Băsescu: a PNL hiába rohan az alkotmánybíróságra, az előrehozott választás kulcsa Nicușornál marad

Traian Băsescu szerint a Nemzeti Liberális Párt semmit sem érhet el az alkotmánybíróságon, ha Nicușor Dan államfő a Mureșan-kormány esetleges bukása után sem hajlandó feloszlatni a parlamentet. Románia volt elnöke azzal érvelt, hogy az alkotmány ezt a döntést kizárólag az államfő hatáskörébe utalja, a CCR pedig nem oszlathatja fel helyette a törvényhozást.

A PNL azt követően lengette be az alkotmánybírósági eljárást, hogy Nicușor Dan gyakorlatilag kizárta az előrehozott választások lehetőségét. Alexandru Muraru liberális képviselő szerint, ha a parlament szerdán elutasítja Siegfried Mureșan kormányát, az előrehozott választás többé nem egyszerűen az államfő egyik politikai lehetősége lesz, hanem alkotmányos kötelessége. A PNL ezért azt mérlegeli, hogy alkotmányos természetű jogi konfliktusra hivatkozva a CCR-hez fordul, amennyiben az elnök nem oszlatja fel a parlamentet. Băsescu szerint ez a próbálkozás eleve kudarcra van ítélve - mint a B1 TV műsorában fogalmazott, az előrehozott választásokhoz előbb fel kell oszlatni a parlamentet, ezt pedig sem az alkotmánybírák, sem más állami intézmény nem teheti meg az elnök helyett.

– magyarázta a volt államfő.

A vita középpontjában az alkotmány 89. cikkének megfogalmazása áll. Eszerint Románia elnöke feloszlathatja – vagyis nem köteles feloszlatni – a parlamentet, ha a törvényhozás az első miniszterelnök-jelölti felkéréstől számított hatvan napon belül sem szavaz bizalmat egyetlen kormánynak sem, és közben legalább két beiktatási kérelmet elutasít. Az államfőnek előtte konzultálnia kell a két parlamenti ház elnökével és a frakcióvezetőkkel. A parlament egy éven belül csak egyszer oszlatható fel, és erre nincs lehetőség az elnöki mandátum utolsó hat hónapjában, illetve mozgósítás, háborús, ostrom- vagy szükségállapot idején.

A PNL érvelése szerint a „feloszlathatja” szó ellenére az elnök mérlegelési lehetősége nem lehet korlátlan. Muraru úgy véli, ha a hatvan napos határidő lejárt, két kormányalakítási kísérlet elbukott, és sem jogilag, sem politikailag nincs reális esély működőképes kabinet létrehozására, akkor az államfőnek meg kell nyitnia az utat az előrehozott választások előtt - a CCR-től pedig ennek az értelmezésnek a kimondását várnák.

Băsescu viszont lényegében arra mutatott rá, hogy az alkotmány szövege nem azt mondja: az elnök „feloszlatja” vagy „köteles feloszlatni” a parlamentet, hanem azt, hogy „feloszlathatja”. A feltételek teljesülése tehát megteremti az államfő döntési jogát, de önmagában nem alakítja automatikus kötelességgé a parlament feloszlatását. Ebben az értelmezésben a CCR legfeljebb alkotmányos állásfoglalást adhatna, de nem vehetné át az elnök hatáskörét, és nem rendelhetné el közvetlenül az előrehozott választást. A volt államfő ugyanakkor nem zárta ki, hogy a válság végül mégis előrehozott választásokhoz vezessen. Mint mondta, ő maga nem feltétlen híve ennek a megoldásnak, és elképzelhetőnek tart további miniszterelnök-jelölések után létrejövő parlamenti többséget is, ha azonban a pártok tovább folytatják a jelenlegi játékot, és tartósan képtelenek működőképes többséget kialakítani, akkor szerinte előbb-utóbb „el kell vágni a gordiuszi csomót”, és ismét a választókhoz kell fordulni.

Uga