Egy hét tárgyalás Ukrajnáról: ki kivel tárgyalt, mit követelt és miben állapodtak meg

Abu-Dzabi, Moszkva és Dublin. November 10. és 13. között három városban is tárgyaltak arról, hogyan érhet véget az Ukrajna elleni orosz háború. A hét végére egyetlen kézzelfogható megállapodás született, a háború legnagyobb fogolycseréje, és néhány olyan új ötlet került elő, amely felforgathatja az eddigi tárgyalási logikát.

A legfontosabb közülük az az amerikai kérdés, hogy lemondana-e Ukrajna a Donbaszról, ha cserébe NATO-tag lehetne. Moszkva közben semmit sem engedett: nem akar tűzszünetet, a teljes Donbaszt követeli, és egy kiszivárgott dokumentum szerint a NATO kelet-európai jelenlétének felszámolását is. Az alábbiakban napról napra összefoglaljuk, mi történt.

Előzmény: rakétákkal készült Moszkva a tárgyalásra

Oroszország néhány nappal a tárgyalások előtt, november 6-ról 7-re virradó éjjel 172 drónnal és 36 ballisztikus rakétával támadta Ukrajna energetikai rendszerét. A csapás az atomerőművekből érkező áramot elosztó alállomásokat érte, Kijivben megrongálódott egy óvoda és a Dnyeper feletti Északi híd, és a főváros jelentős része áram, fűtés és víz nélkül maradt. Volodimir Zelenszkij szerint Moszkva célja az volt, hogy „sötétségbe taszítsa” az országot. Donald Trump ugyanezen a napon még „nagy, gyönyörű megállapodásról” beszélt.

Kedd, november 10.: Abu-Dzabi, első nap

Februári genfi találkozójuk óta először ültek le egy asztalhoz az orosz és az ukrán tárgyalók, ezúttal is amerikai közvetítéssel. Az orosz küldöttséget Vlagyimir Medinszkij, az ukránt Rusztem Umerov, az amerikait Steve Witkoff különmegbízott és Jared Kushner vezette. A Meduza összefoglalója szerint az első, több mint négyórás napon a biztonsági garanciákról volt szó, beleértve Oroszországét is, a háború utáni jövőről „a bizalmi válság körülményei között”, és a fogolycseréről. Kushner szerint jelenleg nincs bizalom a felek között. A Kyiv Independent szerint Ukrajna négy célt tűzött ki a tárgyalásra: az energetikai létesítmények elleni támadások kölcsönös leállítását, a fekete-tengeri hajózás teljes megnyitását, a foglyok szabadon bocsátását, valamint egy Zelenszkij–Putyin-találkozó előkészítését.

Szerda, november 11.: Abu-Dzabi, második nap

A második, alig kétórás napon a háború utáni európai biztonsági rend került a középpontba. Az orosz küldöttség itt tette egyértelművé, hogy Moszkva számára Ukrajna csak a belépő egy nagyobb alkuhoz: Medinszkij a jaltai és potsdami rendszert „betegnek” nevezte, és egy új európai biztonsági architektúrát követelt. A brüsszeli Európai Külkapcsolati Tanács (ECFR) elemzése szerint Moszkva a teljes Donyecki terület átadását is követelte, beleértve azokat a részeket is, amelyeket az orosz hadsereg négy és fél év alatt sem tudott elfoglalni. Ukrán források szerint az orosz fél a tűzszünetről, a területekről és az energetikáról sem volt hajlandó tárgyalni. Az energetikai tűzszünetről azt mondta, hogy nincs rá felhatalmazása, Zelenszkij beszámolója szerint pedig az orosz tárgyalók azt mondták, hogy „ezt Putyinnal kell elintézni”. Ukrajna erre azt felelte, hogy ha mindenről Putyin dönt, akkor a két elnöknek kellene találkoznia. Végül abban maradtak, hogy az amerikai küldöttség Moszkvába utazik, és Putyinnal beszéli meg a kérdést.

Az egyetlen nyilvános eredmény a háború legnagyobb fogolycseréjéről szóló megállapodás volt. A UNITED24 szerint mindkét fél nagyjából 1200–1300 foglyot cserélne, Alekszandr Zorin orosz tábornok szerint pedig két-három héten belül sor kerülhet rá. Az orosz légierő a tárgyalások második napján is támadott: egy odesszai piacot ért csapásban hárman meghaltak, tizenegyen megsebesültek, és Zaporizzsját és Harkivot is támadás érte.

Csütörtök, november 12.: Witkoff és Kushner Putyinnál

Az amerikai megbízottak Moszkvában találkoztak Putyinnal, a találkozón Medinszkij és Kirill Dmitrijev orosz befektetési különmegbízott is jelen volt. A Meduza szerint Witkoff és Kushner két dolgot akart elérni: hogy Moszkva fogadja el az európaiak részvételét a tárgyalásokon, és hogy fejtse ki, hogyan képzeli el a háború utáni rendet. Jurij Usakov, a Kreml külpolitikai tanácsadója szerint Putyin a 2021 decemberi orosz biztonsági javaslatokra hivatkozott, és jelezte, hogy Moszkva frissíteni fogja őket. Ezek akkor többek között a NATO keleti bővítésének visszafordítását követelték. Putyin ismét figyelmeztetett, hogy ha a tűzszünet után európai csapatok érkeznének Ukrajnába, azok „legitim célpontnak” számítanának, és „a háború azonnal újrakezdődne”.

Putyin ugyanezen a találkozón javasolta azt is, hogy a donyecki frontvonalon fekvő Kosztyantinyivkában közös, ötnapos „humanitárius missziót” indítsanak, hasonlóan a herszoni területen fekvő, megszállt Oleskyban végrehajtott korábbihoz. A Kyiv Post a TASZSZ-ra hivatkozva azt írja, hogy Putyin azt állította, a várost az orosz csapatok ellenőrzik, és öt napra van szükségük a környék aknamentesítéséhez. A Kyiv Post forrásai szerint azonban ukrán csapatok még mindig ott vannak, és jelenleg nem lehet biztosan megállapítani, ki tartja a várost. Zelenszkij szerint a javaslat valódi célja, hogy humanitárius ürüggyel kiszorítsák az ukrán hadsereget Kosztyantinyivkából, és ezzel utat nyissanak Kramatorszk felé.

Csütörtök este és péntek: Dublin

Moszkvából Witkoff és Kushner Dublinba repült, ahol csütörtök este Zelenszkijjel találkozott, pénteken pedig részt vett az uniós vezetők informális csúcsán és az Európai Politikai Közösség tanácskozásán. Kushner bejelentette, hogy Putyin elfogadta az európaiak részvételét a következő fordulón, az X-en pedig azt írta, hogy Washington most arra összpontosít, hogy közvetlen kapcsolatot teremtsen Moszkva és az európai partnerek között. Szerinte a NATO továbbra is az európai biztonság és az Ukrajnának adott hiteles biztonsági garanciák „kulcspillére” marad. Kushner azt is írta, hogy a tárgyalásokon „több új ötlet merült fel, és most ezeket vizsgálják”, és mindkét fél érti, hogy a háború lezárásához „gyakorlati kompromisszumokra” lesz szükség.

Az európai vezetők pénteken Dublinban nem neveztek meg egyetlen különmegbízottat, hanem közös tárgyalócsoportot hoztak létre. Ebben Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország és az Egyesült Királyság, valamint az Európai Tanács, az Európai Bizottság és a NATO vesz részt. Kaja Kallas uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő maga akarta képviselni az uniót, de a vezetők nem őt választották. „Az oroszok nem akarnak engem” – mondta, mert Moszkva éppen határozott álláspontja miatt nem akarja őt a tárgyalóasztalnál, de szerinte ezt nem a Kremlnek kell eldöntenie. Mark Rutte NATO-főtitkár szerint az Egyesült Államok, Európa és Ukrajna nagyrészt egyetért a biztonsági garanciákban, de előbb békére vagy legalább tűzszünetre van szükség. Zelenszkij arra kérte Európát, hogy november végéig nevezze meg a három-öt fős küldöttségét.

Az új ötlet: NATO-tagság a Donbaszért

A hét legnagyobb meglepetését Zelenszkij árulta el. A szombaton nyilvánosságra hozott, ukrán és külföldi újságíróknak tartott tájékoztatóján elmondta, hogy az amerikai tárgyalók először vetették fel a kérdést: „Mi lenne, ha Ukrajna csatlakozna a NATO-hoz? Kivonulna-e akkor Ukrajna a Donbaszból?” Az Al Jazeera beszámolója szerint Zelenszkij leszögezte, hogy Ukrajna egyetlen területről sem mond le, de azt is mondta, hogy a NATO-tagság „ismét napirenden van”. Ha egyszer konkrét javaslat születne, akkor sem dönthetne egyedül: csak népszavazás döntheti el, és csak akkor írná ki, ha Ukrajna egyúttal békemegállapodást, biztonsági garanciákat, erős, jól finanszírozott hadsereget és újjáépítési forrásokat is kap. Washington hivatalosan nem jelentette be a javaslatot. A Kreml egyelőre nem reagált, de évek óta vörös vonalnak nevezi Ukrajna NATO-tagságát, és a teljes Donbasz mellett a Zaporizzsjai és a Herszoni terület egy részét is követeli. Az Al Jazeera szerint Oroszország jelenleg a Donbasz mintegy 88 százalékát tartja megszállva.

A szakértők szkeptikusak. Ian Lesser, a German Marshall Fund munkatársa szerint a javaslat azt a régóta élő amerikai elképzelést tükrözi, hogy Ukrajnának területi engedményeket kell tennie, és kétli, hogy Moszkva elfogadná a NATO-tagságot. Harry Nedelcu, a Rasmussen Global elemzője szerint a javaslat próbára teszi, mennyire fontos Moszkvának a Donbasz. Szerinte Oroszország azonban az „új európai biztonsági architektúrán” keresztül valójában vétójogot akar a NATO felett, és Ukrajna csatlakozását soha nem fogadná el. A NATO-tagállamok is megosztottak: Litvánia és Lengyelország a leglelkesebb támogató, mások a háború vége előtt nem akarják felvenni Ukrajnát, maga Trump pedig korábban nyilvánosan azt mondta Kijivnek, hogy mondjon le a NATO-ról.

A kiszivárgott orosz kívánságlista

Pénteken és szombaton nyilvánosságra került az is, mit akar valójában Moszkva. A The New York Times egy nem hivatalos orosz dokumentumot szerzett meg, és a Bild és az Eho is közölte a Kreml követeléseit. Ezek szerint Moszkva azt akarja, hogy a NATO térjen vissza 1997-es határaihoz, vagyis vonuljon ki katonailag Lengyelországból, Magyarországról, Romániából, a balti államokból és a többi azóta csatlakozott országból. Ezenkívül:

  • mondjon le a nukleáris fegyverek „közös használatáról”;

  • Franciaország és Nagy-Britannia vállalja, hogy atomfegyverét nem veti be más európai államok védelmében;

  • Ukrajna mondjon le a NATO-ról;

  • a Nyugat állítsa le a fegyverszállításokat Kijivnek;

  • Odesszát és Mikolajivot demilitarizálják;

  • az orosz nyelv különleges státuszt kapjon;

  • Moldovát föderalizálják, és a Dnyeszter-mellék és Gagauzia vétójogot kapjon az uniós csatlakozás felett

A Bild szerint a lista azt is tartalmazta, hogy Finnország lépjen ki a NATO-ból, ezt azonban Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő cáfolta. A lista nagyrészt a 2021 decemberi orosz ultimátumot ismétli, amelyet Moszkva két hónappal az invázió előtt küldött a Nyugatnak.

Mi következik

A Kreml szombaton először jelezte, hogy nem szab feltételeket az európai küldöttség összetételének. Peszkov szerint Moszkva „nem tud és nem is akar feltételeket szabni”, de előbb meg akarja vizsgálni, mennyiben járulhat hozzá az európai álláspont a békefolyamathoz. Korábban Moszkva azt hangoztatta, hogy az európaiaknak „nincs keresnivalójuk” a tárgyalóasztalnál, és azzal vádolta őket, hogy Kijiv támogatásával „elnyújtják a háborút”. Minden fél egyetért abban, hogy a következő forduló „a közeljövőben” lesz, és Lengyelország is részt vesz az európai csoportban. Az időpontot és a helyszínt azonban még nem közölték. Zelenszkij szerint Ukrajna NATO-szerű, konkrét biztonsági garanciákat akar, és azt is tudni szeretné, hogy az amerikai „5. cikkhez hasonló” garancia jelentene-e amerikai katonákat ukrán földön. Az ukrán elnök arról is beszámolt, hogy ismét zavarok vannak a SpaceX katonai műholdas szolgáltatásával, a Starshielddel.

A hét mérlege tehát negatív. Moszkva ugyan elfogadta, hogy Európa is ott legyen a tárgyalóasztalnál, és sikerült megállapodni egy nagy fogolycseréről, minden más kérdésben viszont ugyanaz a helyzet, mint a háború kezdetén: Oroszország nem akar tűzszünetet, a teljes Donbaszt követeli, és a NATO kelet-európai jelenlétének felszámolását tűzte ki célul. Zelenszkij szerint „Putyin nem támogatja a tűzszünetet”. A tárgyalások hetében is orosz rakéták és drónok csapódtak be az ukrán városokban.

Ugar

Tetszett a cikk?

Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal

Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR

Gesta-ajánló:

Muskot figyelmeztetik: Trump majd távozik, de az iratok maradjanak!

Muskot figyelmeztetik: Trump majd távozik, de az iratok maradjanak!

Egy Trump utáni korszakban, amelyet a világ jó része egyre türelmetlenebbül vár, még jelentősége lehet annak, ki, miért és kinek az utasítására korlátozta Ukrajna műholdas kommunikációját, miközben az országot orosz légitámadások érték. A politikai hatalomnak van lejárati ideje, az elektronikus levelezésnek pedig lehet biztonsági másolata. Két demokrata szenátor most arról igyekszik gondoskodni,…

ugar•
Két hónap parancsnokság után máris ellenőrizheti a paradicsomi ígéreteket a Hamász vezetője

Két hónap parancsnokság után máris ellenőrizheti a paradicsomi ígéreteket a Hamász vezetője

Ha a hetvenkét szűzről szóló ígéretek beválthatók, Szamír Abu Júnisznak most alkalma nyílhat ellenőrizni a szolgáltatás színvonalát. A Hamász rafahi dandárjának parancsnokát november 15-ére virradóan izraeli légicsapás ölte meg a Gázai övezet déli részén; halálát az izraeli hadsereg, a Sin Bét és maga a Hamász is megerősítette. A túlvilági ellátás részleteiről egyelőre nem érkezett közlemény, az…

ugar•
Hajók égnek román felségvizeken, az elrettentés pedig készül a következő értekezletre

Hajók égnek román felségvizeken, az elrettentés pedig készül a következő értekezletre

Csak a szokásos: drónok csapódnak kereskedelmi hajókba a Duna torkolatánál, a legénységek tüzet oltanak, Románia vadászgépeket riaszt, majd bejelenti, hogy a történteket a következő brüsszeli találkozón is szóba hozza. A „Most már tényleg tenni kellene valamit” című biztonságpolitikai operett újabb előadásához ezúttal három hajó szolgáltatta a díszletet. A fedélzeteken dolgozó tengerészek…

ugar•
Putyin háborúja Amerika ellen: amikor a megtámadott ország politikusai dolgoznak az agresszornak

Putyin háborúja Amerika ellen: amikor a megtámadott ország politikusai dolgoznak az agresszornak

Oroszországnak nem kellett kitalálnia az amerikai társadalom megosztottságát: elegendő volt felismernie, elmélyítenie, majd olyan politikai szereplőket támogatnia, akik saját érdekükből is tovább bontják a demokratikus intézmények tekintélyét. Laurence Saint-Gilles történész David Corn új könyvét ismertetve azt állítja, hogy a Trump körüli orosz ügyek egy évtizede tartó politikai háború…

ugar•
Hét méterrel a föld alatt sem menekültek meg az orosz bombáktól

Hét méterrel a föld alatt sem menekültek meg az orosz bombáktól

Az ukránok a föld alá viszik az iskoláikat, hogy megvédjék a gyerekeket, Oroszország pedig olyan bombákkal támad, amelyek a megerősített menedékeket is elpusztíthatják. Ebből az egyenlőtlen küzdelemből indul ki Andrij Kurkov ukrán író a Kyiv Post november 15-i véleménycikkében, amely a komisu vahai tragédián keresztül mutatja meg, milyen korlátai vannak a civilek védelmének, amíg az orosz…

ugar•