A NATO európai főparancsnoka: nevén kell nevezni az orosz szabotázsakciókat

Alexus Grynkewich tábornok, a NATO európai szövetséges erőinek főparancsnoka arra szólította fel az európai államokat, hogy nyilvánosan nevezzék meg Oroszországot, amikor a bizonyítékok Moszkva felelősségét mutatják egy szabotázsakció, kibertámadás vagy más destabilizáló művelet mögött. A tábornok szerint a nyilvános leleplezés növeli az orosz műveletek politikai és operatív költségét, miközben az Ukrajnának nyújtott támogatást is erősíteni kell.

Grynkewich az Európai Parlament egyik bizottsága előtt arról beszélt, hogy az európai országokban az elmúlt hónapokban megszaporodtak az Oroszországnak tulajdonított szabotázsakciók, kibertámadások, drónincidensek és más, hibridnek nevezett műveletek. Ide sorolta a lipcsei dróntámadást, valamint azt az orosz csapást is, amely szeptemberben, a lengyel határ közelében ért egy ukrajnai vasúti szerelvényt. A tábornok szerint a támadások elkövetőinek nyilvános megnevezése tudatja az állami megrendelőkkel, hogy az európai hatóságok látják és értik, mit csinálnak hálózataik. Ha az orosz szolgálatok és közvetítőik azt tapasztalják, hogy embereiket, módszereiket és műveleteiket leleplezik, kénytelenek lesznek átalakítani tevékenységüket, ami önmagában is elrettentő hatású lehet.

Grynkewich szerint az orosz műveletek stratégiai célja nem kizárólag az egyes célpontok megrongálása. Moszkva elsősorban az Ukrajnát támogató európai országok politikai akaratát akarja megtörni, félelmet és bizonytalanságot próbál kelteni, továbbá azt az érzést kívánja kialakítani, hogy Kijev támogatása közvetlen veszélyt hoz az európai lakosságra. A megfelelő válasz ezért nem a támogatás visszafogása, hanem éppen annak erősítése, valamint az orosz műveletek következetes feltárása és nyilvánosságra hozatala.

A NATO európai főparancsnoka arról is beszámolt, hogy a szeptember 11-én elindított Eastern Sentry, azaz Keleti Őrszem műveletnek már érzékelhető hatása van. A misszióban többek között Dánia, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország biztosít katonai eszközöket és személyzetet a keleti szárny megfigyelésének és védelmének megerősítésére. Grynkewich szerint az Eastern Sentry beindítása óta az oroszok sokkal óvatosabban járnak el, hogy drónjaik ne lépjék át a balti államok vagy Lengyelország határát. Ez a tábornok értékelése szerint azt mutatja, hogy a határozott katonai fellépés működik: Oroszország figyeli a NATO válaszait, és ahol valódi következményekkel számol, ott módosítja magatartását.

A főparancsnok üzenete ezzel meglehetősen világos: az orosz szabotázsakciók elhallgatása, óvatos körülírása vagy állandó „ismeretlen elkövetőkre” hárítása nem csökkenti a feszültséget, hanem megkönnyíti Moszkva dolgát. Az orosz hibrid műveletek elleni védekezés első lépése annak nyilvános kimondása, hogy ki szervezte őket; a második pedig annak bizonyítása, hogy a megfélemlítés nem gyengíti, hanem erősíti Ukrajna támogatását.

Ugar