A járvány lejárt, a dezinformáció maradt
A COVID–19-járvány hivatalosan már történelem, a világ azonban még mindig nem szabadult meg az egyik legmakacsabb összeesküvés-elmélettől: attól az állítástól, hogy a koronavírus elleni oltások évekkel később is hirtelen halált, szívrohamot vagy úgynevezett „turbórákot” okoznak. Egy román tényellenőrző portál elemzése szerint az elmúlt hetekben ismét lendületet kapott ez a narratíva, miután több ismert ember halála is ürügyként szolgált az oltásellenes propaganda újraélesztésére.
A cikk középpontjában Mihai Lasca szélsőjobboldali politikus áll, aki már a járvány idején is az egyik leghangosabb terjesztője volt annak az összeesküvés-elméletnek, amely szerint a COVID elleni vakcinák valójában „gyilkos szérumok”. Lasca neve nem ismeretlen Romániában: korábban az AUR parlamenti képviselője volt, és már 2021-ben is országos visszhangot váltott ki, amikor egy nagyváradi oltóközpont előtt arról beszélt, hogy az oltási kampány egy „bibliai emberkiválasztási terv” része.
Most újra ugyanazt a receptet vette elő.
Július elején meghalt a mindössze 44 éves egykori labdarúgó, Gabriel Mureșan. A tragédiát követően Lasca a közösségi médiában azonnal összekapcsolta a halálesetet a COVID elleni oltásokkal, miközben semmilyen bizonyítékot nem mutatott be arra, hogy a kettő között bármiféle kapcsolat lenne. A politikus „gyilkosoknak” nevezte azokat, akik évekkel ezelőtt biztonságosnak és hatékonynak nevezték a vakcinákat, majd ismét elővette azt az állítását is, hogy Románia milliárdokat fizet a Pfizernek a koronavírus elleni oltóanyagokért.
A kampány azonban itt nem állt meg.
Néhány nappal később meghalt az 59 éves egykori vízilabdázó, Ladislau Balanov is. Lasca újabb bejegyzésében már azt kérdezte követőitől, vajon miért hal meg rövid időn belül két sportoló. Ismét nem közölt semmilyen orvosi adatot vagy bizonyítékot, mégis azt sugallta, hogy a háttérben az oltások állhatnak. Egy harmadik bejegyzésében már politikai síkra terelte az ügyet: Mureșant azért is bírálta, mert korábban a Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben lett polgármester, amely szerinte támogatta és „ráerőltette” az emberekre a COVID elleni oltást.
Lasca eközben ismét elővette régi állításait is. Azt írta, hogy az oltások miatt „több ezer hirtelen haláleset”, „több százezer agresszív rákos megbetegedés”, stroke, szívizomgyulladás és autoimmun betegség történt, majd a bejegyzést azzal zárta: „Isten mindenkiről gondoskodik, tettei szerint.” Az üzenetek több tízezer emberhez jutottak el, és jelentős aktivitást váltottak ki a közösségi médiában.
A valóság azonban egészen más képet mutat.
Gabriel Mureșan haláláról kezdetben annyi volt ismert, hogy úszás közben fulladt vízbe egy Maros megyei tóban. A későbbi sajtóinformációk szerint azonban valójában egy korábban fel nem ismert szívbetegség talaján kialakult szívinfarktus okozta a halálát. A nyilvánosságra került adatok között semmi nem utal arra, hogy ennek bármilyen köze lett volna a COVID elleni oltásokhoz. Lasca ennek ellenére újabb videót tett közzé, amelyben azt állította, biztosra veszi, hogy Mureșan három oltást is kapott, hiszen a PNL tagja volt. Bizonyítékot erre sem mutatott be – érvelése gyakorlatilag arra épült, hogy „egy oltatlan PNL-es ritka madár”. A videót több mint harmincezren nézték meg. A román tényellenőrzők emlékeztetnek arra, hogy a „hirtelen halál” és a COVID-vakcinák közötti, évekkel későbbi összefüggésre nincs tudományos bizonyíték.
Az Egyesült Államok Járványügyi és Betegségmegelőzési Központja (CDC), valamint az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) szerint a rendkívül ritka szívizomgyulladásos esetek – amelyek valóban előfordulhatnak bizonyos oltások után – jellemzően néhány nappal vagy héttel az oltást követően jelentkeznek, nem öt-hat évvel később. Ráadásul egy közel 46 millió brit felnőtt adatait vizsgáló nagyszabású kutatás azt találta, hogy az oltást követő hónapokban a szívinfarktusok és az iszkémiás stroke-ok előfordulása összességében inkább alacsonyabb volt, mint a vakcináció előtt.
Lasca ugyanazon a napon egy másik tragédiát is felhasznált narratívája erősítésére. Egy 42 éves nagybányai tanárnő, Roxana Chereji rákbetegség miatti halálát is az oltások számlájára írta, ismét minden bizonyíték nélkül. A történetet hamar átvette az ActiveNews is, amely ugyan cikkében nem állította nyíltan, hogy a nő halálát a vakcina okozta, mégis olyan címkék alá sorolta az írást, mint „A rák felgyorsulása a COVID-oltás után”, „A turbórák éve” vagy „Vakcinarák”.
A „turbórák” kifejezés a járvány idején vált népszerűvé az oltásellenes közösségekben. Az elmélet szerint a COVID elleni vakcinák rendkívül gyors lefolyású daganatos betegségeket idéznek elő vagy gyorsítanak fel. A probléma csak az, hogy erre semmilyen tudományos bizonyíték nincs. A brit The BMJ orvosi folyóirat által megkérdezett szakértők egy része egyenesen összeesküvés-elméletnek nevezte a „turbórákot”, mások pedig legfeljebb bizonyítatlan hipotézisnek tartják, amely kizárólag elszigetelt történetekre épül, tudományos alátámasztás nélkül. A román tényellenőrzők szerint jól látható mintázat rajzolódik ki: valahányszor egy ismert ember fiatalon vagy váratlanul meghal, a közösségi médiában szinte azonnal megjelennek azok a szereplők, akik bizonyítékok nélkül a COVID elleni oltásokra próbálják ráterelni a gyanút. A cél ilyenkor nem a tragédia okainak feltárása, hanem egy évekkel ezelőtt megszületett összeesküvés-elmélet életben tartása.
Úgy tűnik, hogy a járvány véget ért, de a dezinformáció még mindig velünk maradt.
A teljes elemzést, képernyőképekkel együtt a G4Media oldalán lehet elolvasni.
Tetszett a cikk?
Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal
Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR
Gesta-ajánló:

Az önmagát ismétlő történelem tragikomédiája
Háborog Erdély, mert az RMDSZ az AUR-ral és az SOS-szel együtt szavazott, a Szövetség pedig a székelyföldi tüntetések óta már másodszor kényszerül magyarázkodási hullámot indítani. Most azonban nem pusztán anyagi okok táplálják a felháborodást, hanem elvi kérdések, amelyekben az RMDSZ nem tűnik a század legsikeresebb politikai formációjának, és akkor még finoman fogalmaztam. Csakhogy mindez nem…

Szele Tamás: Péntek, háború előtt
Itt tartunk tehát, ilyen hetünk volt, és – még csak péntek van. Péntek, háború előtt.

Szele Tamás: A befogadó populizmusról
Ha és amennyiben létezik befogadó populizmus, az megoldást jelenthetne a Demokrata Párt számára, de kérdés, hogy mennyire működne ellenségkép nélkül. Biztató, hogy Acemoglu nem ígér földi Paradicsomot, tejjel-mézzel folyó Kánaánt, csak egy elvi kérdés megoldását – de talán így elkerülhetővé válna az Egyesült Államok egyre radikalizálódó belpolitikai válsága.

RMDSZ: egy székért az AUR mellé
Amint arról az Ugar olvasói értesülhettek, a minap az RMDSZ együtt szavazott az AUR-ral és a Șoșoacă-féle SOS România párttal. Ez egy dolog, és van még mellette sok másik, mert vannak dolgok, s dolgok, ahogy mondotta volt drága nagyapám, és nem is kellett hozzátennie semmit, mindenki értette, hogy melyik dolog melyik, s azok bizony úgy vannak, ahogy vannak.

Kedves Drulă úr, mi nem kérdezzük meg az RMDSZ-t. Tudjuk, hogy nem válaszol.
Cătălin Drulă magyarul fordult az erdélyi magyar választókhoz, és azt kérte tőlük, tegyék fel parlamenti képviselőiknek a kérdést: miért segített az RMDSZ abban, hogy az AUR és az SOS még nagyobb hatalomhoz jusson a román parlamentben? A kérdés jogos, pontos, politikailag telibe talál, csak van vele egy apró erdélyi probléma: az egyszeri magyar választó nem fogja megkérdezni RMDSZ-t, mert az…