A járvány lejárt, a dezinformáció maradt

A COVID–19-járvány hivatalosan már történelem, a világ azonban még mindig nem szabadult meg az egyik legmakacsabb összeesküvés-elmélettől: attól az állítástól, hogy a koronavírus elleni oltások évekkel később is hirtelen halált, szívrohamot vagy úgynevezett „turbórákot” okoznak. Egy román tényellenőrző portál elemzése szerint az elmúlt hetekben ismét lendületet kapott ez a narratíva, miután több ismert ember halála is ürügyként szolgált az oltásellenes propaganda újraélesztésére.

A cikk középpontjában Mihai Lasca szélsőjobboldali politikus áll, aki már a járvány idején is az egyik leghangosabb terjesztője volt annak az összeesküvés-elméletnek, amely szerint a COVID elleni vakcinák valójában „gyilkos szérumok”. Lasca neve nem ismeretlen Romániában: korábban az AUR parlamenti képviselője volt, és már 2021-ben is országos visszhangot váltott ki, amikor egy nagyváradi oltóközpont előtt arról beszélt, hogy az oltási kampány egy „bibliai emberkiválasztási terv” része.

Most újra ugyanazt a receptet vette elő.

Július elején meghalt a mindössze 44 éves egykori labdarúgó, Gabriel Mureșan. A tragédiát követően Lasca a közösségi médiában azonnal összekapcsolta a halálesetet a COVID elleni oltásokkal, miközben semmilyen bizonyítékot nem mutatott be arra, hogy a kettő között bármiféle kapcsolat lenne. A politikus „gyilkosoknak” nevezte azokat, akik évekkel ezelőtt biztonságosnak és hatékonynak nevezték a vakcinákat, majd ismét elővette azt az állítását is, hogy Románia milliárdokat fizet a Pfizernek a koronavírus elleni oltóanyagokért.

A kampány azonban itt nem állt meg.

Néhány nappal később meghalt az 59 éves egykori vízilabdázó, Ladislau Balanov is. Lasca újabb bejegyzésében már azt kérdezte követőitől, vajon miért hal meg rövid időn belül két sportoló. Ismét nem közölt semmilyen orvosi adatot vagy bizonyítékot, mégis azt sugallta, hogy a háttérben az oltások állhatnak. Egy harmadik bejegyzésében már politikai síkra terelte az ügyet: Mureșant azért is bírálta, mert korábban a Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben lett polgármester, amely szerinte támogatta és „ráerőltette” az emberekre a COVID elleni oltást.

Lasca eközben ismét elővette régi állításait is. Azt írta, hogy az oltások miatt „több ezer hirtelen haláleset”, „több százezer agresszív rákos megbetegedés”, stroke, szívizomgyulladás és autoimmun betegség történt, majd a bejegyzést azzal zárta: „Isten mindenkiről gondoskodik, tettei szerint.” Az üzenetek több tízezer emberhez jutottak el, és jelentős aktivitást váltottak ki a közösségi médiában.

A valóság azonban egészen más képet mutat.

Gabriel Mureșan haláláról kezdetben annyi volt ismert, hogy úszás közben fulladt vízbe egy Maros megyei tóban. A későbbi sajtóinformációk szerint azonban valójában egy korábban fel nem ismert szívbetegség talaján kialakult szívinfarktus okozta a halálát. A nyilvánosságra került adatok között semmi nem utal arra, hogy ennek bármilyen köze lett volna a COVID elleni oltásokhoz. Lasca ennek ellenére újabb videót tett közzé, amelyben azt állította, biztosra veszi, hogy Mureșan három oltást is kapott, hiszen a PNL tagja volt. Bizonyítékot erre sem mutatott be – érvelése gyakorlatilag arra épült, hogy „egy oltatlan PNL-es ritka madár”. A videót több mint harmincezren nézték meg. A román tényellenőrzők emlékeztetnek arra, hogy a „hirtelen halál” és a COVID-vakcinák közötti, évekkel későbbi összefüggésre nincs tudományos bizonyíték.

Az Egyesült Államok Járványügyi és Betegségmegelőzési Központja (CDC), valamint az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) szerint a rendkívül ritka szívizomgyulladásos esetek – amelyek valóban előfordulhatnak bizonyos oltások után – jellemzően néhány nappal vagy héttel az oltást követően jelentkeznek, nem öt-hat évvel később. Ráadásul egy közel 46 millió brit felnőtt adatait vizsgáló nagyszabású kutatás azt találta, hogy az oltást követő hónapokban a szívinfarktusok és az iszkémiás stroke-ok előfordulása összességében inkább alacsonyabb volt, mint a vakcináció előtt.

Lasca ugyanazon a napon egy másik tragédiát is felhasznált narratívája erősítésére. Egy 42 éves nagybányai tanárnő, Roxana Chereji rákbetegség miatti halálát is az oltások számlájára írta, ismét minden bizonyíték nélkül. A történetet hamar átvette az ActiveNews is, amely ugyan cikkében nem állította nyíltan, hogy a nő halálát a vakcina okozta, mégis olyan címkék alá sorolta az írást, mint „A rák felgyorsulása a COVID-oltás után”, „A turbórák éve” vagy „Vakcinarák”.

A „turbórák” kifejezés a járvány idején vált népszerűvé az oltásellenes közösségekben. Az elmélet szerint a COVID elleni vakcinák rendkívül gyors lefolyású daganatos betegségeket idéznek elő vagy gyorsítanak fel. A probléma csak az, hogy erre semmilyen tudományos bizonyíték nincs. A brit The BMJ orvosi folyóirat által megkérdezett szakértők egy része egyenesen összeesküvés-elméletnek nevezte a „turbórákot”, mások pedig legfeljebb bizonyítatlan hipotézisnek tartják, amely kizárólag elszigetelt történetekre épül, tudományos alátámasztás nélkül. A román tényellenőrzők szerint jól látható mintázat rajzolódik ki: valahányszor egy ismert ember fiatalon vagy váratlanul meghal, a közösségi médiában szinte azonnal megjelennek azok a szereplők, akik bizonyítékok nélkül a COVID elleni oltásokra próbálják ráterelni a gyanút. A cél ilyenkor nem a tragédia okainak feltárása, hanem egy évekkel ezelőtt megszületett összeesküvés-elmélet életben tartása.

Úgy tűnik, hogy a járvány véget ért, de a dezinformáció még mindig velünk maradt.

A teljes elemzést, képernyőképekkel együtt a G4Media oldalán lehet elolvasni.

Did you like this article?

Support our work with a small donation

Secure payment via Stripe • Min. 2 EUR

Gesta recommendations:

Irán megszabta az árat: hat feltétel a Hormuzi-szoros újranyitásáért

Irán megszabta az árat: hat feltétel a Hormuzi-szoros újranyitásáért

Van egy pillanat minden alkudozásban, amikor a gyengébbnek hitt fél hirtelen felismeri, hogy valójában az egész asztalon rajta tartja a kezét. Irán most épp ilyen pillanatban van. Miközben a világ energiaárai a Hormuzi-szoros bénultsága miatt emelkednek, Teherán szombaton nyilvánosságra hozott egy hosszú követeléslistát arról, mit kell az Egyesült Államoknak teljesítenie ahhoz, hogy a szoros újra…

ugar
Szeptemberi Duma-választás:  az FSZB elsöpri az ellenzéket

Szeptemberi Duma-választás: az FSZB elsöpri az ellenzéket

Oroszországban szeptember 17. és 20. között tartják a Duma-választásokat — az elsőt a teljes körű ukrajnai invázió kezdete óta, és minden jel arra utal, hogy a kimenetel jóval a szavazás előtt eldől. Putyin biztonsági szolgálatai ugyanis épp azon dolgoznak, hogy elszabotálják a háborúellenes ellenzék minden kísérletét arra, hogy pozíciót szerezzen.

ugar
„Pofon az oroszoknak": Zelenszkij Belgrádban

„Pofon az oroszoknak": Zelenszkij Belgrádban

Van a diplomáciában egy műfaj, amelyben maga a helyszín az üzenet. Amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton először tette be a lábát Belgrádba — Moszkva egyik utolsó európai barátjának a fővárosába —, a látogatás konkrét eredményei másodlagossá váltak ahhoz a szimbolikus gesztushoz képest, amit maga a megjelenés jelentett. Egy ukrán tisztségviselő nem is köntörfalazott: a látogatás…

ugar
Az FSZB lett az ország gazdája, Putyin a keményvonalasokra bízza magát

Az FSZB lett az ország gazdája, Putyin a keményvonalasokra bízza magát

Amikor egy tekintélyelvű rendszer meggyengül, a vezetője jellemzően nem enged a szorításon, hanem még jobban ráhúzza. Pontosan ez történik most Oroszországban. A Kremlhez közeli forrásokra épülő Bloomberg-értesülés szerint Vlagyimir Putyin egyre inkább a titkosszolgálatra, az FSZB-re bízza az ország irányítását — miközben az orosz társadalomban csökken a hit a háború sikerében, a gazdaság…

ugar
Szele Tamás: Ország a borotva élén

Szele Tamás: Ország a borotva élén

Egyszer minden a helyére fog kerülni, még ebben a Transznisztria nevű, nagyon rossz állapotban lévő sufniban is. De hogy mikor lesz ez az egyszer? Talán a háború után. És hogy az mikor lesz? Azt csak a Jóisten tudja.

zona