Amit a Vezúv elrejtett, azt a mesterséges intelligencia megtalálta

Képzeljük el, hogy valaki betesz egy könyvet egy kemencébe, a kemence kétezer évig égve marad, a könyv pedig elszenesedve, összeragadva, nyithatatlanul vészeli át az évszázadokat – majd egy napon egy számítógép, anélkül hogy egyetlen lapját megérintené, elolvassa az egészet. Nagyjából ez történt szerdán Nápolyban, ahol a Vesuvius Challenge projekt kutatói bejelentették, hogy virtuálisan kibontották és teljes egészében elolvasták a PHerc. 1667 jelzetű herculaneumi papirusztekercs fennmaradt szövegét, amely a Vezúv Kr. u. 79-es kitörése óta várta, hogy valaki végre megértse, mit akar mondani.

Az eredmény nem kevés: közel 1,5 méternyi összefüggő szöveg, mintegy húsz oszlopban, visszanyerve – és mindezt úgy, hogy a tekercset fizikailag senki nem nyitotta fel, senki nem tépte szét, senki nem tette tönkre azt, amit a vulkán véletlenszerű kegyetlensége kétezer éven át mégiscsak megőrzött. A PHerc. 1667 nem ismeretlen darabja a herculaneumi gyűjteménynek, de eddig nem volt sok mondanivalója azoknak, akik megpróbáltak belőle kiolvasni valamit. Federica Nicolardi, a Nápolyi Frigyes Egyetem papiruszkutatásban jártas adjunktusa elmondta, hogy amikor az 1980-as években részben felnyitották a tekercset, teljesen olvashatatlannak tartották – ami akkoriban nem meglepő ítélet volt, hiszen az elszenesedett, összetöredezett papirusz emberi szemmel és akkori eszközökkel valóban nem sokat árult el magából.

A kézírás és a belső utalások alapján a tekercs a Kr. e. 2. századból, vagy esetleg a Kr. e. 3. század végéről származhat, ami a gyűjtemény egyik legrégebbi ismert darabjává teszi – és ezzel különös súlyt ad annak, hogy most végre meg lehet érteni, mit tartalmaz.

A szöveg, amelyet a kutatók visszanyertek, egy etikával, a művészetekkel és az emberi viselkedéssel foglalkozó filozófiai értekezés, amely valószínűleg sztoikus gondolkodást tükröz - a herculaneumi leletek eddig döntő többségükben egy bizonyos Philodémosz nevű epikureus filozófus munkáit tartalmazták. A most feltárt szöveg olyan fogalmakkal dolgozik, mint az ὁρμή, vagyis a hormē – az emberekben és állatokban egyaránt jelenlévő cselekvési késztetés, az impulzus, amely cselekvésre sarkall –, valamint a φρόνησις, vagyis a phronēsis, a gyakorlati bölcsesség, az az intellektuális képesség, amellyel az erényes utat választjuk a bűnös helyett. A cím és a szerző hivatalosan egyelőre ismeretlen, de a tartalom és a korai datálás együttesen arra utal, hogy nem Philodémosz munkájáról van szó.

A technológia, amely mindezt lehetővé tette

Az olvasást nagy felbontású mikro-CT-vizsgálatok tették lehetővé, amelyeket a világ vezető szinkrotron-létesítményeiben végeztek – köztük a franciaországi ESRF-ben és az Egyesült Királyságbeli Diamond Light Source-ban –, mesterséges intelligencia alapú virtuális kiterítéssel kombinálva. Hogy érzékeltessük a feladat léptékét: egyetlen tekercs szkennelése akár 300 terabájtnyi adathalmazt generált, ami a valaha az ESRF által előállított legnagyobb adatmennyiség egyetlen lelet esetében.

Brent Seales, a Vesuvius Challenge társalapítója és a Kentuckyi Egyetem örökségtudományi tanszékének vezetője így foglalta össze, amit ez az eredmény jelent: közel két évezreden át e szövegek nagy része fizikailag ugyan megőrződött, de szellemi tartalma hozzáférhetetlen maradt – és ma, az összetett képalkotást, a mesterséges intelligenciát, az akadémiai kutatást és egy innovációs versenyt ötvöző, évekig tartó interdiszciplináris munka után végre képesek vagyunk olvasni őket. Ez nem egy mondat, amelyet szerényen ejtenek el – ez egy kétezerkétszáz éves csend megtörése.

A PHerc. 1667 mellett a csapat egy másik felfedezést is bejelentett: a PHerc. 139-es tekercsben azonosították Philodémosz „Az istenekről, 8. könyv" című, eddig ismeretlen munkáját, amely elsőként bizonyítja, hogy ez az értekezés messze túlmutat az egyetlen eddig ismert köteten – vagyis amit eddig tudtunk Philodémoszról, az most hirtelen csak egy résznek bizonyult egy nagyobb egészből. Mindez azért sem mellékes, mert több mint 600 herculaneumi tekercs még mindig bontatlan, még mindig várakozik, még mindig nem mondta el, amit tud. Seales szerint a fókusz most a mérnököktől a klasszika-filológusok és történészek felé tolódik el – mert ahogy fogalmazott: most olyan szakemberekre van szükség, akik el tudják olvasni, szerkeszteni tudják, és meg tudják érteni, mit mondanak ezek a szövegek.

Felhasznált források: Life in the past