Bravó, Európa: az oroszok már dán katonai helikopterre is rálőnek

Onnan kezdtük, hogy Moszkva biztosan nem támad meg nyugat-európai országot, mert… Nos, ez a mondat általában itt véget is ért, soha senki nem fejtette ki rendesen, hogy miért ne tenné. Aztán az orosz árnyékflotta hajói úgy kezdtek járkálni a Balti-tengeren és a dán szorosokon keresztül, mintha otthon, a fürdőkádban játszanának a gumikacsáikkal, Moszkva pedig idővel hadihajókat is küldött a szankciókat kijátszó tankerek mellé. Most eljutottunk oda, hogy egy orosz fregatt két jelzőrakétát lőtt ki egy dán katonai helikopter irányába, az egyik pedig kis távolságban haladt el a gép mellett. Hát nem gyönyörű? Így kell elveszíteni egy háborút, amelyet Európa és a NATO katonai, gazdasági és technológiai fölénye birtokában meg is nyerhetett volna.

A dán légierő Fennec helikoptere szeptember 14-én rutinbevetésen fényképezett egy orosz fregattot, amely nemzetközi vizeken hajózott Gedser közelében, amikor a hadihajó két jelzőrakétát lőtt ki felé. Ezek nem támadó rakéták, hanem pirotechnikai eszközök, amelyeket a tengeren rendszerint figyelmeztetésre használnak, ettől azonban az eset nem válik ártalmatlan matróztréfává: az egyik jelzőrakéta közvetlenül a helikopter közelében haladt el, vagyis a manőver emberéleteket veszélyeztetett.

Lars Løkke Rasmussen dán külügyminiszter elfogadhatatlannak nevezte a történteket, és bekérette Oroszország koppenhágai nagykövetét. Rasmussen szerint Dánia azon dolgozik, hogy minden hajó békésen áthaladhasson a dán vizeken, Oroszország azonban folyamatosan tolja kifelé annak határát, hogy mit tekint elfogadható viselkedésnek.  A mostani incidens sem különálló eset. A dán hírszerzés szeptember elején arról számolt be, hogy az orosz szolgálatok dán állampolgárokat próbálnak beszervezni védelmi vállalatok és kritikus infrastruktúra megfigyelésére, illetve szabotázsakciók előkészítésére. Oroszország természetesen ezt is tagadta, nagykövete pedig egyenesen Dániát hibáztatta azért, mert támogatja Ukrajnát. Moszkva logikája tehát változatlan: az orosz szabotázs nem agresszió, hanem az áldozat hibája, amiért nem maradt csendben. Közben az orosz árnyékflotta hajói 2025-ben szinte naponta megjelentek a dán vizeken. Ezek az elöregedett, gyakran kétes biztosítású és átláthatatlan tulajdonosi háttérrel működő tankerek orosz kőolajat szállítanak, bevételt termelve Putyin háborújához, miközben komoly környezeti és hajózási kockázatot jelentenek. Moszkva már hadihajókkal is kíséri őket: a brit haditengerészet augusztusban több olyan műveletről számolt be, amelyben orosz rombolók és fregattok szankcionált teherszállítókat vagy árnyékflottás tankereket vezettek át a Balti-tengerről az Északi-tengerre és a La Manche csatornába.

A folyamat tehát világosan követhető. Előbb a szankciók kijátszására árnyékflotta, majd megjelent mellé az orosz katonai védelem, most pedig egy orosz fregatt már jelzőrakétákat lő egy NATO-tagállam helikopterének irányába. Európa minden egyes lépés után elmondja, hogy az eset elfogadhatatlan, Moszkva pedig ebből azt tanulja meg, hogy a következő lépést is megteheti. Katonai erőfölényünk továbbra is megvan, csak az akarat hiányzik hozzá, hogy ezt az erőt még azelőtt használjuk elrettentésre, mielőtt az oroszok a figyelmeztető jelzőrakéta után egyszer majd mást is betöltenek a vetőcsőbe.