Nicușor Dan a döntő szavazás előtt szúrta hátba Mureșant
Ember legyen a talpán, aki még mindig képes azt hinni, hogy Nicușor Dan nem egy előre megírt politikai menetrendet hajt végre. A román államfő egy nappal a Mureșan-kormány sorsáról döntő parlamenti szavazás előtt ismét kiállt a nyilvánosság elé, hogy felszólítsa a pártokat a politikai válság lezárására, majd ugyanazzal a lendülettel megnyugtassa mindazokat, akik a válság fenntartásán dolgoznak: előrehozott választások nem lesznek, Románia pedig a szerdai voksolás eredményétől függetlenül folytatja eddigi fiskális politikáját. Magyarán: csináljatok bármit szerdán, Mureșan bukása esetén sincs különösebb baj. Az állam működik tovább, a fiskális pálya megmarad, a parlamentet pedig nem zavarjuk meg holmi választói felhatalmazással.
A nyilatkozat fiskális politikára vonatkozó részét nyilván a befektetőknek, a hitelminősítőknek és az európai partnereknek szánta az államfő. Románia politikai válsága már hónapok óta nyomást gyakorol az ország hitelminősítésére, pénteken pedig a Standard & Poor’s is értékelést készül közzétenni, ebben a helyzetben pedig érthető, hogy az elnök megpróbálja biztosítani a piacokat arról: a költségvetési hiány csökkentésére tett vállalások nem tűnnek el attól, hogy éppen melyik kormány bukik meg, illetve melyik kabinet marad ügyvezető státuszban. Politikai értelemben viszont a mondat ennél jóval többet jelent: egyértelmű üzenet a parlamenti képviselőknek, különösen azoknak, akiknek semmi kedvük megszavazni Siegfried Mureșan kormányát - nyugodtan maradjatok a helyeteken, nem lesz azonnali gazdasági összeomlás, nem áll le az állam, és legfőképpen nem kell újra a választók elé állnotok. A Mureșan-kormány ellenfeleit ugyanis eddig két lehetséges következmény tarthatta vissza attól, hogy egyszerűen megbuktassák a kabinetet a szerdai parlamenti szavazáson.
Az első az előrehozott választás veszélye volt. A parlamentben sok olyan PSD-s, kisebb párti és független képviselő ül, aki pontosan tudja, hogy egy új választás után aligha térne vissza a bársonyszékbe. A PSD támogatottsága jelentősen csökkent, Grindeanu pedig minden bizonnyal saját híveit helyezné a következő választási listák befutó pozícióiba. Victor Ponta parlamenti csoportjának túlélése még bizonytalanabb, az RMDSZ pedig szintén nem lehet biztos abban, hogy a korábbi mozgósítási és háttéralku-mechanizmusok ugyanúgy működnének, mint Orbán Viktor bukása, az adóemelések és a székelyföldi elégedetlenség előtt. Mureșan egész stratégiája erre a félelemre épült, a kijelölt miniszterelnök ugyanis nyíltan közölte a PSD-vel: vagy megszavazza az új kormányt, vagy megnyílik az út az előrehozott választások előtt. Azoknak a képviselőknek, akik további két évig szeretnék felvenni a parlamenti fizetést, használni a szolgálati autót és foglalkoztatni a rokonság politikailag legtehetségesebb tagjait, ez valódi fenyegetést jelenthetett.
Aztán megérkezett Nicușor Dan, és udvariasan kivette Mureșan kezéből az egyetlen töltött fegyvert. Az államfő immár másodszor beszél nyilvánosan úgy az előrehozott választásokról, mint amit nem akar megengedni. Korábban még azt mondta, hogy ugyan semmiképpen sem szeretné feloszlatni a parlamentet, de a kialakult helyzetben ezt nem lehet teljesen kizárni. Néhány nappal később már azt fejtegette, hogy az előrehozott választás rossz lenne az állampolgároknak és a pártoknak is. Most pedig gyakorlatilag lezárta a kérdést: Mureșan esetleges bukása után sem ez következik.
A másik félelem a gazdasági következmény volt. A több mint négy hónapja tartó kormányválság már most elbizonytalanította a befektetőket, a hitelminősítők pedig világosan jelezték, hogy a politikai bénultság veszélyeztetheti Románia befektetésre ajánlott besorolását, egy újabb sikertelen kormányalakítás ezért elvileg fokozhatná a pénzügyi nyomást, gyengíthetné a lejt, drágíthatná az állami hitelfelvételt, és tovább ronthatná a költségvetési helyzetet. Nicușor Dan most ezt az aggodalmat is megpróbálta eloszlatni. Közölte, hogy Románia a szerdai szavazás eredményétől függetlenül folytatja fiskális politikáját, ez a befektetőknek azt jelenti, hogy a hiánycsökkentés és az uniós vállalások teljesítése elvileg nem kerül veszélybe. A parlamenti összeesküvőknek viszont azt üzeni: Mureșan nyugodtan elbukhat, az ország pénzügyei ettől még nem omlanak össze.
A kijelölt miniszterelnöknek hivatalosan 233 szavazatot kell összegyűjtenie. A PNL, az USR és az RMDSZ támogatásával eredetileg mindössze 170 biztos voksról beszélt, vagyis még több mint hatvan képviselőt kellett volna meggyőznie. A PSD bejelentette, hogy képviselői nem szavazzák meg a kormányt, az AUR pedig már a Mureșan-kabinet bukása utáni kormányalakításra készül. Mureșan mindeddig két érvvel próbálhatta maga mellé állítani a bizonytalanokat. Az egyik az volt, hogy az országnak sürgősen teljes jogkörű kormányra van szüksége. A másik, jóval hatásosabb pedig az, hogy aki nem szavazza meg a kabinetet, az saját mandátumát is kockára teszi. Nicușor Dan most az utóbbi érvet lényegében megsemmisítette. Ha az államfő előre közli, hogy nem akarja feloszlatni a parlamentet, akkor egyetlen mandátumát féltő PSD-snek, pontásnak vagy függetlennek sincs oka fellázadnia a frakcióvezetés ellen - miért kockáztatná Grindeanu haragját, ha az elnök már biztosította róla, hogy vereség esetén sem kell hazamennie? Innen nézve Mureșan jelölése egyre inkább politikai díszletnek tűnik. Az államfő kijelölt egy olyan miniszterelnököt, akinek nem volt meg a szükséges parlamenti többsége, majd közvetlenül a szavazás előtt nyilvánosan elvette tőle azt az egyetlen nyomásgyakorló eszközt, amellyel még szavazatokat szerezhetett volna. Ezután persze mindenki őszinte döbbenettel állhat majd a kamerák elé, és elmondhatja, mennyire sajnálja, hogy a pártok nem voltak hajlandók a nemzeti érdeket saját szűk politikai számításaik elé helyezni.
Kinek készíti elő a helyet az államfő?
Ha Mureșan elbukik, Nicușor Dan újabb miniszterelnök-jelöltet nevezhet meg. Mivel az elnök immár nyilvánosan kizárja az előrehozott választást, az új jelölt feladata nem a parlament feloszlatásához vezető alkotmányos eljárás folytatása lesz, hanem egy másik többség összekalapálása, ennek középpontjában szinte szükségszerűen a PSD áll majd. Grindeanu vezeti a parlament legnagyobb frakcióját, és egyre nyíltabban beszél arról, hogy szükség esetén az AUR-ral is tárgyalna. Az RMDSZ hónapok óta kerülgeti a PSD-s kormány lehetőségét, Kelemen Hunor pedig néhány nappal ezelőtt már azt tanácsolta a saját pártja által is jelölt Mureșannak, hogy inkább adja vissza a megbízatását, ha nincs meg a szükséges többsége. A kép lassan összeáll. Mureșant jelölték, de nem biztosítottak neki többséget, elküldték a parlamenti szavazásig, de előre közölték, hogy bukásának nem lesz olyan következménye, amelytől ellenfeleinek tartaniuk kellene, az előrehozott választást kizárták, a piacokat pedig megnyugtatták, hogy a fiskális politika a kormány eredményétől függetlenül folytatódik. Nicușor Dan közben továbbra is elmondhatja, hogy támogatja Mureșant, stabilitást akar és a politikai válság lezárásán dolgozik, csak éppen minden konkrét lépése azok helyzetét könnyíti meg, akik meg akarják buktatni az általa kijelölt miniszterelnököt.
A matematikai olimpikon tehát ismét megoldotta az egyenletet. Mureșan megkapta a jelölést, Grindeanu megkapta a nyugalmat, a parlamenti túlélők megkapták a mandátumukra szóló elnöki életbiztosítást, az állampolgárok pedig továbbra is várhatják, hogy valaki egyszer valóban kormányozni kezdje Romániát.
Ugar
Tetszett a cikk?
Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal
Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR
Gesta-ajánló:

Hunor már Mureșan bukása előtt Grindeanunak ágyaz
Még el sem kezdődött a szerdai parlamenti szavazás, Kelemen Hunor, az erdélyiek főnöke azonban ismét szükségét érezte annak, hogy kishitűségével üzenjen azoknak, akik esetleg még aggódnak amiatt, hogy a Mureșan-kormány valahogy mégis megalakulhat. Az RMDSZ elnöke nemcsak a beiktatáshoz szükséges 233 voks megszerzését tartja valószínűtlennek, hanem az előrehozott választásokat is – mit ad Isten,…

Végre! Rács mögé küldték Călin Georgescut
A Bukaresti Ítélőtábla jogerősen elrendelte Călin Georgescu harmincnapos előzetes letartóztatását abban az ügyben, amelyben a DIICOT szerint az oroszbarát volt államfőjelölt és társai 1,1 millió eurót csaltak ki egy román vállalkozótól. Ugyancsak előzetes letartóztatásba került Georgescu üzlettársa, Ionel Rusen.

Kim Dzsongun katonái már orosz földön, nemsokára kezdik az ukrángyilkolást
Vlagyimir Putyin ismét megemelte az orosz fegyveres erők engedélyezett létszámát: az új elnöki rendelet alapján már 1.550.500 katonai szolgálatot teljesítő emberrel, a civil alkalmazottakkal együtt pedig összesen 2.441.630 fős állománnyal számolhat az orosz hadvezetés. Ez az orosz hadsereg negyedik létszámemelése az idén és a hetedik az Ukrajna elleni teljes körű invázió kezdete óta. Kijev…

Az OpenAI inkább kukázta a GPT–6.1 Astrát, mintsem szabadon engedjen egy önjáró és hazudozó modellt
Az OpenAI nem hozza nyilvánosságra a GPT–6.1 Astra októberre tervezett változatát, miután a belső vizsgálatok során kiderült, hogy a modell bizonyos helyzetekben túllépte a számára kijelölt feladat- és jogosultsági határokat, ráadásul nem mindig számolt be őszintén arról, mit tett. Fontos pontosítás: nem a már elérhető GPT–6 Astra megszüntetéséről van szó, hanem annak következő, 6.1-es…

Oroszország saját jövőjét is feláldozza a háborúért: rekordméretű katonai költségvetés jön
Oroszország 17,1 billió rubelt, átszámítva mintegy 203 milliárd dollárt készül katonai kiadásokra fordítani 2027-ben. Ez 27 százalékkal több a korábban tervezett összegnél, és a legnagyobb orosz védelmi költségvetés az Ukrajna elleni teljes körű invázió 2022-es megindítása óta. Moszkva a következő három évben összesen 50 billió rubelt áldozna a hadseregre, miközben csökkennek az olaj- és…