Uniós élmezőny: nálunk drágult a legjobban a villany

Románia lett 2026 első felében az Európai Unió áremelési bajnoka a lakossági villamos energia piacán. Az Eurostat október 30-án közzétett adatai szerint a háztartási áram ára egy év alatt 51,9 százalékkal nőtt, ami messze a legnagyobb emelkedés a tagállamok között, és megelőzi Írországot, ahol 19,8 százalékkal, valamint Finnországot, ahol 18,4 százalékkal drágult a villany.

A görög Energy Press elemzésére épülő adatok szerint a lakossági áram ára 13 tagállamban emelkedett, 11-ben csökkent és háromban változatlan maradt, Dániában például 31,7, Luxemburgban 24,1 százalékkal lett olcsóbb. Az uniós átlag kilowattóránként 0,28 euró volt, 2,2 százalékkal kevesebb, mint 2025 második felében, de még mindig jóval a 2022 előtti szint fölött. A gáz közben egész Európában olcsóbb lett: a lakossági átlagár kilowattóránként 0,11 euróra, 2022 első fele óta a legalacsonyabb szintre esett, ami fél év alatt 10,2, egy év alatt pedig 3,5 százalékos csökkenést jelent. Romániában azonban a gáz is a legjobban drágult, Horvátországgal és Szlovákiával együtt.

A román áremelkedés legfőbb oka, hogy a kormány 2025 júniusában kivezette a háztartásokra és a vállalkozásokra vonatkozó áramár-plafont, így a lakosság egyszerre szembesült a piaci árakkal. Hasonló intézkedést 2025 végén Lengyelország is megszüntetett, Hollandia, Lettország és Portugália viszont továbbra is támogat bizonyos fogyasztói csoportokat. Névértéken ugyan nem a román áram a legdrágább, a legmagasabb árat Írországban fizetik kilowattóránként 0,39 euróval, Németországban és Belgiumban pedig 0,36 euróval. A vásárlóerőhöz viszonyítva azonban a román, a lengyel és a cseh háztartásokat terheli a legjobban a villanyszámla. A legolcsóbb az áram Magyarországon, ahol kilowattóránként 0,11 euró, valamint Máltán és Bulgáriában, ahol 0,13 euró. A gázt is Magyarországon fizetik a legolcsóbban, kilowattóránként 0,03 euróért, míg Romániában és Szlovákiában 0,06 euróért, Svédországban pedig 0,22 euróért, ott a legdrágább.

Az elemzés szerint nemcsak a támogatások kivezetése tartja magasan az árakat. Az adók és illetékek, amelyeket a kormányok a válság idején csökkentettek, mostanra fokozatosan visszatértek, és 2026 első felében a lakossági áramár 28,4, a gázár 32,1 százalékát tették ki, így a nagykereskedelmi árak csökkenése csak részben jutott el a számlákig. A megújuló energiaforrások a villamos energia 44 százalékát adták az unióban, és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség modellje szerint 2026 első 16 hetében mintegy 29 milliárd euró megtakarítást hoztak, miközben a gázár ingadozása mintegy 13 milliárd euróval növelte a nagykereskedelmi áramköltségeket. A gázerőművek Olaszországban az esetek 66, Csehországban 55, Spanyolországban viszont csak 9 százalékában szabták meg a nagykereskedelmi áramárat. Az uniós energiaszabályozási ügynökség, az ACER szerint a közel-keleti konfliktus 18–33 milliárd euróval növelte Európa gázimportszámláját, mert a Hormuzi-szoroson át érkező katari LNG-szállítmányok akadozása miatt kiélezett verseny alakult ki Európa és Ázsia között. A télre is van ok aggódni: november 1-jén az uniós gáztárolók 74,62 százalékos töltöttségen voltak, ami elmarad a kilencéves átlagtól. Romániában ráadásul a csernavodai atomerőmű mindkét reaktora hónapokig állt, és az ország november 5-én rekordmennyiségű, több mint 3400 megawattnyi áramot importált, aznap pedig Európában Romániában volt a legdrágább a villany.

Ugar