Elon Musk megtalálta a szabadság új bajnokát: Hszi Csin-pinget

Elon Musk, a nyugati szólásszabadság önjelölt főpapja interjút adott a kínai állami televíziónak, és ha már ott járt, alaposan körbenyalta Hszi Csin-pinget. A Tesla vezérigazgatója „nagyszerű vezetőnek” nevezte a kínai elnököt, majd közölte: irányítása alatt Kína „hatalmas jólétet” ért el.

Musk szerint a fejlődés az új épületeken és az infrastruktúrán látható, de annak is feltűnhet, aki egyszerűen végigsétál egy kínai utcán. Úgy vélte, az átlagos kínai állampolgárok jóléte is szemmel láthatóan növekedett. Arról nem beszélt, hogy Hszi uralma alatt tovább szigorodott a politikai elnyomás, felszámolták Hongkong szabadságának maradékát, az ujgurokat tömeges megfigyelésnek és internálásnak vetették alá, az internetet pedig olyan alaposan ellenőrzik, hogy Musk saját platformja, az X sem érhető el szabadon az országban. 

Ez utóbbi különösen szép részlete a történetnek. Musk Nyugaton szabadságharcosként adja elő magát, kormányokat oktat ki, és cenzúrát kiált, amikor valamelyik állam számon kéri rajta a saját törvényeit. Kínában viszont, ahol a kommunista párt egész egyszerűen blokkolja az X-et, nem Hszi elnyomó rendszerét támadja, hanem a vezető nagyszerűségéről és az ország jólétéről beszél. A szólásszabadság ezek szerint szent ügy, egészen addig, amíg nem kerül veszélybe a sanghaji gyártósor. A magyarázat ugyanis meglehetősen prózai. A Tesla 2025-ben 20,96 milliárd dollár bevételt szerzett Kínában, ami globális forgalmának körülbelül 22 százalékát jelentette. A sanghaji üzem a vállalat legnagyobb termelési és exportközpontja: 2025-ben innen került ki a Tesla világszerte leszállított autóinak több mint fele. Musk az interjúban a gyárat „ékszerdoboznak” nevezte, munkásait pedig hihetetlenül tehetségesnek, szorgalmasnak és megbízhatónak minősítette. Magyarán: nemcsak Hszi vezetői nagysága hatotta meg, hanem az a közel 21 milliárd dollár is, amelynek sorsáról végső soron Hszi rendszere dönthet.

Az időzítés sem véletlen. A kínai elnök csütörtökön Donald Trumppal találkozik Washingtonban, majd a tiszteletére állami vacsorát rendeznek a Fehér Házban. Az eseményre Musk mellett Jeff Bezost, Tim Cookot, Jensen Huangot, Sundar Pichait, Sam Altmant és az amerikai üzleti élet több más vezetőjét is meghívták. Musk tehát közvetlenül a vacsora előtt tudatta a kínai állami televízió nézőivel, hogy nagyra tartja Hszit, a kínai fejlődést és természetesen a Tesla sanghaji üzemét. A milliárdos ezzel ismét megmutatta, mit jelent nála az elvi politizálás. Nyugaton lehet lázadni a „zsarnokság” ellen, támogatni a szélsőjobboldalt és kioktatni a demokratikusan választott kormányokat. Pekingben viszont a kommunista párt vezetője nagyszerű, Kína virágzik, a munkások csodálatosak, és egyetlen szó sem esik arról, hogy ugyanaz a rendszer még Musk saját közösségi oldalát sem engedi be az országba.

A szabadság jó dolog, de húszmilliárd dollár még jobb.

Ugar