Európa le akarja váltani a Palantirt, Musk Ukrajnában megmutatta, miért

Az európai védelmi minisztériumok a kulcsfontosságú katonai feladatokban csökkenteni akarják függésüket az amerikai Palantir Technologies-tól és más amerikai technológiai cégektől, és egyre több európai vállalkozás verseng a megüresedő piacért. Németország, Franciaország és Hollandia is saját, európai rendszert épít arra, amire eddig a Palantir szoftvereit használták vagy használták volna: a harctéri adatok egyesítésére, elemzésére és a döntések gyorsítására a mesterséges intelligencia segítségével.

A váltásnak azonban ára van: kormányzati és katonai tisztviselők szerint jelenleg egyetlen európai rendszer sem ér fel a Palantirhoz méretben, bevethetőségben és harctéri tapasztalatban. A hadseregeknek így választaniuk kell egy kevésbé kiforrott, de saját ellenőrzés alatt álló európai rendszer és egy bevált amerikai termék között, amely viszont hosszú távon olyan stratégiai függéssel jár, amelyet egyre kevesebben tartanak elfogadhatónak.

A legtovább Németország jutott. A Bundeswehr jövőre kezdené bevezetni a saját, mesterséges intelligenciára épülő katonai adatintegrációs rendszerét, és egy, az üggyel kapcsolatban álló forrás szerint a lehetőségeket néhány jelöltre szűkítette, a Palantir nincs köztük. A forrás szerint ezek a rendszerek nem érik el a Palantir képességeit, de „elég jók” lennének: megvédenék Németország adatszuverenitását, és egy éven belül a szükséges funkciók nagyjából nyolcvan százalékát tudnák. A német hadsereg már korábban kijelentette, hogy nem köt szerződést amerikai cégekkel, köztük a Palantirral sem, Thomas Daum, a kibervédelmi erők parancsnoka pedig azt mondta, hogy jelenleg „egyszerűen elképzelhetetlen”, hogy egy magáncég munkatársai hozzáférjenek a nemzeti katonai adatbázishoz. A szűk listán szereplő cégeket Berlin nem nevezte meg, de a jelöltek között szerepelhet a francia ChapsVision is. Hollandia már 2010 óta használ kisebb mértékben Palantir-szoftvereket, de két éven belül teljes értékű európai alternatívára akar átállni. Derk Boswijk holland védelmi államtitkár, aki a fegyverbeszerzésekért felel, a Reutersnek azt mondta, hogy a váltáshoz valószínűleg holland és más európai beszállítók megoldásait kombinálják majd.

„Európában rengeteg tudásunk van a mesterséges intelligencia és a döntéshozatal terén. Ez azonban nagyon széttöredezett, és ez a gond”

– mondta. Franciaország Arcadia néven egy szuverén, több beszállítós platformot épít, és a tervek szerint az első szerződéseket még az év vége előtt odaítéli, 2027 közepére pedig elkészül a terepen bevethető változat. Nagy-Britannia, Dánia és Svájc is fenntartásokkal kezeli a céget: a brit parlament egyik bizottsága „elfogadhatatlan gyenge pontnak” nevezte a Palantir jelenlétét a közszférában, Svájc pedig biztonsági aggályok miatt legalább kilenc ajánlatát utasította el.

Az európai kihívók között a legismertebb a német Helsing, amely november 11-én mutatta be Clarity nevű „ügynökalapú hírszerző platformját”. A cég szerint a rendszert Európában fejlesztették, és az ügyfél saját infrastruktúráján fut, nem egy amerikai felhőben, a Reuters szerint pedig bármilyen csapás végrehajtásához emberi kezelő jóváhagyása kell. A Helsing szerint a rendszer első változatát akár néhány hónapon belül átadhatja a német hadsereg Litvániában állomásozó dandárjának, amely a NATO keleti szárnyát védi. A versenytársak között van a dán Systematic, a francia Thales és Safran, valamint a párizsi Comand AI startup is.

Az európai aggodalmakat nem elméleti viták táplálják, hanem az, amit Ukrajnában láttak. Az ukrán hadsereg kommunikációjának gerincét Elon Musk SpaceX-ének műholdas rendszere, a Starlink és katonai változata, a Starshield adja, és Musk az elmúlt években többször is megmutatta, hogy ezzel a hatalommal élni is hajlandó. 2022 őszén Musk-életrajzírója, Walter Isaacson szerint a techmilliárdos megtagadta, hogy a Starlinket a Krím közelében is működtesse, és ezzel meghiúsított egy ukrán támadást a szevasztopoli orosz flotta ellen. 2025-ben a Reuters arról számolt be, hogy amerikai tisztviselők a Starlink lekapcsolásával fenyegették Kijevet a ritkaföldfém-megállapodásról folyó tárgyalások idején, idén októberben pedig figyelmeztetés nélkül sebességkorlátozást vezettek be a Starshield-terminálokon: Szerhij Beszkresztnov, Zelenszkij katonai technológiai tanácsadója szerint óránként 161 kilométer fölött megszakadt a kapcsolat, és több ukrán drónmisszió kudarcba fulladt. A korlátozás éppen azokat a drónokat sújtotta a legjobban, amelyekkel Ukrajna a sugárhajtású orosz Sahed-drónokat próbálja elfogni. Amikor Mihajlo Fedorov ukrán digitális miniszter a korlátozás feloldását kérte, Musk azt felelte, hogy a Starshield kormányzati tulajdonban van, és a korlátozásokról „az amerikai hadsereg és végső soron az elnök” dönt - a zavarok novemberben, az abu-dzabi béketárgyalások idején is visszatértek.

Ezen a ponton derül ki, miért nem nyugtatja meg Európát Mosley ígérete. A Palantir vezetője októberben, éppen a Starlink-zavarok idején mondta a Reutersnek: „Nincsenek kill switchek. Sem a Palantir, sem az amerikai kormány nem tud beavatkozni, és nem tudja lekapcsolni.” Ukrajna azonban éppen most tanulta meg, hogy egy amerikai cég ígérete annyit ér, amennyit az aktuális washingtoni politika enged. Ha egy háború közepén egy milliárdos vagy egy elnök egyetlen döntéssel korlátozhatja egy szövetséges hadsereg kommunikációját, akkor egy olyan szoftvernél, amely a harctéri adatokat kezeli, a „nincs kill switch” már nem technikai, hanem politikai kérdés. Európa ezt a leckét megtanulta: a hadseregei inkább egy kevésbé tökéletes, de saját rendszerrel harcolnak, mint egy olyannal, amelyet bármikor kikapcsolhat valaki, aki nem feltétlenül az ő oldalukon áll.

Ugar

Tetszett a cikk?

Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal

Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR

Gesta-ajánló:

Már születésünk előtt megkapjuk a hormonrendszerünket megzavaró vegyi anyagokat

Már születésünk előtt megkapjuk a hormonrendszerünket megzavaró vegyi anyagokat

Az emberi hormonrendszert megzavaró vegyi anyagok ma már szinte mindenütt jelen vannak a környezetünkben: a műanyagokban, a kozmetikumokban, a játékokban, a növényvédő szerekben, és a kutatók az emberi vérben, az anyatejben és a köldökzsinórvérben is kimutatták őket. Ez azt jelenti, hogy a kitettség már a születés előtt elkezdődik. Ez derül ki az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) és az…

ugar•
Hupsz: leállt az NSA titkos hálózata

Hupsz: leállt az NSA titkos hálózata

Néhány nappal a Microsoft világszerte érzékelt üzemzavara és az amerikai repülőtereket megbénító felszállási tilalom után az Egyesült Államok egyik legérzékenyebb informatikai rendszerében is megszakadt a szolgáltatás: leállt az a szigorúan titkos belső hálózat, amelyen a Nemzetbiztonsági Ügynökség, az NSA munkatársai minősített információkat osztanak meg egymással. A meghibásodások között…

ugar•
Lasconi támogatná a PNL és az USR szövetségét, de attól tart, hogy megint mindenki túl sokat akar majd

Lasconi támogatná a PNL és az USR szövetségét, de attól tart, hogy megint mindenki túl sokat akar majd

Elena Lasconi szerint jót tenne a román jobboldalnak, ha a PNL és az USR összefogna, és egy új név alatt próbálná visszaszerezni a pártokból kiábrándult választók bizalmát, abban azonban már kevésbé hisz, hogy a megállapodás valóban megszülethet. Az USR korábbi elnöke saját elnökjelölti kampányának tapasztalatával magyarázta kételyeit, amikor felidézte, hogy a lehetséges szövetségesekkel…

ugar•
20 év az Unióban: Negrescu új európai tervet sürget Romániának

20 év az Unióban: Negrescu új európai tervet sürget Romániának

Húsz évvel azután, hogy Románia és Bulgária 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, Victor Negrescu, az Európai Parlament PSD-s alelnöke szerint Romániának új európai programra van szüksége, amely egyesíti a politikai osztályt és a civil társadalmat. „Szükség van egy új európai projektre az országunk számára, egy európai tervre Romániának” – mondta az Európai Parlament brüsszeli…

ugar•
Növekedés helyett visszaesést vár Romániában az Európai Bizottság, miközben az infláció is magasabb lesz a reméltnél

Növekedés helyett visszaesést vár Romániában az Európai Bizottság, miközben az infláció is magasabb lesz a reméltnél

Románia gazdasága idén 0,3 százalékkal zsugorodhat, az éves átlagos infláció pedig elérheti a 7,9 százalékot az Európai Bizottság november 17-én közzétett őszi előrejelzése szerint. Brüsszel tavasszal még szerény, 0,1 százalékos növekedéssel és hétszázalékos inflációval számolt, a mostani értékelés azonban azt mutatja, hogy a költségvetési megszorítások, a drágulás és a bizonytalanság a vártnál…

ugar•