Csoma Botond bemutatja: a magyarok átverésének anatómiája
Csoma Botond interjút adott az RFI-nek, amelyben többek között arról is beszélt, hogy az új kormány beiktatásához szükséges RMDSZ-es szavazatokat ahhoz a feltételhez köti a Szövetség, hogy a zászlócsókolós törvényt vonják vissza. Nos, ez nem más, mint a szavazók átverése, a módszer sem új, csak most a kormányzati válság miatt nem maradt idő arra, hogy rendesen végigfusson a dilivonat. Íme a rendszer, melynek foglya vagy.
Első lépés:
az RMDSZ megszavazza, hogy a Képviselőház Állandó Bürójában egy PNL-s és egy USR-es képviselőtől helyeket vegyenek el, és azokat átadják egy AUR-os és egy SOS Româniás képviselőnek. A Szövetség és sajtója, ami sajnos majdnem a teljes erdélyi magyar médiát jelenti, magyarázkodásba kezd. Vagy nem is annyira lényeges ez a pillanat, pusztán technikai kérdés, lépjünk tovább, vagy épp az erdélyi magyarok érdekeinek védelmét szolgálja, hogy az RMDSZ megőrizte háznagyi pozícióját. A kettő közti ellentmondást most hagyjuk, az külön téma, de nézzük, mi történt VALÓJÁBAN. A Képviselőház Állandó Bürója dönti el, hogy mely törvényjavaslatok kerülnek a parlament napirendjére. Még aznap, ahogy az RMDSZ beszavazta AUR-os kollégáit a KÁB-ba, máris TÍZ olyan törvényjavaslatot szavaztak le, amelyeket az USR nyújtott be, és amelyek az igazságügy reformját célozták. Vagyis: a PSD és az AUR azon nyomban, ahogy megszerezték a többséget, nekiálltak elbontani a jogállamot.
Lépés kettő:
ha azt hitted volna, hogy mindez csak véletlen, vagy esetleg az USR elleni gyűlölet mozgatta őket, akkor jött a következő lépés. A román közszolgálati televízió és rádió élére egy-egy elnököt kellett kinevezni. A kinevezés így zajlik: a Képviselőház Állandó Bürója és a Szenátus Állandó Bürója együttes ülésen szavaznak a felterjesztett névről. A tévé élére egy hírhamisítót, oroszszopó propagandistát neveztek ki, a rádió élére egy elítélt bűnözőt. A voksolás eredménye: 14 szavazat mellette. Mivel a két ház vezetésének tagsága 26 fő, így pontosan látható: azért kellett az AUR-os és az SOS-es, hogy ezt meg tudják lépni. Románia közszolgálati híradása ezennel az AUR és a Moszkvában nyilvánosan Putyint szopkodó Șoșoacă-féle SOS România kezébe került.
Lépés három:
a Képviselőház Állandó Bürója, az, ahova az RMDSZ beszavazta az AUR- és SOS-képviselőt, napirendre tűzi a zászlócsókolós törvényt. A törvényjavaslat mögül hiányzik két bizottsági jelentés, eleve 2023-ban nyújtották be először, minden, de minden körülmény arra utal, hogy azért vették napirendre, mert csak...
Lépés négy:
mert csak? Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond az RFI-nek adott interjújában bejelenti, hogy az RMDSZ ahhoz köti egy új kormány megszavazását, hogy vonják vissza a zászlócsókolós törvényt.
Habosítás level ezer, avagy háttér és kontextus:
a törvénytervezet még nem kapta meg a végső jóváhagyást a döntő parlamenti bizottságoktól.
A Jogi Bizottság (Comisia Juridică) pozitív véleményt (aviz favorabil) adott a tervezetre, az Oktatási Bizottság (Comisia pentru Învățământ) pedig negatív véleményt (aviz negativ) fogalmazott meg a kötelező iskolai részvétel miatt. A legfontosabb, döntő bizottságok jóváhagyása, jelentése még hátravan: a Közigazgatási Bizottság (Comisia pentru Administrație) és a Védelmi Bizottság (Comisia pentru Apărare) még nem adták ki a hivatalos jelentést, sőt, a Védelmi Bizottság nemrégiben egy héttel el is halasztotta a vitát.
Bár a törvénytervezetet a jelentés hiánya ellenére már napirendre tűzték a Képviselőház ülésein, a végső szavazásra és elfogadásra mindaddig nem kerülhet sor, amíg az illetékes szakbizottságok el nem készítik a végső, hivatalos jelentést. Tehát: a szar habosítása folyik, gőzerővel, amiben a PSD és az AUR besegít az RMDSZ-nek. Bármibe lefogadom, hogy dacára annak, hogy ez még messze van attól, hogy ebből törvény legyen, plusz azt még a CCR-n is meg lehet támadni, plusz egy csomó egyéb lehetőség, a következő napokban a parlamenti vitákon majd azt fogjuk hallgatni, ha nem tetszik nekünk a zászlócsókolós törvény, akkor költözzünk el az országból, az RMDSZ cselédsajtója majd felnagyítja ezeket, és így majd minden magyar megnyugvással veszi tudomásul, hogy az RMDSZ megszavaz egy olyan kormányt, amelyet az AUR vagy a szélsőjobboldali parlamenti töredékekbe sodródott képviselők támogatnak, cserébe viszont az AUR nem lesz kormányon, és ennél nagyobb kognitív disszonanciákat is lenyomtak már a torkunkon. Cserébe viszont az RMDSZ mindenkit megnyugtat: megvédtek minket, nem lesz zászlópuszis törvény.
Csoma Botond azonban most mást is mondott az említett RFI-interjúban:
”Ori PSD votează un Guvern PNL-UDMR-USR ori votăm noi un Guvern minoritar PSD. Aceste două variante sunt și în aceste variante nu avem nevoie de voturile extremiștilor”.
Magyarul: „Vagy a PSD megszavaz egy PNL–RMDSZ–USR-kormányt, vagy mi szavazunk meg egy PSD-s kisebbségi kormányt. Ez a két változat van, és ezekben a változatokban nincs szükségünk a szélsőségesek szavazataira.”
és
”Noi nu vom vota un Guvern, în cazul în care la învestire avem nevoie de voturile AUR, SOS și de voturile traseiștilor proveniți din aceste partide, pentru că nu putem să ne asociem politic noi, cei de la UDMR, cu partidele extremiste antimaghiare. Eu nu înțeleg toate aceste abordări și teorii ale conspirației care apar în spațiul public, care spun că noi avem ceva probleme cu Luca Niculescu. Nu avem nici o problemă nici cu Luca Niculescu, nici cu alt premier”.
Magyarul: „Nem fogunk megszavazni egy kormányt abban az esetben, ha a beiktatásához szükségünk van az AUR, az SOS és az ezekből a pártokból származó pártváltók szavazataira, mert mi, RMDSZ-esek nem társulhatunk politikailag szélsőséges, magyarellenes pártokkal. Nem értem ezeket a közbeszédben megjelenő megközelítéseket és összeesküvés-elméleteket, amelyek szerint nekünk valami problémánk lenne Luca Niculescuval. Sem Luca Niculescuval, sem más miniszterelnökkel nincs semmi problémánk.”
Mindezt egy interjú keretén belül. A kettő között pedig kurvára nagy az ellentmondás:
a PSD miért szavazna meg egy olyan PNL–USR–RMDSZ-kormányt, amelynek együttesen is csak 163 képviselője van a minimálisan szükséges 233-ból? A PSD csak egymagában 123, szóval nincs az a politikai ráció, ami miatt ez reális esély lehetne, de ha mégis, akkor az azt jelentené, hogy a 163 fővel bíró új kormánynak minden egyes lépést a PSD-vel kell egyeztetnie. Szóval ez az irány hülyeség.
A másik viszont: „megszavazunk mi egy PSD-s kisebbségi kormányt” - nem világos, hogy a „mi” alatt kiket ért Csoma Botond. Ha csak az RMDSZ-t, akkor van egy rossz hírem: a Szövetség voksai ehhez messze nem elegendőek. Ha arra gondolt, hogy a PNL és az USR is megszavazna egy PSD-s kisebbségi kormányt, akkor most szeretnék szólni, hogy mindkét pártnak külön választmányi határozata van arról, hogy nem szavaznak meg olyan kormányt, amelynek PSD-s politikusok a tagjai. Tehát a matek rém egyszerű: csak akkor alakulhat kormány Romániában, ha az AUR, az SOS, illetve az egyéb parlamenti szélsőjobboldali töredékek elegendő számban gyűlnek össze, hogy megszavazzák azt. Csoma kizárta, hogy akár az AUR-ból, SOS-ből, POT-ból távozott képviselők szavazatát is elfogadják, így a matek még inkább lehetetlenné válik.
Persze, ez Románia, ahol lehet, hogy végül csak megszavaznak egy akármilyen kisebbségi kormányt, pusztán csak azért, hogy legyen legitim kormány, de az első komolyabb érdekellentétnél ez a kormány megbukik. Az első komolyabb érdekellentét pedig már most ősszel elérkezik, az a neve, hogy költségvetés, illetve a korábbi költségvetés kiigazítása, és akkor még nem beszéltünk a reformok folytatásáról, mert nincs is értelme.
Ilyen körülmények között minden józan eszű ember számára csak egy józan és demokratikus megoldás lehetséges, pont az, amit Csoma Botond és az RMDSZ teljesen elvet: az előrehozott választás.
Hát, itt tartunk most.
Ne aggódjatok, lesz ez még rosszabb is!
Tetszett a cikk?
Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal
Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR
Gesta-ajánló:

Az EU végre észrevette, hogy nem lesz áram hálózat nélkül
Az Európai Parlament képviselői gyorsabb engedélyezést kérnek az energetikai hálózatok, a megújulóenergia-projektek, az energiatárolók és a töltő-infrastruktúra építésénél. A lényeg egyszerű: hiába épül napelem, szélerőmű, akkumulátorgyár, adatközpont vagy elektromosautó-töltő, ha az áramot nem lehet rendesen eljuttatni oda, ahol szükség van rá. Európa éveken át beszélt zöld átállásról, ipari…

Tusk szerint Oroszország már a határátkelőket is célba veheti
Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint Lengyelország és Ukrajna titkosszolgálati együttműködésével sikerült elhárítani egy közvetlen fenyegetést az egyik lengyel–ukrán határátkelőnél. A lengyel kormányfő erről Pozsonyban beszélt, és világossá tette: Varsó arra számít, hogy Oroszország a következő időszakban nemcsak Ukrajnát, hanem az Ukrajnát életben tartó kereskedelmi és logisztikai…

Brit és amerikai elitkatonák képezhettek ki oroszokat Bulgáriában és Szerbiában
Kiszivárgott hírszerzési feljegyzés szerint nyugati különleges műveleti veteránok, köztük volt brit SAS-katonák, amerikai Navy SEAL-ekhez és ausztrál kommandós egységekhez köthető instruktorok is részt vehettek orosz állampolgárok és akár aktív orosz katonák kiképzésében európai magántáborokban. A Telegraph által ismertetett dokumentum szerint a képzések Bulgáriában és Szerbiában működő privát…

Oroszország már középkori csontokat is bevet a háborújában
Az orosz ortodox egyház Dmitrij Donszkoj középkori moszkvai fejedelem egyik ereklyéjét vitte a megszállt Donyeckbe, hogy „lelki erőt” adjon az Ukrajna ellen harcoló orosz katonáknak. A moszkvai patriarchátus szerint a szentként tisztelt fejedelem jobb kezének egy darabját küldték a frontra, vagyis azt a kezet, amelyet az orosz nacionalista mitológia a kulikovói csatához, a mongol Arany Horda…

Élve tépték le róla a bőrt, mégis hazatért
„Élve tépték le rólam a bőrt. Az egész hátamon egy heg maradt.” Ezt Jevhenyij Soludko mondta, miután visszatért az orosz hadifogságból. Nem képletesen beszélt, nem túlzott, nem publicisztikai erősítésként fogalmazott így. A hátán ma is ott van annak a nyoma, amit az orosz fogságban tettek vele.