„Láttam, hogyan írták át a történelmünket, és hogyan nevezték át a nyelvünket” - Maia Sandu két évszázad orosz uralmáról
Maia Sandu moldovai államfő hétfőn Brüsszelben, az Európai Parlament épületében arra figyelmeztette Európát, hogy a propaganda és a manipuláció ma egész Európában ugyanazokkal a módszerekkel terjed, amelyekkel annak idején Moldova történelmét átírták. „Láttam, hogyan írták át mások a történelmünket, és hogyan nevezték át a nyelvünket” – mondta „A Moldovai Köztársaság és az Európai Unió: közös értékek, közös jövő” című rendezvényen, amelyet Victor Negrescu, az Európai Parlament román alelnöke szervezett, és Daniela Morari, Moldova uniós nagykövete vezetett.
Sandu abban reménykedik, hogy Moldova tapasztalata segíthet Európának időben felismerni ezeket a veszélyeket, és megvédeni a demokráciáit. Megköszönte a moldovai íróknak, hogy elmondják az ország történetét Európa olvasóinak, és arra kérte a hallgatóságot, hogy adják tovább az olvasás szeretetét a következő nemzedéknek, mert a képernyők előtti „doomscrolling” is a manipuláció terepe. Utána Tatiana Țibuleac, Oleg Serebrian és Ionela Hadârcă moldovai írók szóltak a közönséghez.
Sandu mondata rövid volt, de mögötte két évszázad orosz és szovjet uralom áll, amelyben a Prut és a Dnyeszter közötti terület lakóitól egymás után vették el a nyelvüket, az írásukat, a történelmüket és sokszor az életüket is.
1812: az orosz birodalom elfoglalja Besszarábiát
A Moldvai Fejedelemség keleti felét, a Prut és a Dnyeszter közötti területet az Orosz Birodalom az 1812-es bukaresti béke után kebelezte be az Oszmán Birodalom elleni háborúban, és Besszarábiának nevezte el. Az első évtizedekben a tartomány még viszonylagos autonómiát kapott, a század második felében azonban erőteljes oroszosítás kezdődött. A román nyelvet kiszorították az iskolákból, a közigazgatásból, majd az egyházból is, a cári hatóságok pedig oroszokat, ukránokat, bolgárokat, gagauzokat és németeket telepítettek be, hogy megváltoztassák a tartomány etnikai összetételét. Az első világháború végén, az orosz birodalom összeomlásakor a besszarábiai Országtanács (Sfatul Țării) 1918 márciusában kimondta az egyesülést Romániával.
1924: Moszkva kitalálja a „moldovai nyelvet”
A Szovjetunió soha nem fogadta el az egyesülést. 1924-ben a Dnyeszter bal partján, Ukrajna területén létrehozta a Moldovai Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságot, amelynek feladata az volt, hogy ugródeszka legyen Besszarábia visszaszerzéséhez. Itt született meg a „moldovai nép” és a „moldovai nyelv” szovjet ideológiája: a moszkvai nyelvpolitikusok a románnal azonos nyelvet külön, a románnál „ősibb” és a románoktól független nyelvként mutatták be, cirill betűvel írták, és orosz szavakkal töltötték fel. A szovjet ideológia célja az volt, hogy elvágja a moldovaiakat Romániától és a román kultúrától, és ezzel igazolja a terület elcsatolását.
1940: a Molotov–Ribbentrop-paktum következménye
Az 1939-es Molotov–Ribbentrop-paktum titkos jegyzőkönyve Besszarábiát a szovjet érdekszférába sorolta. 1940 júniusában Moszkva ultimátumot intézett Bukaresthez, és a Vörös Hadsereg megszállta Besszarábiát és Észak-Bukovinát. Ebből a területből és a Dnyeszteren túli autonóm köztársaság egy részéből létrehozták a Moldovai Szovjet Szocialista Köztársaságot, Besszarábia déli és északi részét pedig Ukrajnához csatolták. A szovjet hatalom azonnal hozzáfogott a társadalom felszámolásához. 1941. június 12–13-án mintegy húszezer embert, főként értelmiségieket, papokat, tanárokat, volt köztisztviselőket és módos gazdákat deportáltak Szibériába és Kazahsztánba, ahol sokan meghaltak.
Deportálás, éhínség, cirill betűk
A második világháború után, 1944-ben visszatért a szovjet hatalom, és a terror folytatódott. Az 1946–47-es, a beszolgáltatások által súlyosbított éhínségben a becslések szerint több mint százezer ember halt meg. 1949. július 5–6-án, a „Dél” fedőnevű akcióban egyetlen éjszaka alatt mintegy harmincötezer embert, köztük sok gyereket és idős embert deportáltak „kulákként”, „a fasiszta megszállókkal kollaboráló” vagy „antiszovjet pártokhoz tartozó” elemként. 1951-ben, az „Észak” akcióban a Jehova tanúit hurcolták el. A „moldovai nyelvet” kötelezően cirill betűvel írták, a román nyelvet és történelmet tilos volt tanítani, és aki romántudatról beszélt, „román nacionalistaként” börtönbe kerülhetett. Közben a köztársaságba tömegesen telepítettek orosz és ukrán munkásokat és tisztviselőket, akik a vezető pozíciókat és a városi lakosság jelentős részét adták.
1989 és 1992: a latin betű visszatér, a Dnyeszter mente elszakad
A peresztrojka idején a moldovai nemzeti mozgalom elérte, hogy 1989. augusztus 31-én a parlament a „moldovai nyelvet” latin betűs írással államnyelvvé nyilvánította, és ezzel elismerte a román nyelvvel való azonosságát. Ez a nap ma a román nyelv ünnepe Moldovában. Az ország 1991-ben kikiáltotta függetlenségét, a függetlenségi nyilatkozat pedig a román nyelvet nevezte meg államnyelvként. A Dnyeszter bal partján azonban az orosz ajkú vezetés Moszkva támogatásával szakadár „Dnyeszter Menti Köztársaságot” hozott létre, és 1992-ben fegyveres konfliktus tört ki. A háborút az ott állomásozó orosz 14. hadsereg beavatkozása döntötte el a szakadárok javára. Orosz csapatok azóta is a moldovai kormány akarata ellenére vannak a régióban, a Dnyeszter mente pedig harminc éve Moszkva katonai és gazdasági befolyásának eszköze. Az 1994-es alkotmány ismét „moldovai nyelvről” beszélt, és a nyelv neve évtizedekig politikai csatatér maradt. 2013-ban az alkotmánybíróság kimondta, hogy a függetlenségi nyilatkozat, és vele a „román nyelv” megnevezés, elsőbbséget élvez, a parlament pedig 2023 márciusában minden törvényben hivatalosan is román nyelvre cserélte a „moldovai nyelv” elnevezést.
A mai hibrid háború
Sandu ezért beszél úgy a propagandáról, mint egy olyan ember, aki ismeri a módszereit. Az elmúlt években Oroszország a moldovai választásokat is támadta: a 2024 októberi uniós csatlakozási népszavazáson az igen 50,35 százalékkal, alig tizenkétezer szavazattal győzött, miután a moldovai rendőrség szerint az oroszországi szökevény oligarcha, Ilan Șor hálózata több tízmillió dollárt osztott szét szavazatvásárlásra. Sandu akkor azt mondta, hogy „idegen erők” mintegy háromszázezer szavazatot akartak megvásárolni. A 2025-ös parlamenti választás előtt Sandu az Európai Parlament plenáris ülésén arról beszélt, hogy Oroszország „a teljes hibrid arzenálját bevetette” Moldova ellen, és „a választás csatatér ”. A Kreml az energiát is fegyverként használja: 2025 januárjában a Gazprom leállította a gázszállítást a Dnyeszter mentére, amely ezzel súlyos energiaválságba került. Moldova 2022 júniusában lett uniós tagjelölt, a csatlakozási tárgyalások 2024 júniusában kezdődtek el.
A kiszivárgott orosz követeléslista szerint Moszkva most is Moldova szövetségi átalakítását követeli, amelyben a Dnyeszter-mente és Gagauzia népszavazással akár ki is válhatna, ha az ország csatlakozik az EU-hoz. Ezt a tervet Moszkva már 2003-ban, a Kozak-memorandummal is ráerőltette volna Chișinăura. Amikor tehát Maia Sandu Brüsszelben arról beszél, hogy mások írták át a történelmüket és nevezték át a nyelvüket, akkor nem történelmi emlékezésről, hanem a jelenről beszél. Oroszország ma is ugyanazt akarja: hogy Moldova ne dönthessen maga a saját jövőjéről.
Ugar
Tetszett a cikk?
Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal
Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR
Gesta-ajánló:

Lasconi támogatná a PNL és az USR szövetségét, de attól tart, hogy megint mindenki túl sokat akar majd
Elena Lasconi szerint jót tenne a román jobboldalnak, ha a PNL és az USR összefogna, és egy új név alatt próbálná visszaszerezni a pártokból kiábrándult választók bizalmát, abban azonban már kevésbé hisz, hogy a megállapodás valóban megszülethet. Az USR korábbi elnöke saját elnökjelölti kampányának tapasztalatával magyarázta kételyeit, amikor felidézte, hogy a lehetséges szövetségesekkel…

20 év az Unióban: Negrescu új európai tervet sürget Romániának
Húsz évvel azután, hogy Románia és Bulgária 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, Victor Negrescu, az Európai Parlament PSD-s alelnöke szerint Romániának új európai programra van szüksége, amely egyesíti a politikai osztályt és a civil társadalmat. „Szükség van egy új európai projektre az országunk számára, egy európai tervre Romániának” – mondta az Európai Parlament brüsszeli…

Növekedés helyett visszaesést vár Romániában az Európai Bizottság, miközben az infláció is magasabb lesz a reméltnél
Románia gazdasága idén 0,3 százalékkal zsugorodhat, az éves átlagos infláció pedig elérheti a 7,9 százalékot az Európai Bizottság november 17-én közzétett őszi előrejelzése szerint. Brüsszel tavasszal még szerény, 0,1 százalékos növekedéssel és hétszázalékos inflációval számolt, a mostani értékelés azonban azt mutatja, hogy a költségvetési megszorítások, a drágulás és a bizonytalanság a vártnál…

Végre lezárultak a román hadseregnek szánt izraeli felderítő drónrendszerek tesztjei
Közel másfél évvel az eredeti szállítási határidő után lezárultak annak a három Watchkeeper X felderítő drónrendszernek az átvételi tesztjei, amelyet Románia 2023-ban rendelt meg az izraeli Elbit Systemstől. A gyártó szerint mindhárom rendszer elkészült és átadható, a hadseregnek azonban még le kell zárnia a hivatalos átvételi eljárást, miközben továbbra sem világos, mi lett a késések miatt…

Csőbombát készítettek, lakóépület elleni támadást terveztek: három kamaszt kapcsoltak le a lengyelek
Két 17 éves és egy 16 éves fiút fogott el a lengyel belbiztonsági ügynökség, miután a nyomozók szerint a nemzetközi neonáci mozgalomhoz kötődő fiatalok terrorcselekmény előkészítésébe kezdtek. Egyiküknél csőbombát találtak, üzenetváltásaikban pedig arról beszéltek, hogy robbanószerkezetet helyeznének el abban a lakóépületben, ahol egy általuk ismert ember él; a célpont személyazonosságát a…