A biztonsági javításból írt támadókódot a mesterséges intelligencia, ki is próbálta
Miközben egy vállalat informatikusai még a legújabb biztonsági frissítés telepítését szervezik, a támadók mesterséges intelligenciája már azt vizsgálhatja, hogyan lehetne kihasználni az éppen kijavított hibát azokon a gépeken, amelyekre még nem került fel a javítás. A Google kiberbiztonsági kutatói most először dokumentáltak olyan támadói rendszert, amely a javított programkód összehasonlításától a támadókód megírásán át annak kipróbálásáig emberi beavatkozás nélkül végezte el a munkát, jelentősen lerövidítve a védekezésre maradó időt.
A Google Threat Intelligence Group (GTIG) és a vállalathoz tartozó Mandiant november 16-án, hétfőn közzétett jelentése szerint a támadók egyre több feladatot bíznak olyan mesterséges intelligencia-rendszerekre, amelyek önállóan is képesek végrehajtani a kapott utasításokat. Míg korábban elsősorban programozási segítséget kértek a modellektől, vagy a támadás egy-egy részfeladatát gyorsították fel velük, az elemzők most már olyan megoldást is találtak, amely összekapcsolja és önállóan végigcsinálja a sérülékenység felkutatásához és kihasználásához szükséges lépéseket. A Google ezt fordulópontnak tekinti, hiszen korábbi jelentésében még csak részben automatizált támadási folyamatokról számolt be.
Mi történik, amikor egy program frissítést kap?
Amikor egy programban – például egy weboldal működését biztosító szoftverben – biztonsági hibát találnak, a fejlesztők javítást adnak ki hozzá, amelyet az informatikai szaknyelv patchnek nevez. Aki telepíti ezt a frissítést, megszüntetheti az adott sebezhetőséget, a javítás megjelenése azonban a támadóknak is értékes információt ad, mert a program régi és új változatának összehasonlításából következtetni lehet arra, hol volt a hiba, és hogyan lehetett visszaélni vele. Ebből az ismeretből készülhet el az exploit, vagyis az a támadókód, amellyel be lehet jutni a még nem frissített rendszerekbe, ezért a javítás közzétételével rendszerint versenyfutás kezdődik a támadók és az üzemeltetők között. A hiba megértése és egy működő támadóprogram elkészítése korábban is történhetett gyorsan, és automatizált eszközök is segítették ezt a munkát, a bonyolultabb esetek azonban jelentős szakértelmet és akár napokig vagy hetekig tartó elemzést igényelhettek. Ezalatt a cégeknek és intézményeknek volt valamennyi idejük arra, hogy telepítsék a frissítést, mielőtt valaki kihasználja a nyitva maradt biztonsági rést.
A Google elemzői egy nem megfelelően védett, a támadások előkészítésére használt szerveren bukkantak rá az exploit_agent nevű programcsomagra, amely több, egymással együttműködő mesterséges intelligencia-ügynökből állt. Az ügynök ebben az esetben olyan programot jelent, amely a kapott feladat megoldásához eszközöket is használ, műveleteket hajt végre, majd az eredmény alapján folytatja a munkát, így jóval többre képes annál, mint hogy egy csevegőablakban válaszoljon a kérdésekre. A megtalált rendszer több nagy nyelvi modellhez kapcsolódott, köztük fejlett kereskedelmi szolgáltatásokhoz és helyben futtatható modellekhez, feladata pedig a népszerű webes alkalmazások javítás előtti és utáni kódjának folyamatos összehasonlítása volt. A változtatásokból megpróbálta azonosítani a lehetséges sérülékenységet, elkészítette az annak kihasználására szánt kódot, majd automatikusan végre is hajtotta azt, vagyis az üzemeltetőjének nem kellett minden egyes próbálkozást személyesen végigvezetnie.
A szerveren az áldozatoktól ellopott adatok mellett olyan programokat is találtak, amelyek a már feltört rendszerek további felderítésére, jelszavak tömeges próbálgatására és úgynevezett webshellek telepítésére szolgáltak. A webshell egy feltört webhelyen elhelyezett program, amelyen keresztül a támadó távolról utasításokat adhat a szervernek, és később is fenntarthatja a hozzáférését; a lefoglalt programok között pedig olyan is akadt, amely más támadók hasonló eszközeit távolította el, hogy a riválisok ne használhassák ugyanazt a feltört rendszert. A szerveren talált, az áldozatokhoz kapcsolódó adatok arra utaltak, hogy az üzemeltetőt különösen a francia média-, szórakoztatóipari és oktatási weboldalak érdekelték, egy beállítófájlban pedig orosz nyelvű megjegyzések magyarázták el, hová kell beírni a mesterséges intelligencia-szolgáltatások használatához szükséges hozzáférési kulcsokat - az egyik utasítás külön figyelmeztetett arra, hogy a kulcsokat a fájl megfelelő helyére kell beilleszteni, nem a csevegőablakba.
A támadóknak ráadásul nem kell minden programot maguknak megírniuk, mert felhasználhatják azokat a szabadon hozzáférhető eszközöket is, amelyeket eredetileg biztonsági szakembereknek fejlesztettek, hogy engedéllyel próbálják feltörni egy vállalat rendszereit, és még a bűnözők előtt megtalálják a gyenge pontokat. A Google a CAIRN és a PentAGI nevű eszközöket már tényleges támadói tevékenység során is megfigyelte, míg a CyberStrikeAI esetében egyelőre kísérletezésről számolt be. A CAIRN-t amerikai repülőgépipari célpontok elleni műveletekben használták, egy másik támadó pedig augusztus végétől október elejéig a PentAGI átalakított változatával végzett rendszeres felderítést és sérülékenységvizsgálatot ázsiai szervezetek széles körénél. Az elemzők egy Kínához köthető csoport saját fejlesztésű, automatizált támadórendszerének nyomaira is rábukkantak, amelyet értékelésük szerint valószínűleg kémkedéshez szántak. A mesterséges intelligencia feladata ugyanakkor nem ér véget a behatolással, hiszen a Kínához köthető szereplők az ellopott adatok feldolgozására és értelmezésére is használják, míg észak-koreai támadók hamis szakmai személyazonosságokat építenek vele, többek között kriptovalutával foglalkozó cégek megtévesztésére.
A jelentés külön foglalkozik az LLMjackingnek nevezett visszaéléssel is, amelynek során a bűnözők megszerzik egy vállalat felhőszolgáltatásokhoz vagy mesterséges intelligencia-modellekhez tartozó hozzáférési adatait, majd az áldozat költségére használják ezeket a szolgáltatásokat. A Mandiant által vizsgált esetek között volt olyan, amelyben egyetlen nap alatt százezer dollárnál nagyobb jogosulatlan költség keletkezett, a legsúlyosabb ügyekben pedig egymillió dollárig nőtt a számla, mire sikerült megszüntetni a visszaélést. A Google által vizsgált adatok szerint 2026 januárja és augusztusa között csaknem megduplázódott a nyilvánosságra hozott sérülékenységek és az exploitok száma, augusztusban pedig huszonkét olyan sérülékenység kihasználását tartották számon, amely zero-daynek minősült. Ez azt jelenti, hogy a támadás idején még nem állt rendelkezésre hozzá javítás, így az üzemeltetők akkor sem tudták volna egyszerű frissítéssel megszüntetni a hibát, ha egyébként gondosan karbantartották a rendszereiket.
Az exploit_agent esetében azonban elsősorban a már kijavított hibák jelentenek veszélyt, mert a javítás közzététele és annak tényleges telepítése között továbbra is sebezhetők maradnak a gépek. Ha a támadók a korábbinál gyorsabban, akár órák alatt készítenek használható kódot, akkor egy elhalasztott frissítés jóval nagyobb kockázatot jelenthet, mint amekkorával az üzemeltető addig számolt. Az automatizálás persze nem tesz minden próbálkozást sikeressé, és a Google arra is figyelmeztet, hogy a mesterséges intelligenciával előállított, működőképesnek hirdetett támadókódok között sok a használhatatlan. Ezek ellenőrzése azonban szintén időt vesz el a védekező szakemberektől, akiknek a valódi veszélyek felismerése mellett a téves riasztásokat is ki kell szűrniük. A védekezőknek jelenleg az ad némi előnyt, hogy ezek a rendszerek a gyorsaság kedvéért gyakran feláldozzák az észrevétlenséget, és nagy mennyiségű, feltűnő hálózati forgalmat, valamint jól felismerhető nyomokat hagynak maguk után, emiatt egy megfelelően felügyelt hálózaton könnyebb lehet észlelni a tevékenységüket, mint egy türelmes, óvatos emberi támadóét, bár ez önmagában még nem akadályozza meg őket abban, hogy kárt okozzanak.
A Google arra számít, hogy a modellek és a rájuk épülő programok fejlődésével egyre kevesebb emberi közreműködésre lesz szükség, miközben a támadások is nehezebben észlelhetővé válhatnak. A vállalat közölte, hogy fellépett a Gemini szolgáltatással visszaélő fiókok és projektek ellen, és a tapasztalatok alapján tovább erősítette a visszaélések felismerését, a védekezők számára pedig viselkedésalapú észlelési megoldásokat, valamint a Mandiant közreműködésével védelmi útmutatót is készített. A frissítések halogatása így egyre kockázatosabb szokássá válik, mert ugyanaz a javítás, amely az egyik gépen megszünteti a sebezhetőséget, a támadók számára azt is elárulhatja, hol érdemes próbálkozniuk a többin. Amíg az üzemeltető arra vár, hogy alkalmasabb időpontban telepítse a frissítést, a támadók rendszere már elemezheti a változtatásokat, megírhatja a kódot, és keresheti azokat a szervereket, amelyeken még mindig nyitva maradt a biztonsági rés.
Ugar
Tetszett a cikk?
Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal
Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR
Gesta-ajánló:

Szele Tamás: Trump azeri pénzecskéje
Igaz lehet, hogy ez a kedves, földbuta, aranyos ember (hiszen még a mozgólépcsőjét is learanyoztatta) ennyire kicsinyes volna? Ez sem zárható ki.

Európa le akarja váltani a Palantirt, Musk Ukrajnában megmutatta, miért
Az európai védelmi minisztériumok a kulcsfontosságú katonai feladatokban csökkenteni akarják függésüket az amerikai Palantir Technologies-tól és más amerikai technológiai cégektől, és egyre több európai vállalkozás verseng a megüresedő piacért. Németország, Franciaország és Hollandia is saját, európai rendszert épít arra, amire eddig a Palantir szoftvereit használták vagy használták volna: a…

Már születésünk előtt megkapjuk a hormonrendszerünket megzavaró vegyi anyagokat
Az emberi hormonrendszert megzavaró vegyi anyagok ma már szinte mindenütt jelen vannak a környezetünkben: a műanyagokban, a kozmetikumokban, a játékokban, a növényvédő szerekben, és a kutatók az emberi vérben, az anyatejben és a köldökzsinórvérben is kimutatták őket. Ez azt jelenti, hogy a kitettség már a születés előtt elkezdődik. Ez derül ki az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) és az…

Hupsz: leállt az NSA titkos hálózata
Néhány nappal a Microsoft világszerte érzékelt üzemzavara és az amerikai repülőtereket megbénító felszállási tilalom után az Egyesült Államok egyik legérzékenyebb informatikai rendszerében is megszakadt a szolgáltatás: leállt az a szigorúan titkos belső hálózat, amelyen a Nemzetbiztonsági Ügynökség, az NSA munkatársai minősített információkat osztanak meg egymással. A meghibásodások között…

Lasconi támogatná a PNL és az USR szövetségét, de attól tart, hogy megint mindenki túl sokat akar majd
Elena Lasconi szerint jót tenne a román jobboldalnak, ha a PNL és az USR összefogna, és egy új név alatt próbálná visszaszerezni a pártokból kiábrándult választók bizalmát, abban azonban már kevésbé hisz, hogy a megállapodás valóban megszülethet. Az USR korábbi elnöke saját elnökjelölti kampányának tapasztalatával magyarázta kételyeit, amikor felidézte, hogy a lehetséges szövetségesekkel…