Migránsdeportálás, első lépés: Európa Ruandába küldené azokat, akiknek távozniuk kellene, de valahogy mindig maradnak
Öt uniós ország Ruandával tárgyal egy olyan központ létrehozásáról, ahová azokat a külföldieket szállítanák, akiknek már nincs joguk Európában maradni, hazájukba azonban nem tudják visszaküldeni őket. A 2027-re tervezett program egy valós problémára keres választ, hiszen a végrehajthatatlan kiutasítási határozatból előbb-utóbb a jogállam karikatúrája lesz, attól azonban még nem oldódik meg minden, hogy az európai kormányok a térképen találnak egy távolabbi országot.
Ausztria, Dánia, Németország, Görögország és Hollandia november 16-án jelentette be, hogy Ruandával közösen készíti elő az úgynevezett visszatérési központot, amely kezdetben körülbelül száz, egyedülálló felnőtt férfit fogadhatna egyszerre. Bár egyes beszámolók már kész megállapodásként ismertették a tervet, a részt vevő kormányok közleményei egyelőre az egyeztetések megkezdéséről és a feltételek kidolgozásáról szólnak, vagyis a politikai szándék megvan, a működő intézményhez szükséges részletek azonban még hiányoznak.
A központba olyan emberek kerülhetnének, akik nem jogosultak nemzetközi védelemre, tartózkodási jogcímük sincs, távozásukat mégsem sikerült megoldani. A tervek szerint nyitott létesítményben helyeznék el őket, ahol hozzáférhetnének az alapvető szolgáltatásokhoz, később pedig vagy Ruandában telepednének le, vagy hazatérnének, amennyiben annak feltételei megteremtődnek. Vincent Biruta ruandai belügyminiszter ezt második esélynek nevezte, a program finanszírozása pedig alapvetően az öt európai államra hárulna, bár a költségekről még nem közöltek végleges számokat.
Az európai kormányok érvelésének azt a részét nehéz vitatni, hogy egy menekültügyi rendszer csak akkor működik, ha az elutasításnak is van következménye. Christian Stocker osztrák kancellár szerint az egész eljárás értelmét veszti, ha azok sem távolíthatók el, akiknek nincs joguk maradni, Mette Frederiksen dán miniszterelnök pedig a társadalmi összetartás megőrzésével indokolta a kezdeményezést. A német adatok érzékeltetik a probléma nagyságát: 2025 végén mintegy 230 ezer külföldit terhelt távozási kötelezettség, miközben abban az évben 23 ezernél kevesebb kitoloncolást hajtottak végre. A két szám nem ugyanazt a csoportot és időszakot méri, ezért egyszerű végrehajtási arány nem számolható belőlük, az elakadt ügyek tömegét azonban így is jól mutatják.
A ruandai megoldás jogi keretét az új uniós visszatérési szabályozás teremtené meg, amely feltételekhez köti a harmadik országokkal kötött megállapodásokat, és nem engedi meg, hogy valakit üldöztetésnek vagy súlyos bántalmazásnak tegyenek ki. A tervezett ellenőrzésben nemzetközi szervezeteknek is szerepet szánnak, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának részvétele azonban egyelőre tanácsadást és egyeztetést jelent, nem pedig előre kiadott igazolást arról, hogy minden rendben lesz. Éppen itt kezdődik a nehezebb vita, mert Ruanda emberi jogi helyzete aligha tekinthető megnyugtatónak. A Freedom House a politikai jogokra negyvenből hét, a polgári szabadságjogokra hatvanból tizennégy pontot adott az országnak, amelyet nem szabad államként tart számon, az ENSZ emberi jogi fórumain pedig az ellenzék, az újságírók és az aktivisták üldözése miatt is bírálták a kigali vezetést. Ruanda visszautasítja ezeket a vádakat, az Amnesty International viszont attól tart, hogy az európai megállapodás olyan helyre tereli az embereket, ahol jogaikat sokkal nehezebb lesz érvényesíteni.
A Dán Menekülttanács uniós igazgatója, Céline Mias azt is kifogásolja, hogy az érintetteket olyan országba vinnék, amelyhez semmilyen kapcsolatuk nincs. A brit Legfelsőbb Bíróság 2023-ban már megállított egy ruandai konstrukciót, mert nem látta biztosítottnak, hogy az oda szállított embereket később ne küldjék tovább üldöztetéssel fenyegető országokba; a mostani terv ugyanakkor eltér a brit modelltől, amely még el nem bírált menedékkérelmek feldolgozását is kiszervezte volna. Peter W. Walsh oxfordi migrációkutató szerint a 2027-es indulás így is ambiciózus vállalás, és kezdetben legfeljebb egy kisebb kísérleti programra lehet számítani.
A működésképtelen eljárásoknak közbiztonsági következményeik is lehetnek, amire a 2024-es solingeni merénylet különösen súlyos példát adott. A három embert meggyilkoló, az Iszlám Államhoz csatlakozott szíriai férfit korábban Bulgáriába kellett volna átszállítani, az intézkedés azonban meghiúsult, majd az ügyintézési határidő lejártával Németország vált felelőssé a menedékkérelméért. Ez jól mutatja, hogy az állam nem intézheti el vállrándítással saját döntéseinek végrehajtását. Európának joga van megvédeni a határait és érvényt szerezni a tartózkodás szabályainak, ahogy az is jogos elvárás, hogy a valóban üldözöttek számára fenntartott védelem ne váljon korlátlanul meghosszabbítható kerülőúttá. A ruandai terv értékét ezért az fogja eldönteni, hogy létrejön-e belőle végrehajtható, ellenőrizhető rendszer, vagy csupán annyi történik, hogy az európai tehetetlenséget repülőjeggyel együtt exportálják Afrikába.
Ugar
Tetszett a cikk?
Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal
Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR
Gesta-ajánló:

Trump januárra békét szeretne, felesége már karácsonyi tűzszünetről ábrándozik, az ukránok közben meghalnak
A Trump-kormány január elejéig szeretné lezárni az orosz–ukrán békemegállapodást, még mielőtt az új, demokrata vezetésű Kongresszus munkához látna – értesült a Financial Times. Melania Trump eközben karácsony előtti tűzszünet lehetőségéről beszél, miközben Moszkva továbbra is elutasítja azokat a garanciákat, amelyek egy újabb orosz támadással szemben valódi védelmet adnának Ukrajnának. Az európai…

Vádat emeltek Raed Arafat ellen. Csempészetben való bűnrészességgel vádolja a katonai ügyészség
Raed Arafatot egy olyan mentőhelikopter romániai behozatala miatt, amelyet egy tragédiában elvesztett gép helyett biztosítottak. A DSU vezetője szerint nyílt, hivatalos eljárásból próbálnak utólag bűncselekményt csinálni, az ügyészek viszont azt állítják, hogy elmaradt a vámkezelés és több mint négymillió lej importáfa megfizetése; arról, kinek van igaza, most a bíróságnak kell döntenie.

Bolojanék is előállnak egy közigazgatási reformmal, plusz csökkentenék a parlament létszámát
Ilie Bolojan december elejére ígéri a PNL közigazgatási reformmal kapcsolatos álláspontját, miközben a parlament létszámának csökkentéséről a liberálisok és az USR már csaknem elkészültek a közös javaslattal. A volt miniszterelnök szerint a kormány eddigi bejelentései mögött nem látszik kellően kidolgozott átszervezés, mert attól, hogy két szegény községet egy név alá terelnek, még nem lesz több…

Trump máris vétóval fenyegeti a demokratákat
Donald Trump nem sok időt vesztegetett annak magyarázatára, mit tanult a félidős választások eredményéből, inkább közölte, milyen eszközzel fogja kordában tartani a januárban hivatalba lépő demokrata törvényhozási többséget. Az elnöki vétót rendkívüli hatalomként méltatta, amely szerinte tárgyalásra kényszerítheti ellenfeleit, Ukrajna számára pedig az lesz a döntő kérdés, hogy az amerikai…

Trump közelében jól fizet a tanácsadás: Jason Miller milliói között román közpénz is felbukkan
Egy gyerektartási perből derült ki, milyen látványosan megugrott Donald Trump régi tanácsadójának üzleti bevétele, miközben a washingtoni kapcsolataiért fizető ügyfelek között Románia is megjelent. Jason Miller cégei egy év alatt mintegy tizenötmillió dollárt szedtek be, a Cotroceni-palota azonban továbbra sem teszi megismerhetővé, pontosan mit is kap a román állam a havi több százezer dolláros…