Infláció: egyre gyorsabban drágulnak a dolgok Romániában

Októberben ismét hét százalék közelébe emelkedett az éves infláció Romániában, a jegybank pedig november 16-án tovább rontotta előrejelzését: az év végére a korábban várt 6,1 helyett 7,4 százalékos drágulással számol. Az üzemanyagok és az energia költsége egyre több termék és szolgáltatás árába épül be, miközben a tél előtt az áramtermelés bizonytalanságai is szűkítik a kormány mozgásterét.

Az Országos Statisztikai Intézet november 12-én közzétett adatai szerint az éves infláció az augusztusi 6,17 és a szeptemberi 6,61 százalék után októberben 6,94 százalékra nőtt. Ez már a második egymást követő hónap, amikor gyorsult a drágulás, ráadásul az átlag mögött jóval nagyobb áremelkedések is meghúzódnak: a gázolajért 43,45, a benzinért 32,91 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban, a lakbérek pedig 38,46 százalékkal emelkedtek. A szolgáltatások összességében 11,23 százalékkal drágultak. A repülőjegyek ára 14,44, a víz- és csatornaszolgáltatásé, valamint a szemétszállításé 13,69, a televízió-előfizetéseké 13,10 százalékkal nőtt. Az élelmiszereknél a kávé 12,48, a tojás 10,5, a tehéntej 8,11 százalékos drágulása emelkedik ki, miközben a friss gyümölcs átlagosan 15,38 százalékkal olcsóbb volt, mint tavaly októberben. Ez nem mond ellent annak, hogy a gyümölcsök októberi árváltozása már felfelé húzta az inflációt: az előző hónaphoz képest emelkedhet az ár akkor is, ha még mindig alacsonyabb az egy évvel korábbinál.

A villamos energia éves drágulása 4,09, a földgázé 1,41 százalék volt, ebből azonban nem következik, hogy mindkét árat hatósági plafon tartaná féken. Az áramárplafont 2025-ben kivezették, és az akkori nagy áremelkedés mostanra már bekerült az összehasonlítás alapjául szolgáló tavalyi árakba. A lakossági gáznál viszont továbbra is működik az árvédelmi rendszer. Éppen ez a bázishatás magyarázza az infláció nyári visszaesésének jelentős részét is. A júniusi 10,42 százalékról szeptemberre 6,61 százalékra csökkent éves mutató nem azt jelentette, hogy általában olcsóbb lett az élet: az összehasonlításból fokozatosan kiestek a 2025-ös áramár-emelés, illetve az áfa- és jövedékiadó-emelések egyszeri hatásai. Mire ez a statisztikai segítség elfogyott, az üzemanyagok és a földgáz drágulása ismét gyorsítani kezdte az inflációt, októberben pedig a zöldség, a gyümölcs és a tojás árváltozása is ebbe az irányba hatott. A Román Nemzeti Bank november 12-én változatlanul 6,5 százalékon hagyta az alapkamatot, az egynapos jegybanki hitel kamatát 7,5, a betéti kamatot pedig 5,5 százalékon tartotta. A november 16-án bemutatott új előrejelzés szerint az infláció az év végére 7,4 százalékra emelkedhet, 2027 végére pedig 3,7 százalékra mérséklődhet; korábban 6,1, illetve 3,4 százalékot vártak. A 2,5 százalékos cél körüli, 1,5 és 3,5 százalék közötti sávba így csak 2028 első negyedévében kerülhet vissza. Mugur Isărescu jegybankelnök az energia és az üzemanyagok drágulásával indokolta a kedvezőtlenebb előrejelzést, hangsúlyozva, hogy ezek költsége a gazdaság más területeire is átterjed. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a számításokat november eleji adatokkal készítették, amikor az olaj hordónkénti ára még meghaladta a száz dollárt, azóta viszont kilencven dollár közelébe csökkent. Az előrejelzés tehát az energiapiac további alakulásától is erősen függ; a jegybankelnök nem számít rendkívüli ünnepi árrobbanásra.

A jegybank az energiaárak mellett a közel-keleti konfliktust, az energiaválságot és a költségvetési politika bizonytalanságait sorolja a fő kockázatok közé. Romániának az uniós túlzottdeficit-eljárás miatt 2026 után is folytatnia kell a hiány csökkentését, de egyáltalán nem mindegy, milyen adókkal és kiadási döntésekkel teszi ezt. Az uniós támogatások minél teljesebb felhasználása azért is fontos, mert ezekből úgy lehet beruházásokat finanszírozni, hogy közben kisebb teher nehezedjen a hazai költségvetésre. A gazdaság helyzetéről közben új adatok érkeztek, amelyek árnyalják a stagnálásról szóló képet. A november 12-i jegybanki értékelés még a második negyedévre támaszkodott: akkor az előző negyedévhez képest nem nőtt a GDP, éves összevetésben pedig 0,2 százalékos visszaesést mutattak az adatok, gyengülő lakossági fogyasztás mellett. A statisztikai intézet november 13-i gyorsbecslése szerint viszont a harmadik negyedévben 2,1 százalékkal bővült a gazdaság az előző három hónaphoz képest. Ez javulás, de az év első kilenc hónapjának teljesítménye a nyers adatok szerint még mindig 0,3 százalékkal elmaradt a tavalyitól.

A tél előtt az energiaellátás marad az egyik legérzékenyebb pont. Cernavodán a 2-es blokkot november 11-én kapcsolták vissza az országos hálózatra, az 1-es újraindításának menetrendjét azonban módosították. A Nuclearelectrica először november 12-i visszakapcsolást és másnapi teljes teljesítményt jelentett be, majd még november 11-én közölte, hogy a javítás tovább tart: az új menetrendben november 13. szerepelt a visszakapcsolás, november 14. pedig a névleges teljesítmény elérésének időpontjaként. A meghibásodás a blokk nem nukleáris részét érintette, a vállalat szerint nukleáris biztonsági következménye nem volt. A két blokk együtt a romániai áramfogyasztás nagyjából ötödét fedezheti, ezért kiesésük érezhetően növeli az importigényt. November 11-én délelőtt például a 7655 megawattos fogyasztással szemben 6235 megawatt hazai termelés állt, a mintegy 1420 megawattos különbséget külföldről kellett pótolni. Ez egy adott időpont mérlege, de jól mutatja, mekkora jelentősége van a rendelkezésre álló hazai erőműveknek.

A vízerőműveknél az aszályos év hagyott maga után szűkös tartalékokat. Az Adevărul november 9-i beszámolója szerint a Hidroelectrica tározóinak töltöttsége ötven százalék alatt volt, a Duna decemberi vízhozamát pedig a sokéves átlag körülbelül felére várták. A gáztárolókról kedvezőbb képet festett Dumitru Chisăliță energiaügyi miniszter: töltöttségük az európai átlag fölött állt, de a kitárolást úgy kell beosztani, hogy a tél második felének esetleges nagy hidegeire is maradjon elegendő készlet. A magas beszerzési árak miatt az Engie romániai vezérigazgatója, Nicolas Richard már a lakossági gázárkorlátozás 2027. április 1-jén túli fenntartását sürgeti. Az Adevărul által idézett nyilatkozatában megawattóránként 85–90 eurós gázárra és a másnapi árampiacon 300 euró fölötti árakra hivatkozott. Az új termelőkapacitások közben továbbra is késnek: a radnóti 430 megawattos gázerőmű kereskedelmi termelésének megkezdését jelenleg 2027 közepére becsülik.

A Luca Niculescu vezette kormánynak így egyszerre kellene mérsékelnie a megélhetési terheket, megvédenie a rászorulókat, előrevinnie az energetikai beruházásokat és csökkentenie a költségvetési hiányt. A PSD nyugdíjemelést szorgalmaz, a miniszterelnök is támogatja az indexálást, a szakszervezetek pedig havi bruttó ötezer lejes minimálbért követelnek. A jegybank figyelmeztetése nem azt jelenti, hogy önmagában minden béremelés vagy nyugdíjemelés okozná az inflációt, hanem azt, hogy a finanszírozás módja és a teljes költségvetési politika is számít. A megélhetés drágulása valós segítséget követel, de a fedezet nélkül tett ígéretek árát később ugyanazokkal az emberekkel fizettethetik meg, akiknek most könnyebbséget ígérnek.

Ugar

Tetszett a cikk?

Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal

Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR

Gesta-ajánló:

Egy PNL-USR tömb beérné az AUR-t

Egy PNL-USR tömb beérné az AUR-t

Továbbra is a szélsőjobboldali AUR a legnépszerűbb párt Romániában, de szeptember óta több mint öt százalékpontot veszített támogatottságából, miközben a kormányra került PSD csaknem hat pontot erősödött. Az INSCOP novemberi felmérése szerint a PNL és az USR közös indulása átrendezné az erőviszonyokat: szövetségük a második helyre kerülne, és a részvételüket biztosra ígérő pártválasztók körében…

ugar•
Észtország lezárja az orosz határátkelőket

Észtország lezárja az orosz határátkelőket

Észtország december 1-jétől lezárja mindhárom, Oroszország felé még működő közúti határátkelőjét, miután szombat hajnalban megpróbálták felgyújtani és felrobbantani a Threod Systems dróngyártó Tallinn melletti üzemét. Az észt belbiztonsági szolgálat szerint a támadást az orosz katonai hírszerzés, a GRU rendelte meg és irányította. Nyolc embert őrizetbe vettek, a gyár biztonsági őrei pedig…

ugar•
Strasbourg: jogsértő volt Danileț megbüntetése! Savonea: leszarom

Strasbourg: jogsértő volt Danileț megbüntetése! Savonea: leszarom

Cristi Danileț megnyerte a véleménynyilvánítási szabadságáért indított pert Strasbourgban, a büntetését jóváhagyó román bírósági határozatot azonban továbbra sem sikerült megsemmisíttetnie. A Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék november 16-án jogerősen elutasította a volt kolozsvári bíró perújítási kérelmét, arra hivatkozva, hogy a hét évvel ezelőtti szankciónak már nincsenek olyan súlyos…

ugar•
Szele Tamás: Egy réges-régi szerződés utóélete

Szele Tamás: Egy réges-régi szerződés utóélete

Ne ugorjunk be Putyin trükkjének: ez a probléma csak akkor létezik, ha hiszünk neki és hagyjuk, hogy megteremtse. Szóba sem lenne szabad állni vele.

zona•
Kognitív frontvonal I/1. rész: A Cion bölcseinek jegyzőkönyveitől a mai orosz propagandáig, avagy a hazugság, amely túlélte a leleplezését

Kognitív frontvonal I/1. rész: A Cion bölcseinek jegyzőkönyveitől a mai orosz propagandáig, avagy a hazugság, amely túlélte a leleplezését

Egy oroszországi hamisítvány a huszadik század elején végigjárta a nyugati világot. Tekintélyes újságok, befolyásos üzletemberek és politikai mozgalmak adták hozzá a nevüket, és azután is tovább terjedt, hogy leleplezték. A Cion bölcseinek jegyzőkönyvei történetéből kiderül, milyen könnyen lehet egy társadalom meglévő félelmeiből olyan világmagyarázatot készíteni, amelybe idővel minden belefér –…

ugar•