A külkereskedelmi mérleg alapján Romániának nincs is szüksége kormányra

Az első hét hónap külkereskedelmi mérlege alapján Románia kereskedelmi hiánya 19,28 milliárd euróra csökkent, ami 1,1 százalékkal kisebb, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Nem világtörténelmi fordulat, nem gazdasági csoda, de mégis érdekes: az év első hét hónapjából több mint négyet Románia rendes, teljes politikai felhatalmazással működő kormány nélkül töltött, és közben legalább ez az egy mutató nem romlott, hanem javult egy kicsit. Lehet, hogy megtaláltuk a román gazdaság titkos reformját?

Az INS adatai szerint január és július között Románia 58,26 milliárd euró értékben exportált, miközben az import 77,54 milliárd euró volt. Ebből jött ki a 19,27-19,28 milliárd eurós külkereskedelmi hiány, amely 214,7 millió euróval kisebb a 2025 azonos időszakában mértnél. A javulás tehát nem óriási, inkább olyan, mint amikor a beteg láza 39,8-ról 39,6-ra esik: nem bontunk pezsgőt, de legalább nem kell azonnal a papot hívni. Ráadásul július önmagában már megint csúnyábban nézett ki: a havi deficit 2,82 milliárd euró volt, magasabb, mint tavaly júliusban, vagyis a hét havi összkép javulása mögött nem valami elsöprő trendforduló áll, hanem óvatos, törékeny mozgás.

A külkereskedelem nagy része továbbra is az EU-val zajlik: az első hét hónapban az export több mint 71 százaléka, az import több mint 73 százaléka az unión belüli forgalomhoz kötődött. Ez azt jelenti, hogy Románia gazdasága továbbra is mélyen be van kötve az európai piacba, ami önmagában jó hír, csak közben a régi betegség marad: az ország sokat importál, a fogyasztása és beruházási szerkezete tartósan külső árukra támaszkodik, miközben az export nem tud elég gyorsan felzárkózni ahhoz, hogy a mérleg igazán megforduljon.

A vicc persze az, hogy mindez egy olyan évben amikor már négy hónapja ügyvezető kormány áll az ország élén, állandó a koalíciós matek, Bolojan reformjainak politikai utórengései, PSD-s óvatoskodás, RMDSZ-es túlélőüzemmód, AUR-os üvöltés a háttérből, és közben a gazdaság egyes mutatói mintha azt üzennék: hagyjatok minket békén, fiúk, dolgoznánk. Ez persze nem azt jelenti, hogy az országot tényleg kormány nélkül kellene hagyni, mert a külkereskedelmi hiányt nem az ügyvezető kabinet imádsága csökkentette, hanem export-import mozgások, fogyasztási fékek, uniós kereslet, árfolyam, beruházási ciklusok és egyéb unalmas tényezők, de az irónia ettől még ül: Románia egyik legnagyobb gazdasági kockázata maga a politikai osztály, amely amint teljes sebességgel működni kezd, rögtön talál valamit, amit el lehet osztani, el lehet rontani, el lehet halasztani vagy rá lehet kenni Brüsszelre.

A hét havi adat óvatos jó hír, de nem felmentő ítélet. A külkereskedelmi hiány még mindig hatalmas, az ország továbbra is importfüggő, a költségvetési hiány külön történetként rohad a sarokban, a PNRR kifutása közeleg, a kamatterhek nőnek, a politikai osztály pedig már most azon gondolkodik, hogyan lehetne 2027-ben befagyasztani a reformokat, mert 2028-ban választás lesz. Szóval ne essünk hasra attól, hogy egy mutató kicsit javult, de azért jegyezzük fel: amikor Romániában a kormány nem tud teljes erőből kormányozni, néha legalább nem tud teljes erőből kárt okozni sem. A román állam ugyanis annyira hozzászoktatta a saját polgárait a rossz kormányzáshoz, hogy egy ügyvezető, bénított, félkarú politikai átmenet már-már nyugalmi állapotnak tűnik.

Lehet, sőt, biztos, hogy ez nem tudatos stratégia, de Bukarestben már ez is eredménynek számít.