Dokumentum betöltése...
A neurotudomány és a mesterséges intelligencia határterületén futott be most egy olyan fejlesztés, amely akár forradalmasíthatja a kommunikációs lehetőségeit azoknak, akik súlyos neurológiai problémák miatt képtelenek beszélni, hiszen a Meta vasárnap bemutatta a Brain2Qwerty v2 nevű rendszerét, amely egy nem invazív agy-számítógép interfész, és amely a vállalat állítása szerint a maga nemében a legmagasabb teljesítményű megoldásként valós időben képes lefejteni a gépelt mondatokat a nyers idegi jelekből, a bejelentés pedig pontosan egybeesett az eredeti Brain2Qwerty-kutatás megjelenésével a Nature Neuroscience szaklapban.
A rendszer a résztvevők körében átlagosan 61 százalékos szószintű pontosságot ér el a magnetoenkefalográfia, vagyis a köznyelvben csak MEG-ként emlegetett, nem invazív technika alkalmazásával, amely az agyi aktivitás által keltett mágneses mezőket méri, a legjobban teljesítő résztvevőnél pedig a pontosság elérte a 78 százalékot, és a mondatok több mint felét sikerült legfeljebb egyetlen szavas hibával dekódolni.
A Brain2Qwerty v2 modellt kilenc önkéntes körülbelül 22 ezer mondatán tanították be úgy, hogy a résztvevőket egy MEG-eszközt viselve, 10 órán keresztül rögzítették gépelés közben, a rendszer pedig úgynevezett végponttól végpontig tartó mélytanulást alkalmaz a nyers agyi jeleken, amelyet finomhangolt nagy nyelvi modellekkel kombinál annak érdekében, hogy a Meta saját megfogalmazása szerint áthidalja a zajos idegi adatok és a koherens nyelv közötti szakadékot. Az új rendszer egyúttal túl is lép elődje karakter szintű dekódolásán, hiszen immár közvetlenül szavakat és teljes szemantikai tartalmakat fejt vissza, a Meta szerint pedig a teljesítmény logaritmikusan lineárisan skálázódik az adatmennyiséggel, ami arra utal, hogy egyre több tanítási adat segítségével a jövőben még további javulás is elérhető lehet.
A 61 százalékos szópontosság látványos előrelépést jelent a korábbi nem invazív módszerekhez képest, hiszen az ugyanaznap a Nature Neuroscience folyóiratban publikált Brain2Qwerty v1 még csak MEG segítségével is mindössze 32 százalékos karakterhibaarányt ért el, és egészen mostanáig a magas szószintű pontosság az agyi dekódolás területén kizárólag olyan sebészeti implantátumok révén volt elérhető, amelyek komoly kockázatokat hordoznak magukban, például a fertőzés veszélyét vagy a jel idővel bekövetkező romlását. A Meta a kutatást kifejezetten olyan betegek számára kínált lehetséges megoldásként mutatta be, akik agyi elváltozások vagy különféle neurológiai rendellenességek miatt képtelenek kommunikálni, a vállalat szerint pedig úgy vélik, ez a kutatás valódi változást hozhat azoknak az embereknek az életében, akik agyi elváltozásokban vagy olyan zavarokban szenvednek, amelyek megakadályozzák őket abban, hogy kommunikálni tudjanak másokkal.
A további kutatások felgyorsítása érdekében a Meta nyilvánosságra hozta a teljes betanítási kódot mind a v1, mind a v2 verzióhoz, kutatási partnere, a Baszk Kogníció-, Agy- és Nyelvtudományi Központ pedig közzétette a v1-es verzióhoz tartozó adathalmazt is, a projektben részt vevő Jean-Rémi King kutató pedig a közösségi médiában tisztázta, hogy a lektorált tanulmány valójában a Nature Neuroscience folyóiratban jelent meg. A nyilvánosság fogadtatása ugyanakkor meglehetősen megosztott volt, hiszen míg sokan az akadálymentesítés terén elért komoly előrelépésként méltatták a fejlesztést, mások határozott bizalmatlanságuknak adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy éppen a Meta vesz részt egy ilyen, agyleolvasásra képes technológia fejlesztésében, tekintettel a vállalat alapvetően reklámvezérelt üzleti modelljére.
FORRÁS: Digg
Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal
Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR
Az első két VSHORAD rendszer szállítását három éven belül ütemezték, az üzemeltetők kiképzése pedig már az átvétel előtt megkezdődik. A 2025 júliusában megkötött, kibővített keretmegállapodás hat integrált SHORAD–VSHORAD rendszert, hat SHORAD rendszert, hat VSHORAD rendszert irányoz elő, a hozzájuk tartozó lőszerrel, kiképzéssel és logisztikai támogatással együtt. A SPYDER rendszer egy mobil, gyors reagálású légvédelmi megoldás, amelyet a légi fenyegetések széles skálája elleni védelemre terveztek. Képes elfogni repülőgépeket, drónokat, helikoptereket és precíziós irányítású lőszereket, valamint taktikai ballisztikus rakétákat is. A SPYDER mobil légvédelmi rendszercsalád a rövid és a nagy hatótávolságú változatokat egyaránt magában foglalja, gyors reagálású és harci körülmények között is bevizsgált rendszerekről van szó, a család tagjai a SPYDER SR, a SPYDER MR, a SPYDER LR, a SPYDER ER és a SPYDER All-in-One.
Ha most nekiállunk rendbe hozni a környezetet, talán pár évtized múlva élhetőek lesznek a körülmények. Ha nem állunk neki, akkor viszont pár év múlva már nem lesz panasz rájuk – mert nem lesz, ki panaszkodjon.
Az Egyesült Államok megemelte a tétet, ám nem volt felkészülve arra, hogy megfizesse a valódi győzelemhez szükséges árat. Nem volt politikai felkészültség. Nem volt nemzeti konszenzus. Nem létezett világos magyarázat az amerikai nép számára arra nézve, hogy miért is érdemes szembenézni a gazdasági költségekkel, az energiabiztonsági kockázatokkal, a csapatok esetleges bevetésével és a háború regionális kiterjedésének lehetőségével. Mindezek hiányában az amerikai fenyegetés sosem rendelkezett teljes támogatottsággal.
Ami igazán cinikussá teszi a történetet, az nem is maga a tesztelés ténye, hanem az, hogy kit ültetnek a tűzvonalba: alulfizetett, harmadik világból érkező alvállalkozókat bíznak meg azzal, hogy gyereknek tettetve magukat, kifejezetten veszélyes tartalmú üzeneteket és képeket küldjenek idegen chatbotoknak. Mindezt ugyanaz a vállalat teszi, amely saját moderátori állományát éppen leépíti, és helyettük olyan rendszerekre bízza a döntéseket, amelyeknek megbízhatóságáról jelenleg is csak a vállalat saját, ellenőrizhetetlen állításai léteznek. A Meta tehát egyszerre számolja fel azt az emberi felügyeletet, amely a saját termékeit védhetné, és veti be alulfizetett emberi munkaerejét arra, hogy mások termékeit leplezze le – ami nem biztonsági gondosságról, hanem egy jól kitalált PR-hadműveletről árulkodik: úgy mutogatni mások hibáira, hogy közben senki ne nézzen rá igazán alaposan a sajátunkéra.
A vállalat azzal érvel, hogy egy ilyen mértékű adatmegosztás kiberbiztonsági szempontból kifejezetten veszélyes lehet, hiszen még az állítólag anonimizált adathalmazokból is rekonstruálhatóvá válhatnak érzékeny felhasználói információk, és ebben az aggodalomban a vállalat nincs is teljesen egyedül: független szakértők, köztük Łukasz Olejnik kiberbiztonsági kutató is rámutatott arra, hogy a Bizottság jelenlegi anonimizálási elképzelése, amely entitás-engedélylistákkal és lekérdezéshossz-küszöbértékekkel dolgozna, akár egyedi keresési lekérdezések nyilvánosságra kerüléséhez is vezethet. Hasonló aggályokat fogalmazott meg a Center for Cybersecurity Policy and Law is, amely szerint a rendkívül részletes adatok széles körben történő, kötelező megosztása önmagában is komoly biztonsági kockázatot jelent, a Progress Chamber pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az Android-együttműködési javaslat új lehetőségeket nyithat mesterséges intelligencia-ügynökök számára ahhoz, hogy megfigyeljék a felhasználói kontextust vagy akár adatszivárgást idézzenek elő.