Piszkos pénzek, félrenéző bankárok: mit rejtenek a Deutsche Bank kiszivárgott iratai?
Több mint tizenötmillió belső dokumentum alapján, több mint ötven szerkesztőség és 230 újságíró részvételével indult el november 17-én az „Inside Deutsche Bank”, vagyis „A Deutsche Bank belülről” című nemzetközi oknyomozó sorozat, amely a német bankóriás legkényesebb ügyfélkapcsolataiba enged betekintést. A feltárt iratok szerint a pénzintézet éveken át olyan ügyfelekkel is fenntartotta üzleti kapcsolatát, akiknél saját ellenőrzési rendszerei pénzmosás vagy szankciókerülés veszélyére figyelmeztettek, a jövedelmező üzlet azonban újra és újra fontosabbnak bizonyult a szabályok betartásánál.
A dokumentumokban szankciókkal sújtott orosz oligarchák, Jeffrey Epstein elítélt szexuális bűnöző és a dél-afrikai államot behálózó korrupció szereplői egyaránt felbukkannak, miközben az is kiderül belőlük, hogyan kerültek Donald Trump adóügyi dokumentumai egy másik ügyfél könyvelőjéhez. Az iratokat kiszivárogtató két, névtelenséget kérő bejelentő az újságírók mellett az amerikai igazságügyi minisztériumnak, az amerikai pénzügyminisztérium pénzügyi bűnözés elleni hivatalának, a FinCEN-nek, valamint a brit adó- és vámhatóságnak is átadta az anyagot. A leleplezésekre a piac is érzékenyen reagált, a Deutsche Bank részvényeinek árfolyama kedden napközben átmenetileg hat százalékkal esett.
Honnan származnak az iratok?
A kutatást a dél-afrikai Barracuda Media nonprofit szervezet fogta össze, a dokumentumok feldolgozásához pedig a német Data and Research Center, a DARC biztosította a technikai hátteret. A sorozat szerzői között szerepel Frederik Obermaier és Bastian Obermayer, a 2016-os Panama-iratok feltárásának két meghatározó újságírója is, akik ezúttal egy bank belső működésén keresztül követhették végig a nemzetközi pénzmozgásokat.
Az adatokat két bejelentő másolta ki a Deutsche Bank rendszeréből, majd ügyvédjük közvetítésével Josy Joseph indiai és Khadija Sharife dél-afrikai oknyomozó újságíróhoz juttatták el, akik megosztották azokat a nemzetközi együttműködés résztvevőivel. A 2010-es évek elejétől kezdődő időszakot felölelő anyagban több millió e-mail mellett kockázatelemzések, ügyféladatok, gyanús tranzakciókról készült jelentések és fedőnéven futó belső vizsgálatok dokumentumai találhatók, amelyeket az újságírók 2026 eleje óta dolgoztak fel.
A Le Monde beszámolója szerint a bejelentők nem kértek és nem kaptak pénzt a szerkesztőségektől, az anyag átadásához pedig semmilyen szerkesztési feltételt nem szabtak. Saját elmondásuk szerint az információkat jogszerűen szerezték meg, nem törtek fel rendszereket és nem loptak bejelentkezési adatokat; elsősorban azt akarták megmutatni, milyen kapcsolatot ápolt a bank az orosz oligarchákkal és a korrupt rezsimekhez kötődő üzleti körökkel.
A hatóságoknak átadott dokumentumok ugyanakkor később pénzügyi jutalmat is hozhatnak számukra, ha azok alapján eredményes eljárás indul. A FinCEN bejelentővédelmi programjában a feltételeknek megfelelő informátorok a behajtott pénzbüntetés 10–30 százalékára lehetnek jogosultak, amennyiben az ügyben kiszabott pénzügyi szankció meghaladja az egymillió dollárt. A 2020-as pénzmosás elleni törvényre és annak későbbi módosításaira épülő rendszer végrehajtási szabályainak tervezetét április 1-jén tették közzé, a hivatal pedig azt közölte, hogy a jutalmak elbírálását és kifizetését a végleges szabályozás elfogadása után kezdi meg.
Mit tartalmaznak az iratok?
Az eddig megjelent történetekben az a közös, hogy a bank gyakran már akkor tudott a kockázatokról, amikor még lehetősége lett volna közbelépni, a figyelmeztetéseket azonban nem minden esetben követte érdemi intézkedés.
Epstein ügye
A feltárt dokumentumok szerint a Deutsche Bank 21 gyanús tevékenységről szóló jelentésben több mint háromezer, Epsteinhez vagy cégeihez köthető tranzakciót jelzett az amerikai hatóságoknak, amelyek összértéke megközelítette az 582 millió dollárt. Ez több mint kétszerese annak a 250 millió dollárnak, amelyet Ron Wyden amerikai szenátor augusztusban említett, amikor a szexuális bűnöző pénzügyi hátterét biztosító intézmények felelősségéről beszélt. A megjelölt pénzmozgások között nőknek küldött összegek, fedőcégeken keresztül lebonyolított utalások, jótékonysági pénzek gyanús felhasználása, valamint Leon Black és Glenn Dubin milliárdosok kifizetései is szerepeltek. Epstein 2013-ban, öt évvel korábbi elítélése után lett a bank ügyfele, így a vezetők már a kapcsolat kezdetén tudhattak a múltjáról, ennek ellenére a belső jóváhagyásokat megkapta.
A bank állítása szerint 2018 decemberében értesítette Epsteint arról, hogy megszünteti a kapcsolatot, a számlák felszámolása és a vagyon áthelyezése azonban még hónapokig eltartott. A gyanús tranzakciókról szóló utólagos jelentések a 2019. júliusi letartóztatása után kerültek a hatóságokhoz, miközben az iratokból az is kiderül, hogy a bank Ghislaine Maxwell szerepét sem tekintette problémamentesnek. Egy belső e-mail Epstein feltételezett bűntársaként említette a nőt, mégis jóváhagytak egy olyan vagyonkezelési konstrukciót, amelynek Maxwell volt az egyik kedvezményezettje.
Trump adatai és üzleti kapcsolatai
Donald Trump neve részben egy súlyos adatkezelési hiba miatt bukkan fel az anyagban, miután a bank egyik munkatársa 2017-ben 1586 számlához tartozó év végi adókimutatást küldött el egyetlen ügyfél könyvelőjének. A csomagban az amerikai elnök dokumentumai is benne voltak, a címzett pedig jelezte a tévedést, és közölte, hogy törölte a fájlt. A belső levelezés szerint a bank vezetői ezután azon tanakodtak, hogyan kerülhetnék el az érintett ügyfelek értesítését, miközben Christian Sewing, aki akkor a privátbanki üzletágat vezette, „borzalmas hibának” nevezte a történteket.
Más dokumentumok Trump vállalkozásainak pénzmozgásait érintik: a bank 2014-ben megjelölt egy, az azerbajdzsáni üzleti érdekeltségeihez tartozó DT Marks Baku LLC-nek szánt kifizetést, amelynek célját nem tudta tisztázni, és további, Trump cégeit érintő pénzmozgásoknál is felmerült orosz, illetve azeri pénzmosási hálózatok kapcsolata. A beszámolók ugyanakkor nem állítják, hogy a feltárt iratok Trump személyes részvételét bizonyítanák bármilyen jogsértésben.
Orosz oligarchák
Az orosz ügyfélkapcsolatok azért is kerültek a vizsgálat középpontjába, mert a bejelentőket saját elmondásuk szerint különösen az zavarta, ahogyan a bank a Kremlhez kötődő vagyonos ügyfeleket kezelte. Az iratok alapján a Deutsche Bank a belső pénzmosási és szankciós figyelmeztetések ellenére is fenntartotta kapcsolatát Oleg Gyeripaszkával és Viktor Vekszelberggel, az első Trump-kormány által 2018-ban szankcionált hét orosz oligarcha közül pedig ötnek volt kapcsolata a pénzintézettel.
A beszámolók szerint a bank Ukrajna 2022-es teljes körű orosz lerohanása után sem egyszerűen a kockázatos kapcsolatok lezárására törekedett, hanem megpróbált különbséget tenni az általa „jónak” és „rossznak” tekintett oligarchák között. Egyes ügyfélkapcsolatokat svájci és luxemburgi leányvállalatokhoz helyeztek át, ahol a banktitokra vonatkozó szabályok az amerikai hatóságok számára is megnehezíthették az adatok megszerzését.
Kazahsztán, Dél-Afrika, Kolumbia és a sarkvidéki olajüzlet
A kazah Timur Kulibajev, Nurszultan Nazarbajev volt elnök milliárdos vejének ügyében a bank ugyan megállított egy 15 millió dolláros átutalást, később azonban már a felesége nevére történő számlanyitást készítette elő. Dél-Afrikában eközben mintegy 675 millió dollár haladt át a bankon egy olyan hálózaton keresztül, amely a Gupta családhoz kötődő cégeket érintette; ez a család állt annak a korrupciós rendszernek a középpontjában, amelyben magánérdekek vonták befolyásuk alá az állami döntéseket és közpénzeket. A Deutsche Bank a feltárt anyagok szerint csak 2021-ben kezdte felszámolni ezeket a kapcsolatokat.
Kolumbiában egy „Project Cali” fedőnevű, 2019-es belső vizsgálat több ezer tranzakciónál azonosított olyan figyelmeztető jeleket, amelyek korábban következmények nélkül maradtak, a sarkvidéki olajkitermelésben pedig a bank saját környezetvédelmi vállalása ütközött az üzleti érdekeivel. Bár 2020-ban közölte, hogy nem finanszíroz új sarkvidéki olaj- és gázprojekteket, később mégis lebonyolított egy 1,5 milliárd eurós átutalást a Trafigura és az orosz Rosznyefty Vosztok Oil projektjének ügyében, arra hivatkozva, hogy fizetési közvetítőként járt el. Az összeg pénznemét a beszámolók nem egységesen adják meg: egyes változatok dollárt írnak, míg a Trafigura válaszát idéző Newslaundry és több más közlés eurót említ.
A befolyásos családokkal kialakított kapcsolat a munkaerő-felvételben is megjelent, miután a bank külföldi tisztviselők rokonainak alkalmazásával igyekezett üzletekhez jutni. Az érintett kapcsolatokból mintegy 190 millió dollár bevétel származott, az amerikai tőzsdefelügyelet vizsgálatának lezárásáért pedig a Deutsche Bank 2019-ben 16,1 millió dollárt fizetett.
A bank belső kultúrája
A ZDF által ismertetett egyik történetben egy alkalmazott 2020-ban több száz millió eurós, pénzmosásgyanús hálózatra bukkant, amelynek egyes elemeit a bank rendszerei ugyan jelezték, az összefüggéseket azonban nem ismerték fel. A hiányosságot egy belső vezető is elismerte, miközben a vezetői levelezésből az látszik, hogy az ellenőrzést időnként inkább üzleti akadálynak tekintették: Sewing egy 2017-es e-mailben úgy fogalmazott, hogy az ügyfélátvilágítás „kitöri a bevételünk nyakát”. A Portfolio Financial Times alapján készült összefoglalója szerint Sewing a kockázatkezelési bizottság ellenvetése ellenére is támogatta az üzleti kapcsolat felújítását René Benko osztrák ingatlanmágnással, Mathias Döpfnernek, az Axel Springer vezérigazgatójának pedig 270 millió eurós hitelt sürgetett. A bank végül 170 millió eurót ajánlott fel, Döpfner azonban másik pénzintézetnél vette fel a kölcsönt.
Az iratok a részvényesek tájékoztatásáról sem festenek megnyugtató képet: amikor 2021-ben kiderült, hogy a következő évre kitűzött költségcsökkentési célt várhatóan egymilliárd euróval elvétik, a vezetés egyszerűen elhagyta a célkitűzést anélkül, hogy nyíltan elismerte volna az elmaradást. Egy olasz jelzáloghitel-portfóliónál pedig az automatikus adatátvitel hibája miatt évekig rejtve maradt a csaknem 800 millió euróra növekvő veszteség. A bank az Aldi mögött álló Albrecht család alapítványának adóoptimalizálásában is közreműködött, az alapítvány azonban azt közölte, hogy minden esetben jogszerűen, az adózási előírásoknak megfelelően járt el.
A bank válasza
A Deutsche Bank azzal válaszolt a leleplezésekre, hogy a bemutatott ügyek évekkel, egyes esetekben évtizedekkel korábbra nyúlnak vissza, és azokat annak idején a felügyeleti hatóságokkal is áttekintették. Határozottan visszautasította a Sewing ellenőrzési rendszerekhez való hozzáállását érintő, általa hamisnak minősített állításokat, és arra hivatkozott, hogy 2019 és 2025 között hétmilliárd eurót fordított a belső kontrollok megerősítésére. A bank álláspontja szerint azóta alapvetően megváltozott a működése, amit a 2025-ös és a közelmúltbeli rekordnyereségek is igazolnak, az egyes ügyfelekkel fenntartott kapcsolatokról azonban nem kívánt részletesen nyilatkozni. A nyereségesség ugyanakkor önmagában nem válasz arra, hogy a szabálykövetés mennyire lett hatékonyabb, különösen úgy, hogy a hatóságok 2026-ban is több alkalommal tartottak házkutatást a banknál, a német pénzügyi felügyeletnek, a BaFinnek pedig ismét meg kellett hosszabbítania egyes pénzmosás elleni hiányosságok kijavítására adott határidőket. A Transparency International a feltárt állítások kivizsgálására szólította fel az illetékes hatóságokat, a dokumentumok pedig további felügyeleti, pénzmosási és szankciós eljárásoknak, valamint kártérítési pereknek is alapot adhatnak, amelyek kimenetelét a most induló cikksorozatból még nem lehet megjósolni.
Van-e magyar kapcsolat?
A magyar vonatkozás feltárását a konzorcium egyetlen magyar tagja, a Direkt36 vállalta, amely a november 17-én megjelent nyitócikket a Telexen is közölte. A bemutatkozó írás egyelőre nem nevez meg magyar ügyfeleket, vállalkozásokat vagy politikusokat, és a Deutsche Bank budapesti működéséről, illetve Magyarországon átvezető orosz pénzmozgásokról sem közöl konkrét történetet, ebből azonban nem következik, hogy az adatcsomagnak ne lenne magyar szála.
A Direkt36 ugyanis kifejezetten jelezte, hogy a magyar vonatkozású iratokból kirajzolódó történeteken dolgozott, és az eredményeket hamarosan külön cikkben mutatja be, így a hazai érintettséget már nem puszta lehetőségként említi. A nyilvánosságra hozott partnerlistában román szerkesztőség nem szerepel, az itt áttekintett nyitócikkek pedig romániai ügyet sem ismertetnek, miközben a következő hetekre és hónapokra további közléseket ígérnek. A teljes iratanyagot nem teszik szabadon hozzáférhetővé, ezért a benne szereplő történetek a konzorcium ellenőrzött cikkein keresztül kerülnek majd az olvasók elé. A Deutsche Bank számára mindez azért különösen kellemetlen, mert a mostani állítások egy hosszú botránysorozat után érkeznek: 2017-ben az amerikai és a brit felügyelet összesen több mint 600 millió dollárnyi bírságot szabott ki rá az úgynevezett tükörügyletek miatt, amelyekkel mintegy tízmilliárd dollárt juttattak ki Oroszországból a bank moszkvai, londoni és New York-i egységein keresztül. A New York-i pénzügyi felügyelet 2020-ban újabb 150 millió dolláros büntetést rótt ki, amely Epstein kiszolgálása mellett a Danske Bankkal és az FBME Bankkal fenntartott kapcsolatok ellenőrzési hiányosságaira is vonatkozott.
A kiszivárgott iratok alapján az oknyomozók azt állítják, hogy a korábbi bírságok és a reformígéretek után is újra megjelent ugyanaz a működési minta: amikor a szabályok betartása veszélyeztetett egy kellően jövedelmező üzletet, a bank túl gyakran talált indokot arra, hogy mégis az üzlet mellett döntsön.
Ugar
Tetszett a cikk?
Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal
Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR
Gesta-ajánló:

Szele Tamás: Trump azeri pénzecskéje
Igaz lehet, hogy ez a kedves, földbuta, aranyos ember (hiszen még a mozgólépcsőjét is learanyoztatta) ennyire kicsinyes volna? Ez sem zárható ki.

Európa le akarja váltani a Palantirt, Musk Ukrajnában megmutatta, miért
Az európai védelmi minisztériumok a kulcsfontosságú katonai feladatokban csökkenteni akarják függésüket az amerikai Palantir Technologies-tól és más amerikai technológiai cégektől, és egyre több európai vállalkozás verseng a megüresedő piacért. Németország, Franciaország és Hollandia is saját, európai rendszert épít arra, amire eddig a Palantir szoftvereit használták vagy használták volna: a…

Már születésünk előtt megkapjuk a hormonrendszerünket megzavaró vegyi anyagokat
Az emberi hormonrendszert megzavaró vegyi anyagok ma már szinte mindenütt jelen vannak a környezetünkben: a műanyagokban, a kozmetikumokban, a játékokban, a növényvédő szerekben, és a kutatók az emberi vérben, az anyatejben és a köldökzsinórvérben is kimutatták őket. Ez azt jelenti, hogy a kitettség már a születés előtt elkezdődik. Ez derül ki az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) és az…

Hupsz: leállt az NSA titkos hálózata
Néhány nappal a Microsoft világszerte érzékelt üzemzavara és az amerikai repülőtereket megbénító felszállási tilalom után az Egyesült Államok egyik legérzékenyebb informatikai rendszerében is megszakadt a szolgáltatás: leállt az a szigorúan titkos belső hálózat, amelyen a Nemzetbiztonsági Ügynökség, az NSA munkatársai minősített információkat osztanak meg egymással. A meghibásodások között…

Lasconi támogatná a PNL és az USR szövetségét, de attól tart, hogy megint mindenki túl sokat akar majd
Elena Lasconi szerint jót tenne a román jobboldalnak, ha a PNL és az USR összefogna, és egy új név alatt próbálná visszaszerezni a pártokból kiábrándult választók bizalmát, abban azonban már kevésbé hisz, hogy a megállapodás valóban megszülethet. Az USR korábbi elnöke saját elnökjelölti kampányának tapasztalatával magyarázta kételyeit, amikor felidézte, hogy a lehetséges szövetségesekkel…