Lángra kapott az orosz hadiszállító a Finn-öbölben, Helsinki az ukránok mellett áll

Dróntámadás után kigyulladt, majd finn felségvizekre sodródott szombaton a Kalinyingrád felé tartó Sparta II, amelynek katonai szállításai miatt már korábban is meggyűlt a baja a szankciós hatóságokkal. A finn kormány mentési és biztonsági intézkedéseket rendelt el, Petteri Orpo miniszterelnök azonban a veszélyek számbavétele közben sem tévesztette szem elől, miért jutott idáig a helyzet: Ukrajnának joga van visszavágni az agresszornak - mondta.

A november 21-i támadás a Finn-öböl nemzetközi vizein, az Oroszországhoz tartozó Gogland – finn nevén Suursaari – szigetétől nyugatra érte a hajót, amelyen robbanások után tűz keletkezett. A finn védelmi erők megerősítették az incidenst, majd arról számoltak be, hogy a sérült teherhajó Finnország felségvizeire sodródott. Gogland mintegy negyven kilométerre fekszik a finn partoktól, a Sparta II pedig a délutáni tájékoztatás idején már Loviisától délre, a nyílt tengeren tartózkodott, ahol a finn határőrség irányította a mentési és környezetvédelmi előkészületeket.

Alekszandr Drozdenko, a Leningrádi terület kormányzója szerint két drón találta el a hajót, az orosz határtól hozzávetőleg három tengeri mérföldre. A legénység helyzetéről azonban eltérő közlések jelentek meg: az orosz tájékoztatás evakuálásról szólt, a finn határőrség délutáni jelentése viszont azt rögzítette, hogy a személyzetnek nem kellett elhagynia a hajót, a mentőegységek pedig készen állnak a kimenekítésre és a tűzoltás támogatására. A finnek ekkor környezeti szennyeződést sem észleltek, és közölték, hogy az eset nem veszélyezteti a többi hajó forgalmát. A hatóságok ettől függetlenül korlátozásokat vezettek be a hajó körül, a finn védelmi minisztérium pedig ismét ideiglenesen korlátozta a légi és tengeri közlekedést a Finn-öböl keleti részén, hogy megvédje a civileket, és szükség esetén biztosítsa a drónok elfogásához szükséges mozgásteret. Helsinki értesítette szövetségeseit, kapcsolatba lépett az orosz tengeri mentőszolgálattal, Ulf Kristersson svéd miniszterelnök pedig felajánlotta országa segítségét. Drozdenko közben nyolcvan lelőtt drónról számolt be a Leningrádi terület felett, ezt az orosz állítást azonban független források nem erősítették meg.

Orpo az X-en arról írt, hogy a háború átterjedt Finnország közvetlen szomszédságába, majd hozzátette: „Ukrajnának joga van visszavágni az agresszornak.” A mondat azért figyelemre méltó, mert a finn miniszterelnöknek egyszerre kellett kezelnie egy országát közvetlenül érintő incidenst és megneveznie annak politikai hátterét, mégsem jutott arra a másutt oly népszerű következtetésre, hogy a megtámadott ország önvédelme volna a legaggasztóbb fejlemény. A nyilvánosan hozzáférhető szombati beszámolók szerint Kijiv ugyanakkor nem vállalta magára a Sparta II elleni támadást, így annak elkövetőjét egyelőre nem lehet bizonyított tényként megnevezni.

A hajó előélete mindenesetre megmagyarázza,
miért kelt különös figyelmet az eset

A Sparta II kereskedelmi teherhajó, amely járművek, konténerek és más rakományok szállítására alkalmas, tulajdonosa és üzemeltetője azonban az orosz védelmi minisztériumhoz kötődő Oboronlogisztyika. A vállalat saját közlése szerint a hajó 2024 júliusában tért vissza a Szentpétervárt Kalinyingráddal, illetve Baltyijszkkal összekötő járatra, ahol korábban is jelentős mennyiségű árut szállított. Az Egyesült Államok már 2022 májusában szankciós listára tette, és ukrán szankciók is érintik. Az ukrán katonai hírszerzés nyilvántartása szerint a Sparta II fegyvereket és haditechnikát is szállított Szíriából Oroszországba, köztük 2022 augusztusában Sz–300-as légvédelmi rendszereket Novorosszijszkba. Az Ukrainszka Pravda 2025 februárjában az ukrán Nemzeti Ellenállási Központra hivatkozva arról is beszámolt, hogy a hajó részt vett a szíriai orosz katonai felszerelés kivonásában. A mostani rakománya nem ismert, korábbi szerepe alapján azonban aligha írható le úgy, mint amelynek semmi köze az orosz hadigépezet működtetéséhez.

A Finn-öbölben ráadásul nem ez az első hasonló incidens az elmúlt napokban. A finn hadsereg november 11-én egy orosz hadihajót ért csapást észlelt, az ukrán Biztonsági Szolgálat pedig közölte, hogy különleges műveletben megtámadta a Bujan–M osztályú Naro-Fominszk hadihajót. Ugyanekkor dróntámadás következtében tűz ütött ki Uszty-Luga kikötőjének üzemanyag-tárolóinál is, vagyis az orosz olaj- és gabonaexport egyik fontos tengeri kijárata ugyancsak elérhető célpontnak bizonyult. Antti Häkkänen finn védelmi miniszter már akkor jelezte, hogy Helsinki felhívta Kijiv figyelmét a szűk Finn-öböl érzékenységére, különösen a környezetvédelem és a polgári hajózás szempontjából. Ezzel együtt azt is világossá tette, hogy a térségben jelentkező következmények Ukrajna önvédelmi harcához kapcsolódnak, és a Finnország körüli Balti-tenger továbbra is biztonságos. A finn álláspontban tehát megfér egymás mellett a saját lakosság védelme és az ukrán önvédelem támogatása, ami a jelek szerint mégsem megoldhatatlan diplomáciai feladat.

Ha a Sparta II elleni támadás mögött valóban Ukrajna áll, az újabb jele annak, hogy az orosz háborús logisztika számára egyre kevésbé létezik kényelmesen távoli hátország. Az ukrán „nagy hatótávolságú szankciók” éppen azt az orosz számítást kezdhetik ki, amely szerint a háború pusztítását Ukrajnának kell elviselnie, miközben a támadáshoz szükséges fegyver, üzemanyag és pénz zavartalanul járhatja a világ tengereit. Annak pedig nagyon is volna helye, hogy a hadiszállításokat és a szankciókerülést kiszolgáló orosz hajókat mindenütt tényleges ellenőrzés, feltartóztatás és következmény várja, ahol erre lehetőség nyílik, mert a szankciós lista önmagában még egyetlen rakétát sem tartott vissza a kilövőállástól.

Ugar

Tetszett a cikk?

Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal

Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR

Gesta-ajánló:

Trump januárra békét szeretne, felesége már karácsonyi tűzszünetről ábrándozik, az ukránok közben meghalnak

Trump januárra békét szeretne, felesége már karácsonyi tűzszünetről ábrándozik, az ukránok közben meghalnak

A Trump-kormány január elejéig szeretné lezárni az orosz–ukrán békemegállapodást, még mielőtt az új, demokrata vezetésű Kongresszus munkához látna – értesült a Financial Times. Melania Trump eközben karácsony előtti tűzszünet lehetőségéről beszél, miközben Moszkva továbbra is elutasítja azokat a garanciákat, amelyek egy újabb orosz támadással szemben valódi védelmet adnának Ukrajnának. Az európai…

ugar•
Vádat emeltek Raed Arafat ellen. Csempészetben való bűnrészességgel vádolja a katonai ügyészség

Vádat emeltek Raed Arafat ellen. Csempészetben való bűnrészességgel vádolja a katonai ügyészség

Raed Arafatot egy olyan mentőhelikopter romániai behozatala miatt, amelyet egy tragédiában elvesztett gép helyett biztosítottak. A DSU vezetője szerint nyílt, hivatalos eljárásból próbálnak utólag bűncselekményt csinálni, az ügyészek viszont azt állítják, hogy elmaradt a vámkezelés és több mint négymillió lej importáfa megfizetése; arról, kinek van igaza, most a bíróságnak kell döntenie.

ugar•
Bolojanék is előállnak egy közigazgatási reformmal, plusz csökkentenék a parlament létszámát

Bolojanék is előállnak egy közigazgatási reformmal, plusz csökkentenék a parlament létszámát

Ilie Bolojan december elejére ígéri a PNL közigazgatási reformmal kapcsolatos álláspontját, miközben a parlament létszámának csökkentéséről a liberálisok és az USR már csaknem elkészültek a közös javaslattal. A volt miniszterelnök szerint a kormány eddigi bejelentései mögött nem látszik kellően kidolgozott átszervezés, mert attól, hogy két szegény községet egy név alá terelnek, még nem lesz több…

ugar•
Trump máris vétóval fenyegeti a demokratákat

Trump máris vétóval fenyegeti a demokratákat

Donald Trump nem sok időt vesztegetett annak magyarázatára, mit tanult a félidős választások eredményéből, inkább közölte, milyen eszközzel fogja kordában tartani a januárban hivatalba lépő demokrata törvényhozási többséget. Az elnöki vétót rendkívüli hatalomként méltatta, amely szerinte tárgyalásra kényszerítheti ellenfeleit, Ukrajna számára pedig az lesz a döntő kérdés, hogy az amerikai…

ugar•
Trump közelében jól fizet a tanácsadás: Jason Miller milliói között román közpénz is felbukkan

Trump közelében jól fizet a tanácsadás: Jason Miller milliói között román közpénz is felbukkan

Egy gyerektartási perből derült ki, milyen látványosan megugrott Donald Trump régi tanácsadójának üzleti bevétele, miközben a washingtoni kapcsolataiért fizető ügyfelek között Románia is megjelent. Jason Miller cégei egy év alatt mintegy tizenötmillió dollárt szedtek be, a Cotroceni-palota azonban továbbra sem teszi megismerhetővé, pontosan mit is kap a román állam a havi több százezer dolláros…

ugar•