Irán Trumpot akarta megölni? A Moszad újabb csapásokhoz szolgáltathat érvet

Az Israel Hayom értesülése szerint a Moszad olyan hírszerzési adatokat adott át a CIA-nak, amelyek Donald Trump és kormánya vezető tisztségviselői elleni, robbanóanyaggal felszerelt drónokkal végrehajtandó iráni támadások előkészítésére utalnak. A történet akkor került nyilvánosságra, amikor Washingtonban éppen arról folyik a vita, folytassák-e a tárgyalásokat Teheránnal, vagy ismét katonai csapások következzenek. A lap névtelen izraeli és amerikai forrásai maguk is összekötik a két ügyet: állításuk szerint a fenyegetés jelentősen hozzájárult Trump tárgyalási álláspontjának megkeményedéséhez. Az iráni merényletterv lehet valós, és közben politikai nyomásgyakorlásra is felhasználható: a kettő egyáltalán nem zárja ki egymást.

A beszámoló szerint az amerikai szolgálatok már tudtak iráni fenyegetésekről, és ők kérték az izraelieket az információk ellenőrzésére; a Moszad értesüléseit állítólag egy további nyugati hírszerző szolgálat is megerősítette. Ez lényeges részlet, mert a leírt folyamat önmagában szokásos hírszerzési együttműködésnek felel meg: ha egy szövetséges ország vezetője ellen merénylet készülhet, a figyelmeztetés átadása a szolgálatok feladata. A politikai kérdés ott kezdődik, hogy ki, milyen céllal és milyen részleteket juttat el ebből a nyilvánossághoz, illetve milyen döntést próbál igazolni vele. A cikkből nem derül ki, ki kezdeményezte az információk kiszivárogtatását. Az időzítés mindenesetre az újabb támadásokat sürgetőknek kedvez. Az Axios szerint Netanjahu már október végén azt követelte Trumptól, hogy a félidős választások után indítson újabb csapásokat Irán ellen. A Wall Street Journal közben arról számolt be, hogy az amerikai kormányzaton belül is vita alakult ki a háború folytatásáról, J. D. Vance alelnök pedig a republikánusok választási vereségének egyik okaként nevezte meg az iráni háborút. Ebben a helyzetben a Trump elleni merényletterv híre az elnök személyes biztonságát is beemeli a külpolitikai mérlegelésbe. A tárgyalásokat szorgalmazóknak így már arra is válaszolniuk kell, miért érdemes egyezkedni azzal a vezetéssel, amely állítólag az elnök életére tör.

Ráadásul a hírszerzési értesülések politikai felhasználásának gyanúja nem most merült fel először. A New York Times november eleji, a Meduza által ismertetett beszámolója szerint Izrael arra is figyelmeztette Washingtont, hogy Irán vegyi fegyvert vethet be. Egyes amerikai tisztviselők komolyan vették a jelzést, mások viszont Netanjahu nyomásgyakorlásának részeként értékelték, amellyel az izraeli kormányfő a nagyobb szabású hadműveletek újraindítására próbálja rávenni Trumpot. A figyelmeztetést megkapó öböl menti országok egyes képviselői ugyancsak kételkedtek az iráni szándékra vonatkozó állításban. Vagyis az a felvetés, hogy a hírszerzési anyagok egy háborúpárti politikai érvelés eszközeivé válhatnak, a beszámoló szerint az amerikai és a térségbeli döntéshozók körében is megjelent. Ebből azonban még nem következik, hogy a mostani merénylettervet kitalálták, vagy hogy bizonyítottan a Moszad szervezte meg a hír nyilvánosságra hozatalát. A megalapozott következtetés az, hogy a hírszerzési értesülésből már politikai érv lett, miközben a közönség nem láthatja az alapjául szolgáló bizonyítékokat. Egy valós fenyegetést is lehet szelektíven bemutatni, felnagyítani vagy úgy időzíteni, hogy egy előre kívánatosnak tartott döntést segítsen. Ehhez nem feltétlenül kell hamisítani: olykor elég megválogatni, melyik dossziéból mikor lesz címlap.

Az elnök védelmének megerősítése és egy újabb háborús csapássorozat elrendelése két külön döntés. A közöttük lévő távolságot politikai érveléssel kell áthidalni, és éppen ezt érdemes figyelni ebben a történetben: miként lesz a „meg kell védenünk az elnököt” állításból „ismét bombáznunk kell Iránt”. Netanjahu korábbi követeléseinek fényében indokolt feltenni a kérdést, kinek használ ez az átmenet.

Ugar

Tetszett a cikk?

Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal

Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR

Gesta-ajánló:

Kognitív frontvonal I/1. rész: A Cion bölcseinek jegyzőkönyveitől a mai orosz propagandáig, avagy a hazugság, amely túlélte a leleplezését

Kognitív frontvonal I/1. rész: A Cion bölcseinek jegyzőkönyveitől a mai orosz propagandáig, avagy a hazugság, amely túlélte a leleplezését

Egy oroszországi hamisítvány a huszadik század elején végigjárta a nyugati világot. Tekintélyes újságok, befolyásos üzletemberek és politikai mozgalmak adták hozzá a nevüket, és azután is tovább terjedt, hogy leleplezték. A Cion bölcseinek jegyzőkönyvei történetéből kiderül, milyen könnyen lehet egy társadalom meglévő félelmeiből olyan világmagyarázatot készíteni, amelybe idővel minden belefér –…

ugar•
Muskot figyelmeztetik: Trump majd távozik, de az iratok maradjanak!

Muskot figyelmeztetik: Trump majd távozik, de az iratok maradjanak!

Egy Trump utáni korszakban, amelyet a világ jó része egyre türelmetlenebbül vár, még jelentősége lehet annak, ki, miért és kinek az utasítására korlátozta Ukrajna műholdas kommunikációját, miközben az országot orosz légitámadások érték. A politikai hatalomnak van lejárati ideje, az elektronikus levelezésnek pedig lehet biztonsági másolata. Két demokrata szenátor most arról igyekszik gondoskodni,…

ugar•
Két hónap parancsnokság után máris ellenőrizheti a paradicsomi ígéreteket a Hamász vezetője

Két hónap parancsnokság után máris ellenőrizheti a paradicsomi ígéreteket a Hamász vezetője

Ha a hetvenkét szűzről szóló ígéretek beválthatók, Szamír Abu Júnisznak most alkalma nyílhat ellenőrizni a szolgáltatás színvonalát. A Hamász rafahi dandárjának parancsnokát november 15-ére virradóan izraeli légicsapás ölte meg a Gázai övezet déli részén; halálát az izraeli hadsereg, a Sin Bét és maga a Hamász is megerősítette. A túlvilági ellátás részleteiről egyelőre nem érkezett közlemény, az…

ugar•
Hajók égnek román felségvizeken, az elrettentés pedig készül a következő értekezletre

Hajók égnek román felségvizeken, az elrettentés pedig készül a következő értekezletre

Csak a szokásos: drónok csapódnak kereskedelmi hajókba a Duna torkolatánál, a legénységek tüzet oltanak, Románia vadászgépeket riaszt, majd bejelenti, hogy a történteket a következő brüsszeli találkozón is szóba hozza. A „Most már tényleg tenni kellene valamit” című biztonságpolitikai operett újabb előadásához ezúttal három hajó szolgáltatta a díszletet. A fedélzeteken dolgozó tengerészek…

ugar•
Putyin háborúja Amerika ellen: amikor a megtámadott ország politikusai dolgoznak az agresszornak

Putyin háborúja Amerika ellen: amikor a megtámadott ország politikusai dolgoznak az agresszornak

Oroszországnak nem kellett kitalálnia az amerikai társadalom megosztottságát: elegendő volt felismernie, elmélyítenie, majd olyan politikai szereplőket támogatnia, akik saját érdekükből is tovább bontják a demokratikus intézmények tekintélyét. Laurence Saint-Gilles történész David Corn új könyvét ismertetve azt állítja, hogy a Trump körüli orosz ügyek egy évtizede tartó politikai háború…

ugar•