Strasbourg: jogsértő volt Danileț megbüntetése! Savonea: leszarom

Cristi Danileț megnyerte a véleménynyilvánítási szabadságáért indított pert Strasbourgban, a büntetését jóváhagyó román bírósági határozatot azonban továbbra sem sikerült megsemmisíttetnie. A Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék november 16-án jogerősen elutasította a volt kolozsvári bíró perújítási kérelmét, arra hivatkozva, hogy a hét évvel ezelőtti szankciónak már nincsenek olyan súlyos következményei, amelyek indokolnák az eljárás újranyitását. Az intézményi folytonosság figyelemre méltó: 2019-ben a Lia Savonea vezette Legfelsőbb Bírói Tanács büntette meg Danilețet, most pedig a szintén Savonea elnökletével működő legfelsőbb bíróság öttagú tanácsa utasította el a kérelmét.

A történet két Facebook-bejegyzéssel kezdődött, abban az időszakban, amikor a Liviu Dragnea irányította PSD az igazságügyi törvények átírásával és a korrupcióellenes intézmények elleni fellépésével tömeges tiltakozást váltott ki. Danileț az igazságszolgáltatás függetlenségének egyik legismertebb védelmezőjeként rendszeresen megszólalt a közéleti vitákban, Facebook-oldalát mintegy ötvenezren követték, bejegyzéseivel pedig a sajtó is foglalkozott.

2019. január 9-én az állami intézmények gyengítésének és politikai ellenőrzés alá vonásának veszélyéről írt, majd felidézte az alkotmány 118. cikkét, amely a hadsereg feladatai közé sorolja az alkotmányos demokrácia védelmét. A bejegyzés nem pusztán alkotmányidézetből állt: Danileț azt is felvetette, mi történne, ha a hadsereg egyszer az utcán jelenne meg a demokrácia védelmében, és ennek alkotmányos lehetőségére utalt. A Legfelsőbb Bírói Tanács, a CSM ezt az állami intézmények hitelességének megkérdőjelezéseként és katonai beavatkozásra való felhívásként értelmezte. Másnap Claudiu Sandu brassói ügyész egyik interjúját osztotta meg, amelyben Sandu keményen bírálta a kormány igazságügyi politikáját. Danileț azzal a román fordulattal méltatta az ügyészt, hogy van „sânge în instalație” – magyarul nagyjából: van vér a pucájában. A CSM szerint ez a megfogalmazás már nem fért össze a bírói hivatáshoz megkövetelt illendőséggel. A testület bírói részlege két hónapra öt százalékkal csökkentette Danileț fizetését, a legfelsőbb bíróság pedig 2020 májusában helybenhagyta a büntetést.

Danileț ezután Strasbourgban keresett jogorvoslatot. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának egyik kamarája 2024 februárjában négy szavazattal három ellenében megállapította, hogy Románia megsértette a véleménynyilvánítás szabadságát védő 10. egyezménycikket. A román állam kérésére az ügy a nagykamara elé került, amely 2025. december 15-én tíz–hét arányban ugyanerre jutott. Ez az ítélet végleges és kötelező. A strasbourgi döntés lényege az volt, hogy a bírói visszafogottság követelménye nem jelent teljes hallgatási kötelezettséget. A bíráknak joguk van részt venni a közérdekű vitákban, különösen akkor, ha a demokráciát vagy a jogállamot komoly veszély fenyegeti. A nagykamara szerint Danileț megszólalásai nem borították fel a közéleti részvétel és a bírói függetlenség, illetve pártatlanság megőrzése közötti egyensúlyt. A szankció megítélésénél annak a teljes bírói karra gyakorolt elrettentő hatását is figyelembe kellett venni: egy viszonylag enyhe büntetés is üzenheti a többieknek, hogy jobb, ha nem szólalnak meg.

A strasbourgi győzelem után Danileț azt kérte a román legfelsőbb bíróságtól, hogy nyissa újra az ügyet, és semmisítse meg a büntetését jóváhagyó határozatot, az öttagú polgári tanács azonban november 16-án elutasította a kérelmet. Az ICCJ magyarázata szerint a strasbourgi jogsértés megállapítása önmagában nem elegendő a perújításhoz. A román eljárási szabályok alapján azt is igazolni kell, hogy a sérelmet szenvedett fél továbbra is súlyos következményeket visel, és ezeket csak az ügy újranyitásával lehet megszüntetni. A tanács úgy ítélte meg, hogy Danileț esetében ez a feltétel hiányzik: a kéthavi ötszázalékos fizetéscsökkentés az anyagi helyzetéhez képest csekély hatású volt, következményei rövid idő alatt megszűntek, a szankciót pedig később a törvény erejénél fogva törölték. A közlemény szerint az akkori határozat a Danileț elleni későbbi fegyelmi ügyekben született döntéseket sem befolyásolta. A legfelsőbb bíróság hangsúlyozza, hogy nem vitatja Strasbourg megállapítását, és a nagykamara által meghatározott követelményeket a román hatóságoknak alkalmazniuk kell. A jogsértést tehát elismeri, a jogsértő büntetést jóváhagyó hazai határozatot mégsem semmisíti meg. A büntetés törvényi törlése pedig nem ugyanaz, mint annak kimondása a hazai eljárásban, hogy eleve nem lett volna szabad kiszabni.

Danileț hétfő délutáni reakciójában éppen ezt a különbséget kérte számon. Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy a döntés miatt nem kapja vissza a szerinte jogtalanul levont fizetést és annak kamatát, nem tudja visszaszerezni az eljárások során ügyvédekre és utazásra költött összegeket, és a fegyelmi vétség megállapítását sem törlik el. Szerinte az idő múlásához kötött törlés nem egyenértékű azzal, hogy tisztázzák a nevét. A nyilvántartás helyzetéről a két fél eltérően beszél: az ICCJ már megtörtént törlésre hivatkozik, Danileț viszont azt állítja, hogy az általa el nem követett vétség továbbra is szerepel a fegyelmi előéletében. Nicușor Dan államfőt is bírálta, amiért szerinte tétlenül nézi a jogvédő intézmények jogsértéseit.

A 2019-es fizetéscsökkentés ráadásul csak egy volt a bíró elleni eljárások közül. A CSM később három alkalommal is a bírói karból való kizárásával büntette. Először 2021 decemberében két TikTok-videó miatt: az egyiken a sövényt nyírta, a másikon a medencéjét takarította. Danileț hiába érvelt azzal, hogy ezek a magánéletének jelenetei, a testület az igazságszolgáltatás tekintélyének sérelmét látta bennük. 2022 májusában a VeDem Just és az ICDE civil szervezetekben vállalt szerepe miatt zárták ki újra. Az egyik egyesület jogi ismeretterjesztéssel, a másik az európai demokratikus kultúra népszerűsítésével foglalkozott, a CSM és az igazságügyi felügyelet azonban a közéleti állásfoglalásokból tiltott politikai tevékenységet vezetett le. Az Europa Liberă akkori elemzése szerint ehhez egy civil szervezetet politikai alakulatnak minősítettek, veszélyes precedenst teremtve mindazokkal szemben, akik a jogállam és az alapjogok védelmében szólalnak meg.

A harmadik kizárás egy kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos büntetőügyben felrótt eljárási szabálytalansághoz kötődött, amely miatt a vádlottak szabadlábra kerültek. Danileț több eljárásban is eredményesen támadta meg a CSM döntéseit: a civil szervezetekben végzett tevékenysége miatt kiszabott kizárását például a legfelsőbb bíróság öttagú tanácsa 2023 februárjában három–két arányban jogerősen megsemmisítette. Még abban az évben visszatérhetett a bírói munkához, 2024 elején azonban huszonöt év szolgálat után nyugdíjba vonult. Ebben az előzménytörténetben kap különös súlyt Lia Savonea szerepe: ugyanaz a vezető állt a fegyelmi büntetést kiszabó intézmény élén, aki ma a perújítást elutasító legfelsőbb bíróságot vezeti. A mostani döntést az öttagú tanács hozta, de az intézmények hitelességéről szóló kérdést ez nem tünteti el, Danileț ügye hét év után ott tart, hogy Strasbourg kimondta: megsértették a jogait, a román legfelsőbb bíróság pedig közölte, hogy ennek megállapítását tiszteletben tartja, a korábbi határozat megsemmisítésére mégsem lát okot. A jogsértés elismerése és az érintett számára is érzékelhető jóvátétel között továbbra is jelentős a távolság.

Ugar

Tetszett a cikk?

Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal

Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR

Gesta-ajánló:

Egy PNL-USR tömb beérné az AUR-t

Egy PNL-USR tömb beérné az AUR-t

Továbbra is a szélsőjobboldali AUR a legnépszerűbb párt Romániában, de szeptember óta több mint öt százalékpontot veszített támogatottságából, miközben a kormányra került PSD csaknem hat pontot erősödött. Az INSCOP novemberi felmérése szerint a PNL és az USR közös indulása átrendezné az erőviszonyokat: szövetségük a második helyre kerülne, és a részvételüket biztosra ígérő pártválasztók körében…

ugar•
Infláció: egyre gyorsabban drágulnak a dolgok Romániában

Infláció: egyre gyorsabban drágulnak a dolgok Romániában

Októberben ismét hét százalék közelébe emelkedett az éves infláció Romániában, a jegybank pedig november 16-án tovább rontotta előrejelzését: az év végére a korábban várt 6,1 helyett 7,4 százalékos drágulással számol. Az üzemanyagok és az energia költsége egyre több termék és szolgáltatás árába épül be, miközben a tél előtt az áramtermelés bizonytalanságai is szűkítik a kormány mozgásterét.

ugar•
Észtország lezárja az orosz határátkelőket

Észtország lezárja az orosz határátkelőket

Észtország december 1-jétől lezárja mindhárom, Oroszország felé még működő közúti határátkelőjét, miután szombat hajnalban megpróbálták felgyújtani és felrobbantani a Threod Systems dróngyártó Tallinn melletti üzemét. Az észt belbiztonsági szolgálat szerint a támadást az orosz katonai hírszerzés, a GRU rendelte meg és irányította. Nyolc embert őrizetbe vettek, a gyár biztonsági őrei pedig…

ugar•
Szele Tamás: Egy réges-régi szerződés utóélete

Szele Tamás: Egy réges-régi szerződés utóélete

Ne ugorjunk be Putyin trükkjének: ez a probléma csak akkor létezik, ha hiszünk neki és hagyjuk, hogy megteremtse. Szóba sem lenne szabad állni vele.

zona•
Kognitív frontvonal I/1. rész: A Cion bölcseinek jegyzőkönyveitől a mai orosz propagandáig, avagy a hazugság, amely túlélte a leleplezését

Kognitív frontvonal I/1. rész: A Cion bölcseinek jegyzőkönyveitől a mai orosz propagandáig, avagy a hazugság, amely túlélte a leleplezését

Egy oroszországi hamisítvány a huszadik század elején végigjárta a nyugati világot. Tekintélyes újságok, befolyásos üzletemberek és politikai mozgalmak adták hozzá a nevüket, és azután is tovább terjedt, hogy leleplezték. A Cion bölcseinek jegyzőkönyvei történetéből kiderül, milyen könnyen lehet egy társadalom meglévő félelmeiből olyan világmagyarázatot készíteni, amelybe idővel minden belefér –…

ugar•