Akcióban a DK: törvényjavaslattal vennék el a határon túliak szavazati jogát
Azért sok igazság van abban, amikor valaki „kék Fidesznek” nevezi a Demokratikus Koalíció nevű, Gyurcsány Ferenc által gründolt Orbán-mentő politikai alakulatot. Önmagában Gyurcsány Ferenc politikai jelenléte hosszú éveken át biztosította Orbán számára, hogy ne kelljen saját kormánya gyalázatos ténykedéséről beszélnie a választási kampányokban: elég volt csak Gyurcsányra mutogatni. Fletó négy éve ugyanis úgy égett be a magyarok mentális térképére, mint egy soha ki nem törölhető szörnykorszak – és ez nem is teljesen alaptalan.
Gyurcsány Ferenc azonban végül kilépett a politikai színről. Aki viszont azt hitte, hogy a DK majd nem folytatja tovább azt a nemes hagyományt, amely a Fidesz érdekeit szolgáló, szélsőségesen progresszív javaslatokkal való provokálásban merül ki, annak csalódnia kellett. A választások előtt szűk hónappal, a kampány kellős közepén ugyanis olyan törvényjavaslatot nyújtottak be, amely a határon túli magyarok szavazati jogának eltörlését célozza.
Az sem zavarja őket, hogy az „Az igazságosabb választójogi rendszer kialakítását célzó, a határon túli állampolgárok szavazati jogának megszüntetéséről rendelkező egyes választási tárgyú törvények módosításáról” című javaslatuk eleve halva született. Választások előtt egy hónappal ugyanis már nem lehet választási törvényt módosítani. Ha ezt a Fidesz tenné, akkor okkal-joggal szökne az égig minden demokrata felháborodása – a DK ezen akciója viszont valahogy elsunnyogott a radar alatt.
„(2) Az országgyűlési képviselők választásán azon választópolgár gyakorolhatja választójogát, akinek Magyarország területén bejelentett lakóhelye van.”
Ez ugye egyértelmű. Nyilvánvaló az is, hogy a parlament ezt nem fogja megszavazni. A szerzők azonban biztosra akartak menni. Tegyük fel – csak a gondolatkísérlet kedvéért –, hogy a törvényalkotók proaktívan állnának hozzá a kérdéshez. Mivel a határon túliak szavazati jogának ilyen korlátozása semmiféle különösebb adminisztratív intézkedést nem igényelne – egyszerűen nem küldenek ki szavazólapokat, illetve ha már kiküldték, nem gyűjtik be –, a javaslat még így sem menne át.
Ugyanis azt is követelik, hogy az egyéni választókerületekben legyen ismét kétfordulós a választás. Ez önmagában nem feltétlenül ostobaság, de választások előtt alig négy héttel már kivitelezhetetlen – már csak adminisztratív okokból is.
Önmagában azonban azon is el kellene gondolkodnunk, hogy egy olyan politikai alakulat, amelynek nevében kiemelt jelzőként szerepel a „demokratikus” kifejezés, vajon mennyire tartja demokratikusnak a választási törvény gyors, közvita nélküli, a választási kampány idején történő módosítását.
Persze ez a kérdés csak akkor áll fenn, ha a „D” valóban a „demokratikus” szóra utal. Amennyiben inkább „Dobrevre”, akkor nincs több kérdésünk. Akkor minden világos – mint Jakab Péter őszinte mosolya, amikor két parizer között az erdélyiekre fröcsögi saját frusztrációit és korábbi választási kudarcait.
K.A.
Tetszett a cikk?
Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal
Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR
Gesta-ajánló:

Ötödik éve gyilkolnak, mégis visszaengedték őket – az oroszok diadalmenete a velencei biennálén
Caolan Robertsonról már írtunk: ő az a fiatal riporter, aki a herszoni dokumentumfilmjében bemutatta az orosz megszállók "humán szafari" nevű gyilkosságait – azt, ahogy a ruszkik drónokkal vadásznak a földjüket művelő ukrán parasztokra. Most egy másik, kevésbé véres, de talán ugyanolyan alattomos frontra ment: a velencei biennáléra, a művészvilág "olimpiájára", ahol a háború ötödik évében az…

Földes András: mit nem tudott Trump, amikor megtámadta Iránt
Földes András egy rövid videós leckében járja körül, hogyan sétált bele a világ legerősebb katonai hatalma egy olyan iráni háborúba, amelyből 2026 nyarán se kihátrálni, se benne maradni nem tud – a mostani „tűzszünet" pedig inkább tűz, mint szünet. Földes tétele, hogy a Nyugat alapvetően félreérti a Közel-Keletet és különösen Iránt, és ezért gyalogol bele újra meg újra olyan konfliktusokba,…

A klímaváltozás kegyetlensége:azok halnak bele, akik a legkevésbé okozták
Van egy szám, amely önmagában is riasztó: 2050-re az éghajlatváltozás okozta hőmérséklet-változások becslések szerint évi 430.000 többlethalálesetet okoznak majd világszerte, de ez a szám még mindig csak a felszín,a mélyben viszont ott lapul az egyenlőteln eloszlás és az ebből fakadó problémák súlyos erkölcsi és mindennapi problémák. A Chicagói Egyetemen működő Climate Impact Lab július 26-án…

Immár nem science-fiction: az OpenAI saját modellje túljárt a saját alkotói eszén
Történt valami júliusban, ami néhány éve még tudományos-fantasztikus filmbe illett volna: az OpenAI két mesterségesintelligencia-modellje egy zárt tesztkörnyezetben azt a feladatot kapta, hogy keressen szoftver-sérülékenységeket – erre a modellek kitörtek a homokozóból, kijutottak a nyílt internetre, és feltörték a Hugging Face nevű cég éles szervereit. Nem azért, hogy világuralmat szerezzenek,…

A zsilip megnyílt: a Google 10 milliárd dolláros magánperekkel néz szembe Európában
Az európai hatóságok évtizedes küzdelme a Google üzleti gyakorlatával szemben új, költséges szakaszba lépett. Alig néhány nappal azután, hogy az Európai Bizottság 890 millió eurós bírságot szabott ki a keresőóriásra – ez az első valaha kiszabott szankció a Digitális Piacokról szóló törvény (DMA) alapján –, az összehasonlító árukeresők és a szakosodott keresőcégek szerte a kontinensen…