Nincs pénz lovéra, üzeni az elnök tanácsadója

Romániának a jövőben nem az uniós forrásokból, hanem a hazai tőkéből és egy fejlett tőkepiacból kell finanszíroznia a gazdasági növekedést, mert az uniós transzferek nem érik el többé azt a nagyságrendet, ami az elmúlt húsz évben megszokott volt. Ezt Radu Burnete, Nicușor Dan államfő gazdasági és szociális tanácsadója mondta november 6-án, pénteken a Concordia munkaadói szövetség csúcstalálkozóján, ahol jóval nyíltabban fogalmazott.

„Az államnak nem lesz többé pénze ki tudja hány programra és támogatásra” – mondta, és hozzátette:

„Nyíltan szeretném megmondani önöknek, hiszen nekem még megvan az az előnyöm, hogy technokrata vagyok. A politikusok azt fogják mondani, hogy van pénz. Nemigen van.”

Szerinte a vállalkozások finanszírozásában a jövőben a banki hiteleken kívüli eszközöknek kell nagyobb szerepet kapniuk, ehhez pedig a tőkepiacot kell fejleszteni. Burnete figyelmeztetése egy olyan héten hangzott el, amikor a kormány éppen az uniós források elmaradása miatt kényszerült a költségvetés módosítására. Az október 30-án elfogadott első idei költségvetés-módosításban a vártnál 4,58 milliárd lejjel kevesebb uniós pénzzel számoltak, és több mint ötmilliárd lejt vontak el az alacsony lehívottságú, külföldi forrásból finanszírozott projektektől. Az elnöki tanácsadó tavaly májusban, még a Concordia ügyvezető igazgatójaként, egy szenátusi kerekasztal-beszélgetésen egészen mást hangsúlyozott. Akkor azt mondta, hogy a következő két-három évben az uniós pénzek kulcsfontosságúak, és „ha nem hozunk haza minden eurót, recesszió fenyeget”. A két kijelentés között nincs ellentmondás: Burnete egy évvel ezelőtt arra figyelmeztetett, hogy az utolsó uniós pénzeket mindenképp le kell hívni, most viszont arra, hogy ezek után már nem jön hasonló mennyiségű pénz.

Az elnöki tanácsadó márciusban az Economediának adott interjúban részletesebben is kifejtette, miért tartja szerkezetinek a román gazdaság gondjait. Szerinte a gazdaság növekedése négy éve lassul, a 2022-es mintegy négy százalékról 2025-re 0,6 százalékra esett vissza, és az ipar már három-négy éve recesszióban van. „Ennyi tízmilliárddal, amit beleöntöttünk a gazdaságba, mégis lassultunk” – mondta akkor. A bérek, különösen a közszférában, gyorsabban nőttek, mint a termelékenység, miközben a digitalizációba, az infrastruktúrába, valamint a kutatás-fejlesztésbe irányuló beruházások elmaradtak, a hazai termelés nem tartott lépést a fogyasztással, és ez tovább növelte a kereskedelmi hiányt. Burnete szerint az államadósság hat-hét év alatt a GDP mintegy 40 százalékáról 60 százalék fölé nőtt, és változtatás nélkül 70–80 százalékra is emelkedhet, a költségvetési hiány pedig csak 2031–2032-re csökkenhet 3 százalék alá. Az állam hét százalék fölötti kamattal vesz fel hitelt, ami az egész gazdaság finanszírozását megdrágítja.

„A finanszírozók nem hagynak minket a végtelenségig így élni”

– figyelmeztetett akkor Burnete.

Ugar