában rögzített anyagi igazság elvével, valamint az 50. § (3) bekezdésébe beépített vizsgálati elvvel ellentétesen járt el, ami azt eredményezte, hogy az elsőfokú közigazgatási hatóság által feltárt tényállás hiányosan és helytelenül került megállapításra, és a megtámadott határozat ennélfogva jogellenes.

[15.] A banktanács ezeket a kifogásokat megalapozatlannak találja.

[16.] A banktanács egyetért az elsőfokú közigazgatási hatóság azon véleményével, hogy az újonnan benyújtott okiratokat a közigazgatási hatóság nem köteles figyelembe venni, miközben a figyelembevételről vagy figyelmen kívül hagyásról szóló döntést a közigazgatási hatóság nem önkényesen, hanem a közigazgatási eljárás konkrét körülményeinek és az abban tett ténymegállapítások mérlegelése alapján hozza meg.

[17.] A banktanácsnak részben korrigálnia kell az elsőfokú közigazgatási hatóságnak a megtámadott határozat 76. pontjában tett pontatlan kijelentését, miszerint „az ellenőrzés lezárása után is egyre újabb okiratok és anyagok benyújtásának lehetőségének jóváhagyása teljesen kiüresítené az ellenőrzés célját és hatékonyságát", mivel az ellenőrzés lezárása utáni új okiratok és anyagok benyújtása kétségkívül jóváhagyott, azonban az elsőfokú közigazgatási hatóságnak ilyen esetben az eljárás résztvevőjének azon állításához, hogy az anyagokkal már az ellenőrzés idején rendelkezett, lényegéből fakadóan nagyon kritikusan kell viszonyulnia, mivel éppen azáltal, hogy az eljárás résztvevő az anyagokat felszólításra benyújtja, vitathatatlanul bizonyítja, hogy rendelkezik velük. Ha az eljárás résztvevőjét az ellenőrzés keretében a teljes ügyfélmappák benyújtására szólították fel, nyilatkozata szerint ezt megtette, és az ezen mappákban meglévő dokumentumok hiányára nem reagált a 2022. 7. 20-i, 2022/052071/CNB/650 sz. ellenőrzési jegyzőkönyvhöz fűzött részletes észrevételeiben sem, hogy aztán a 2023. 1. 23-án megindított közigazgatási eljárásban elkezdje állítani, hogy az ellenőrzés idején még számos egyéb dokumentummal is rendelkezett, de csak véletlenül nem helyezte el a megfelelő ügyfélmappában, illetve nem küldte meg az elsőfokú közigazgatási hatóságnak, úgy ezt az állítást nem lehet minden további nélkül bizonyítottnak tekinteni, ahogyan azt az eljárás résztvevője véli. A banktanács azonban azon a véleményen van, hogy a megtámadott határozat 76. pontjában tett kijelentés ellenére az elsőfokú közigazgatási hatóság ilyen módon járt el, amikor az utólagosan megküldött okiratokat és anyagokat nem vetette el általánosan az ellenőrzés keretében történő meg nem küldés miatt, hanem azért, mert az eljárás résztvevőjének azon állítását, hogy azokkal már a pénzmosás elleni átvilágítás idején rendelkezett, hiteltelennek tartotta, és az okiratok benyújtását célzatosnak értékelte (lásd a megtámadott határozat 77. pontját).

[18.] A dokumentumok késedelmes megküldése elkerülhetetlenül kihat arra is, hogy a konkrét eljárásban mit lehet a közigazgatási eljárási törvény 3. §-a értelmében a tényállással kapcsolatos megalapozott kétségnek tekinteni, amikor azt, hogy az eljárás résztvevője a szóban forgó dokumentumokkal a pénzmosás elleni átvilágítás idején rendelkezett, kizárólag az eljárás résztvevőjének állítása támasztja alá. Az ellenőrzés keretében a teljes ügyfélmappákat kérik be, hogy az eljárás résztvevője igazolni tudja pénzmosás elleni eljárásait anélkül, hogy az elsőfokú közigazgatási hatóságnak kifejezetten fel kellene hívnia a figyelmét azokra az egyes dokumentumokra, amelyeket ezeknek a mappáknak tartalmazniuk kellene. Az eljárás résztvevője nyilatkozata szerint megküldte a teljes ügyfélmappákat, hogy aztán elkezdje állítani, hogy azok nem voltak teljesek. Az eljárás résztvevőjének ezen állítása azonban az elsőfokú közigazgatási hatóság véleménye szerint az ellenőrzési megállapításokkal és az eljárás résztvevőjének tevékenységével összefüggésben nem állt meg, és célzatosnak és hiteltelennek minősült. A banktanács így nem állapítja meg, hogy megalapozott kétség állna fenn afelől, hogy az eljárás résztvevője a szóban forgó dokumentumokkal már az ellenőrzés idején nem rendelkezett, amikor ez a kétség kizárólag az eljárás résztvevőjének az ellenőrzési megállapításokkal ellentétes állításán alapulna. Még ha az eljárás résztvevője a szóban forgó dokumentumokkal rendelkezett is, és valóban csak véletlenségből nem küldte meg azokat az ellenőrzéskor kérésre, és ezt a mulasztást az eljárás résztvevője nem észlelte az ellenőrzési jegyzőkönyvvel való megismerkedéskor sem, úgy a banktanácsnak az elsőfokú közigazgatási hatósággal egyetértésben kétségei vannak az eljárás résztvevőjének ellenőrzési mechanizmusainak működéséről, ha az nem képes biztosítani valamennyi dokumentum átadását a felügyeleti hatóságnak, mégpedig különösen abban az esetben, amikor az ellenőrzés keretében konkrét és teljes anyagok benyújtására szólították fel (lásd pl. a megtámadott határozat 72. pontját).

[19.] A banktanács a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság 2018. 8. 30-i, 6 Afs 76/2018-26 sz. határozatát a tárgyalt ügyre vonatkozóan relevánsnak tartja. Igaz, hogy ez a határozat adóeljárásra vonatkozik, amelyet más elvek irányítanak, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem nagyon hasonló eljárásról van szó. E határozat következtetései kétségkívül alkalmazhatók a közigazgatási eljárásra azokon a területeken, ahol ezt az eljárások közötti különbségek természetüknél fogva nem zárják ki. Az eljárás résztvevője az ellenőrzési rendről szóló 255/2012. sz. törvény 10. § (2) bekezdése (a továbbiakban „ellenőrzési rend"), annak későbbi módosításaival értelmében is köteles volt megteremteni a feltételeket az ellenőrzés végrehajtásához és lehetővé tenni az ellenőr számára az ellenőrzési rend által megállapított jogosítványainak gyakorlását, miközben az ellenőrzési rend 8. § c) pontja alapján az ellenőr jogosult az ellenőrzés tárgyához vagy az ellenőrzött személy tevékenységéhez kapcsolódó adatok, dokumentumok és tárgyak rendelkezésre bocsátását kérni.

[20.] A banktanács a benyújtott képernyőfelvételekhez megjegyzi, hogy ezek a felvételek csekély bizonyító erővel bírnak arra vonatkozóan, hogy az eljárás résztvevője mikor kapta meg az állított dokumentumokat. A dátum

módosítási dátumát például az Attribute Changer¹ nevű szabadon elérhető szoftver alkalmazásával módosítani lehet. A fájl puszta átnevezése nem eredményezi tartalmának szerkesztését, így a módosítási dátum sem változik, és tekintettel arra, hogy az eljárás résztvevője csupán képernyőfelvételeket küldött, az sem egyértelmű, mi az egyes fájlok tartalma, amelyeket az eljárás résztvevője a megküldött felvételek szerint bizonyíthatóan a felhőalapú tárolóján tárolt, és hogy valóban az állított dokumentumokról van-e szó.

[21.] A banktanács arra is felhívja a figyelmet, hogy a megjelenített fájlok egyikét sem küldte meg az eljárás résztvevője a Bevezető nyilatkozat keretében, amikor csupán azok összevont változatát küldték meg, vagy egyáltalán nem kerültek megküldésre (lásd e határozat következő pontját). A különböző fájlokban tárolt egyes dokumentumokat egyetlen fájlba vezetett egyetlen dokumentummá vonták össze, amelyet aztán csatoltak az eljárás résztvevőjének Bevezető nyilatkozatához. Ez a folyamat megváltoztatja a fájlok méretét és a módosítási dátumot is, így ezen értékek azon fájlok esetében, amelyeket az elsőfokú közigazgatási hatóság a Bevezető nyilatkozat keretében kapott, még illusztrációként sem hasonlíthatók össze azokkal az értékekkel, amelyek az eljárás résztvevője által a fellebbezéshez csatolt képernyőfelvételeken megjelennek.

[22.] A teljesség kedvéért a banktanács megjegyzi, hogy a fájlnevek alapján valószínűleg az 5. mellékletről — Adóbevallások___________2006-2015, a 7. mellékletről — Adóbevallások_____________________________________2008-2013 és a 74. sz. mellékletről — Szerződés_Számlák____________________ van szó. Ami azt a képernyőfelvételt illeti, amelynek a „__________ - Examples of statements" (azaz „__________ kivonatpéldányok") szöveget kellene mutatnia, az eljárás résztvevője az ettől a társaságtól származó kivonatokat a Bevezető nyilatkozat keretében nem küldte meg, mivel a 82. sz. melléklet csupán a __________ bróker által kiállított igazolást tartalmazta arról, hogy az eljárás résztvevőjének ügyfele, a ___________________ társaság (a továbbiakban „_________") nála számlával rendelkezik.

[23.] Ha az eljárás résztvevője kifogásolja, hogy a 6 Afs 76/2018-26 sz. ítélet esetében a bírságolt alany nyilatkozataiban ellentmondásokat állapítottak meg, úgy a banktanács megállapítja, hogy ellentmondás az eljárás résztvevőjének a Bevezető nyilatkozat keretében benyújtott okiratokkal való rendelkezés időpontjára vonatkozó nyilatkozataiban is fellelhető. A Bevezető nyilatkozat 36. pontjában az eljárás résztvevője előadta, hogy információi szerint a ______________________ _____________ alapítványba (a továbbiakban „_____________") történő befizetések főként a 2010–2013 közötti időszakban történtek, 2015 után pedig befizetések már nem történtek, ezért a tényleges tulajdonosok adóbevallásait csupán 2015-ig kérte be. Így az eljárás résztvevője a Bevezető nyilatkozat 5. mellékleteként csatolta ___________ úr, a _______________ tényleges tulajdonosának adóbevallásait a 2006–2015 közötti időszak egyes éveire. A fellebbezés mellékleteként az eljárás résztvevője ezt követően olyan képernyőfelvételeket küldött meg, amelyekből az általa javasolt, a dokumentumok kézhezvétele dátumának meghatározására szolgáló módszer alkalmazásával az derül ki, hogy ___________ úr 2008–2015 közötti egyes naptári évekre vonatkozó adóbevallásaihoz csak 2023. 2. 15-én és 16-án jutott hozzá, tehát csak a közigazgatási eljárás megindítása után, ami közvetlen ellentmondásban áll azzal, hogy a Bevezető nyilatkozat 33. pontjában az eljárás résztvevője kijelenti, miszerint ezekkel a dokumentumokkal a ______________ ügyfél 2019. évi pénzmosás elleni átvilágítása idején már rendelkezett és figyelembe vette azokat. A banktanács hozzáteszi, hogy olyan dokumentumokról van szó, amelyeknél nincs ok arra, hogy az eljárás résztvevője bármilyen módon módosítsa azokat, mivel nem az eljárás résztvevője által a pénzmosás elleni eljárásai keretében készített és frissített dokumentumokról van szó, hanem éppen ellenkezőleg, olyan dokumentumokról, amelyek pontosan abban a formában való megőrzéséhez, ahogyan azokat megkapta, az eljárás résztvevőjének érdeke fűződik. További ellentmondás abban lelhető fel, hogy az eljárás résztvevője igyekszik igazolni, hogy a __________ társaságtól származó egyes számlákat már 2020-ban birtokolta, másokat 2021. 2. 2-án és 2021. 6. 7-én szerzett meg, miközben a Bevezető nyilatkozat 124. pontja szerint ezeket csak a 2021. 11. 15-én megkezdett, az elsőfokú közigazgatási hatóság ellenőrzésének megállapításaira reagáló utólagos pénzmosás elleni átvilágítás keretében kellett volna megszereznie.

[24.] A banktanács a fentiek figyelembevételével megállapítja, hogy az eljárás résztvevője által megküldött képernyőfelvételek nem bizonyítják, hogy az eljárás résztvevője ezekkel a dokumentumokkal már a pénzmosás elleni átvilágítás során rendelkezett. A banktanács így egyetért az elsőfokú közigazgatási hatóság azon értékelésével, miszerint az eljárás résztvevőjének azon állítása, hogy ezekkel a dokumentumokkal már a pénzmosás elleni átvilágítás idején rendelkezett, és hogy azok az ellenőrzés keretében pusztán adminisztrációs hiba miatt nem kerültek az elsőfokú közigazgatási hatóságnak átadásra, nem hiteles.

II. A ___________________ tanúkénti kihallgatásának mellőzése elleni kifogás

[25.] Az eljárás résztvevője előadja, hogy amint az a megtámadott határozat 67. és 74. pontjából kitűnik, az elsőfokú közigazgatási hatóság nem folytatta le az eljárás résztvevője által indítványozott bizonyítékfelvételt __________________, szül. __________, lakóhely: _____________________________ (a továbbiakban „________ úr") tanúkénti kihallgatása formájában, aki az eljárás résztvevőjénél „relationship manager" pozícióban dolgozott, és felelős volt az ügyfelek felvételéért, beleértve a pénzmosás elleni átvilágítást is. Az eljárás résztvevője ezzel a bizonyítékkal kívánta igazolni, hogy az egyes társaságok pénzmosás elleni átvilágítása során milyen információkkal és okiratokkal rendelkezett, és milyen megfontolások vezérelték az egyes ügyfelek pénzmosás elleni átvilágítása során.

[26.] Az elsőfokú közigazgatási hatóság azonban megtagadta a bizonyítékfelvételt azzal az indokolással, hogy _______ úr az eljárás résztvevőjéhez kötődik, ezért nem független és pártatlan tanú, és az elsőfokú közigazgatási hatóság már elegendő jelzéssel rendelkezett arra vonatkozóan, hogy az eljárás résztvevője az okiratokkal nem rendelkezett. Az elsőfokú közigazgatási hatóság arra a véleményre jutott továbbá, hogy _________ úr kihallgatása szükségtelen lenne, mivel valamely körülmény puszta ismerete nem elegendő a pénzmosás elleni törvény szerinti kötelezettségek teljesítéséhez, hanem az erre vonatkozó információkat rekonstruálható módon kell rögzíteni.

[27.] Az eljárás résztvevője azon a véleményen van, hogy nem fogadható el az az eljárás, amikor a közigazgatási hatóság megtagadja egy tanú kihallgatását pusztán azon okból, hogy az munkaviszonyban áll az eljárás résztvevőjével, és ezért nem független tanú. Az elsőfokú közigazgatási hatóság köteles bármely releváns körülményt feltárni, amely az eljárás résztvevőjének javára vagy terhére szolgál. Az eljárás résztvevője egyetért azzal, hogy egy tanú vallomása általánosságban hiteltelennek tekinthető, de ilyen értékelésre csak a kihallgatás lefolytatása után, a tett vallomásnak az ügy többi bizonyítékával és körülményeivel való összefüggésben történő értékelése révén kerülhet sor. Ez a vélemény a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság határozataiból is következik, lásd pl. a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság 6 As 196/2018-30 sz., 2018. 8. 15-i határozatát.

[28.] Az eljárás résztvevője egyetért azzal is, hogy a pénzmosás elleni törvény a pénzmosás elleni törvény szerinti kötelezettségek teljesítése szempontjából jelentős tényekről való „puszta tudást" nem tartja elegendőnek, amikor előírja, hogy a kötelezett személyek kötelesek a pénzmosás elleni törvényből eredő kötelezettségek teljesítését igazoló nyilvántartásokat megőrizni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a nyilvántartások meg nem őrzése esetén „kiüresedne a pénzmosás elleni átvilágítás funkciója", amint arról a ČNB a megtámadott határozatban beszél. Éppen ellenkezőleg, az eljárás résztvevő véleménye szerint a pénzmosás elleni átvilágítás a nyilvántartások esetleges meg nem őrzése esetén is betölti célját, csupán az átvilágítás elvégzésének és terjedelmének igazolása lehet nehezebb.

[29.] A nyilvántartások meg nem őrzése esetén a pénzmosás elleni törvény 16. §-a szerinti kötelezettség elmulasztásáról van szó, tehát más szabálysértés elkövetéséről, mint amelynek okán a közigazgatási eljárás megindult, egyúttal kevésbé súlyos jellegű mulasztásról, mivel a pénzmosás elleni törvény alapvető céljának megvalósulása szempontjából nyilvánvalóan sokkal fontosabb, hogy a kötelezett személyek a pénzmosás elleni átvilágítást ténylegesen elvégezzék, mint az, hogy erről nyilvántartásokat vezessenek, mivel a nyilvántartások puszta elkészítése önmagában nem teljesíti a pénzmosás elleni törvény célját. Ha tehát az elsőfokú közigazgatási hatóság úgy vélte volna, hogy az eljárás résztvevője az állított információkkal rendelkezett, de nem készített vagy nem őrzött meg azokról elegendő nyilvántartást, úgy az elsőfokú közigazgatási hatóságnak az anyagi igazság elvével összhangban meg kellett volna erősítenie e gyanúját, és az eljárás résztvevőjének felrótt magatartást jogilag átminősítenie kellett volna, amit nem tett meg.

[30.] Az eljárás résztvevő véleménye szerint az elsőfokú közigazgatási hatóság _________ úr kihallgatásának mellőzésével megsértette az eljárás résztvevőjének eljárási jogait, és a közigazgatási eljárási törvény 3. §-ában rögzített anyagi igazság elvével, valamint az 50. § (3) bekezdésébe beépített vizsgálati elvvel ellentétesen járt el, ami azt eredményezte, hogy az elsőfokú közigazgatási hatóság által feltárt tényállás hiányos és helytelen.

[31.] A banktanács ezt a kifogást megalapozatlannak találja.

[32.] _________ úr kihallgatását az elsőfokú közigazgatási hatóság nem csupán azon okból tagadta meg, hogy munkaviszonyban áll az eljárás résztvevőjével, hanem elsősorban azért, mert az elsőfokú közigazgatási hatóság szükségtelennek ítélte (lásd a megtámadott határozat 68. pontját), mivel a tényállást kellően feltártnak tekintette. _________ úr kihallgatásának célszerűségéhez a banktanács megjegyzi, hogy azt, milyen információkkal és okiratokkal rendelkezett az eljárás résztvevője az egyes társaságok pénzmosás elleni átvilágítása során és milyen megfontolások vezérelték az egyes ügyfelek pénzmosás elleni átvilágítása során, elsősorban az bizonyítja, hogy az eljárás résztvevője a pénzmosás elleni átvilágítást rekonstruálható módon végzi, tehát olyan módon, amelynél az elsőfokú közigazgatási hatóság az egyes lépéseket ellenőrizni tudja. Az, hogy _________ úrnak milyen információkkal kellett volna rendelkeznie anélkül, hogy azokat bármilyen módon ellenőrizte vagy az ügyfélmappába felvezette volna, a pénzmosás elleni törvény 9. § (1) bekezdése szerinti pénzmosás elleni átvilágítás elvégzésének értékelése szempontjából szükségtelen lenne. Hasonlóképpen nehezen elképzelhető, hogy _________ úr vallomása bármilyen módon megcáfolhatta volna az átfogó és részletes ellenőrzési megállapításokat arról, milyen dokumentumokkal rendelkezett az eljárás résztvevője, és mi volt esetleg azok tartalma.

[33.] Ami azt a kifogást illeti, hogy a pénzmosás elleni törvény 16. §-a szerinti kötelezettség megsértése esetén más és enyhébb szabálysértés elkövetéséről van szó, mint amelynek okán a közigazgatási eljárás megindult, a banktanács megállapítja, hogy a megtámadott határozatból nyilvánvaló, miszerint az elsőfokú közigazgatási hatóság nem az iratok meg nem őrzését, tehát nem a pénzmosás elleni törvény 16. §-a szerinti kötelezettség elmulasztását rótta az eljárás résztvevőjének terhére, hanem azt kifogásolta, hogy az általa végzett pénzmosás elleni átvilágítások olyan szintű formalitást mutattak, hogy a pénzmosás elleni átvilágítás elvégzéséről gyakorlatilag már nem lehetett beszélni (lásd a megtámadott határozat 284. és az azt követő pontjait). A banktanács azon a véleményen van, hogy az általános információkra (az eljárás résztvevőjének, alkalmazottainak és ügyvezetőinek az ügyfeleiről általánosságban ismert tények) való hagyatkozás anélkül, hogy az eljárás résztvevője ezeket az információkat ellenőrizte vagy az átvilágítás végzése során a vonatkozó mappába behelyezte volna, éppen az ilyen átvilágítások formális jellegére vonatkozó következtetést inkább alátámasztja, semmint cáfolja, miközben az ilyen formálisan felfogott ügyfél-átvilágítás természeténél fogva nem tudja betölteni törvényi célját, és a vállalati ügyfélkör pénzmosás elleni ügyfél-átvilágításának kiterjedt és súlyos rendszerszintű kudarcáról tanúskodik (lásd a megtámadott határozat 298. pontját).

III. Az újonnan benyújtott bizonyítékok relevanciájára vonatkozó kifogás

[34.] Az újonnan benyújtott okiratokat illetően az elsőfokú közigazgatási hatóság kifejti, hogy még ha figyelembe is venné az újonnan benyújtott bizonyítékokat, azok az átvilágítás terjedelmére vonatkozó megállapítások szempontjából nem relevánsak, illetve azokat különböző okokból nem szükséges figyelembe venni.

[35.] Az eljárás résztvevője az elsőfokú közigazgatási hatóság azon következtetésével, miszerint az újonnan benyújtott okiratok a szabálysértési eljárás, illetve az elvégzett pénzmosás elleni átvilágítás terjedelmének és a pénzmosás elleni törvény 9. § (2) bekezdése szerinti kötelezettségek teljesítésének értékelése szempontjából nem relevánsak, kategorikusan nem ért egyet. Az eljárás résztvevő véleménye szerint a benyújtott bizonyítékok egyértelműen igazolják a pénzmosás elleni átvilágítás elvégzésének tényleges terjedelmét, és bizonyítják a pénzmosás elleni törvény 9. § (2) bekezdése szerinti átvilágítási kötelezettség teljesítését.

[36.] Egyidejűleg az eljárás résztvevője arra is rámutat, hogy még ha a benyújtott okiratokból esetleg az derülne is ki, hogy valamely ügyfél vonatkozásában az eljárás résztvevője a pénzmosás elleni átvilágítást hiányosan végezte el, ez nem jelenti azt, hogy ezek a bizonyítékok irrelevánsak lennének. Még ilyen esetben is igazolják ugyanis az elvégzett pénzmosás elleni átvilágítás terjedelmét, azaz a kötelezettség megsértésének esetleges mértékét, és ezáltal a kötelezettségszegés, illetve az elkövetett szabálysértés súlyosságát is. Az eljárás résztvevő véleménye szerint az elsőfokú közigazgatási hatóság eljárásával teljesen elmossa a különbséget aközött, hogy a kötelezett személy teljesen lemond a pénzmosás elleni átvilágítási kötelezettségének teljesítéséről, vagy az átvilágítást elvégzi, ám az részleges szempontokból hiányos. Az első esetben a súlyosság és a társadalmi kár mértéke lényegesen nagyobb, mint a második esetben, ami hatással lehet annak értékelésére is, hogy a fizetési forgalomról szóló törvény 244. § (1) bekezdés b) pontja értelmében „súlyos megsértésről" van-e szó.

[37.] Az elsőfokú közigazgatási hatóság azon következtetése, miszerint az újonnan benyújtott bizonyítékok nem igazolják a pénzmosás elleni törvény 9. § (2) bekezdése szerinti pénzmosás elleni átvilágítási kötelezettség kellő mértékű teljesítését, ezért irrelevánsak, illetve emiatt nem szükséges figyelembe venni azokat, nyilvánvalóan helytelen, következésképpen jogellenes. Az eljárás résztvevője éppen ellenkezőleg azon a véleményen van, hogy az elsőfokú közigazgatási hatóság köteles lesz a benyújtott bizonyítékokat figyelembe venni még akkor is, ha úgy véli, hogy e bizonyítékok ellenére is helytálló a pénzmosás elleni átvilágítási kötelezettség elmulasztásáról szóló megállapítás.

[38.] Az eljárás résztvevője előadja, hogy az éves beszámolókat és adóbevallásokat azért kérte be, hogy elvégezze a _____________ ügyfél pénzeszközei eredetének és forrásának vizsgálatát. Ebben az esetben a _____________ ügyfél tényleges tulajdonosaitól kapott információkból, valamint az eljárás résztvevőjének ügyvezetői és a _____________ tényleges tulajdonosai közötti üzleti kapcsolatokon alapuló ismert információkból indult ki. Egyidejűleg pedig annak lehetőségét, hogy a pénzeszközök a tényleges tulajdonosoktól származnak, azzal ellenőrizte, hogy a tényleges tulajdonosok jövedelmeit az elvégzett kifizetések mértékéig igazoló okiratokat kért. Az eljárás résztvevő véleménye szerint a pénzeszközök forrásának és eredetének adóbevallással vagy éves beszámolóval történő megerősítése a kötelezett személyek teljesen szokásos eljárása. Az éves beszámolók és adóbevallások tehát igazolják, hogy az eljárás résztvevője jelentős aktivitást fejtett ki a _____________ pénzeszközei eredetének ellenőrzése érdekében. Nem csupán formális átvilágításról volt szó, ahol kizárólag a ____________ állításaira hagyatkozott volna, hanem az éves beszámolókkal és adóbevallásokkal történő igazolást is megkövetelte. Ezért még ha az elsőfokú közigazgatási hatóság arra a következtetésre jutna is, hogy ezek a dokumentumok nem képeznek elegendő információt és anyagot a ____________ pénzeszközeinek forrásának és eredetének vizsgálatához, nem állapítható meg, hogy az eljárás résztvevője lemondott az átvilágításról, éppen ellenkezőleg, az eljárás résztvevője ezen információk feltárása és ellenőrzése érdekében számos lépést tett. Az éves beszámolók és adóbevallások formájában meglévő bizonyítékok tehát a jelen eljárás szempontjából jelentős tényeket igazolnak, és szükséges azokat figyelembe venni.

[39.] A __________________________________________ alapítvány (a továbbiakban „_________") és a ________ közötti szerződésmódosításokhoz az eljárás résztvevője felhívja a figyelmet arra, hogy a kifizetések a vagyonkezelési szerződéshez kötődtek, amelyben a kezelt vagyon konkrét összege volt feltüntetve. Ezért abban az esetben, amikor a _________ és a ________ közötti kifizetések összege meghaladta ezt az összeget, az eljárás résztvevője új információkat kért a kifizetések céljáról. Ennek nyomán a _______ átadta az eljárás résztvevőjének a vonatkozó szerződés módosításait, amelyeket az elsőfokú közigazgatási hatóság elé terjesztett.

[40.] A megtámadott határozat 228. pontjában foglalt azon következtetéssel kapcsolatban, miszerint a benyújtott adóbevallás nem igazolja _____ úr pénzeszközeinek forrásait, azaz hogy milyen tevékenységből származott a jövedelem, az eljárás résztvevője előadja, hogy ez kitűnik a bevezető nyilatkozathoz csatolt „Dopis_______" nevű fájlból, amelyben _____ úr közli, hogy jövedelme a „______________________" társaságnál betöltött eddigi munkaköréből származik, évi mintegy 70 000 EUR jövedelemmel. A megtámadott határozat 228. pontjában foglalt következtetés tehát helytelen.

[41.] Az a tény, hogy az elsőfokú közigazgatási hatóság megállapította, miszerint az új bizonyítékok az eljárás szempontjából nem relevánsak, azt mutatja, hogy a bizonyítékokat ebben az ügyben célzatosan és egyoldalúan értékeli, vagyis a szabálysértés elkövetését megerősítő bizonyítékokra összpontosít, másfelől viszont figyelmen kívül hagyja azokat a bizonyítékokat és tényeket, amelyek az eljárás résztvevőjének javára szólnak, miszerint kötelezettségeit megsértette, illetve ha meg is sértette azokat, úgy csupán a kötelezettségek részleges megsértéséről volt szó, amit nem lehetett súlyosnak tekinteni. Az elsőfokú közigazgatási hatóság így itt is ismételten megsérti az anyagi igazság elvét és a vizsgálati elvet.

[42.] A banktanács ezeket a kifogásokat megalapozatlannak találja.

[43.] A banktanács megjegyzi, hogy a megtámadott határozatból egyértelműen kitűnik az elsőfokú közigazgatási hatóság azon véleménye, miszerint nem volt ok az utólag indítványozott bizonyítékok figyelembevételére, mivel az eljárás résztvevőjének azon állítását, hogy a dokumentumokkal már a pénzmosás elleni átvilágítás idején rendelkezett, hiteltelennek értékelte, és ezért ezt követően e következtetés alapján nem vette figyelembe azokat. Az elsőfokú közigazgatási hatóság továbbá értékelte az utólag benyújtott anyagokat, és arra a következtetésre jutott, hogy ezek az anyagok különböző okokból nem voltak elegendőek annak igazolására, hogy a kifogásolt esetekben az eljárás résztvevője törvényi kötelezettségeinek eleget tett, még ha figyelembe is vették volna azokat. A banktanács az e részben felvetett kifogásokat ezért abban a vonatkozásban rendezi, hogy az utólag benyújtott bizonyítékok miért nem voltak elegendőek, és nem abban a vonatkozásban, hogy szükséges-e azokat figyelembe venni. A dolog természetéből fakadóan azonban ezen anyagok banktanács általi eltérő megítélése sem vezethetne a megtámadott határozat jogellenességéhez, mivel az elsőfokú közigazgatási hatóság a megtámadott határozatban arra a következtetésre jutott, hogy az eljárás résztvevője ezekkel az anyagokkal nem rendelkezett, és magukhoz az anyagokhoz a megtámadott határozat indokolásában ezért csupán a határozaton túlmenően nyilatkozott. A részleteket illetően a banktanács a megtámadott határozatra utal, amely részletesen leírja azon indokokat, amelyek az elsőfokú közigazgatási hatóságot arra a következtetésre vezették, hogy a benyújtott dokumentumok nem voltak elegendőek annak igazolására, hogy az eljárás résztvevője elvégezte a pénzmosás elleni törvény 9. § (1) bekezdése szerinti átvilágítást.

[44.] Azon kifogáshoz, miszerint az elsőfokú közigazgatási hatóság elmossa a különbséget a pénzmosás elleni átvilágítás el nem végzése és hiányos elvégzése között, a banktanács megjegyzi, hogy ez nem így van. A banktanács egyetért azzal, hogy különböző súlyosságú jogsértésekről van szó, az elsőfokú közigazgatási hatóság azonban megállapította, hogy az eljárás résztvevője a pénzmosás elleni átvilágítást nem végezte el, illetve azok formalitása olyan fokot ért el, hogy a pénzmosás elleni törvény 9. §-a szerinti pénzmosás elleni átvilágítás elvégzéséről egyáltalán nem lehetett beszélni. Az elsőfokú közigazgatási hatóság így értékelte a kötelezettség megsértésének mértékét és ezáltal az elkövetett szabálysértés súlyosságát is, miközben arra a következtetésre jutott, hogy a kötelezettség megsértésének mértéke olyan szintet ért el, hogy az elvégzett pénzmosás elleni átvilágítások bizonyító értéke olyan volt, mintha a pénzmosás elleni átvilágítás egyáltalán nem került volna elvégzésre.

[45.] A ______________ tényleges tulajdonosainak adóbevallásaira vonatkozó kifogáshoz a banktanács a megtámadott határozat 78. és 79. pontjára utal, amelyekkel egyetért. Nincs közvetlen időbeli összefüggés az e dokumentumokkal igazolandó jövedelmek és az ezzel az ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat megkezdése között. A benyújtott dokumentumok egyidejűleg azt sem bizonyítják, hogy ezek az igazolt jövedelmek ténylegesen a _____________ javára kerültek felhasználásra, amikor az adott időszakban a _____________ tényleges tulajdonosai hasonló társaságok számtalan példányát finanszírozhatták, miközben ennek az eljárás résztvevője is tudatában volt a ______________ tényleges tulajdonosai vállalkozási tevékenységeinek terjedelmét illetően. A banktanács megjegyzi, hogy éppen az illegálisan szerzett pénzeszközöknek legálisan szerzettként való feltüntetése a bűncselekményekből származó jövedelmek legalizálásának lényege, és ha az eljárás résztvevője csupán azzal elégszik meg, hogy az adott társaság hosszú távon a tényleges tulajdonosok állított jövedelmeiből finanszírozható lenne, úgy csupán általános, elégtelen bizonyító értékű információról van szó.

[46.] A _________ és a ________ közötti szerződésmódosításokhoz a banktanács megjegyzi, hogy az elsőfokú közigazgatási hatóság az eljárás résztvevőjének azt rótta fel, hogy aligha vizsgálhatta meg kellő mértékben az adott ügyleteket annak megállapítása céljából, hogy azok összhangban vannak-e azzal, amit az ügyfélről és annak üzleti profiljáról tudott, amikor magáról az ügyfélről nem szerzett be és nem értékelt ki elegendő információt (lásd a megtámadott határozat 173. és 181. pontját). Az eljárás résztvevő azon állítása, miszerint folyamatosan nyomon követte az egyes kifizetéseket annak megállapítása céljából, hogy azok összhangban vannak-e azzal, amit az ügyfélről és annak kockázati profiljáról tud, ezen nem változtathat, mivel a kifogás elsősorban arra irányult, hogy az eljárás résztvevő az ügyfélről és annak kockázati profiljáról túl keveset tudott ahhoz, hogy ezt az összhangot a pénzmosás elleni törvény 9. §-a szerinti átvilágítási kötelezettség teljesítése szempontjából releváns módon, kellő szakértelemmel megítélhesse. A banktanács hozzáteszi, hogy az állított szerződésmódosítások lényegében csupán a __________ közvetítésével befektethető pénzeszközök felső határát emelik, tehát azok maguk is meglehetősen általánosak.

[47.] _____ úr leveléhez a banktanács megjegyzi, hogy az elsőfokú közigazgatási hatóság megállapította, miszerint a pénzeszközök eredete nem volt igazolt, mivel az eljárás résztvevője nem vizsgálta, milyen tevékenységből származott _____ úr bejelentett jövedelme. A banktanács elismeri, hogy ez a levél datált, mindazonáltal érvényes az elsőfokú közigazgatási hatóság azon következtetése, hogy a pénzeszközök eredete nem volt igazolt, mivel az eljárás résztvevője kizárólag ügyfelének nyilatkozatára hagyatkozott.

IV. A téves jogi megítélés kifogásolása – a pénzmosás elleni törvény szerinti kötelezettségek értelmezése

[48.] Az eljárás résztvevője előadja, hogy az elsőfokú közigazgatási hatóság a megtámadott határozatot az ügy téves jogi megítélésére alapozta, amikor döntéshozatala során tévesen alkalmazta a pénzmosás elleni törvényben foglalt vonatkozó szabályokat és egyes törvényi fogalmakat helytelenül értelmezett, továbbá az elsőfokú közigazgatási hatóság jogellenesen követte el ugyanazon tény ismételt felróvását. Az elsőfokú közigazgatási hatóság tévesen ítélte meg a pénzmosás elleni törvényből és a bűncselekményekből származó jövedelmek legalizálása és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése területén a belső szabályzatok, eljárások és ellenőrzési intézkedések rendszerére vonatkozó egyes követelményekről szóló 67/2018. sz. rendeletből, annak későbbi módosításaival (a továbbiakban „pénzmosás elleni rendelet") eredő pénzmosás elleni átvilágítási és ügyfél-azonosítási kötelezettségeket, különösen ami az eljárás résztvevője mint kötelezett személy által feltárandó információk és anyagok terjedelmét illeti, aminek következtében az elsőfokú közigazgatási hatóság az eljárás résztvevőjének ügyfeleivel kapcsolatban végzett azonosítás és átvilágítás terjedelmét elégtelennek tekintette.

[49.] Az eljárás résztvevő egyes ügyfeleihez az elsőfokú közigazgatási hatóság általában arra a következtetésre jut, hogy a feltárt információk túl általánosak, és így nem igazolják: i) az adott ügyfelekkel fennálló üzleti kapcsolat célját és tervezett jellegét; ii) az üzleti kapcsolat tárgyát képező pénzeszközök forrásait; és iii) azt, hogy az adott ügyfelek által végrehajtott kifizetések összhangban vannak-e azzal, amit az ügyfélről és annak üzleti és kockázati profiljáról tud.

[50.] Az eljárás résztvevő meg van győződve arról, hogy ez az értékelés helytelen és célzatos, mivel az elsőfokú közigazgatási hatóság nyilvánvalóan figyelmen kívül hagyja az eljárás résztvevőjének számos érvét, és az eljárás résztvevő által a pénzmosás elleni átvilágítás keretében szerzett információkat külön-külön és nem összefüggéseikben értékeli.

[51.] Az eljárás résztvevője kimerítő módon ismertette az elvégzett pénzmosás elleni átvilágítás terjedelmét az egyes ügyfelekre vonatkozóan a Bevezető nyilatkozat 14–241. pontjaiban. Ebben az eljárás résztvevő összefoglalta a végzett pénzmosás elleni átvilágítás terjedelmét, és jelentős mennyiségű, az elvégzett pénzmosás elleni átvilágítás terjedelmére vonatkozó új ténykörülménnyel egészítette ki, amelyeket az állított tényeket igazoló bizonyítékokkal támasztott alá.

[52.] Az eljárás résztvevője a kifogásolt mulasztással kapcsolatban, miszerint nem szerzett be és nem értékelt ki

¹ Elérhető az alapvető információkkal együtt pl. a következő címen: https://www.petges.lu/.

elegendő mennyiségű információt az üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről az ügyféllel, kimerítő mennyiségű információt és anyagot szolgáltatott valamennyi azon ügyfél üzleti kapcsolata céljának és tervezett jellegének értékelésére vonatkozóan, akiknél az elsőfokú közigazgatási hatóság e mulasztást kifogásolta. E célból az eljárás résztvevője az ügyfelektől vagy nyilvánosan hozzáférhető forrásokból szerzett információkra és dokumentumokra hivatkozott, továbbá ismertette a beszerzett információk értékelésére vonatkozó megfontolásait.

[53.] Az eljárás résztvevője emlékeztet arra, hogy az elsőfokú közigazgatási hatóság a pénzmosás elleni törvény 9. § (2) bekezdése szerinti szokásos pénzmosás elleni átvilágítási kötelezettség teljesítését vitatja, nem pedig a pénzmosás elleni törvény 9a. §-a szerinti fokozott azonosítási és átvilágítási kötelezettséget. Az eljárás résztvevő véleménye szerint a szokásos átvilágítás követelményeinek teljes mértékben eleget tett.

[54.] Azt a tényt, hogy az eljárás résztvevője nagyon részletes információkkal rendelkezett (nem csupán általános információkkal, ahogyan azt az elsőfokú közigazgatási hatóság állítja), amelyeket a megfelelő anyagokkal tovább ellenőrzött, az egyes eseteken mutatja be.

[55.] A banktanács hivatkozik e határozat 43. pontjára, és megjegyzi, hogy hasonlóan fogják megítélni az ebben a részben felvetett kifogásokat is, mivel itt is nagyrészt arról van szó, hogy az eljárás résztvevője nem ért egyet azzal, miszerint még ha az elsőfokú közigazgatási hatóság elfogadná is az eljárás résztvevőjének azon állítását, hogy a Bevezető nyilatkozat mellékleteiként megküldött dokumentumokkal korábban rendelkezett, azok nem lennének elegendőek annak igazolására, hogy az eljárás résztvevője a pénzmosás elleni átvilágítási kötelezettségét teljesítette.

_________ – a vállalkozás jellege és az üzleti kapcsolat célja

[56.] Az eljárás résztvevője előadja, hogy az elsőfokú közigazgatási hatóság neki felrótta, hogy megelégedett csupán az ügyfél üzleti tevékenységéről és üzleti szándékairól szóló általános információkkal, anélkül hogy ezen nyilatkozatot, valamint az ügyfél további deklarációit releváns módon közelebbről ellenőrizte volna, amiből következően megállapította, hogy az eljárás résztvevője nem szerzett be és nem értékelt ki elegendő mennyiségű információt az ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről, amivel megsértette a pénzmosás elleni törvény 9. § (2) bekezdés a) pontját. Az eljárás résztvevőjének a Bevezető nyilatkozatban előadott kifogásaira az elsőfokú közigazgatási hatóság azzal válaszolt, hogy azok nem hoznak új információkat, illetve továbbra is érvényes, hogy csupán általános információkkal elégedett meg.

[57.] Az eljárás résztvevője a ___________ részére csupán egyetlen pénzügyi szolgáltatást nyújtott, mégpedig fizetési tranzakciók végrehajtását és fizetési számla vezetését fizetési tranzakciók végrehajtása céljából. Az eljárás résztvevőjének az ügyféllel fennálló üzleti kapcsolatának jellege tehát fizetési tranzakciók végrehajtásában állt az ügyfél gazdasági tevékenységével összefüggésben, az üzleti kapcsolat célja az ügyfél gazdasági tevékenységének folytatásával kapcsolatos kifizetések teljesítése volt. Az említett okok alapján az eljárás résztvevője arra a következtetésre jutott, hogy ebben a vonatkozásban az üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről szóló információk beszerzése és értékelése során a fő tevékenység különösen az ügyfelek vállalkozásának vagy egyéb tevékenységének jellegének feltárása lesz, hogy aztán e megállapításokat összevethesse azzal, hogy a végrehajtott fizetési tranzakciók összhangban vannak-e az említett céllal – azaz, hogy a kifizetések valóban összefüggenek-e az ügyfél vállalkozásával/gazdasági tevékenységével, és így megfelelnek-e a feltételezett célnak.

[58.] E feltevés megerősítése érdekében az ügyfél pénzmosás elleni kérdőíve a tervezett kifizetésekre vonatkozó alapvető információk feltárására szolgáló kérdéseket tartalmazott, továbbá i) kiegészítő tények feltüntetésére szolgáló rovatot és ii) egy részt, amelyben az ügyfelektől gazdasági tevékenységük jellegének leírását kérték. A __________ által 2019. 11. 19-én kitöltött ilyen kérdőív alapján az eljárás résztvevője beszerezte a szükséges információkat a várható havi kifizetések számáról, a kifizetések volumenéről, a kifizetések pénzneméről, valamint arról, hogy a kifizetések nem készpénzben történnek. Egyidejűleg a tervezett ügyletekre vonatkozó kiegészítő tények feltüntetésére szolgáló rovatban a ____________ a következőket tüntette fel: „____________________________________________ – assets management agreement; ______________ – assets management agreement; __________________".

[59.] Ebből az információból az eljárás résztvevő véleménye szerint levonható, hogy a tranzakciók fő partnerei, illetve ellenfelei a _________, ___________ és a __________________ lesznek, a kifizetések célja pedig pénzeszközök kezelés céljából történő átutalása lesz – ez pedig összhangban van a megállapított vállalkozási jelleggel, mivel a ______________ kijelentette, hogy alternatív befektetési alap, amelynek szolgáltatásai közé tartozik az Ügyfelek tőkéjének kollektív kezelése, miközben az ügyfelek eszközeit a _________ fix hozamba fekteti vagy részvényeket vásárol.

[60.] Az eljárás résztvevője úgy döntött, hogy ezeket az információkat további anyagokkal is ellenőrzi. Ezzel kapcsolatban tehát teljesen helytelen az elsőfokú közigazgatási hatóságnak a megtámadott határozat 172. pontjában foglalt állítása, miszerint az eljárás résztvevője az információkat kizárólag az ügyfél nyilatkozatai és deklarációi alapján szerezte be, anélkül hogy ezen nyilatkozatot, valamint az ügyfél további deklarációit releváns módon közelebbről ellenőrizte volna. Az eljárás résztvevője összegzésként megállapítja, hogy az elsőfokú közigazgatási hatóság ebben a vonatkozásban hibásan feltárt tényállásból indult ki.

[61.] Konkrétan az eljárás résztvevője a vállalkozás jellegét a 2018/147360/CNB/570 sz., 2018. 12. 13-i dokumentummal ellenőrizte, amellyel a __________ bejegyzésre került a befektetési alapokról és társaságokról szóló 240/2013. sz. törvény 15. §-a, annak későbbi módosításaival (a továbbiakban „ZISIF") szerinti személyek jegyzékébe. Ezt a tényt az eljárás résztvevője az internetes oldalakról is ellenőrizte, ahol a _________ ilyen alapként mutatja be magát.

[62.] A _________ tevékenységének jellegéről és egyidejűleg a tervezett kifizetésekről (azaz az üzleti kapcsolat tervezett jellegéről) szóló információkat a _________ és a _________ közötti, 2019. 5. 31-i szerződés erősítette meg. Konkrétan a benyújtott szerződésből az eljárás résztvevője megállapította, hogy a szerződés tárgya pénzeszközök átadása pénzügyi eszközökbe történő befektetés formájában történő kezelés céljából, amit az eljárás résztvevője úgy értékelt, hogy e következtetés összhangban van mind a ________, mind a ___________ kapcsán szerzett információkkal.

[63.] A fentiekkel tehát az eljárás résztvevő véleménye szerint ismét megerősítést nyert, hogy i) a ________ valóban a ZISIF 15. §-a szerinti személyként fejt ki tevékenységet, ii) a _________ üzleti partnere a ________ lesz, és iii) a _________ és a _________ közötti üzleti partnerség a _________ javára történő vagyonkezelésben áll, a tervezett kifizetések célja (azaz az üzleti kapcsolat célja/jellege) tehát pénzeszközök kezelés céljából történő átutalása lesz.

[64.] Az eljárás résztvevője azonban nem elégedett meg csupán a szerzett információkkal, és a _________ tényleges vállalkozási jellegének ellenőrzésére további anyagokat kért be. Emellett ellenőrizte a _________ üzleti feltételeit is – a „Terms" dokumentumot – amely konkretizálja a _________ és a _________ közötti szerződéses viszonyt, valamint a befektetési stratégiát, a _______________ brókernél 2019. 8. 21-én nyitott számlaigazolást, a _______________________ társasággal kötött, információszolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződést és a ______________ kereskedési számla megnyitásának igazolását.

[65.] A fentiekből az eljárás résztvevő véleménye szerint nyilvánvaló, hogy az eljárás résztvevője az ismertetett eljárással teljes mértékben eleget tett a pénzmosás elleni törvény 9. § (2) bekezdés a) pontja szerinti szokásos pénzmosás elleni átvilágítás követelményének, és a _________ üzleti kapcsolatának céljáról és tervezett jellegéről elegendő terjedelmű információt tárt fel, értékelt ki és ellenőrzött.

[66.] Az eljárás résztvevő számára nem világos, milyen további információkat kellett volna ebben a vonatkozásban kérnie. Rámutat arra, hogy a _________ az adott időben több belföldi banknál is rendelkezett folyószámlával. Ezen belföldi bankok egyike sem lépett kapcsolatba az eljárás résztvevőjével a bűncselekményekből származó jövedelmek legalizálásával kapcsolatos gyanú miatt ezen tranzakciók kapcsán. Ezen okból az eljárás résztvevője további bizonyítékfelvételt indítványoz – a _________ írásos nyilatkozatát arról, hogy a pénzmosás elleni területet érintő ügyben megkereste-e valamely bank, amelynél a _________ az adott időben számlával rendelkezett, a szóban forgó tranzakciók kapcsán.

[67.] Az eljárás résztvevő a határozatot felülvizsgálhatatlannak tartja, mivel az elsőfokú közigazgatási hatóság nem jelöli meg, milyen konkrét információkat kellett volna az eljárás résztvevőjének bekérnie, és azt sem adja meg, hogy konkrétan miben elégtelennek a feltárt információk, amikor a megtámadott határozatban csupán az szerepel, hogy a feltárt információk általánosak és elégtelenek.

[68.] A banktanács megjegyzi, hogy az eljárás résztvevője csupán olyan információkat szerzett be és ellenőrzött, amelyek megerősítik, hogy a _________ formálisan a ZISIF 15. §-a szerinti alternatív alap, működésre kész és szerződéseket köt, amit a banktanács nem tart elegendőnek. Az eljárás résztvevője a fellebbezés-kiegészítés 73. pontjában ugyan hivatkozik arra, hogy nem elégedett meg ezen információkkal, hanem a _________ tényleges vállalkozási jellegének ellenőrzésére további anyagokat is bekért, mindazonáltal amint az a Bevezető nyilatkozat 124. pontjából kitűnik, az eljárás résztvevőjének az eredetileg szerzett információkkal való elégedetlensége az elsőfokú közigazgatási hatóság ellenőrzési megállapításai nyomán keletkezett, és e megállapítások nyomán kérte be az eljárás résztvevője utólag a további dokumentumokat. A banktanács arra a következtetésre jutott, hogy az utólag beszerzett anyagok már jobb és részletesebb információkat szolgáltatnak az eljárás résztvevőjének ügyfeléről és annak gazdasági tevékenységéről, illetve igazolják, hogy az ténylegesen folyik. A banktanács így a megtámadott határozat felülvizsgálhatatlanságára vonatkozó kifogást célzatosnak tartja, mivel az eljárás résztvevője nyilvánvalóan már az ellenőrzési jegyzőkönyvből képes volt legalább általánosságban meghatározni, miben állapították meg a nyújtott dokumentumok elégtelenségét. A megtámadott határozatbeli ténymegállapítások és az azokból levont következtetések az ellenőrzési jegyzőkönyv megállapításaitól és következtetéseitől lényegesen nem térnek el. Az elsőfokú közigazgatási hatóság nem köteles az eljárás résztvevőjének megvilágítani, hogyan kellett volna pontosan eljárnia, mit kellett volna konkrétan bekérnie, vagy leírni, hogyan nézne ki konkrétan a kifogástalan eljárás, mivel a pénzmosás elleni törvény 21. § (1) bekezdése értelmében ezt éppen az eljárás résztvevőjének kötelessége tudni, miközben maga a kötelezettség a pénzmosás elleni törvény 9. §-ában fogalmazódik meg. Elegendő tehát, ha a közigazgatási hatóság bizonyítja, hogy az eljárás résztvevőjének eljárása ellentétes volt a jogszabályokkal, aminek az elsőfokú közigazgatási hatóság eleget tett.

[69.] A _________ írásos nyilatkozatával történő bizonyítékfelvételt arról, hogy az kérdéses fizetési tranzakciókkal kapcsolatban azoktól a bankoktól, amelyeknél a szóban forgó időszakban számlát vezetett, megkeresést kapott-e, a banktanács szükségtelennek tartja, mivel a közigazgatási eljárás az eljárás résztvevőjével szemben folyik, akit a pénzmosás elleni törvény 9. § (1) bekezdése szerinti pénzmosás elleni átvilágítás elvégzésének kötelezettsége terhel, függetlenül attól, hogy azt más személyek elvégezték-e, miközben az említett bizonyíték csupán azt igazolná, hogy a szóban forgó fizetési tranzakciók kapcsán a _________ megkeresést kapott-e vagy sem, de az esetleges okoknak, amiért igen vagy nem, több oka is lehet.

_____, ________, ____________, _____ – a vállalkozás jellege és az üzleti kapcsolat célja

[70.] Az elsőfokú közigazgatási hatóság ezen ügyfelek kapcsán egyöntetűen megállapítja, hogy az eljárás résztvevője az ügyfél-átvilágítás keretében csupán az ügyfél üzleti tevékenységének jellegéről és üzleti szándékairól szóló nagyon általános információkkal elégedett meg, anélkül hogy ezen nyilatkozatot, valamint az ügyfél további deklarációit releváns módon ellenőrizte volna, amiből megállapítja, hogy az eljárás résztvevője nem szerzett be és nem értékelt ki elegendő mennyiségű információt az ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről, amivel megsértette a pénzmosás elleni törvény 9. § (2) bekezdés a) pontját. Az eljárás résztvevője e következtetéssel nem ért egyet.

[71.] E ügyfelek számára is csupán egyetlen pénzügyi szolgáltatást nyújtottak, mégpedig fizetési tranzakciók végrehajtását. Az ezen ügyfelekkel fennálló üzleti kapcsolat jellege tehát fizetési tranzakciók végrehajtásában állt az ügyfél gazdasági tevékenységével összefüggésben. Ennek alapján az eljárás résztvevője arra a következtetésre jutott, hogy a fő tevékenység különösen az ügyfelek vállalkozásának vagy egyéb tevékenységének jellegének feltárása lesz, hogy aztán e megállapításokat összevethesse azzal, hogy a végrehajtott kifizetések összefüggenek-e az ügyfelek vállalkozásával és gazdasági tevékenységével.

[72.] E célból az eljárás résztvevője a pénzmosás elleni kérdőívből indult ki, amelynek alapján beszerezte a szükséges információkat a várható havi kifizetések számáról, a kifizetések volumenéről, a kifizetések pénzneméről, valamint arról, hogy a kifizetések nem készpénzben történnek. Kiegészítő információként az eljárás résztvevőjének ügyfelei általában megadták üzleti partnereik példáit és azokat a régiókat, amelyekre vállalkozási tevékenységük keretében összpontosítani fognak. A vállalkozás jellegére vonatkozóan az eljárás résztvevője a pénzmosás elleni kérdőívből megállapította, hogy valamennyi említett ügyfél vállalkozásának jellege fogyasztási cikkek eladásában, illetve viszonteladásában áll, miközben a konkrét árufajtát az ügyfelek meghatározták.

[73.] A vállalkozás jellegét ezt követően az eljárás résztvevője az ügyfelek megfelelő cégnyilvántartásokba történt bejegyzésének ellenőrzésével is meggyőződött. A ________, ______ és ______ társaság vonatkozásában az eljárás résztvevője az információkat az internetes oldalaikról is ellenőrizte. Az _____, ______ és ________ társaság vonatkozásában az eljárás résztvevője előadja, hogy ezt a ________ és ______ társaság számlanyitásával összefüggésben az eljárás résztvevőjének küldött 2020. 8. 24-i e-mail kommunikáció alapján is ellenőrizte, amelyben az _____ társaság e két társaságot üzleti partnereiként jelölte meg. A _______ társaságtól az eljárás résztvevője üzleti tervére és a pénzeszközök eredetére vonatkozó kiegészítő információkat kért be.

[74.] Végezetül az eljárás résztvevője felhívja a figyelmet arra, hogy a vállalkozás jellegére vonatkozó információkat az egyes ügyletekhez kapcsolódó szerződésekkel és számlákkal is ellenőrizte. Az eljárás résztvevője meg van győződve arról, hogy az az eljárás, amelynek során a kezdeti pénzmosás elleni átvilágításból származó alapvető információkat a későbbi kifizetések végrehajtása során tovább erősítik meg, megfelelő.

[75.] A banktanács ezt a kifogást megalapozatlannak találja.

[76.] A pénzmosás elleni kérdőív, az ügyfelek internetes oldalai, az ügyfelekkel folytatott kommunikáció és a vonatkozó cégnyilvántartásba történő bejegyzés az ügyfél által szolgáltatott információkon alapulnak, és gyakran kizárólag az ügyfél által közvetlenül előállított információkat tartalmazzák. Egyidejűleg nem olyan információkról van szó, amelyeket közzétételük vagy közlésük előtt helyességük tekintetében bármilyen módon felülvizsgáltak volna, a cégnyilvántartásba történt bejegyzés kivételével, ahol azonban a pénzmosás elleni kötelezettségek szempontjából releváns adatok felülvizsgálata jelentősen korlátozott. Végső soron tehát ismét az eljárás résztvevőjének ügyfelei állításaira való hagyatkozásról van szó. Az ilyen anyagok a pénzmosás elleni törvény 9. § (1) bekezdése szerinti pénzmosás elleni átvilágítás keretében felhasználhatók és felhasználásra kerülnek, de megfelelő ellenőrzés nélkül nem szolgálhatnak a pénzmosás elleni átvilágítás fő anyagaként.

[77.] A banktanács megjegyzi, hogy ezen ügyfelek esetében is az eljárás résztvevőjének főként azt rótták fel, hogy még ha a szóban forgó számlákkal és szállítólevelekkel a pénzmosás elleni átvilágítás idején rendelkezett is volna, az nem lett volna elegendő, mivel az eljárás résztvevője ezen ügyfelekről nem rendelkezett elegendő információval, amelyek alapján meghatározható lett volna, hogy az ügyfelek ügyletei összhangban vannak-e azzal, amit az eljárás résztvevő az ügyfelekről tud.

Záró kifogások a pénzmosás elleni törvény szerinti kötelezettségek értelmezésének jogi megítéléséhez

[78.] Az eljárás résztvevője előadja, hogy a pénzeszközök forrásának feltárása terén fennálló hiányosságok kifogásolásánál az elsőfokú közigazgatási hatóság ezenfelül ugyanazon tény ismételt felróvásának minősülő eljárást követett, amikor az eljárás résztvevőjének a pénzeszközök forrásának ellenőrzésének elmulasztását rója fel, miközben a pénzeszközök a láncszerű átutalások miatt mindig a ____________ társaságtól származtak, ahonnan ezt követően a pénzeszközök az eljárás résztvevőjének egyéb ügyfeleihez kerültek. Ezáltal a közigazgatási hatóság részéről ugyanazon tény ismételt felróvása történik az eljárás résztvevőjének, amikor a mulasztás a ____________ pénzmosás elleni átvilágítása keretében állt fenn. Az eljárás résztvevő véleménye szerint az ilyen eljárás megengedhetetlen.

[79.] A banktanács nem ért egyet azzal, hogy az eljárás résztvevőjének ugyanazon tényeket ismételten felrónák, mivel a pénzmosás elleni törvény 9. § (1) bekezdése szerinti pénzmosás elleni átvilágítás keretében az ügyfél átvilágítását végzik, nem csupán a pénzeszközökét. Az eljárás résztvevője tehát köteles volt az ügyfél-átvilágítást elvégezni és a pénzeszközöket minden egyes szóban forgó ügylet keretében megvizsgálni, nem csupán az első olyan ügyletnél, amelynek keretében e pénzeszközök az eljárás résztvevő fizetési szolgáltatásainak nyújtása során felhasználásra kerültek. Ha tehát a fizetési tranzakciók láncszerű átutalása keretében ezt nem tette meg minden egyes ügyfélnél, különböző cselekményekről van szó, amelyekkel a jogi kötelezettséget megsértették, és nem ugyanazon tény ismételt felróvásáról.

V. A kötelezettség súlyos megsértése fogalmának meg nem valósulására vonatkozó kifogások

Általános kifogások a fizetési forgalomról szóló törvény 244. § (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásához

[80.] Az eljárás résztvevője előadja, hogy az elsőfokú közigazgatási hatóság a megtámadott határozat egyetlen részében sem értelmezte a „súlyos megsértés módja" fogalmát a fizetési forgalomról szóló törvény 244. § (1) bekezdés b) pontja értelmében az eljárás résztvevőjének állított jogsértésével kapcsolatban, amivel nem teljesítette a tényállásnak ilyen határozatlan jogfogalom alá történő szubszumpciójának alapvető feltételét. A határozat emiatt jogellenes.

[81.] Az eljárás résztvevője előadja, hogy sem a fizetési forgalomról szóló törvény, sem más jogszabály nem határozza meg közelebbről, hogy milyen jogsértés, illetve milyen „megsértési mód" tekintendő „súlyosnak". Határozatlan jogfogalomról van tehát szó, amelyet a megtámadott határozat indokolásában kell értelmezni.

[82.] A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint a közigazgatási hatóság köteles a határozatlan jogfogalom értelmezésekor „foglalkozni a konkrét tényállással, valamint az ügy összes egyéb körülményével, miközben magának kell legalább keretjelleggel megvilágítania a határozatlan jogfogalom tartalmát és jelentését".

[83.] A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság a 4 As 38/2007-122 sz., 2008. 7. 10-i határozatában továbbá kifejti, hogy „a határozatlan jogfogalom értelmezésekor a közigazgatási hatóság mérlegelése – a diszkrecionális jogkör gyakorlásával ellentétben – a konkrét tényállásra és annak kiértékelésére irányul, azaz elsőként tisztázni kell a határozatlan jogfogalmat és annak terjedelmét, majd értékelni kell, hogy a konkrét eset tényei beilleszthetők-e a határozatlan jogfogalom terjedelmével kialakított keretbe."

[84.] Az eljárás résztvevő ennélfogva azon a véleményen van, hogy az elsőfokú közigazgatási hatóság a megtámadott határozatban semmilyen módon nem határozza meg a „súlyos megsértés módja" fogalmát a fizetési forgalomról szóló törvény 244. § (1) bekezdés b) pontja értelmében, és értelmezéséhez semmilyen iránymutatást nem nyújt, konkrétan azzal kapcsolatban, hogy miért éppen az eljárás résztvevőjének felrótt cselekmények minősülnek a fizetési forgalomról szóló törvény vonatkozó rendelkezése értelmében vett súlyos megsértésnek. Ezzel az elsőfokú közigazgatási hatóság nem teljesítette a tényállásnak ilyen határozatlan jogfogalom alá történő szubszumpciójának alapvető feltételét. Nem világos tehát, hogyan értelmezi az elsőfokú közigazgatási hatóság e fogalmat, amivel egyúttal megakadályozta, hogy az eljárás résztvevője megfelelően értékelje a tényállásnak a határozatlan jogfogalom alá történő szubszumpcióját és esetleges kifogásokat emeljen.

[85.] Az eljárás résztvevője előadja, hogy a megtámadott határozat 361. pontjából kitűnik, hogy az elsőfokú közigazgatási hatóság nem vette figyelembe az eljárás résztvevő által hivatkozott számos enyhítő körülményt. Ez az eljárás az eljárás résztvevő véleménye szerint teljes mértékben eljárásjogilag helytelen, azt eredményezte, hogy az elsőfokú közigazgatási hatóság nem a tényállásból indult ki, és emiatt is jogellenessé tette a megtámadott határozatot.

[86.] Az eljárás résztvevő véleménye szerint a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatából következik, hogy a közigazgatási hatóságnak a határozatlan jogfogalom értelmezésekor foglalkoznia kell a konkrét tényállással és az ügy összes egyéb körülményével. Az elsőfokú közigazgatási hatóság tehát köteles volt az enyhítő körülményekkel foglalkozni.

[87.] A „kötelezettség súlyos megsértése" fogalmának a fizetési forgalomról szóló törvény 244. § (1) bekezdés b) pontja értelmében történő megítélése vonatkozásában nyilvánvaló, hogy a törvényi kötelezettség esetleges megsértésének körülményei nyilvánvalóan befolyásolják azt a következtetést, hogy az adott kötelezettségszegés „súlyos módon" történt-e.

[88.] Az eljárás résztvevője előadja, hogy az elsőfokú közigazgatási hatóság az általa hivatkozott körülményeket a megtámadott határozat 343. pontjában felsorolja, anélkül azonban, hogy figyelembe venné azokat, illetve az ott hivatkozott körülmények egy részét az elsőfokú közigazgatási hatóság teljesen figyelmen kívül hagyta. Az eljárás résztvevője újra összefoglalja az általa hivatkozott enyhítő körülményeket, és megjegyzi, hogy ezen tények egynémelyikét az elsőfokú közigazgatási hatóság egyáltalán nem említette, és semmilyen módon nem nyilatkozott róluk, ami a megtámadott határozatot felülvizsgálhatatlanná teszi.

[89.] Az eljárás résztvevő véleménye szerint az általa hivatkozott enyhítő körülmények egyértelműen releváns bizonyító értékkel bírnak a belső ellenőrzési rendszer minőségét illetően is, mivel i) rámutatnak e rendszer pozitív eredményeire, ii) ismertetik azokat a jelentős körülményeket, amelyek mellett a belső ellenőrzési rendszer mulasztása bekövetkezett, valamint az eljárás résztvevőjének e mulasztásban játszott szerepét, és iii) tanúsítják a belső ellenőrzési rendszer kijavítása érdekében tett lépéseket.

[90.] Az eljárás résztvevőjének megbízhatóságának és a törvényi kötelezettségekhez való viszonyának megítélésénél lényeges az a tény is, hogy eddig soha nem szankcionálták. A megbízhatatlanságra és a törvényi kötelezettségek betartása iránti „hajlandóság hiányára" vonatkozó következtetés az eljárás résztvevő által hivatkozott enyhítő körülmények megfelelő figyelembevétele és kezelése nélkül nem állja meg a helyét, és teljes mértékben spekulatív.

[91.] Ezzel összefüggésben az eljárás résztvevője hivatkozik a 2020/146559/570 sz., 2020. 12. 11-i határozatra, amellyel az elsőfokú közigazgatási hatóság visszavonta az érintett szervezet fizetési szolgáltatások nyújtására vonatkozó engedélyét. E határozat keretében az elsőfokú közigazgatási hatóság számos hasonló körülményt vett figyelembe, mint amilyenek a tárgyalt ügyben fordulnak elő. Az említett határozatból tehát kitűnik, hogy az elsőfokú közigazgatási hatóság mérlegeléseiben figyelembe veszi az ügy említett körülményeit, ennek ellenére az eljárás résztvevőjének esetében ezen körülmények figyelembevételét megtagadta, miközben az eljárás résztvevő álláspontja szerint a fő különbség közte és az említett határozatban szereplő szervezet között az volt, hogy annak a szervezetnek negatív körülményeket tulajdonítottak, míg az eljárás résztvevője a javára szolgáló körülményekre hivatkozik.

[92.] Az eljárás résztvevője összegzésként megállapítja, hogy az, miszerint a kifogásolt mulasztások nem tekinthetők „súlyosnak", levezethető az elsőfokú közigazgatási hatóság passzivitásából is. Ha az elsőfokú közigazgatási hatóság valóban úgy vélte, hogy az eljárás résztvevője annyira megbízhatatlan és oly mértékben megsértette, valamint potenciálisan továbbra is megsértheti a törvényi kötelezettségeket, és hogy további működése alapvető fenyegetést jelent a pénzügyi piac biztonságos működésére a Cseh Köztársaságban (lásd a megtámadott határozat 318. és 320. pontját), úgy más közigazgatási felügyeleti szabályozási eszközöket kellett és tudott volna alkalmaznia. Az elsőfokú közigazgatási hatóság azonban nem így járt el.

[93.] Az eljárás résztvevő tehát meg van győződve arról, hogy az elsőfokú közigazgatási hatóságnak figyelembe kell vennie az eljárás résztvevő által hivatkozott enyhítő körülményeket, azokat megfelelően meg kell ítélnie és értékelnie kell, hogy van-e hatásuk arra, hogy az eljárás résztvevője valamely kötelezettséget „súlyos módon" sértett-e meg. Tekintettel arra, hogy az elsőfokú közigazgatási hatóság ezt nem tette meg, a megtámadott határozatot hiányosan feltárt tényállásra alapozta, és a megtámadott határozat jogellenes.

[94.] A banktanács ezt a kifogást megalapozatlannak találta.

[95.] A banktanács nem osztja azt a nézetet, miszerint az elsőfokú közigazgatási hatóságnak előbb az adott eset vonatkozásában meg kellett volna határoznia a „súlyos megsértés módja" fogalmat, és csak ezt követően sorolhatta volna az alá az eljárás résztvevő egyes kötelezettségszegéseit. A határozatlan jogfogalmak ott kerülnek alkalmazásra, ahol

az adott fogalomnak általánosan érvényes definíciót lehetetlen adni, és a közigazgatási hatóságon múlik, hogy az adott határozatlan jogfogalmat a konkrét esetben helyesen alkalmazza. A banktanács így egyetért az elsőfokú közigazgatási hatóság eljárásával, aki részletesen leírta az eljárás résztvevőjének egyes kötelezettségszegéseit, majd megvilágította, miért tekinti e kötelezettségszegéseket súlyosnak (lásd a megtámadott határozat 313–321. pontját és 344–361. pontját). A megtámadott határozatból tehát egyértelműen kitűnik, miben látta az elsőfokú közigazgatási hatóság a fizetési forgalomról szóló törvény és a pénzmosás elleni törvény szerinti jogi kötelezettségek súlyos megsértésének módját, és miért került sor az engedély visszavonására a fizetési forgalomról szóló törvény 244. § (1) bekezdés b) pontja alapján.

[96.] Az elsőfokú közigazgatási hatóság az eljárás résztvevő által hivatkozott enyhítő körülményeket az eljárás résztvevőjének elkövetett szabálysértései értékelése keretében vette figyelembe (lásd a megtámadott határozat 373. pontját), majd ezt követően e kezelésre a kötelezettségek megsértése súlyossági módjának értékelésénél hivatkozott, mivel ugyanazon törvényi kötelezettségek megsértéséről volt szó, miközben megállapította, hogy az állított tények semmilyen hatással nincsenek a jogi kötelezettségek megsértésének súlyosságára. Az elsőfokú közigazgatási hatóság tehát az enyhítő körülményekkel a fizetési forgalomról szóló törvény 244. § (1) bekezdés b) pontja szerinti engedély-visszavonás vonatkozásában is foglalkozott, csupán nem találta azokat relevánsnak. Egyidejűleg az is nyilvánvaló, mely kifogásolt enyhítő körülményeket vette az elsőfokú közigazgatási hatóság figyelembe és melyeket nem, és a megtámadott határozat ezért ebben a vonatkozásban nem felülvizsgálhatatlan.

[97.] A 2020/146559/570 sz., 2020. 12. 11-i határozathoz (a továbbiakban „Paymaster határozat") a banktanács megjegyzi, hogy e határozat 257. pontjában csupán az elsőfokú közigazgatási hatóság által a kötelezettségek súlyos megsértésének tekintett kötelezettségszegés (szabálysértés) kerül összefoglalásra. A Paymaster határozat 265. pontjában az elsőfokú közigazgatási hatóság megállapítja, hogy az eddigi tevékenység nem felelt meg a regisztráció egyik alapfeltételének. E tényeket azonban nem enyhítő vagy súlyosbító körülményként értékelték. Az eljárás résztvevőjének elfogadott javító intézkedései figyelmen kívül hagyásával kapcsolatos kifogáshoz a banktanács megjegyzi, hogy erről nem volt szó, mivel az elsőfokú közigazgatási hatóság a megtámadott határozat 320. pontjában az elfogadott javító intézkedéseket az eljárás résztvevőjének és vezető személyeinek megbízhatóság-elvesztésére tekintettel elégtelennek értékelte. Ha az eljárás résztvevő hivatkozik arra, hogy megbízhatósága szempontjából az a tény is mérvadó, hogy eddig soha nem szankcionálták, ezt a tényt az elsőfokú közigazgatási hatóság enyhítő körülményként figyelembe vette.

[98.] A banktanács teljesen tárgytalannak tartja annak levezetését, hogy súlyos megsértésről van-e szó, csupán az elsőfokú közigazgatási hatóság eljárásából, amikor az elsőfokú közigazgatási hatóság a megtámadott határozatban kifejtette, hogy a kötelezettségek súlyos megsértéséről van szó, és hogy az engedély visszavonása az egyetlen intézkedés, amely biztosíthatja, hogy a fizetési szolgáltatások nyújtása ne történjen a jogszabályokkal ellentétesen.

A belső ellenőrzési rendszer hiányosságai mint „a kötelezettség megsértésének súlyos módja"

[99.] Az eljárás résztvevője előadja, hogy nyilvánvaló, miszerint a belső auditra vonatkozó kötelezettségek megsértése, amelyet az elsőfokú közigazgatási hatóság a megtámadott határozat 37. pontjában kifogásol, nem tekinthető „súlyos módon elkövetettnek".

[100.] Az eljárás résztvevője mindenekelőtt újra felidézi e kötelezettségszegés körülményeit. Az eljárás résztvevője tudatában volt kötelezettségeinek, és egy ügyvédi iroda ajánlása alapján szerződést kötött a ___________ társasággal. Az eljárás résztvevőjének így nem volt oka kételkedni abban, hogy e társaság rendelkezik a fizetési intézmény belső auditjának elvégzéséhez szükséges szaktudással. Az eljárás résztvevője már az ellenőrzés során reagált az elsőfokú közigazgatási hatóság ellenőrzési megállapításaira, amikor e szerződést egyoldalúan felmondta és új társasággal kötött szerződést. Az eljárás résztvevője emellett hiányosságot fedezett fel az információs rendszerben, amely a pénzmosás elleni átvilágítás hibás elvégzését okozta a Money Remittance fizetési szolgáltatás keretében, és gondoskodott e hiányosság későbbi kijavításáról. E kifogásokra az elsőfokú közigazgatási hatóság nem reagált, és a megtámadott határozat ebben a vonatkozásban felülvizsgálhatatlan.

[101.] Továbbá nyilvánvaló, hogy a belső audit végzésére vonatkozó kötelezettségek kifogásolt megsértése nem annyira súlyos, hogy az engedély visszavonását indokolná. Éppen ellenkezőleg, nem kivételes szabálysértésről van szó, amelyért az elsőfokú közigazgatási hatóság számos esetben csupán bírságot szab ki. Az eljárás résztvevő véleménye szerint tehát a belső audittal kapcsolatos mulasztás a körülményekre tekintettel nem tekinthető a fizetési forgalomról szóló törvény 244. § (1) bekezdés b) pontja értelmében vett „súlyos kötelezettségszegésnek".

[102.] Az eljárás résztvevője a megtámadott határozatot egyidejűleg jogellenesnek tartja, mivel az elsőfokú közigazgatási hatóság az eljárás résztvevőjének magatartását a fizetési forgalomról szóló törvény 244. § (1) bekezdés b) pontja értelmében vett „súlyos kötelezettségszegésnek" minősítette, noha ténybelileg azonos és hasonló ügyekben a „súlyos megsértés" megállapítására nem került sor. A megtámadott határozat ezért ellentétes a közigazgatási eljárási törvény 2. § (4) bekezdésében kifejezett jogos elvárás elvével.

[103.] A banktanács ezt a kifogást megalapozatlannak tartja.

[104.] A banktanács megállapítja, hogy a 244. § (1) bekezdés b) pontja értelmében vett súlyosságnak arra a módra kell vonatkoznia, ahogyan a kötelezettséget megsértették. A banktanács ezért nem ért egyet az eljárás résztvevőjének azon véleményével, miszerint a fizetési forgalomról szóló törvény 226. § (1) bekezdés d) pontja szerinti, a belső auditot érintő kötelezettségszegésben álló szabálysértés természeténél fogva nem lehet a fizetési forgalomról szóló törvény 244. § (1) bekezdés b) pontja szerinti engedély-visszavonás indoka, mivel nem kellene ilyen súlyos kötelezettségszegésnek lennie. A banktanács ezzel összefüggésben emlékeztet arra, hogy a fizetési forgalomról szóló törvény 226. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szabálysértésért a fizetési forgalomról szóló törvény 226. § (4) bekezdés c) pontja alapján 10 000 000 CZK összegű bírság szabható ki, és így általánosságban nem alacsony súlyosságú szabálysértésről van szó, ahogyan azt az eljárás résztvevője állítja.

[105.] A banktanács megjegyzi, hogy az eljárás résztvevőjéért tevékenységet végző személyek kiválasztásáért az eljárás résztvevője felel. A banktanács egyetért azzal, hogy a szerződéses partnerek ellenőrzése ellenére nem mindig működhet zökkenőmentesen az együttműködés, mindazonáltal az általuk végzett tevékenységek rendszeres ellenőrzésével e mulasztások feltárhatók és időben orvosolhatók. Az eljárás résztvevője azonban semmit nem tett ebben az irányban, amikor saját bevallása szerint az együttműködést csak az elsőfokú közigazgatási hatóság ellenőrzési megállapításaira reagálva szüntette meg. Az eljárás résztvevőjének éppen ellenkezőleg azt rótták fel, hogy nem biztosította, hogy a belső audit a meghatározott határidőkben kerüljön elvégzésre, hogy a belső audit kimeneteinek tükrözniük kell a ténylegesen elvégzett belső ellenőrzések tényleges terjedelmét, hogy a belső előírásokban rögzített szabályok betartásának független és objektív ellenőrzése megtörténjen, és hogy a belső audit feltárja az irányítási és ellenőrzési rendszer hiányosságait. Tehát nem elsősorban az elvégzett belső auditok szakmai következtetéseinek bírálatáról volt szó, hanem annak kifogásolásáról, hogy az eljárás résztvevője nem biztosította, hogy a belső audit az eljárás résztvevője által meghatározott szabályoknak megfelelően és a belső audit időszakos terve szerint kerüljön elvégzésre.

[106.] A banktanács megállapítja, hogy a megtámadott határozat 24–37. pontjában leírt magatartás az eljárás résztvevőjének annak ellenőrzéséről való lemondásáról tanúskodik, hogy a szerződéses partner hogyan és hogy végzi-e a belső auditot, mivel az eljárás résztvevője még azt sem ellenőrizte, hogy a belső audit jelentéstétele megfelel-e a tervnek és hogy a belső audit terve teljesül-e, és végső soron tehát magának a hatékony belső ellenőrzési rendszer alkalmazásáról való lemondásáról, amelynek a belső audit nélkülözhetetlen része. A banktanács ezért az elsőfokú közigazgatási hatósággal összhangban a kötelezettségek megsértésének e módját súlyosnak értékeli.

A pénzmosás elleni átvilágítás hibás elvégzése a Money Remittance szolgáltatás nyújtása során mint „a kötelezettség megsértésének súlyos módja"

[107.] Az eljárás résztvevője előadja, hogy a Money Remittance szolgáltatás nyújtása során a pénzmosás elleni átvilágítás végzésére vonatkozó kötelezettség esetleges megsértése esetén, amelyet az elsőfokú közigazgatási hatóság a megtámadott határozat 46. pontjában az eljárás résztvevőjének felró, nyilvánvaló, hogy e kötelezettségszegés nem tekinthető súlyos módon elkövetettnek.

[108.] Az eljárás résztvevője az információs rendszerbeli hiányosságot, amely a pénzmosás elleni átvilágítás hibás elvégzését okozta a Money Remittance fizetési szolgáltatás keretében, a belső ellenőrzési rendszer keretében maga azonosította, az elsőfokú közigazgatási hatóság figyelmeztetése nélkül, még az ellenőrzés megkezdése előtt. E megállapításról haladéktalanul értesítette az információs rendszer szállítóját, hogy a szóban forgó hiányosságot sürgősen javítsa ki, ami 2021. 3. 12-én megtörtént, amit ezt követően az elsőfokú közigazgatási hatóságnak a szállító nyilatkozatával igazolt. 2021. 3. 12-től a kifogásolt mulasztások már nem fordultak elő.

[109.] Az eljárás résztvevője így előadja, hogy a törvényi kötelezettségek megsértésére sor kerülhetett, de az eljárás résztvevője ebben a vonatkozásban reagált, és éppen ellenkezőleg, a törvényi kötelezettségek teljesítése iránti pozitív hozzáállást tanúsított. Nem vonható le tehát az a következtetés, hogy megalapozott félelem állna fenn azon, hogy az eljárás résztvevője a jövőben a Money Remittance szolgáltatás nyújtása során továbbra is megsérti a pénzmosás elleni törvényből eredő kötelezettségeket.

[110.] A banktanács ezt a kifogást megalapozatlannak találja.

[111.] A banktanács megjegyzi, hogy a Money Remittance szolgáltatást igénybe vevő ügyfelek pénzmosás elleni törvény 9. §-a szerinti pénzmosás elleni átvilágítási kötelezettségének megsértése nem választható el a RemmitOne szolgáltatást igénybe vevő ügyfelek átvilágítása során elkövetett, ugyanazon kötelezettség megsértésétől. A banktanács egyetért azzal, hogy a Money Remittance szolgáltatásnál tapasztalt mulasztások alacsonyabb súlyosságot értek el, mint a RemmitOne szolgáltatásnál tapasztaltak, de ugyanazon kötelezettség megsértéséről volt szó, miközben a fizetési forgalomról szóló törvény 244. § (1) bekezdés b) pontja szerinti engedély-visszavonás szempontjából éppen a pénzmosás elleni átvilágítási kötelezettség megsértése a lényeges, nem pedig az, hogy az eljárás résztvevő által nyújtott, a fizetési forgalomról szóló törvény 3. §-a szerinti mely fizetési szolgáltatás vonatkozásában sértették meg a kötelezettséget.

A RemitOne szolgáltatás nyújtása során hibásan elvégzett pénzmosás elleni átvilágítás mint „a kötelezettség megsértésének súlyos módja"

[112.] Az eljárás résztvevő álláspontja szerint bizonyította, hogy a RemitOne szolgáltatás nyújtása során a pénzmosás elleni törvény 9. §-a szerinti ügyfél-átvilágítást elegendő terjedelemben végezte. Ezzel kapcsolatban az eljárás résztvevője emlékeztet arra, hogy az ügyfelek átvilágítását alaposan végezte, és az ügyfelektől számos dokumentumot kért be mind az ügyfelek tulajdonosi szerkezetére és irányítási struktúrájára, mind a vállalkozásukra és más, velük szemben tranzakciókat végrehajtó ügyfelekkel fennálló kapcsolataikra vonatkozóan. Valamennyi tranzakciót rendszeresen ellenőrizte is, és azokhoz a tranzakció jogcímét igazoló kiegészítő dokumentumokat, valamint az ügyletek tényleges végrehajtását igazoló további okiratokat kért. Az átvilágítás intenzitása az eljárás résztvevő véleménye szerint teljesítette a pénzmosás elleni törvény 9a. §-a szerinti fokozott átvilágítás követelményeit is.

[113.] Az eljárás résztvevő meg van győződve arról, hogy még ha egyes ügyfelek átvilágítása kapcsán hiányosságokat állapítanának is meg, azok nem tekinthetők „a pénzmosás elleni átvilágítási kötelezettségek szisztematikus megsértésének…, amelyet az eljárás résztvevője magatartásával teljesen tagadott".

[114.] Az eljárás résztvevő véleménye szerint nyilvánvaló, hogy nem mondott le az átvilágítás végzéséről, hanem igyekezett kötelezettségeinek eleget tenni és teljesíteni azokat. Ami az ügyfelek kölcsönös összekapcsolódását és a kifizetések láncolását illeti, az eljárás résztvevője ebben a vonatkozásban is elvégezte az átvilágítást, mérlegelte az ilyen magatartás gazdasági hátterét, és arra a véleményre jutott, hogy az megalapozott.

[115.] Az eljárás résztvevője továbbá hivatkozik az ügyfelek közötti kölcsönös kapcsolatok és az azokkal összefüggő, ránavazó tranzakció-láncolás értékelésére vonatkozó anyagokra és információkra, amelyekből nyilvánvaló, hogy az ügyfelek vállalkozásának jellegére és üzleti kapcsolataira vonatkozó részletes információk beszerzése és kiértékelése után a kifogásolt láncolás e kapcsolatok logikus következménye. Az üzleti kapcsolatok értékeléséből ugyanis kiderült, hogy ezen ügyfelek előre megállapodott kifizetések alapján közvetítették az ügyleteket. Tekintettel arra, hogy a vevő először a közvetítőnek köteles fizetni, az ilyen láncolás egyértelmű és logikus következmény. Egyidejűleg az eljárás résztvevője minden egyes ügylethez a megfelelő átvilágítás érdekében kiegészítő dokumentumokat (pl. szerződéseket vagy számlákat) kért be, amelyek igazolják az ügylet és a kapcsolódó kifizetések jogcímét.

[116.] A fentiektől függetlenül az eljárás résztvevő véleménye szerint nem minősülhet a pénzmosás elleni törvény súlyos megsértésének, mivel i) csupán korlátozott számú személyt érintene, ii) semmilyen káros következmény nem állt fenn, iii) teljes mértékben hiányzott a pénzmosás elleni törvény állított megsértésének szándéka, és iv) javító intézkedésekre került sor.

[117.] A banktanács ezeket a kifogásokat megalapozatlannak találja.

[118.] Az eljárás résztvevő azon állításával, miszerint a pénzmosás elleni törvény 9. §-a szerinti ügyfél-átvilágítást elegendő terjedelemben végezte, nem lehet egyetérteni. A pénzmosás elleni törvény 9. §-a szerinti ügyfél-átvilágítás elmulasztását a RemmitOne fizetési szolgáltatáshoz kapcsolódó teljes ellenőrzési mintában megállapították, és a rendszerszintű jogsértésre vonatkozó értékelés tehát helytálló.

[119.] A banktanács azon a véleményen van, hogy az elsőfokú közigazgatási hatóság kellően megvilágította, miért tekinti az adott kötelezettségszegést a kötelezettség megsértésének súlyos módjának. Az eljárás résztvevője fizetési szolgáltatásokat nyújtó kötelezett személy, amelyek a pénzmosás elleni terület szempontjából jelentős kockázatot hordoznak, és ráadásul nemzetközi szinten nyújtja azokat, ami a kockázatot tovább növeli. E kockázatosságnak tükröződnie kellene abban a következetességben, amellyel az eljárás résztvevője a pénzmosás elleni törvény 9. §-a szerinti pénzmosás elleni átvilágítást végzi.

[120.] A banktanács elismeri, hogy a benyújtott dokumentumokból következhet, a kifizetések láncolása az ügyfelek összekapcsolódásának és kapcsolatainak logikus következménye, mindazonáltal az elsőfokú közigazgatási hatóság kifogása arra irányult, hogy az eljárás résztvevője nem vizsgálta meg, vajon az ügyfelek állításai megfelelnek-e a valóságnak, különösen hogy azok rögzítik-e valós gazdasági tevékenységüket, vagy csupán fiktív kapcsolatokról van szó. Közismert, hogy a bűncselekményekből származó jövedelmek legalizálása éppen úgy történik, hogy ezen illegálisan szerzett pénzeszközöket különböző módokon legális tevékenységekből származó jövedelemként mutatják be és adják ki, miközben a pénzeszközöknek különböző államokban székhellyel rendelkező személyeken keresztül, fiktív gazdasági kapcsolatok segítségével történő továbbítása az egyik leggyakoribb módszere a pénzeszközök illegális eredetének leplezésének. Az eljárás résztvevője erre a kockázatos kifizetési láncolásra ügyfelei között semmilyen módon nem reagált, amikor csupán azzal elégedett meg, hogy formálisan minden rendben levőnek tűnt, mégpedig az ezen ügyfelekkel fennálló személyes összefonódásáira is tekintettel, amikor az e összefonódásból fakadóan számára állítólagosan informálisan ismert információkra hagyatkozott.

[121.] A kötelezettségszegéssel érintett személyek korlátozott köréhez a banktanács megjegyzi, hogy a pénzmosás elleni törvény 9. §-a szerinti átvilágítási kötelezettség megsértését a RemmitOne szolgáltatást igénybe vevő vállalati ügyfelek teljes ellenőrzési mintájában megállapították. A jogsértést tehát valamennyi azon ügyfél átvilágításánál megállapították, akiknél vizsgálták, hogy a velük kapcsolatban megsértették-e a pénzmosás elleni átvilágítás elvégzésének kötelezettségét. A banktanács számára így nem teljesen világos, miben lenne az eljárás résztvevő szerint a személyek köre korlátozott.

[122.] A káros következmény bekövetkezésének hiányához a banktanács megjegyzi, hogy a káros következmény bekövetkezése a fizetési forgalomról szóló törvény 244. § (1) bekezdés b) pontja szerinti engedély-visszavonáshoz nem szükséges. Az engedély visszavonása megelőző jellegű közigazgatási felügyeleti intézkedés, és tehát arra szolgál, hogy a jövőben a káros következmény bekövetkezését megakadályozza. Az a következtetés, miszerint az elsőfokú közigazgatási hatóságnak az engedély visszavonásával meg kellett volna várnia a káros következmény bekövetkezését, tagadná magának az engedély-visszavonásnak mint megelőző közigazgatási felügyeleti intézkedésnek a célját. Hasonló okból nem fogadható el az a kifogás sem, miszerint teljes mértékben hiányzott a szándék, és ezért nem állhatott fenn a megsértés súlyos módja, mivel nem szankcióról, hanem megelőző intézkedésről van szó, amelyhez az elsőfokú közigazgatási hatóság elsősorban a jogi kötelezettségek ismételt megsértése kockázatának elhárítása érdekében folyamodott.

VI. A megtámadott határozat aránytalanságának kifogásolása

[123.] Az eljárás résztvevő azon a véleményen van, hogy a fizetési forgalomról szóló törvény 244. § (1) bekezdés b) pontja szerinti engedély-visszavonás aránytalan volt, mivel i) a ténybeli körülményekből nem vonható le az a következtetés, hogy az eljárás résztvevőjénél kétségek merülnének fel kötelezettségeinek jövőbeni teljesítését illetően, és ii) az elsőfokú közigazgatási hatóság által követett cél kevésbé invazív módon is elérhető.

[124.] Az eljárás résztvevő véleménye szerint a fizetési forgalomról szóló törvény 242. §-a szerinti intézkedésekhez lehetett volna folyamodni, vagy az engedélyt csupán részleges terjedelemben lehetett volna visszavonni. Az eljárás résztvevő ezért úgy véli, hogy a megtámadott határozat sérti az eljárás résztvevőjének az Alapjogok és Szabadságok Chartája 26. cikkelye szerinti vállalkozás szabadságához fűződő jogát.

[125.] A „kötelezettség súlyos megsértésének" a fizetési forgalomról szóló törvény 244. § (1) bekezdés b) pontja szerinti értelmezését alkotmánykonform módon kell elvégezni, mivel a vállalkozás jogába avatkozik be. Az eljárás résztvevő azon a véleményen van, hogy a fizetési forgalomról szóló törvény 244. § (1) bekezdés b) pontja szerinti engedély-visszavonás esetén arányossági tesztet kell alkalmazni, vagy legalábbis biztosítani kell, hogy az engedély visszavonása arányos eszköz legyen. Az engedély visszavonása nem lesz arányos eszköz, ha a követett cél kevésbé invazív módon is elérhető.

[126.] Az eljárás résztvevője újra hivatkozik arra, hogy a Money Remittance fizetési szolgáltatás esetében csupán egyedi jellegű hiányosságról volt szó, amelyet az információs rendszer hibája okozott. A hiányosság csupán 10 ügyletet érintett, és az eljárás résztvevője azt az ellenőrzés megkezdése előtt maga felismerte és orvosolta.

[127.] Ha tehát az elsőfokú közigazgatási hatóság arra a következtetésre jutna, hogy az eljárás résztvevőjénél fennáll az aggodalom, hogy az azonosított hiányosságok megismétlődnek, nyilvánvaló, hogy ilyen aggodalom kizárólag a RemitOne fizetési szolgáltatás vonatkozásában állhat fenn. Az eljárás résztvevő véleménye szerint tehát nem áll fenn indok az engedély visszavonására a fizetési forgalomról szóló törvény 3. § (1) bekezdés f) pontja szerinti pénzátutalási szolgáltatás vonatkozásában sem.

[128.] Az eljárás résztvevője vitatja a megtámadott határozat 349. pontjában foglalt érvelést, amelyben az elsőfokú közigazgatási hatóság megvilágítja, az üzleti terv módosítása miért nem lesz elegendő, mivel az elsőfokú közigazgatási hatóság szerint csak utólagos ellenőrzéssel állapítható meg, hogy a változás valóban megtörtént-e, és kétséges az eljárás résztvevőjének szaktudása és megbízhatósága, valamint pénzmosás elleni kötelezettségeinek teljesítése. Az eljárás résztvevő előadja, hogy ha az engedély visszavonására csupán a RemitOne fizetési szolgáltatás vonatkozásában került volna sor, az üzleti terv módosításán kívül nem maradt volna más lehetősége. Ami a pénzmosás elleni kötelezettségek teljesítését a Money Remittance szolgáltatás vonatkozásában illeti, az eljárás résztvevője újból összefoglalja az e szolgáltatásra vonatkozó ténymegállapításokat. Az eljárás résztvevő úgy véli, hogy az eljárás résztvevőjének megbízhatóságával és szaktudásával kapcsolatban sem merülnek fel kétségek.

[129.] A banktanács ezt a kifogást megalapozatlannak találja.

[130.] Az engedély visszavonása a fizetési forgalomról szóló törvény 244. § (1) bekezdése alapján kötelező jelleggel van kialakítva. Ezért amennyiben a törvényben meghatározott feltételek teljesülnek, a közigazgatási hatóságnak el kell végeznie az engedély visszavonását. Az elsőfokú közigazgatási hatóság abban az esetben, ha megállapítja, hogy az eljárás résztvevője súlyos módon megsértette kötelezettségeit, nem jogosult az engedély-visszavonás arányosságát mérlegelni, hanem köteles az engedélyt a fizetési forgalomról szóló törvény 244. § (1) bekezdés b) pontjával összhangban visszavonni. Az arányossági teszt tehát nem végezhető el a közigazgatási mérlegelés keretében, hanem azt az elsőfokú közigazgatási hatóság² a „jogi kötelezettség súlyos módon történő megsértése" határozatlan jogfogalmának értelmezése és alkalmazása révén végzi el, miközben az elsőfokú közigazgatási hatóság a megtámadott határozatban kellőképpen kifejtette, miért állapította meg, hogy a fizetési forgalomról szóló törvény 244. § (1) bekezdés b) pontja értelmében vett kötelezettség súlyos megsértéséről van szó. Bár tehát az elsőfokú közigazgatási hatóság kifejtette, hogy az arányossági teszt elvégzésére nem köteles, végeredményben mégis elvégezte azt.

[131.] A banktanács nem ért egyet azzal, hogy ha az azonosított hiányosságok megismétlődésével kapcsolatban megalapozott kétségek állnának fenn, úgy ezek a kétségek kizárólag a RemitOne szolgáltatás vonatkozásában állhatnának fenn. Megalapozott kétségek állnak fenn ugyanis afelől, hogy az eljárás résztvevője törvényi kötelezettségeit teljesíteni fogja-e, amikor a múltban azokat súlyos módon megsértette. Az a tény, hogy tevékenységének egy bizonyos része a törvénnyel összhangban volt, a jövőre nézve semmilyen garanciát nem nyújt arra, hogy ez továbbra is így lesz, amikor tevékenységének más részeit a törvénnyel ellentétesen végezte, mégpedig oly módon, hogy a kötelezettségek megsértésének súlyos módját állapították meg.

[132.] Az üzleti terv módosításának ellenőrzése alatt annak ellenőrzése értendő, hogy az eljárás résztvevőjének tevékenysége az új üzleti tervvel összhangban, amely a fizetési forgalomról szóló törvény 3. §-a szerinti engedélyezett fizetési szolgáltatások terjedelmének szűkítését tükrözte volna, valóban módosult-e. Olyan helyzetben, amikor az eljárás résztvevőjétől a jogi kötelezettségek súlyos megsértése miatt vonják vissza az engedélyt, a banktanács megalapozottnak tartja, hogy az elsőfokú közigazgatási hatóság nem hagyatkozik az eljárás résztvevőjének azon nyilatkozatára, miszerint nem maradt volna más lehetősége, mint a jogszabályokkal összhangban eljárni.

VII. A jogos elvárás elvének megsértésére vonatkozó kifogás

[133.] Az eljárás résztvevője előadja, hogy az elsőfokú közigazgatási hatóság megsértette a közigazgatási eljárási törvény 2. § (4) bekezdése szerinti jogos elvárás elvét, amikor ténybelileg azonos és hasonló ügyekben nem így járt el.

[134.] Az eljárás résztvevője hivatkozik a 2020/103353/570 sz., 2023. 8. 17-i határozatra (a továbbiakban „Expobank határozat"), amelyben az elsőfokú közigazgatási hatóság az Expobank CZ a.s., IČO 148 93 648 társaságnál számos súlyos mulasztást állapított meg, de a bankokról szóló 21/1992. sz. törvény 34. §-a szerinti engedély-visszavonásra nem került sor.

[135.] Az eljárás résztvevője továbbá rámutat az ABAPAY s.r.o., IČO 29415152 társasággal kapcsolatos 2020/72119/570 sz., 2020. 6. 15-i határozatra. E határozatban az eljárás résztvevőjéhez hasonló, sőt azokon túlmenő hiányosságokat állapítottak meg. Az elsőfokú közigazgatási hatóság megállapította, hogy a hiányosságok „a törvény súlyos megsértését" érték el, ennek ellenére nem került sor az engedély visszavonására. Az eljárás résztvevője továbbá hivatkozik a 2023/13343/570 sz., 2023. 2. 1-jei határozatra (a továbbiakban „FoFoExchange határozat").

[136.] Az eljárás résztvevője előadja, hogy az elsőfokú közigazgatási hatóság a megtámadott határozat 356–358. pontjaiban rámutatott bizonyos különbségekre, amelyek az elsőfokú közigazgatási hatóság szerint indokolták, miért nem került sor e határozatokban az engedély visszavonására. Valamennyi említett szervezetnél „a kötelezettségek szisztematikus megsértését" vagy „a kötelezettségek súlyos megsértését" állapították meg, ennek ellenére nem került sor az engedély visszavonására.

[137.] Az eljárás résztvevője újra összefoglalja azokat az eseteket, amelyekben az engedély visszavonására sor került, és az eljárás résztvevő véleménye szerint az elsőfokú közigazgatási hatóság ott folyamodik az engedély visszavonásához, ahol az előírásokat ismételten sértik meg, nem mutatkoznak javulás jelei, vagy a tények arra utalnak,

² Lásd a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság 2 Ads 105/2023-34 sz., 2023. 12. 5-i ítéletének 29. és 30. pontját.

hogy szándékos és tudatos jogszabálysértésről volt szó.

[138.] A banktanács ezeket a kifogásokat megalapozatlannak találja.

[139.] A banktanács azon a véleményen van, hogy a ténybelileg hasonló vagy azonos ügyekben indokolatlan különbségek nélküli döntéshozatal kötelezettségét nem lehet úgy értelmezni, mintha az elsőfokú közigazgatási hatóságnak kötelessége lenne minden egyes korábbi határozaton részletesen kifejteni az eltéréseket, és hogy az adott esetben az elbírált üggyel szemben miért került vagy nem került sor az engedély visszavonására. Az adott ügyek sajátos eltéréseit az azokra vonatkozó határozatokban kell keresni. Nem követelhető a közigazgatási hatóságtól, hogy ezeket az eltéréseket és különbségeket összehasonlítás céljából részletesen beépítse a további következő határozatokba, amikor gyakran ténybelileg összetett és eltérő, jelentős terjedelmű határozatokkal rendelkező ügyekről van szó. Maga az eljárás résztvevője is inkább az egyes ügyek közös vonásaira mutat rá, mintsem az elsőfokú közigazgatási hatóság kialakult döntési gyakorlatára, illetve az elsőfokú közigazgatási hatóság egyes határozatait figyelmen kívül hagyja (lásd e határozat 141. pontját).

[140.] Az Expobank és a FofoExchange határozat esetében eltérő ágazati törvények alapján döntöttek. A pénzváltó-tevékenységről szóló 273/2013. sz. törvény 9. § (3) bekezdése szerinti engedély-visszavonás fakultatívként van kialakítva, az elsőfokú közigazgatási hatóság tehát nem köteles automatikusan az engedély visszavonásához folyamodni a jogi kötelezettségek megsértése súlyos módjának megállapítása esetén, hanem a visszavonásra csak az azt követő közigazgatási mérlegelés alapján kerül sor. A bankokról szóló 21/1992. sz. törvény (a továbbiakban „bankokról szóló törvény") 34. § (1) bekezdése ugyan tartalmaz kötelező engedély-visszavonást, ez azonban csak a bank tevékenységében fennálló súlyos hiányosságok fennmaradása esetén alkalmazandó. A pénzmosás elleni törvény súlyos megsértése esetén a bankokról szóló törvény 34. § (2) bekezdés d) pontja az engedély-visszavonást fakultatívként alakítja ki. Tehát már maga a törvényi szabályozás is ezen törvényekben megalapozza, hogy az engedély visszavonására túlnyomórészt olyan esetekben kerüljön sor, ahol az előírásokat ismételten sértik meg, nincsenek javulás jelei, vagy a tények szándékos vagy tudatos jogszabálysértésre utaltak. Nem ez a helyzet azonban a fizetési forgalomról szóló törvény 244. § (1) bekezdés b) pontja szerinti engedély-visszavonás esetében (lásd e határozat 130. pontját), és e határozatok ezért nem helytállók.

[141.] Az ugyanazon ágazati törvény szerinti határozatokhoz a banktanács megjegyzi, hogy minden eset sajátos, és ezért nem vonhatók le konkrét következtetések csupán egyes határozatok bizonyos jellemzői alapján. Még a fizetési forgalomról szóló törvény szerinti engedély alapján tevékenységet folytató szervezeteket érintő esetekben is, amelyekre az eljárás résztvevője hivatkozik, végül szintén sor került az engedély visszavonására, habár más okból, mint a pénzmosás elleni törvény megsértésének súlyos módja miatt.

A banktanács továbbá hivatkozik például a Cseh Nemzeti Bank 2020/109490/570 sz., 2020. 9. 3-i határozatára, Sp/2019/422/573 iktatószámon³. E határozattal az ORANGETRUST s.r.o. társaságtól visszavonták a kis terjedelmű elektronikuspénz-kibocsátói tevékenységre vonatkozó engedélyét, mivel magatartásával ismételten és súlyos módon megsértette a pénzmosás elleni törvényben és a fizetési forgalomról szóló törvényben meghatározott kötelezettségeket, és egyidejűleg 2 000 000 CZK összegű bírságot szabtak ki rá. A 2021/001977/CNB/110 sz., 2021. 1. 7-i fellebbezési határozattal az ORANGETRUST társaságra kiszabott bírságot 1 900 000 CZK-ra csökkentették. Továbbá hivatkozni lehet például a 2023/30302/5704 sz., 2023. 3. 14-i határozatra⁴ vagy a 2023/99851/5705 sz., 2023. 8. 8-i határozatra⁵, amelyekkel a fizetési forgalomról szóló törvény szerinti engedéllyel rendelkező személyekre bírságot szabtak ki, és egyidejűleg visszavonták engedélyüket az eljárás résztvevője által is elkövetett kötelezettségszegésekhez hasonló kötelezettségszegések miatt. A banktanács ezért azon a véleményen van, hogy bár az egyes esetek bizonyos sajátosságokat és eltéréseket mutathatnak, a határozat mindig az egyedi tényállási körülmények alapján születik. A megtámadott határozat ezért nem tér el az elsőfokú közigazgatási hatóság döntési gyakorlatától.

VIII. A határozat meglepetésszerűségének kifogásolása

[142.] Az eljárás résztvevője hivatkozik a Pénzügyi Elemző Hivatal (FAÚ) pénzmosás elleni területen végzett ellenőrzésére, amely az eljárás résztvevőjénél 2019. 7. 2. és 2020. 4. 7. között zajlott, tehát szoros időbeli összefüggésben az elsőfokú közigazgatási hatóság által végzett ellenőrzéssel. Az eljárás résztvevője előadja, hogy e két ellenőrzés nemcsak közvetlenül egymásra épült, hanem 2020. 1. 25. és 2020. 4. 7. között ellenőrzési időszakuk egymást fedte is. Az ellenőrzések terjedelme is hasonló volt. A Pénzügyi Elemző Hivatal ezt követően a bekért természetes és jogi személyekből álló mintára vonatkozóan megállapította, hogy a pénzmosás elleni ügyfél-ellenőrzés területén semmilyen hiányosságot nem tártak fel.

[143.] Az elsőfokú közigazgatási hatóság megtámadott határozat 354. pontjában foglalt állásfoglalásához az eljárás résztvevője előadja, hogy a szóban forgó időszakokat csupán 3 hónap választja el egymástól, amelyek között az eljárás résztvevőjének pénzmosás elleni eljárásaiban, sem a pénzmosás elleni törvényben nem történt változás, ahogyan nem változott az eljárás résztvevője ellenőrzött ügyfeleinek fizetéseinek jellege sem. Az elsőfokú közigazgatási hatóságnak számos azonos dokumentumot is rendelkezésére bocsátottak, amelyeket a Pénzügyi Elemző Hivatal által végzett ellenőrzés keretében is benyújtottak.

[144.] Az eljárás résztvevője ezért nem ért egyet azzal a következtetéssel, hogy a Pénzügyi Elemző Hivatal és az elsőfokú közigazgatási hatóság ellenőrzési tevékenységeinek terjedelme nem fedte egymást. Tekintettel arra, hogy az ellenőrzések lényegében ugyanazon ügyfélmintát érintették, és az eljárás résztvevője az ellenőrzést hosszú távon azonos módon végezte, nem lehet teljesen eltérő következtetésekre jutni, amikor a pénzmosás elleni terület elsődleges hatósága arra a következtetésre jut, hogy az eljárás résztvevője a pénzmosás elleni ellenőrzést a pénzmosás elleni törvény valamennyi követelményével összhangban végzi, míg a másik közigazgatási hatóság éppen ellenkezőleg, a kötelezettségek szisztematikus megsértésére és csupán formálisan végzett ellenőrzésre vonatkozó következtetésre jut.

[145.] Az eljárás résztvevője hivatkozik a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság 9 As/202/2014-236 sz., 2015. 2. 19-i határozatának (a továbbiakban „Árutőzsde határozat") 99. és 100. pontjára, és előadja, hogy e következtetések a tárgyalt ügyben teljes mértékben alkalmazhatók. Bár különböző közigazgatási hatóságok következtetéseiről van szó, a pénzmosás elleni területen állami felügyelettel megbízott hatóságokról, tehát azonos hatáskörrel rendelkező, „az állam meghatározó tevékenységét" végző közigazgatási hatóságokról van szó.

[146.] Az eljárás résztvevője összefoglalásként előadja, hogy tekintettel arra, miszerint az eljárás résztvevőjének eljárásait a Pénzügyi Elemző Hivatal előzetesen jóváhagyta, a megtámadott határozat meglepetésszerű, és ellentétes az Alapjogok és Szabadságok Chartája 2. cikk (2) bekezdésével.

³ Elérhető: https://www.cnb.cz/export/sites/cnb/cs/dohled-financni-trh/.galleries/prilohy/S-Sp-2019_00422_CNB_573.pdf.

⁴ Elérhető: https://www.cnb.cz/export/sites/cnb/cs/dohled-financni-trh/.galleries/prilohy/S-Sp-2021_00262_CNB_573.pdf.

⁵ A rendelkező rész elérhető: https://www.cnb.cz/export/sites/cnb/cs/dohled-financni-trh/.galleries/prilohy/S-Sp-2022_00114_CNB_573.pdf.

[147.] A banktanács ezt a kifogást megalapozatlannak találja.

[148.] A határozat meglepetésszerűségét mindig az eljárás eddigi állására, a bizonyítás helyzetére, a fennálló eljárási szituációra és az eljárás résztvevői által érvényesített jogi kifogásokra tekintettel kell megítélni (lásd az Alkotmánybíróság 2004. 2. 24-i ítéletét, ügyszám I. ÚS 654/03, 27/2004 Sb. ÚS).

[149.] A banktanács nem osztja azt a véleményt, hogy a határozat meglepetésszerű lenne, mivel az ellenőrzési jegyzőkönyv keretében az eljárás résztvevőjét tájékoztatták az elsőfokú közigazgatási hatóság ellenőrzési megállapításairól, az ellenőrzési jegyzőkönyv elleni kifogásokat elutasították, az ellenőrzési megállapításokat ezt követően megismételték az eljárás megindításáról szóló értesítésben, amelyben az eljárás résztvevőjét arról is tájékoztatták, hogy a közigazgatási eljárás az engedély visszavonása és szabálysértések tárgyában folyik. Az eljárás résztvevőjét ezért nem érhette meglepetésként, hogy az adott közigazgatási eljárás a fizetési forgalomról szóló törvény 244. § (1) bekezdés b) pontja szerinti engedély-visszavonásba torkollott, amikor az eljárást kezdettől fogva ekként folytatták. Maga az eljárás résztvevőjének a határozat meglepetésszerűségére vonatkozó kifogásai is inkább a megtámadott határozattal szembeni további egyet nem értés jellegűek.

[150.] A banktanács megjegyzi, hogy az Árutőzsde határozat 100. pontjának utolsó mondata, amelyre az eljárás résztvevője hivatkozik, így szól: „Ha azonban a tőzsdeüzemeltető magatartásával az engedély visszavonásának feltételei teljesülnek anélkül, hogy az ilyen magatartást az államhatalom egyértelműen jóváhagyta volna, az engedély visszavonása nem ellentétes az alkotmányos renddel.". A banktanács azon a véleményen van, hogy még ha az Árutőzsde határozat következtetései teljes mértékben alkalmazhatók lennének is a tárgyalt ügyre, nem lehet arról beszélni, hogy az eljárás résztvevőjének azon magatartását, amelyért szankcionálták és amelyért a fizetési intézményi engedélyét visszavonták, az államhatalom egyértelműen jóváhagyta volna. Ahogyan maga az eljárás résztvevője is előadja, az ellenőrzési időszakok között hozzávetőleg 3 hónapos eltérés volt, és bár az eljárás résztvevője állítja, hogy az egyes ellenőrzések terjedelmében jelentős átfedés volt, a megtámadott határozat 354. pontjából kitűnik, hogy ez inkább korlátozott mértékben volt így. A banktanács ezért nem osztja azt a véleményt, hogy az eljárás résztvevőjének magatartását az államhatalom bármilyen módon egyértelműen jóváhagyta volna.

***

[151.] A banktanács a fellebbezéssel megtámadott határozatot megelőző eljárásban, sem a megtámadott határozatban nem állapított meg az elsőfokú közigazgatási hatóság részéről olyan hibát, amely a megtámadott határozat jogszerűségét befolyásolta volna. A banktanács az ügy megvizsgálása után arra a következtetésre jutott, hogy a megtámadott határozat nem szenved annak helytelenségét okozó hibákban. A fentiekre tekintettel a banktanács a fellebbezést megalapozatlannak tekinti, és úgy határozott, ahogyan az e határozat rendelkező részében szerepel.

JOGORVOSLATI TÁJÉKOZTATÁS

E határozat ellen a közigazgatási eljárási törvény 152. § (5) bekezdésének a 91. § (1) bekezdésével összefüggésben történő alkalmazásával további fellebbezés nem nyújtható be.

Eredeti, szintén anonimizált verzió:

https://www.cnb.cz/export/sites/cnb/cs/dohled-financni-trh/.galleries/prilohy/S-Sp-2022_00423_CNB_573.pdf