Hajók égnek román felségvizeken, az elrettentés pedig készül a következő értekezletre
Csak a szokásos: drónok csapódnak kereskedelmi hajókba a Duna torkolatánál, a legénységek tüzet oltanak, Románia vadászgépeket riaszt, majd bejelenti, hogy a történteket a következő brüsszeli találkozón is szóba hozza. A „Most már tényleg tenni kellene valamit” című biztonságpolitikai operett újabb előadásához ezúttal három hajó szolgáltatta a díszletet. A fedélzeteken dolgozó tengerészek bizonyára szívesebben szerepelnének egy kevésbé interaktív produkcióban.
November 14-én este és az azt követő éjszakán az Evia Petrol V, a Marsol és az Ali Najafov kereskedelmi hajókat érte dróntámadás a Duna torkolatának közelében. Radu Oprea román védelmi miniszter közlése szerint nem történt személyi sérülés, a fedélzeteken keletkezett tüzeket a legénységek megfékezték. A parti őrség és más román intézmények folyamatos kapcsolatban álltak a hajókkal, az F–16-osok pedig felszálltak és végrehajtották feladatukat. A miniszter maga is hozzátette: a drónok mindezek ellenére eltalálták a hajókat. Ebben az egy mondatban benne van a helyzet teljes nyomorúsága. Ráadásul legalább két esetben már román felségvizeken történt a támadás. Az Evia Petrol V-t Sulinától mintegy négy, a Marsolt a Sulina-csatornától körülbelül öt tengeri mérföldre érte találat. A román hatóságok egyelőre nem nevezték meg a drónok indítóját, a történteket azonban az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború következményeként írták le. Oprea november 17–18-án Brüsszelben kér majd segítséget: megfigyelő repülőgépekkel végzett járőrözést és drónelhárító eszközöket szeretne. Bejelentette azt is, hogy a Thales a tervezettnél korábban szállítja le Romániának a Gap Filler radarokat. Felszerelés, kiképzés, információcsere, együttműködés és diplomácia – sorolta a prioritásokat. Mindegyikre szükség van, csak a hajókhoz érkező drónok láthatóan nem várják meg, amíg a felsorolásból összefüggő, működő védelem lesz.
Szövetségesi intézkedések egyébként már történtek. Franciaország októberben Atlantique 2 tengeri járőrrepülőgépet telepített Romániába, a román haditengerészet pedig hajókkal, helikopterekkel és pilóta nélküli eszközökkel fokozta a járőrözést. A francia gép küldetését november elején meghosszabbították, a novemberi találatok azt mutatják, hogy a megerősített megfigyelés mellett is súlyos hiányosságok maradtak a hajók tényleges védelmében. A radar képernyőjén időben feltűnő támadó még nem ugyanaz, mint a vízbe zuhanó támadó. Ennek egészen kegyetlen példáját adta a francia repülőgép parancsnoka: az Atlantique 2 október 28-án észlelte azt a három tengeri drónt, amely később elsüllyesztette a Contship Jet konténerhajót Bulgária kizárólagos gazdasági övezetében. Körülbelül egy órával a becsapódás előtt figyelmeztették a hajót és a bolgár hatóságokat, így a legénység megmenekült. A parancsnok világosan elmondta a korlátot is: felderíteni tudják ezeket az eszközöket, elfogni vagy megsemmisíteni nem. Ezért volna ideje a szövetségesi szolidaritásról szóló mondatokat a hajófedélzetek felől is megvizsgálni. Egy tengerész számára az elrettentés értékét aligha a közlemény határozottsága vagy a következő ötéves beszerzési terv szépsége adja, hanem az, hogy a támadó drón eljut-e hozzá. A Fekete-tengeren most újra és újra eljut. Brüsszelben kedden kezdődhet a következő felvonás; a legénységek addig is próbálják működőképes állapotban tartani a tűzoltó felszerelést.
Ugar
Tetszett a cikk?
Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal
Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR
Gesta-ajánló:

Kognitív frontvonal I/1. rész: A Cion bölcseinek jegyzőkönyveitől a mai orosz propagandáig, avagy a hazugság, amely túlélte a leleplezését
Egy oroszországi hamisítvány a huszadik század elején végigjárta a nyugati világot. Tekintélyes újságok, befolyásos üzletemberek és politikai mozgalmak adták hozzá a nevüket, és azután is tovább terjedt, hogy leleplezték. A Cion bölcseinek jegyzőkönyvei történetéből kiderül, milyen könnyen lehet egy társadalom meglévő félelmeiből olyan világmagyarázatot készíteni, amelybe idővel minden belefér –…

Muskot figyelmeztetik: Trump majd távozik, de az iratok maradjanak!
Egy Trump utáni korszakban, amelyet a világ jó része egyre türelmetlenebbül vár, még jelentősége lehet annak, ki, miért és kinek az utasítására korlátozta Ukrajna műholdas kommunikációját, miközben az országot orosz légitámadások érték. A politikai hatalomnak van lejárati ideje, az elektronikus levelezésnek pedig lehet biztonsági másolata. Két demokrata szenátor most arról igyekszik gondoskodni,…

Két hónap parancsnokság után máris ellenőrizheti a paradicsomi ígéreteket a Hamász vezetője
Ha a hetvenkét szűzről szóló ígéretek beválthatók, Szamír Abu Júnisznak most alkalma nyílhat ellenőrizni a szolgáltatás színvonalát. A Hamász rafahi dandárjának parancsnokát november 15-ére virradóan izraeli légicsapás ölte meg a Gázai övezet déli részén; halálát az izraeli hadsereg, a Sin Bét és maga a Hamász is megerősítette. A túlvilági ellátás részleteiről egyelőre nem érkezett közlemény, az…

Putyin háborúja Amerika ellen: amikor a megtámadott ország politikusai dolgoznak az agresszornak
Oroszországnak nem kellett kitalálnia az amerikai társadalom megosztottságát: elegendő volt felismernie, elmélyítenie, majd olyan politikai szereplőket támogatnia, akik saját érdekükből is tovább bontják a demokratikus intézmények tekintélyét. Laurence Saint-Gilles történész David Corn új könyvét ismertetve azt állítja, hogy a Trump körüli orosz ügyek egy évtizede tartó politikai háború…

Hét méterrel a föld alatt sem menekültek meg az orosz bombáktól
Az ukránok a föld alá viszik az iskoláikat, hogy megvédjék a gyerekeket, Oroszország pedig olyan bombákkal támad, amelyek a megerősített menedékeket is elpusztíthatják. Ebből az egyenlőtlen küzdelemből indul ki Andrij Kurkov ukrán író a Kyiv Post november 15-i véleménycikkében, amely a komisu vahai tragédián keresztül mutatja meg, milyen korlátai vannak a civilek védelmének, amíg az orosz…