Hét méterrel a föld alatt sem menekültek meg az orosz bombáktól

Az ukránok a föld alá viszik az iskoláikat, hogy megvédjék a gyerekeket, Oroszország pedig olyan bombákkal támad, amelyek a megerősített menedékeket is elpusztíthatják. Ebből az egyenlőtlen küzdelemből indul ki Andrij Kurkov ukrán író a Kyiv Post november 15-i véleménycikkében, amely a komisu vahai tragédián keresztül mutatja meg, milyen korlátai vannak a civilek védelmének, amíg az orosz támadások folytatódnak.

A Zaporizzsja megyei Komisu vaha iskolájánál november 2-án humanitárius segítségre váró emberek gyűltek össze, amikor az orosz légicsapások megkezdődtek. Az ENSZ ukrajnai humanitárius koordinátorának közleménye szerint a segélyosztás helyszínéül szolgáló iskolát és a közeli óvóhelyet egyaránt találat érte, az újabb csapások pedig az első támadás után kiérkező segítők közül is megöltek két mentőszolgálati dolgozót és négy rendőrt. Az áldozatok között helyi lakosok és az önkormányzat munkatársai is voltak. Matthias Schmale arra figyelmeztetett: a segítségért érkező civilek és a mentésükre sietők nem válhatnak célponttá.

A halálos áldozatok száma november 7-re elérte az ötvenötöt, a kutatás azonban ezt követően is folytatódott. November 12-én a rendőrség további két holttest és emberi maradványok megtalálásáról számolt be; addig negyvennyolc áldozat személyazonosságát sikerült megállapítani. A Hromadske beszámolója szerint a hatóságok nem tisztázták, hogy az újonnan megtalált holttesteket beleszámították-e már a korábbi összesítésbe. A mentést az orosz drónok jelentette folyamatos veszély is nehezítette, ezért a helyszínen rendőrségi drónelhárító egység biztosította a keresést. Kurkov a tragédia egyik legsúlyosabb következményének a biztonságba vetett hit összeomlását tartja. Leírása szerint a hét méter mélyen kialakított létesítményt vastag betonréteg védte, amelyet a megye vezetése más térségek gyakorlatához képest további húsz–negyven centiméterrel erősíttetett meg. Ez az ismételt, háromtonnás bombákkal végrehajtott támadással szemben elégtelennek bizonyult. A szerző szerint a menedék létezése korábban a maradás mellett szóló érv lehetett azokban a családokban, amelyek a kitelepülést fontolgatták; a pusztítás ezt a kapaszkodót is elvette.

Az író mégsem a föld alatti építkezések feladását sürgeti, hiszen az ukránoknak továbbra is szükségük van minden védelemre, amely csökkentheti a támadások kockázatát. Azt hangsúlyozza, hogy az óvóhelyek nem jelentenek feltétlen biztonságot, és a tragédia nyomán az új létesítmények mélységét, kialakítását is újra kell gondolni. A kérdés a cikk szerint mintegy kétszázötven már megépült és további száz épülő föld alatti iskolát érint. Kurkov szándékos háborús bűncselekménynek nevezi a támadást, és azt követeli, hogy az ilyen pusztítások a Moszkvával folytatott tárgyalások központi kérdései legyenek. Az áldozatok története szerinte nem maradhat bírósági adatbázisokba zárva, miközben az orosz vezetők a nemzetközi porondon magyarázzák követeléseiket.

Ugar

Tetszett a cikk?

Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal

Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR

Gesta-ajánló:

Kognitív frontvonal I/1. rész: A Cion bölcseinek jegyzőkönyveitől a mai orosz propagandáig, avagy a hazugság, amely túlélte a leleplezését

Kognitív frontvonal I/1. rész: A Cion bölcseinek jegyzőkönyveitől a mai orosz propagandáig, avagy a hazugság, amely túlélte a leleplezését

Egy oroszországi hamisítvány a huszadik század elején végigjárta a nyugati világot. Tekintélyes újságok, befolyásos üzletemberek és politikai mozgalmak adták hozzá a nevüket, és azután is tovább terjedt, hogy leleplezték. A Cion bölcseinek jegyzőkönyvei történetéből kiderül, milyen könnyen lehet egy társadalom meglévő félelmeiből olyan világmagyarázatot készíteni, amelybe idővel minden belefér –…

ugar•
Muskot figyelmeztetik: Trump majd távozik, de az iratok maradjanak!

Muskot figyelmeztetik: Trump majd távozik, de az iratok maradjanak!

Egy Trump utáni korszakban, amelyet a világ jó része egyre türelmetlenebbül vár, még jelentősége lehet annak, ki, miért és kinek az utasítására korlátozta Ukrajna műholdas kommunikációját, miközben az országot orosz légitámadások érték. A politikai hatalomnak van lejárati ideje, az elektronikus levelezésnek pedig lehet biztonsági másolata. Két demokrata szenátor most arról igyekszik gondoskodni,…

ugar•
Két hónap parancsnokság után máris ellenőrizheti a paradicsomi ígéreteket a Hamász vezetője

Két hónap parancsnokság után máris ellenőrizheti a paradicsomi ígéreteket a Hamász vezetője

Ha a hetvenkét szűzről szóló ígéretek beválthatók, Szamír Abu Júnisznak most alkalma nyílhat ellenőrizni a szolgáltatás színvonalát. A Hamász rafahi dandárjának parancsnokát november 15-ére virradóan izraeli légicsapás ölte meg a Gázai övezet déli részén; halálát az izraeli hadsereg, a Sin Bét és maga a Hamász is megerősítette. A túlvilági ellátás részleteiről egyelőre nem érkezett közlemény, az…

ugar•
Hajók égnek román felségvizeken, az elrettentés pedig készül a következő értekezletre

Hajók égnek román felségvizeken, az elrettentés pedig készül a következő értekezletre

Csak a szokásos: drónok csapódnak kereskedelmi hajókba a Duna torkolatánál, a legénységek tüzet oltanak, Románia vadászgépeket riaszt, majd bejelenti, hogy a történteket a következő brüsszeli találkozón is szóba hozza. A „Most már tényleg tenni kellene valamit” című biztonságpolitikai operett újabb előadásához ezúttal három hajó szolgáltatta a díszletet. A fedélzeteken dolgozó tengerészek…

ugar•
Putyin háborúja Amerika ellen: amikor a megtámadott ország politikusai dolgoznak az agresszornak

Putyin háborúja Amerika ellen: amikor a megtámadott ország politikusai dolgoznak az agresszornak

Oroszországnak nem kellett kitalálnia az amerikai társadalom megosztottságát: elegendő volt felismernie, elmélyítenie, majd olyan politikai szereplőket támogatnia, akik saját érdekükből is tovább bontják a demokratikus intézmények tekintélyét. Laurence Saint-Gilles történész David Corn új könyvét ismertetve azt állítja, hogy a Trump körüli orosz ügyek egy évtizede tartó politikai háború…

ugar•