Eurós mentőövet kínál a világnak az EKB, hogy Európa kevésbé függjön a dollártól

Könnyebben hozzáférhetővé tenné az Európai Központi Bank azokat a megállapodásait, amelyek révén más országok jegybankjai pénzügyi zavarok idején euróhoz juthatnak, mert így egyszerre védené az euróövezetet a kívülről érkező válságoktól, és erősítené a közös pénz nemzetközi szerepét. Christine Lagarde november 20-án jelentette be a változtatás szándékát, annak részleteit azonban egyelőre nem árulta el, hogy mely országok, milyen feltételekkel és mekkora kerethez férhetnének hozzá.

Az EKB elnöke szerint a devizacsere-megállapodásokat, az úgynevezett swapvonalakat ahhoz a világhoz kell igazítani, amelyben a gazdasági kapcsolatok egyre inkább politikai törésvonalak mentén rendeződnek át. A jegybanknak jelenleg elsősorban a nagy központi bankokkal, köztük az amerikai Federal Reserve-vel és a Kínai Népi Bankkal vannak ilyen megállapodásai, a hozzáférés bővítése pedig abba a törekvésbe illeszkedik, hogy az euró a kereskedelemben, a befektetésekben és a tartalékképzésben is nagyobb szerepet kapjon. A Reuters szerint ezt az igényt Donald Trump kiszámíthatatlan gazdaságpolitikája és az amerikai államadósság növekedése is erősítette, mert mindkettő kételyeket ébresztett a dollár eddig megkérdőjelezhetetlennek látszó helyzetével kapcsolatban.

A swapvonal jelentősége leginkább akkor válik érthetővé, amikor egy ország bankjai olyan pénznemben tartoznak, amelyhez hirtelen nem tudnak hozzájutni. Ha például euróban kellene törleszteniük vagy az ügyfeleik eurós fizetéseit teljesíteniük, miközben a piaci szereplők a bizonytalanság miatt nem mernek kölcsönözni egymásnak, a helyi jegybank az EKB-val kötött megállapodás alapján saját valutát cserélhet euróra, majd azt továbbadhatja a bankoknak. A két jegybank a megállapodásban rögzített időpontban visszacseréli a pénzt, a művelet pedig áthidalhatja azt az időszakot, amikor egy átmeneti pénzhiány egyébként fizetésképtelenségek sorozatát indíthatná el. Hasonló eszközöknek a 2008-as pénzügyi válság és a koronavírus-járvány kezdetén is fontos szerepük volt, amikor az amerikai jegybank dollárforrásai enyhítették a nemzetközi bankrendszer feszültségeit. Lagarde most azt hangsúlyozta, hogy az eurós segítség elsődlegesen magát az euróövezetet védi, hiszen egy külföldi bankválság könnyen átterjedhet azokra az európai pénzintézetekre is, amelyek az érintett országban hiteleznek, befektetnek vagy üzleti kapcsolatokat tartanak fenn.

Ezt a védőhálót egészíti ki az EUREP, amelynek keretében az eurózónán kívüli jegybankok megfelelő eurós értékpapírokat adhatnak fedezetül az EKB-tól kapott pénzért. A rendszer előzménye 2020-ra nyúlik vissza, az idén júliusban közzétett feltételek azonban állandóbb és szélesebb körben hozzáférhető keretet teremtenek, amelyből a negyedik negyedévtől lehet forrást lehívni. Egy-egy jegybank legfeljebb ötvenmilliárd eurót vehet igénybe egy naptól egy hétig terjedő, megújítható futamidővel, az EKB irányadó refinanszírozási kamatához kapcsolódó felár mellett. A hozzáférés elvben valamennyi euróövezeten kívüli központi bank előtt nyitva áll, de a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok, valamint a szankciók kizáró okot jelenthetnek; a Reuters szerint már több mint harminc ország jelezte az érdeklődését.

Az ilyen megállapodásoknak a válságkezelésen túl is van jelentőségük, mert aki tudja, hogy szükség esetén elfogadható feltételekkel euróhoz juthat, az nyugodtabban tart euróban befektetéseket és tartalékokat. Ez növelheti az eurós értékpapírok iránti keresletet, kedvezőbb finanszírozási feltételeket teremthet az európai államoknak és vállalatoknak, és mérsékelheti a dollárhoz való hozzáféréstől függő pénzügyi kiszolgáltatottságot. A dollár likviditásáról ugyanakkor a Federal Reserve dönt a saját intézményi keretei között, ezért félrevezető volna úgy leírni a jelenlegi rendszert, mintha az amerikai elnök személyesen osztaná a pénzügyi mentőöveket.

Romániának és Magyarországnak azért lehet különösen fontos az eurós védőháló, mert gazdaságuk szorosan kapcsolódik az euróövezethez, miközben saját pénznemük van, vállalataik és bankjaik pedig jelentős eurós fizetési kötelezettségeket teljesítenek. Mindkét ország jegybankja hozzáférhetett ideiglenes eurós repóforráshoz a járvány idején, az állandóbb rendszer előnye pedig éppen az lehet, hogy egy újabb válság közepén már nem kell az alapoktól elkezdeni a segítség megszervezését. A hozzáférés azonban továbbra is feltételekhez kötött, így a szélesebb nyitásból nem következik, hogy az uniós szankciók által érintett szereplők is szabadon használhatják majd ezt a csatornát.

Ugar

Tetszett a cikk?

Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal

Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR

Gesta-ajánló:

Trump januárra békét szeretne, felesége már karácsonyi tűzszünetről ábrándozik, az ukránok közben meghalnak

Trump januárra békét szeretne, felesége már karácsonyi tűzszünetről ábrándozik, az ukránok közben meghalnak

A Trump-kormány január elejéig szeretné lezárni az orosz–ukrán békemegállapodást, még mielőtt az új, demokrata vezetésű Kongresszus munkához látna – értesült a Financial Times. Melania Trump eközben karácsony előtti tűzszünet lehetőségéről beszél, miközben Moszkva továbbra is elutasítja azokat a garanciákat, amelyek egy újabb orosz támadással szemben valódi védelmet adnának Ukrajnának. Az európai…

ugar•
Vádat emeltek Raed Arafat ellen. Csempészetben való bűnrészességgel vádolja a katonai ügyészség

Vádat emeltek Raed Arafat ellen. Csempészetben való bűnrészességgel vádolja a katonai ügyészség

Raed Arafatot egy olyan mentőhelikopter romániai behozatala miatt, amelyet egy tragédiában elvesztett gép helyett biztosítottak. A DSU vezetője szerint nyílt, hivatalos eljárásból próbálnak utólag bűncselekményt csinálni, az ügyészek viszont azt állítják, hogy elmaradt a vámkezelés és több mint négymillió lej importáfa megfizetése; arról, kinek van igaza, most a bíróságnak kell döntenie.

ugar•
Bolojanék is előállnak egy közigazgatási reformmal, plusz csökkentenék a parlament létszámát

Bolojanék is előállnak egy közigazgatási reformmal, plusz csökkentenék a parlament létszámát

Ilie Bolojan december elejére ígéri a PNL közigazgatási reformmal kapcsolatos álláspontját, miközben a parlament létszámának csökkentéséről a liberálisok és az USR már csaknem elkészültek a közös javaslattal. A volt miniszterelnök szerint a kormány eddigi bejelentései mögött nem látszik kellően kidolgozott átszervezés, mert attól, hogy két szegény községet egy név alá terelnek, még nem lesz több…

ugar•
Trump máris vétóval fenyegeti a demokratákat

Trump máris vétóval fenyegeti a demokratákat

Donald Trump nem sok időt vesztegetett annak magyarázatára, mit tanult a félidős választások eredményéből, inkább közölte, milyen eszközzel fogja kordában tartani a januárban hivatalba lépő demokrata törvényhozási többséget. Az elnöki vétót rendkívüli hatalomként méltatta, amely szerinte tárgyalásra kényszerítheti ellenfeleit, Ukrajna számára pedig az lesz a döntő kérdés, hogy az amerikai…

ugar•
Trump közelében jól fizet a tanácsadás: Jason Miller milliói között román közpénz is felbukkan

Trump közelében jól fizet a tanácsadás: Jason Miller milliói között román közpénz is felbukkan

Egy gyerektartási perből derült ki, milyen látványosan megugrott Donald Trump régi tanácsadójának üzleti bevétele, miközben a washingtoni kapcsolataiért fizető ügyfelek között Románia is megjelent. Jason Miller cégei egy év alatt mintegy tizenötmillió dollárt szedtek be, a Cotroceni-palota azonban továbbra sem teszi megismerhetővé, pontosan mit is kap a román állam a havi több százezer dolláros…

ugar•