Montenegróban lecsukták az ismert orosz kamucsatorna vezetőjét

A montenegrói rendőrség és a nemzetbiztonsági ügynökség október 9-én reggel elfogta Mihail Zvincsukot, az egyik legismertebb orosz háborús propagandacsatorna, a Ribar alapítóját, akit feleségével és három munkatársával együtt vettek őrizetbe a Kotori-öbölben fekvő Risanban. Az intézkedést Milojko Spajić miniszterelnök is megerősítette, és Montenegró destabilizálására, illetve európai integrációjának akadályozására irányuló hibrid műveletekkel hozta összefüggésbe, miközben jelezte, hogy a biztonsági szolgálatokra tartozó részleteket nem kívánja nyilvánosságra hozni.

A Vijesti című montenegrói lap biztonsági forrásai szerint a csoportnál drónokat, telefonokat és fejlett digitális eszközöket találtak, látogatásuk célja pedig olyan dokumentumfilmes anyag készítése volt, amely az ország uniós csatlakozásához kapcsolódó vízumszigorítást a turizmusra, a gazdaságra és a nemzeti érdekekre káros, politikailag kikényszerített lépésként mutatta volna be. A Ribar saját közleményében ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy munkatársai jogszerűen tartózkodtak az országban, a cetinjei kolostorban is forgatni készültek, amihez előzetesen hivatalos kérelmet nyújtottak be, ezért mielőbbi szabadon bocsátásukra számítanak.  Zvincsuk mindenesetre maga gondoskodott arról, hogy montenegrói útja ne maradjon észrevétlen: elfogása előtt nyilvánosan dicsekedett azzal, hogy a vele szemben alkalmazott szankciók és beutazási korlátozások ellenére sikerült bejutnia az országba, majd a határőröket is kigúnyolta. A Novaja Gazeta Europe által ismertetett október 7-i bejegyzésében arról írt, hogy mindig lehet találni olyan ostoba határőrt, aki ugyan kiforgatja az utas zsebeit, az adatbázist azonban elfelejti ellenőrizni; két nappal később már azok a montenegrói hatóságok intézkedtek vele szemben, amelyek éberségéről ilyen lesújtó véleménye volt.

Korábban az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálatánál dolgozó Zvincsuk által alapított Ribar több mint másfél millió követővel rendelkező Telegram-csatornává nőtt, amely az Ukrajna elleni háború támogatása mellett időnként az orosz katonai vezetés teljesítményét is bírálja. Tevékenysége ugyanakkor jóval túlterjed a fronthelyzet ismertetésén, hiszen a magát katonai elemzőközpontként bemutató szervezet különböző térségekre, köztük a Balkánra összpontosító csatornahálózatot működtet.

Az amerikai külügyminisztérium Rewards for Justice programjának hivatalos leírása szerint a Ribart korábban Jevgenyij Prigozsin finanszírozta, jelenleg pedig az orosz állami hadiipari óriástól, a Rosztyehtől kap pénzt szerződéses munkákért, és annak kapcsolataira támaszkodva terjeszt oroszbarát, Nyugat-ellenes üzeneteket. Washington legfeljebb tízmillió dolláros jutalmat ajánl a hálózat amerikai választási beavatkozásával összefüggő információkért, az érintett munkatársak között pedig Zvincsukot és feleségét név szerint is felsorolja. Az amerikaiak különösen a texasi bevándorlási konfliktusra építő kampányokat emelik ki, amelyekkel a szervezet társadalmi megosztottságot, pártpolitikai és faji ellentéteket igyekezett szítani az Egyesült Államokban.

A montenegrói intézkedés amerikai kérésre történő végrehajtását az eddig nyilvánosságra került beszámolók nem erősítették meg, és a jutalomkiírásból önmagában nem következik nemzetközi elfogatóparancs vagy amerikai kiadatási eljárás. A helyi hatóságok fellépését a kormányfő Montenegró biztonsági érdekeivel indokolta, miközben a pontos büntetőjogi gyanúsításról egyelőre nem közöltek részletes tájékoztatást. Moszkva reakciója viszont már jóval túlment a konzuli segítségnyújtáson: miközben az orosz nagykövetség magyarázatot és hozzáférést kért az őrizetbe vett állampolgárokhoz, Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese arról beszélt, hogy európai és amerikai állampolgárokkal kellene „feltölteni” Oroszország fogolycserére használható készletét.

Az ügy hátterében ott húzódik Montenegró közeledése az Európai Unióhoz, amelynek részeként november 1-jétől megszünteti az orosz és belarusz állampolgárok általános vízummentességét; a júliusban elfogadott döntés Kínára, Szaúd-Arábiára és Törökországra is kiterjed. Bizonyos kivételek továbbra is érvényben maradnak, így például érvényes schengeni, amerikai, brit vagy ír vízummal, illetve az érintett országok tartózkodási engedélyével korlátozott ideig külön montenegrói vízum nélkül is be lehet utazni, de a korábbi, pusztán útlevélre épülő könnyű belépés lehetősége az érintett állampolgárok számára megszűnik.

Zvincsuk története így különösen kellemetlen fordulatot vett: az európai közeledés következményeiről készült forgatni, közben pedig a saját beutazásával bizonygatta, mennyire kijátszhatónak tartja a helyi ellenőrzést, végül azonban egy orosz befolyásolási műveleteket vizsgáló akció őrizetbe vett szereplője lett. Spajić üzenete szerint Montenegró megvédi az érdekeit, és nem engedi veszélyeztetni európai jövőjét, ami a Ribar balkáni működésének jóval komolyabb akadályt jelenthet, mint a novembertől bevezetendő vízumkötelezettség.

Ugar