Dokumentum betöltése...
Egy most közzétett tudományos elemzés azt sugallja, hogy az Európát több mint egy hete sújtó, rekordokat döntő hőhullám, amely már legalább 1300 ember életét követelte és az áramárakat is rendkívüli magasságokba hajtotta, fél évszázaddal ezelőtt gyakorlatilag elképzelhetetlen lett volna, ma viszont a fosszilis tüzelőanyagok kibocsátásának köszönhetően akár tíz-, sőt százszorosára is nőhetett a bekövetkezésének valószínűsége, derül ki a június 25-én publikált gyors attribúciós elemzésből.
A hét ország kutatóinak részvételével készült World Weather Attribution-tanulmány szerint a 2026 júniusi hőhullám idején mért nappali hőmérsékletek nagyjából 3,5 fokkal alacsonyabbak lettek volna, ha egy hasonló időjárási mintázat még 1976-ban következik be, vagyis abban az évben, amikor egyébként Európa korábbi meleg rekordjainak nagy része megdőlt, az éjszakai hőmérsékletek pedig, amelyek megakadályozzák, hogy a szervezet éjjelente kipihenje magát, mára több mint százszor valószínűtlenebbé váltak ahhoz képest, mint amennyire 2003-ban, vagyis Európa első nagy, 21. századi hőhulláma idején voltak.
A kutatók kiemelték, hogy 1,4 fokos globális felmelegedés mellett a szélsőséges hőség már most a társadalmak tűrőképességének határait feszegeti, és kifejezetten a fosszilis tüzelőanyagok gyors kivezetését sürgették, hogy elkerülhetők legyenek a még magasabb hőmérsékletek. A tanulmány azt is megállapította, hogy Nyugat-Európa nagy részén a június melegszik a leggyorsabban valamennyi hónap közül, és a legforróbb napi hőmérsékletek emelkedési üteme nagyjából háromszorosa a globális felmelegedés átlagos ütemének, mindezt jól szemlélteti, hogy Franciaország június 24-én megdöntötte valaha mért legmelegebb napjának rekordját 43,8 fokkal, az Egyesült Királyság három egymást követő napon is túllépte a júniusi rekordot, Németországban pedig 41,3 fokos országos csúcsot mértek.
Az Egészségügyi Világszervezet vasárnap közölte, hogy június 21. óta már több mint 1300 többlethaláleset történt Európa-szerte, ebből önmagában Franciaország mintegy 1000 esetet jelentett, amelyek elsősorban a 65 éves és idősebb korosztályt érintették, miközben az otthonokban bekövetkezett halálesetek száma 40 százalékkal emelkedett, Spanyolország halandósági megfigyelőrendszere pedig mindössze öt nap leforgása alatt 327 hőséghez köthető halálesetet rögzített. A kórházak közben szó szerint roskadoznak a terhelés alatt, hiszen Angliában az East Surrey Hospital kritikus helyzetet hirdetett, és a szolgáltatásait kizárólag az életveszélyes esetekre korlátozta, Franciaországban pedig súlyos fennakadások keletkeztek a vasúti közlekedésben, miután a hőségben szó szerint megnyúltak a sínek.
A szélsőséges hőmérséklet emellett komoly káoszt okozott az európai energiapiacokon is, hiszen a spot villamosenergia-árak Belgiumban és Hollandiában a tőzsdén meghaladták megawattóránkénti 1000 eurót, miközben a légkondicionálók iránti kereslet drámaian megugrott, a Bloomberg pedig meredek esti áremelkedésekről számolt be Franciaországban és Németországban is, a francia atomerőművek csökkentett teljesítményével kapcsolatos aggodalmak pedig, amelyek hűtéshez folyóvizet használnak, tovább fokozzák a kontinens összekapcsolt hálózatán amúgy is érezhető ellátási feszültségeket. A brit parlamenti kutatószolgálat szerint a gáz és a villamos energia egységárai júliustól tovább fognak emelkedni, a gázáraknál akár 28 százalékos drágulással is lehet számolni, és bár Nyugat-Európában a hőhullám most kezd enyhülni, a szakértők szerint kelet felé fog tolódni, Lengyelország, Csehország, Magyarország és a Balkán irányába.
Samantha Burgess, a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat igazgatója szerint a hőhullámok mindaddig velünk maradnak, amíg jelentősen nem csökkentjük a globális kibocsátást, hiszen ezek egyre gyakoribbá, egyre intenzívebbé válnak, és egyre tovább is fognak tartani.
FORRÁS: World Weather Attribution
Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal
Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR
Az első két VSHORAD rendszer szállítását három éven belül ütemezték, az üzemeltetők kiképzése pedig már az átvétel előtt megkezdődik. A 2025 júliusában megkötött, kibővített keretmegállapodás hat integrált SHORAD–VSHORAD rendszert, hat SHORAD rendszert, hat VSHORAD rendszert irányoz elő, a hozzájuk tartozó lőszerrel, kiképzéssel és logisztikai támogatással együtt. A SPYDER rendszer egy mobil, gyors reagálású légvédelmi megoldás, amelyet a légi fenyegetések széles skálája elleni védelemre terveztek. Képes elfogni repülőgépeket, drónokat, helikoptereket és precíziós irányítású lőszereket, valamint taktikai ballisztikus rakétákat is. A SPYDER mobil légvédelmi rendszercsalád a rövid és a nagy hatótávolságú változatokat egyaránt magában foglalja, gyors reagálású és harci körülmények között is bevizsgált rendszerekről van szó, a család tagjai a SPYDER SR, a SPYDER MR, a SPYDER LR, a SPYDER ER és a SPYDER All-in-One.
Ha most nekiállunk rendbe hozni a környezetet, talán pár évtized múlva élhetőek lesznek a körülmények. Ha nem állunk neki, akkor viszont pár év múlva már nem lesz panasz rájuk – mert nem lesz, ki panaszkodjon.
Az Egyesült Államok megemelte a tétet, ám nem volt felkészülve arra, hogy megfizesse a valódi győzelemhez szükséges árat. Nem volt politikai felkészültség. Nem volt nemzeti konszenzus. Nem létezett világos magyarázat az amerikai nép számára arra nézve, hogy miért is érdemes szembenézni a gazdasági költségekkel, az energiabiztonsági kockázatokkal, a csapatok esetleges bevetésével és a háború regionális kiterjedésének lehetőségével. Mindezek hiányában az amerikai fenyegetés sosem rendelkezett teljes támogatottsággal.
Ami igazán cinikussá teszi a történetet, az nem is maga a tesztelés ténye, hanem az, hogy kit ültetnek a tűzvonalba: alulfizetett, harmadik világból érkező alvállalkozókat bíznak meg azzal, hogy gyereknek tettetve magukat, kifejezetten veszélyes tartalmú üzeneteket és képeket küldjenek idegen chatbotoknak. Mindezt ugyanaz a vállalat teszi, amely saját moderátori állományát éppen leépíti, és helyettük olyan rendszerekre bízza a döntéseket, amelyeknek megbízhatóságáról jelenleg is csak a vállalat saját, ellenőrizhetetlen állításai léteznek. A Meta tehát egyszerre számolja fel azt az emberi felügyeletet, amely a saját termékeit védhetné, és veti be alulfizetett emberi munkaerejét arra, hogy mások termékeit leplezze le – ami nem biztonsági gondosságról, hanem egy jól kitalált PR-hadműveletről árulkodik: úgy mutogatni mások hibáira, hogy közben senki ne nézzen rá igazán alaposan a sajátunkéra.
A vállalat azzal érvel, hogy egy ilyen mértékű adatmegosztás kiberbiztonsági szempontból kifejezetten veszélyes lehet, hiszen még az állítólag anonimizált adathalmazokból is rekonstruálhatóvá válhatnak érzékeny felhasználói információk, és ebben az aggodalomban a vállalat nincs is teljesen egyedül: független szakértők, köztük Łukasz Olejnik kiberbiztonsági kutató is rámutatott arra, hogy a Bizottság jelenlegi anonimizálási elképzelése, amely entitás-engedélylistákkal és lekérdezéshossz-küszöbértékekkel dolgozna, akár egyedi keresési lekérdezések nyilvánosságra kerüléséhez is vezethet. Hasonló aggályokat fogalmazott meg a Center for Cybersecurity Policy and Law is, amely szerint a rendkívül részletes adatok széles körben történő, kötelező megosztása önmagában is komoly biztonsági kockázatot jelent, a Progress Chamber pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az Android-együttműködési javaslat új lehetőségeket nyithat mesterséges intelligencia-ügynökök számára ahhoz, hogy megfigyeljék a felhasználói kontextust vagy akár adatszivárgást idézzenek elő.