Meglepetés: korrupcióval vádolják az RMDSZ-es prefektust

A korrupcióellenes ügyészség (DNA) bíróság elé állította Ráduly István Kovászna megyei prefektust hivatali visszaélés vádjával — konkrétan azzal, hogy a vád szerint jogtalan előnyhöz juttatott egy céget a prefektusi székház felújítási szerződésének odaítélésekor. A DNA brassói területi szolgálata négy vádlottat állított bíróság elé, ők szabadlábon védekezhetnek: Ráduly István Kovászna megyei prefektust és Tănase Maria-Magdalena közbeszerzési tanácsadót (a prefektusi hivatal munkatársát) hivatali visszaélés vádjával; valamint az SC Electroconstrucția ELCO SRL nevű céget és annak képviselőjét, B.S.-t, hivatali visszaéléshez nyújtott bűnrészesség vádjával.

A DNA vádirata szerint 2021 szeptembere és decembere között Ráduly István (prefektusként) és Tănase Maria-Magdalena (közbeszerzési tanácsadóként), a cég képviselőjével, B.S.-szel kötött előzetes megállapodás alapján, közvetlen beszerzési eljárással, preferenciálisan (előnyben részesítve) ítélték oda az ELCO cégnek a prefektusi székház általános javítási és villamos felújítási munkáit — az elsődleges jogszabályok megsértésével. Az ügyészség szerint a valódi cél a székház villamos hálózatának korszerűsítése lett volna — ez viszont kötelező lépéseket írt volna elő: szakértői véleményt, új műszaki tervet, a fogyasztók megnövekedett számát figyelembe vevő dokumentációt, amelyet jóváhagyásra kellett volna felterjeszteni. Ehelyett, épp azért, hogy megkerüljék ezeket a törvényi előírásokat (egy egyébként már 2008 óta szükséges beruházásról van szó), a vád szerint Ráduly és Tănase azt a látszatot keltették, mintha csak folyó jellegű, egyszerű karbantartási munkákról lenne szó. A kár: 356 ezer lej, és az el nem végzett munka

A DNA szerint a két vádlott az ELCO cég érdekeit szolgálta, aminek következtében a prefektusi hivatal költségvetését 356.025 lejjel károsították meg — ez a törvénytelenül megkötött szerződés teljes értéke. Ebből 77.142 lejt olyan anyagokért számoltak el, amelyeket a szerződés teljesítése során fel sem használtak.

A vád szerint a szerződést gyakorlatilag lopásra használták, a munka egy része pedig el sem készült. Az ügyészség szerint a kiírási eljárás merő formalitás volt — Tănase állította össze a műszaki leírást és a memorandumot (amelyet Ráduly írt alá), de a munka árát és feltételeit valójában B.S., a kedvezményezett cég képviselője határozta meg. Sőt, még a szerződéses feltételeket is maga az ELCO szabta meg, és a szerződésből kimaradtak azok a kötelezettségek, amelyektől a munkák kifizetése függött volna. Ráadásul a cég ajánlatát a vád szerint a benyújtási határidő után módosították — ami a kiírás szerint a cég kizárását kellett volna eredményezze. A kár megtérülése érdekében az ügyészség biztosítási zárlatot rendelt el mind a négy vádlott ingatlanjaira. Az ügyet a Kovászna Megyei Törvényszékhez utalták.

Kíváncsian várjuk, mikor indítja el az RMDSZ a „Ráduly István ártatlan" kampányát — ahogy az ilyen esetekben szokás, valahányszor a román korrupcióellenes ügyészség egy magyar politikust csíp nyakon. Mert a reflex ismerős: amikor a DNA magyar közszereplőre csap le, a szolidaritás automatikusan beindul, függetlenül attól, mit tartalmaz a vádirat. Pedig ez az eset épp arra világít rá, mit jelent, ha egy közösséget csak egyetlen párt képvisel, mindenféle valós versenytárs nélkül. Verseny és elszámoltathatóság hiányában kontraszelektált, korrupt emberek kerülnek fontos pozíciókba — és itt most nem is akárkiről van szó, hanem egy prefektusról. A prefektus az az ember, akinek a kormány intézkedéseit, határozatait kell közvetítenie és őriznie a helyi hatóságokkal szemben — vagyis ő a törvényesség helyi őre. Ha épp ő az, akit a vád szerint egy fiktív felújítási szerződéssel közpénz lecsapolásán kaptak, akkor az nem egyszerűen egy korrupciós ügy: az a rendszer kudarca, amely egyetlen párt kezébe adta egy egész közösség képviseletét, ellensúly nélkül.

Forrás: G4Media