Az orosz mintázat következő áldozata: Svédország

Svédország egyetlen nap leforgása alatt két alkalommal volt kénytelen vadászrepülőket riasztani orosz légi járművek elfogása céljából a Balti-tenger térségében.

A svéd fegyveres erők szombaton hozták nyilvánosságra, hogy az előző napon, pénteken két pár JAS-39 Gripen típusú vadászrepülőt kellett bevetniük, miután orosz harci gépek az ország határaihoz veszélyesen közel, a Balti-tenger felett tevékenykedtek. Az incidens különös súlyt kap annak tükrében, hogy mindössze egyetlen nappal korábban a svéd parlament védelmi bizottsága komoly figyelmeztetést fogalmazott meg, amely szerint Oroszország „a viszonylag közeli jövőben" kísérletet tehet a NATO kollektív védelmi erejének próbára tételére.

A két, egymástól független elfogási esemény pénteken játszódott le a Balti-tenger felett, és mindkét esetben svéd területhez közel manőverező orosz repülőgépek — konkrétan Szu-24-es, illetve Szu-34-es típusú gépek — tették szükségessé a gyorsreagálású Gripen vadászok azonnali bevetését. Bár egyik esetben sem sértették meg a svéd légteret, az orosz gépek közelsége önmagában is elegendő volt a riasztás elrendeléséhez. Érdemes megjegyezni, hogy az orosz katonai légi tevékenység a térségben nem előzmény nélküli: áprilisban Svédország már elfogott két Tu–22M3-as orosz stratégiai bombázót és azok Szu–30M2-es kísérőit a Gotland szigetének közelében.

A Gotland szigetekről, mint lehetséges orosz célpontról az UGAR már tavaly írt egy elemzésében. A sziget stratégiai szerepe jelentős, gyakorlatilag nemcsak a balti tengert lehet ellenőrizni onnan, de a balti államok utánpótlását is jelentősen megnehezítené, ha a hibrid hadviselés részeként a ruszkiknak sikerülne Gotlandot annyira lefoglalni, hogy ne jusson másra kapacitása. (De akár elfoglalni is megpróbálhatják.)

A pénteki bevetések igazán aggasztó kontextusba helyezhetőek azzal, hogy ugyanaznap tette közzé a svéd parlamenti Védelmi Bizottság azt a jelentését, amelyben egyértelműen arra figyelmeztetett: Oroszország „viszonylag rövid időn belül" megkísérelheti valamiféle katonai támadással próbára tenni a NATO egységét és elszántságát. A bizottság hangsúlyozta, hogy ilyen akciókra akkor is sor kerülhet, ha a hagyományos katonai erőegyensúly nem feltétlenül kedvez a Kremlnek - elegendő lehet hozzá az, hogy Moszkva a politikai feltételeket kedvezőnek ítélje.

Svédország, amely 2024-ben csatlakozott a NATO-hoz, az orosz fenyegetésre válaszul komoly ütemben fejleszti védelmi és hírszerzési képességeit. Ennek jegyében a kormány májusban bejelentette egy új, önálló külföldi hírszerzési szolgálat - az UND - felállítását, amely 2027 januárjában kezdi meg működését; Mark Rutte NATO-főtitkár ugyancsak májusban kereste fel Stockholmot, ahol Ulf Kristersson miniszterelnökkel tárgyalt a szövetség külügyminiszteri találkozóját megelőzően. A pénteki kettős elfogás mindennél szemléletesebben mutatja be azt a fokozott műveleti készültséget, amelyet Svédország fegyveres erői a NATO északkeleti szárnyán fenntartani kénytelenek, és egyúttal kézzelfoghatóan igazolja a Védelmi Bizottság által megfogalmazott aggodalmak időszerűségét.

FORRÁS: Politico

UGAR-megjegyzések

A hír önmagában is elég aggasztó — különösen annak tükrében, hogy az orosz vadászgépek immár Svédország légterének határáig merészkednek —, ugyanakkor nem érdemes úgy tennünk, mintha mindez meglepetésszerűen érne bennünket. Ezt nem csupán azért mondom, mert az UGAR már tavaly megjelölte Gotlandot mint lehetséges célpontot, hanem azért is, mert egy olyan mintázat bontakozik ki Svédország kapcsán, amelyet nagyon jól ismerünk a romániai, a lengyel és a balti államok korábbi tapasztalataiból.

Lengyelország esetében is hasonlóképpen kezdődött: először csak óvatos légtérsértések, majd egy állítólag eltévedt rakéta, aztán újabb légtérsértések, végül pedig egy több drónból álló rajban végrehajtott, támadásra emlékeztető esemény. A balti államok esetében szintúgy: légtérsértések, drónfenyegetések. Románia sem volt kivétel: először csak robbanótöltet nélküli drónok pottyantak le véletlenszerűen, lakatlan területeken, hogy aztán a sor egy nagyvárosi tömbházba csapódó, harminc kilogramm robbanóanyagot szállító orosz drónnal folytatódjon.

Svédország esetében sem lesz ez másként. A Politico híre ugyan megemlékezik a korábbi orosz „érdeklődésről", azonban kifelejti azt a tavalyi incidenst, amelynek során a Malmőben horgonyzó De Gaulle repülőgép-hordozó közelében orosz drón keltett riadalmat, és amelyet végül a svéd parti őrség fogott el. Márpedig ha az oroszok úgy látják, hogy egyszer sikerült, akkor folytatni fogják - a visszatérítésüket tehát biztosra lehet venni. Aprócska, nem lényegtelen kiegészítés: Svédországban ősszel parlamenti választásokat tartanak. Vajon van nekik is egy Georgescujuk?