Elfogadták az amcsi szenátusban az újabb Oroszország elleni szankciós csomagot
Az amerikai szenátus kedden elsöprő, 86:12 arányú, kétpárti szavazással továbbléptette az Oroszország és Irán elleni új szankciócsomagot. A szavazás szimbolikus napon és helyszínen zajlott: néhány órával a július 11-én váratlanul elhunyt Lindsey Graham szenátor temetése után, aki a törvény fő motorja volt – Zelenszkij pedig, aki a temetésre érkezett Washingtonba, személyesen a szenátusi karzatról nézte végig a voksolást, épp azután, hogy zárt ajtók mögött szót emelt a törvényért.
Az amerikai szenátus 86:12 arányban megszavazta a törvényjavaslat első eljárási lépését – ez még nem a végszavazás, hanem a „továbbengedés", de a döntő fölényű támogatás azt jelzi, hogy a végleges elfogadás is gyorsított úton haladhat. A törvény hivatalos neve immár
„Lindsey O. Graham Oroszország- és Irán-szankciós törvény, 2026",
tisztelegve az elhunyt szenátor előtt.
A csomag célja, hogy csökkentse Moszkva bevételeit az energiaexportból – abból a pénzből, amely a háború egyik fő finanszírozási forrása. Ennek érdekében szankciókat vezet be orosz tisztségviselők, oligarchák és családtagjaik, banki és pénzügyi intézmények, valamint a Moszkva háborús erőfeszítését segítő külföldi személyek és entitások ellen. Külön kitér a hírhedt „árnyékflottára" is – arra az öregedő tankhajókból álló hálózatra, amellyel Oroszország kikerüli az olajexportjára kivetett korlátozásokat. Ráadásul a törvény megújítja az idén év végén lejáró Irán-szankciókat is. A törvény felhatalmazza Trump elnököt, hogy akár 100 százalékos „másodlagos vámot" vessen ki azokra az országokra, amelyek továbbra is a legnagyobb vásárlói az orosz olajnak és gáznak. (Egyes források, mint az RFE/RL, akár 200 százalékot is említenek, korábban pedig 500 százalék is felmerült – a pontos felső határ a végszöveg egyik kulcskérdése lesz.) Hogy ez kit céloz, azt Richard Blumenthal demokrata társszerző kertelés nélkül kimondta: Kínát és Indiát.
„Hogy egészen nyers legyek: Kína és India a fő bűnösök – ők vásárolják az orosz olaj és gáz túlnyomó részét."
Ez a logika teljesen világos: ha Moszkva legnagyobb vevőit is megbüntetik, azzal érdemben apad a Kreml háborús kasszája, ez a szankció igazi éle, de Magyarországnak is lépnie kell, hiszen kőolajimportőre az Orosz Föderációnak, ahogy a gázt is Moszkvától vesszük. A másodlagos szankció hamarosan úgy telibe találja a MOL-t, hogy abból nehezen fog talpra állni.
A törvény Lindsey Graham nevéhez fűződik, aki a szenátus egyik legkövetkezetesebb Ukrajna-párti hangja volt. Ő volt az, aki hónapokig tárgyalt a Fehér Házzal, csiszolgatva a szöveget, hogy Trump is aláírja – és nemrég épp neki sikerült megegyeznie Trumppal, ami feloldotta a csomag hónapok óta tartó blokádját. Néhány nappal ezután, július 11-én, Graham váratlanul meghalt. A halála után Trump jelezte, hogy tető alá hozzák a csomagot – és most, a temetése napján, ez meg is történt. Zelenszkij a temetésen „Ukrajna igazi barátjának" nevezte Grahamet, majd a szenátusi karzatról nézte végig, ahogy a barátja törvénye átmegy. Ebben van valami megható, és őszintén szólva valami reményteli is: hogy egy ember következetes munkája a halála után is eredményt hoz, és hogy a kétpárti támogatás Ukrajna mellett – minden washingtoni megosztottság ellenére – még mindig létezik.
Forrás: G4Media
Tetszett a cikk?
Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal
Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR
Gesta-ajánló:

Szele Tamás: Párkopejkás befolyás
Egy biztos: drágán fogja még megfizetni Moszkva ezt az olcsó befolyás-kiterjesztést. Ára lesz ennek, nem is kevés: Afganisztánban egyszer már sikerült teljes kudarcot vallaniuk. Legfeljebb ugyanúgy járnak majd megint, ha nem a fegyveres harc, hát a gazdaságpolitika terén. Úgyis Kína nevet a végén.

Financial Times: haladunk a világháború felé
Gideon Rachman, a Financial Times vezető külpolitikai kommentátora leírt egy mondatot, amelytől végigfut a hideg az ember hátán: lehet, hogy épp most tettük meg a második lépést a világháború felé. Az első 2024-ben történt, amikor észak-koreai katonák jelentek meg az ukrán fronton – ezt akkor maga Zelenszkij nevezte „az első lépésnek egy világháború felé". A második pedig ezen a hétvégén: amikor…

Parajdon ismét mozog a föld, narancssárga riasztási fokozat lépett érvénybe
Újra megmozdult a föld Parajdon. Július 25. és 27. között mikrorengéseket mértek az elárasztott sóbánya sótömbjében, ezzel egy időben megemelkedett a Korond-patak sótartalma, a Salrom pedig a riasztási fokozat narancssárgára – másodfokúra – emelését javasolja. A vállalat megnyugtat: a rengések gyengülnek, új beomlást nem észleltek, kitelepítésre - állítják - nincs szükség. Aki viszont emlékszik a…

Ötödik éve gyilkolnak, mégis visszaengedték őket – az oroszok diadalmenete a velencei biennálén
Caolan Robertsonról már írtunk: ő az a fiatal riporter, aki a herszoni dokumentumfilmjében bemutatta az orosz megszállók "humán szafari" nevű gyilkosságait – azt, ahogy a ruszkik drónokkal vadásznak a földjüket művelő ukrán parasztokra. Most egy másik, kevésbé véres, de talán ugyanolyan alattomos frontra ment: a velencei biennáléra, a művészvilág "olimpiájára", ahol a háború ötödik évében az…

Földes András: mit nem tudott Trump, amikor megtámadta Iránt
Földes András egy rövid videós leckében járja körül, hogyan sétált bele a világ legerősebb katonai hatalma egy olyan iráni háborúba, amelyből 2026 nyarán se kihátrálni, se benne maradni nem tud – a mostani „tűzszünet" pedig inkább tűz, mint szünet. Földes tétele, hogy a Nyugat alapvetően félreérti a Közel-Keletet és különösen Iránt, és ezért gyalogol bele újra meg újra olyan konfliktusokba,…