Végre lezárultak a román hadseregnek szánt izraeli felderítő drónrendszerek tesztjei
Közel másfél évvel az eredeti szállítási határidő után lezárultak annak a három Watchkeeper X felderítő drónrendszernek az átvételi tesztjei, amelyet Románia 2023-ban rendelt meg az izraeli Elbit Systemstől. A gyártó szerint mindhárom rendszer elkészült és átadható, a hadseregnek azonban még le kell zárnia a hivatalos átvételi eljárást, miközben továbbra sem világos, mi lett a késések miatt felszámított, több tízmillió eurós kötbér sorsa.
Az Elbit egyik képviselője a G4Mediának erősítette meg, hogy a legfrissebb beszámolókban Watchkeeper XR néven szereplő rendszerek sikeresen teljesítették a végső teszteket, és már lekerültek a gyártósorról. A hátralévő feladatok a dokumentáció és az átvétel lezárásához kapcsolódnak, ami egy hosszúra nyúlt beszerzés végét hozhatja közelebb: a drónoknak eredetileg 2025 júniusában kellett volna megérkezniük, azóta azonban újabb és újabb halasztások követték egymást, míg tavasszal a román védelmi minisztérium már a szerződés felbontását is mérlegelte. A három rendszer összesen kilenc pilóta nélküli repülőgépet jelent, amelyekhez rendszerenként két földi irányítóállomás és két kommunikációs rendszer tartozik, működtetésüket pedig három pilóta, három szenzorkezelő és kilenc technikus végzi. A Watchkeeper X-et felderítésre, megfigyelésre és célmegjelölésre tervezték, a román változat felszereléséhez pedig földi célok észlelésére szolgáló radar és Spectro XR multispektrális elektrooptikai berendezés tartozik, amellyel különböző fényviszonyok között is megfigyelhetők és azonosíthatók a célpontok.
A Hermes dróncsaládból származó típust a brit hadsereg Watchkeeperének exportváltozataként fejlesztették ki, az Elbit brit leányvállalata, a U-TacS és a francia Thales együttműködésében. A gyártó szerint a rendszer megfelel a NATO együttműködési követelményeinek, és később további felszereléssel is bővíthető, a román beszerzéshez ugyanakkor hazai gyártás kiépítése is társult, így a programnak a katonai képességeken túl ipari jelentősége is van. A G4Media értesüléseit ismertető Mediafax szerint a romániai gyártás kialakítását októberben fejezték be és hagyták jóvá, a munkát pedig több helyi vállalat között osztották fel: a kompozit alkatrészeket a Simultec készíti, a drónokat a bákói Aerostar szereli össze, a földi irányítóállomásokat az Eurobody gyártja, míg a rendszer összehangolását, tesztelését és karbantartását szintén a Simultec végzi. Az Elbit már külföldi vevőket is keres a Romániában készülő rendszerekhez, miközben a román hadsereg még az első megrendelés átvételére vár.
A vállalatnak hét fejlesztő- és gyártólétesítménye működik az országban, és több más katonai programban is részt vesz, köztük a Piranha 5 páncélozott járművekhez, az IAR–99 repülőgépek korszerűsítéséhez és a drónok elleni elektronikai hadviseléshez kapcsolódó fejlesztésekben. Ez magyarázza, miért volt különösen kényes a drónok körül kialakult vita, hiszen a minisztériumnak egy olyan beszállítóval kellett szemben érvényesítenie a szerződését, amely más területeken is mélyen beépült a román hadiiparba. A beszerzés alapját a 2022. december 20-án megkötött keretmegállapodás adja, amely legfeljebb hét rendszer, hat szárazföldi és egy haditengerészeti változat megvásárlását teszi lehetővé. Az Elbit eredeti közleménye 1,89 milliárd lejes, akkori értéken mintegy 410 millió dolláros felső keretet nevezett meg, míg a mostani sajtóbeszámolókban 427,2 millió dollár is szerepel; az első három szárazföldi rendszerre szóló, körülbelül 180 millió dolláros megrendelést 2023. június 19-én írták alá, két évvel későbbi szállítási határidővel.
Az első halasztási kérelem már néhány hónappal ezután megérkezett, amikor az Elbit 2023. október 8-án, a Hamász előző napi támadását követő izraeli hadműveletre hivatkozva vis maiort jelentett be. A vállalat előbb hat, majd kilenc hónappal kívánta kitolni a teljesítést, a román minisztérium azonban a benyújtott dokumentumok alapján csak három hónapot fogadott el indokoltnak, így az új határidő 2025. szeptember 19. lett. Mielőtt ez lejárt volna, az Elbit 2025. június 18-án az Irán elleni izraeli hadművelet miatt újabb, ezúttal 33 napos haladékot kért, amelyet Bukarest elfogadott, ezzel október 22-re módosítva a szállítás időpontját. A drónok addig sem érkeztek meg, a cég pedig novemberben azzal magyarázta a csúszást, hogy a gázai háború miatt erőforrásokat kellett átcsoportosítania, és munkatársainak egy részét katonai szolgálatra hívták be. Amikor a vállalat 2026. március 4-én harmadszor is vis maiorra hivatkozott, a minisztérium már elutasította a kérelmet, mert az újabb esemény a meghosszabbított szállítási határidő lejárta után következett be, így nem magyarázhatta a korábbi mulasztást. Az Agerpres által ismertetett minisztériumi álláspont szerint a cégnek addigra már teljesítenie kellett volna a vállalásait, ezért az utóbb kialakult helyzet nem mentesíthette a szerződéses felelősség alól.
Áprilisra a vita odáig jutott, hogy Radu Miruță akkori védelmi miniszter nyilvánosan beszélt a szerződés felbontásának lehetőségéről, és arra figyelmeztetett, hogy a további késlekedés a rendszerek katonai értékét is csökkentheti. A minisztérium akkor 265,55 millió lejre tette az Elbitet terhelő kötbért, míg a Ynet és más sajtóbeszámolók mintegy hatvanmillió eurós, naponta növekvő összegről írtak; a tárca pedig egyértelművé tette, hogy bár értékeli a vállalat romániai jelenlétét, a jogi és szerződéses kötelezettségek teljesítését nem tekinti választható lehetőségnek. Az Ynet akkori beszámolója szerint a fennakadás a Thales által szállított radarberendezéseket is érintette, amelyek egyes fontos alkatrészei az összeszereléshez kapcsolódó munkálatok miatt Izraelbe kerültek, és még nem jutottak el Romániába. Az Elbit elnöke, Bezhalel Machlis és Izrael bukaresti nagykövete, Lior Ben Dor áprilisban személyesen tárgyalt Miruțával, a vállalat pedig ekkor azt vállalta, hogy az érintettek közötti végső egyeztetések függvényében az év közepéig átadja a rendszereket, ám ez az ígéret sem teljesült. A sikeres átvételi tesztekről végül csak novemberben érkezett hír, miközben a Ștefan-Radu Oprea vezette minisztérium és a gyártó közötti pénzügyi elszámolás továbbra sem látható tisztán. A G4Media által idézett forrásoknak nincs friss információjuk a kötbér aktuális összegéről vagy arról, hogy abból mennyit hajtottak be, ezért a tesztek lezárása egyelőre a műszaki előrelépést jelzi, a szerződéses vita rendezését még nem igazolja.
Romániának közben nagyon is valós igénye van olyan felderítő eszközökre, amelyek hosszabb időn át figyelhetik a határ menti térséget, különösen a Duna-deltában, ahol az ukrán kikötők elleni orosz támadások rendszeresen légiriasztást váltanak ki, és orosz drónok a román légteret is megsértik. A Watchkeeper ebben a megfigyelési és felderítési munkában kaphat szerepet, értékét azonban már annak a háborúnak a tapasztalatai alapján kell megítélni, amely a megrendelés óta is gyorsan alakítja a drónok alkalmazását. Az olcsó, tömegesen bevethető drónok ukrajnai térnyerése mellett ezért az is kérdés, hogyan illeszkednek majd a nagyobb és drágább rendszerek a román hadsereg működésébe, illetve milyen körülmények között lehet őket hatékonyan és elfogadható kockázattal használni. A brit elődtípus jövőjéről Londonban már döntöttek: egy februári parlamenti válasz szerint a Watchkeeper Mk 1-et eredetileg 2025 márciusában vonták volna ki, de az utód rendszer érkezéséig, 2027 márciusáig szolgálatban tartják; a korszerűsített román változat használhatóságát ugyanakkor a saját felszerelése és feladatai alapján kell majd megítélni.
A román hadsereg tehát több mint három évvel a megrendelés, és közel másfél évvel az eredeti szállítási határidő után juthat hozzá a kilenc drónhoz, miközben a környék biztonsági helyzete egyetlen halasztáshoz sem igazodott. A sikeres tesztekkel közelebb került az átadás, a beszerzés valódi eredménye azonban akkor mutatkozik meg, amikor a rendszerek a hadsereg mindennapi munkájában is használhatók lesznek, és az is kiderül, ki viseli végül a késlekedés költségeit.
Ugar
Tetszett a cikk?
Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal
Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR
Gesta-ajánló:

Európa le akarja váltani a Palantirt, Musk Ukrajnában megmutatta, miért
Az európai védelmi minisztériumok a kulcsfontosságú katonai feladatokban csökkenteni akarják függésüket az amerikai Palantir Technologies-tól és más amerikai technológiai cégektől, és egyre több európai vállalkozás verseng a megüresedő piacért. Németország, Franciaország és Hollandia is saját, európai rendszert épít arra, amire eddig a Palantir szoftvereit használták vagy használták volna: a…

Már születésünk előtt megkapjuk a hormonrendszerünket megzavaró vegyi anyagokat
Az emberi hormonrendszert megzavaró vegyi anyagok ma már szinte mindenütt jelen vannak a környezetünkben: a műanyagokban, a kozmetikumokban, a játékokban, a növényvédő szerekben, és a kutatók az emberi vérben, az anyatejben és a köldökzsinórvérben is kimutatták őket. Ez azt jelenti, hogy a kitettség már a születés előtt elkezdődik. Ez derül ki az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) és az…

Hupsz: leállt az NSA titkos hálózata
Néhány nappal a Microsoft világszerte érzékelt üzemzavara és az amerikai repülőtereket megbénító felszállási tilalom után az Egyesült Államok egyik legérzékenyebb informatikai rendszerében is megszakadt a szolgáltatás: leállt az a szigorúan titkos belső hálózat, amelyen a Nemzetbiztonsági Ügynökség, az NSA munkatársai minősített információkat osztanak meg egymással. A meghibásodások között…

Lasconi támogatná a PNL és az USR szövetségét, de attól tart, hogy megint mindenki túl sokat akar majd
Elena Lasconi szerint jót tenne a román jobboldalnak, ha a PNL és az USR összefogna, és egy új név alatt próbálná visszaszerezni a pártokból kiábrándult választók bizalmát, abban azonban már kevésbé hisz, hogy a megállapodás valóban megszülethet. Az USR korábbi elnöke saját elnökjelölti kampányának tapasztalatával magyarázta kételyeit, amikor felidézte, hogy a lehetséges szövetségesekkel…

20 év az Unióban: Negrescu új európai tervet sürget Romániának
Húsz évvel azután, hogy Románia és Bulgária 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, Victor Negrescu, az Európai Parlament PSD-s alelnöke szerint Romániának új európai programra van szüksége, amely egyesíti a politikai osztályt és a civil társadalmat. „Szükség van egy új európai projektre az országunk számára, egy európai tervre Romániának” – mondta az Európai Parlament brüsszeli…