A második hullám, amely nem jött el: Ceuta és a dezinformáció kudarca
Két héttel a tragikus júliusi roham után a közösségi médiában terjedő felhívások új dátumot tűztek ki: augusztus 15-ét, a spanyol nemzeti ünnepet, amikor állítólag „nyitva lesz" a határ Ceutánál. Ezúttal azonban a forgatókönyv nem jött be. A marokkói biztonsági erők szombaton meghiúsították több száz, többségében szubszaharai migráns kísérletét, akik a Ceutával határos Fnideq (spanyolul Castillejos) város peremén rejtőzködve próbáltak volna illegálisan átjutni a spanyol enklávéba. A különbség a júliusi káoszhoz képest egyetlen szóban foglalható össze: felkészültség.
A marokkói biztonsági források szerint az incidens Castillejos külvárosának egy hegyvidéki részén zajlott, Ceutától délnyugatra. Rabat rendfenntartó erők ezreit vezényelte a térségbe, hogy megakadályozza a tömeges átkelést — és a bevetés célt ért. A marokkói hatóságok a szombat délutáni adatok szerint 111 és 148 közötti, illegális migrációra készülő embert fogtak el Fnideq városában és környékén; a letartóztatottak túlnyomó többsége szubszaharai afrikai volt, mellettük néhány marokkói állampolgár. A marokkói belügyminisztérium szóvivője, Rachid El Khalfi szerint „minden szükséges intézkedést megtettek", hogy elhárítsanak minden illegális átkelési kísérletet. A kulcsmomentum azonban nem is a fizikai jelenlét volt, hanem a megelőzés. A marokkói nemzetbiztonsági szolgálatok az elmúlt napokban „kibermegfigyelési" műveleteket folytattak, amelyekkel az illegális migrációra online uszító személyeket azonosították — és ennek nyomán 61 embert tartóztattak le, akiket azzal vádolnak, hogy a közösségi médián keresztül tömeges határátlépésre buzdítottak. Vagyis Marokkó ezúttal nem a határon, hanem a képernyőn kezdte a védekezést — pontosan ott, ahol a válság is született.
Hogy megértsük, miért volt ekkora a készültség, vissza kell tekinteni a júliusi eseményekre, amelyekről korábban részletesen írtunk. Július 30-án és 31-én egy közösségi médiában terjedő, félremagyarázott bírósági döntésre épülő dezinformációs kampány nyomán tízezrek — a becslések szerint akár 80 ezren — indultak meg gyalog és úszva Ceuta felé. A roham katasztrofális mérleget hagyott maga után: a humanitárius szervezetek szerint legalább 141 ember vesztette életét. Az augusztus 15-i új felhívás ennek a mintázatnak a megismétlésére szólított — ugyanaz a mechanizmus, ugyanaz a hamis ígéret („nyitva a határ"), ugyanazok a névtelen üzenetek. A különbség az volt, hogy ezúttal mind a marokkói, mind a spanyol hatóságok készen álltak: Rabat előre azonosította a felhívásokat, jogi eljárást indított a terjesztők ellen, és megerősítette a határ menti jelenlétet.
Ez a szombati, sikeresen elhárított rohamkísérlet egy fontos tanulságot igazol: a dezinformációs kampányok ellen lehet védekezni — ha a hatóságok időben felismerik és a forrásánál, az online térben csapnak le rájuk. A júliusi tragédia azért követelt annyi életet, mert a hamis narratíva akadálytalanul terjedhetett, és a fizikai válaszreakció elkésett. Augusztusban Marokkó — bármennyire is vitatott a szerepe a migráció geopolitikai eszközként való használatában — megmutatta, hogy a proaktív fellépés, különösen a dezinformáció terjesztőinek letartóztatása, működik, ahogy - ne áltassuk magunkat! - a gépezet is, mert a következő „augusztus 15-ét" már biztosan írják egy chatcsoportban.
Ugar
Kapcsolódó:
Tetszett a cikk?
Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal
Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR
Gesta-ajánló:
Oroszország győzött, és ideje lenne ezt végre felfognunk
Igen, ez van: Oroszország és Putyin győzött. Nem a fronton, ahol négy és fél év alatt sem tudta megtörni Ukrajnát, és ahol a Kremlnek nagyjából egymillió-ötszázezer halott és sebesült katonájába került, hogy néhány romváros felett kitűzhesse a zászlaját. A tankok háborúját Moszkva nem nyerte meg. Azt a háborút viszont, amelyet nem Ukrajna, hanem Európa és a Nyugat ellen vív, és amely sokkal…
Ezerhatszáz név a feketelistán: mit tartalmaz az EU eddigi legnagyobb Oroszország elleni szankciós döntése?
Az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei október 12-én Luxemburgban csaknem 1600 orosz magánszemélyt és vállalatot vettek fel a szankciós listára. Ez a háború kezdete óta a legnagyobb egyszeri bővítés, és az orosz hadiipar, különösen a drónok és a ballisztikus rakéták gyártási láncának szereplőit célozza. Kaja Kallas, az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője úgy fogalmazott, hogy a…
Ukrajna mellett a németek többsége, Moszkva mellett az AfD tábora
A németek közel kétharmada fenntartaná vagy növelné az európai államok Ukrajnának nyújtott katonai támogatását – derül ki a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb Politbarometer-felméréséből. A Forschungsgruppe Wahlen kutatása szerint a megkérdezettek 30 százaléka erősebb katonai segítséget szeretne, 33 százalék a jelenlegi szint megtartását támogatja, és ugyancsak 33 százalék csökkentené a…
Friss, meleg és kellően ostoba: így néz ki egy tankönyvi orosz álhír
Igazi, hamisítatlan orosz álhír érkezett, friss, meleg, és éppen kellően ostoba ahhoz, hogy érdemes legyen bemutatni olvasóinknak. Az orosz csatornák egy nevét nem vállaló, az orosz fegyveres erők kötelékében szolgáló hölgy információira hivatkozva – milyen szerencse, hogy a román nyelvben a katonának is van neme, különben a forrásról még ennyit sem tudnánk – arról számolnak be, hogy Kijivben…
Szele Tamás: Halottgyalázás Mariupolban
Egyszóval: Mariupolban már megint minden másképpen volt. Ahogy Bucsában, ahogy Kramatorszkban, Kremencsukban, Irpinyben... a sor végtelen. A hazugság viszont nem lehet halhatatlan. Nem tarthat örökké. És nem is fog.