Hónapokon belül jöhet a ruszki próbatámadás a NATO ellen

Egyre több európai hírszerző szolgálat és politikai vezető figyelmeztet arra, hogy Oroszország a következő hónapokban kiterjesztheti Ukrajnán túlra katonai és szabotázsakcióit. A legvalószínűbb forgatókönyv egyelőre nem egy NATO-tagállam teljes körű lerohanása, hanem olyan korlátozott támadás, amely próbára teszi a szövetség egységét és azt, hogy a tagállamok valóban hajlandók-e alkalmazni a kollektív védelemről szóló ötödik cikkelyt.

A dán katonai hírszerzés értékelése szerint alacsony, de növekvő annak kockázata, hogy Oroszország nagy hatótávolságú csapást mérhet az Ukrajna támogatásában szerepet játszó NATO-infrastruktúrára, vagy kis létszámú, felségjelzés nélküli katonai egységekkel hajthat végre korlátozott behatolást valamelyik szomszédos ország területére. A szolgálat szerint az ilyen műveletek már hónapokon belül megkezdődhetnek. A dán elemzés ugyanakkor továbbra is rendkívül valószínűtlennek tartja egy NATO-ország teljes körű orosz invázióját, de ezt már nem zárja ki kategorikusan. A veszély akkor nőhet meg jelentősen, ha Moszkva arra a következtetésre jut, hogy a NATO tagállamai nem válaszolnának egységesen, vagy az Egyesült Államok nem lenne hajlandó, illetve képes európai szövetségesei védelmére kelni. Donald Trump kiszámíthatatlan NATO-politikája, valamint Robert Fico szlovák miniszterelnök legutóbbi kijelentése – miszerint nem akarja országát háborúba vinni „valamilyen ötödik cikkely miatt” – pontosan ezt a bizonytalanságot növeli.

A cseh hírszerzés vezetője, Michal Koudelka szintén arra figyelmeztetett, hogy Moszkva korlátozott katonai behatolással, hamis zászlós művelettel, drón- vagy rakétatámadással, illetve nagyszabású befolyásolási kampánnyal próbálhatja tesztelni a NATO-t. Koudelka szerint ezek a forgatókönyvek nem évek, hanem hónapok alatt válhatnak valósággá. A balti szolgálatok valamivel óvatosabban fogalmaznak: közvetlen támadás előkészítésére egyelőre nem látnak bizonyítékot, de szerintük is egyértelmű, hogy Oroszország határozottabb és veszélyesebb műveletekre készül Európában. A figyelmeztetések hátterében nem csupán elméleti forgatókönyvek állnak. Lengyelországban szándékos gyújtogatás rongált meg egy Starlink-állomást, amely az ukrán hadsereg kommunikációját is kiszolgálta. Németország Oroszországot tette felelőssé a lipcsei repülőtér közelében végrehajtott robbanóanyaggal felszerelt drónműveletért, miközben több európai országban fegyvergyárak, vasútvonalak, energetikai létesítmények és az Ukrajnába irányuló szállításokat kiszolgáló infrastruktúrák ellen követtek el vagy készítettek elő szabotázsakciókat.

A lengyel vezetés szerint ezek már nem egyszerű fenyegetések, hanem tényleges támadások. Radosław Sikorski külügyminiszter gyújtogatásokat, robbantásokat, drónbehatolásokat és lengyel légtérbe belépő orosz katonai eszközöket említett. A lengyel légierőnek már szinte mindennap készültségbe kell helyeznie F–16-osait, mert nem lehet előre tudni, hogy az ország határa felé közeledő orosz drón vagy rakéta valóban irányt változtat-e. Romániában az ukrajnai invázió kezdete óta már több mint száz alkalommal léptek be drónok vagy drónmaradványok az ország területére – közölte Oana Țoiu külügyminiszter. Bukarestnek nincs bizonyítéka arra, hogy Oroszország közvetlenül Romániát támadná, ez azonban nem változtat azon, hogy a román lakosságot és infrastruktúrát fenyegető veszélyért Moszkva viseli a felelősséget. A román kormány válaszul bezárta az orosz konzulátust Konstancán, és további lépésekről egyeztet szövetségeseivel.

Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint Európában gyorsan szaporodnak a szabotázsakciók és a légtérsértések. Moszkva célja, hogy megfélemlítse az európai társadalmakat, megossza a NATO-t, és rávegye az államokat Ukrajna támogatásának csökkentésére. Az orosz stratégia éppen ezért olyan akciókra épül, amelyek súlyos károkat okozhatnak, de amelyekért Moszkva hivatalosan nem vállal felelősséget, így a megtámadott országoknak nehezebb közös és arányos választ adniuk. Az európai tisztségviselők egy része attól tart, hogy Oroszország szándékosan „balesetnek” próbál majd beállítani egy NATO-területen végrehajtott drón- vagy rakétacsapást. Ha a szövetség erre nem válaszolna egységesen, Moszkva azt bizonyítaná saját magának és a világnak, hogy az ötödik cikkely inkább politikai ígéret, mint működő katonai garancia. Éppen ezért a figyelmeztetések közös következtetése az, hogy Európának nem a pánikkeltésre, hanem világos elrettentésre, a kritikus infrastruktúra védelmére és Ukrajna támogatásának folytatására van szüksége.

Ugar