Nyúlüregbe húzza a felhasználókat a TikTok, Brüsszel büntetne

Az Európai Bizottság november 6-án, pénteken előzetes megállapításában kimondta, hogy a TikTok megsérti a digitális szolgáltatásokról szóló uniós rendeletet (DSA), mert ajánlóalgoritmusai úgynevezett nyúlüregekbe húzzák a felhasználókat, vagyis egyre több hasonló tartalmat mutatnak nekik, köztük olyanokat is, amelyek árthatnak a mentális egészségüknek.

A POLITICO nyomán ismertetett vizsgálat szerint ez az első alkalom, hogy a Bizottság egy közösségi platform ajánlórendszerét vette górcső alá. Brüsszel szerint a TikTok nem mérte fel megfelelően annak kockázatát, hogy a személyre szabott videók végtelen folyama hova sodorja a felhasználókat, akiknek akár mentális egészségről vagy testképről szóló, érzékeny tartalmakat is ajánlhat. A mechanizmus kegyetlenül egyszerű: minél többet foglalkozik valaki egy tartalomtípussal, akár ártalmassal is, annál több hasonló videót kap. Egy uniós tisztviselő szerint a vizsgálat azért összpontosított a mentális egészségre, mert ott voltak a legerősebbek a bizonyítékok. A Bizottság szerint a TikTok eddigi intézkedései hatástalanok, ezért azt követeli, hogy a platform jobban vegye figyelembe a felhasználók kifejezett jelzéseit, például a „nem érdekel” gombot, és ne csak azt, mennyi ideig nézik a videókat, vagy mit kedvelnek. „Valódi, konkrét jelentésnek kell lennie”, és nem lehet apró részlet, amely után a rendszer visszatér a régi viselkedéséhez – mondta a „nem érdekel” gombról egy tisztviselő. A DSA ugyan kötelezővé teszi a nem személyre szabott hírfolyam lehetőségét, a felhasználóknak azonban mindössze 0,2 százaléka választja ezt.

A TikTok ezúttal ötödször kerül Brüsszel célkeresztjébe, de bírságot még egyszer sem kapott. A DSA szerint a büntetés elérheti az éves globális forgalom hat százalékát, a cég azonban megismerheti a bizonyítékokat, megvédheti rendszerét, és megoldásokat javasolhat, ha pedig a Bizottság elfogadja ezeket, a bírságot is elkerülheti. Így zárult tavaly decemberben a hirdetések átláthatóságáról szóló eljárás is, amikor a TikTok kötelező vállalásokat tett. A Bizottság idén február 12-én már egyszer előzetesen megállapította, hogy a TikTok függőséget okozó kialakítása, a végtelen görgetés, az automatikus lejátszás, a push-értesítések és a túlzottan személyre szabott ajánlórendszer sérti az uniós jogot. Akkor azt is kimondta, hogy a képernyőidő-korlátozó eszközök és a szülői felügyelet hatástalanok, és a platformnak az alapvető működésén kell változtatnia, például ki kell kapcsolnia a végtelen görgetést. A román olvasók számára a TikTok különösen kényes téma: a Bizottság 2024 decemberében, a román elnökválasztás első fordulójának alkotmánybírósági megsemmisítése után indított eljárást a platform ellen, mert a választást megelőzően Călin Georgescu kampánya a TikTokon, egy összehangoltnak tűnő fiókhálózat segítségével, rendkívül gyorsan terjedt.

Ha a TikTok algoritmusa nyúlüregbe húz, Elon Musk X-e egyenesen a hazugságok autópályájává vált, ahol a hamis állítások olyan gyorsan és akadálytalanul terjednek, mintha ez lenne a platform valódi célja. A NewsGuard október 21-én közzétett vizsgálata szerint az X közösségi ellenőrző rendszere az amerikai félidős választásról terjedő hamis bejegyzések 93,1 százalékát nem jelölte meg, és ugyanez igaz Musk legalább négy hamis állítására is, pedig a tulajdonosnak 241,5 millió követője van. A NewsGuard szerint a választási ciklusban nyomon követett hamis állítások 55 százaléka az X-en jelent meg, és tizennégy közülük ott bukkant fel először. A Digitális Gyűlölet Elleni Központ (CCDH) 2024-es elemzése szerint Musk abban az évben legalább 87 olyan bejegyzést tett közzé, amely hamis vagy félrevezető választási állítást terjesztett, ezeket több mint kétmilliárdszor nézték meg, és egyetlen javítás sem került alájuk. Brüsszel az X ellen is fellépett. A Bizottság 2025. december 5-én 120 millió eurós bírsággal sújtotta a platformot, ez volt a DSA alapján kiszabott első bírság, mert a fizetős kék pipa megtévesztette a felhasználókat, a hirdetési adatbázis átláthatatlan volt, a kutatók pedig nem férhettek hozzá a nyilvános adatokhoz. Az X a bíróságon támadta meg a döntést. Idén júliusban a Bizottság elfogadta a platform kiigazítási tervét, bár a nemzeti szabályozókat tömörítő testület „összességében elégtelennek” nevezte azt. A 2023 decemberében indított tágabb vizsgálat azonban, amely a dezinformáció kezelésére is kiterjed, máig nem zárult le, idén pedig újabb eljárás indult az X ellen a Grok nevű mesterséges intelligencia által generált szexuális tartalmú hamisított képek miatt. A TikTok és az X esete ugyanazt mutatja: a platformok üzleti modellje arra épül, hogy minél tovább tartsák a képernyő előtt a felhasználót, és ehhez a felháborodás, a félelem és a hazugság sokszor hatékonyabb eszköz, mint az igazság. Az uniós szabályozás eddig inkább csak figyelmeztetett, mint büntetett, és minden újabb eljárás azt mutatja, hogy a platformok csak akkor változtatnak, ha a büntetés valóban fáj.

Ugar