Moszkva a „hagyományos értékeket” is fegyverként használja

Oroszország nem egyszerűen tankokkal, rakétákkal, kémhálózatokkal és dezinformációval dolgozik Európa ellen, hanem a „hagyományos értékek” nyelvét is beépítette a befolyásolási eszköztárába. Erről tartottak konferenciát az Európai Parlamentben, az Európai Konzervatívok és Reformerek, vagyis az ECR szervezésében. A felszólalók szerint a Kreml tudatosan építi azt a képet, hogy Oroszország a keresztény, konzervatív és családi értékek védőbástyája, miközben ugyanez az állam városokat bombáz, gyerekeket rabol el, papokat és újságírókat üldöz, és háborút folytat Ukrajna megsemmisítéséért.

Michał Kamiński lengyel EP-képviselő szerint Putyin „patriotizmusa” valójában birodalmi politika, amely Ukrajnában mutatja meg igazi arcát. A vallást és az egyházat ebben a rendszerben nem erkölcsi korlátnak, hanem politikai eszköznek használják. Alexandr Vondra cseh EP-képviselő, volt védelmi miniszter arra mutatott rá, hogy a „ne ölj” parancsolata nehezen egyeztethető össze azzal, hogy az orosz ortodox egyház magas rangú vezetői nyíltan támogatják a háborút, és vallási nyelvezettel igazolják az állami erőszakot. A konferencián elhangzottak szerint a probléma nem pusztán orosz belügy. A moszkvai patriarchához kötődő egyházi és kulturális struktúrák Európában is hálózatként működhetnek: narratívákat terjesztenek, lojalitási hálót tartanak fenn, és olyan közeget teremtenek, amelyben a Kreml politikai üzenetei vallási vagy értékvédelmi csomagolásban jelennek meg. Kateryna Nastoiashcha, az Institute for National Resilience and Security képviselője szerint a lelkiismereti szabadság mögé bújtatott orosz egyházi befolyás nemzetbiztonsági kockázatokat is hordozhat.

A „hagyományos értékek” orosz változata tehát nem ártatlan kulturális önmeghatározás, hanem politikai nyelv. Arra szolgál, hogy Moszkva kapcsolatot találjon az európai szélsőjobboldallal, szuverenista mozgalmakkal, vallási-konzervatív körökkel és minden olyan szereplővel, amely hajlandó elhinni, hogy a liberalizmus, az emberi jogok, az EU és Ukrajna támogatása valójában a „régi rend” elleni támadás. Innen már csak egy lépés az ismert orosz mondat: ha minket bíráltok, akkor a kereszténységet, a családot és a civilizációt támadjátok. Ez persze nagyjából annyira hiteles, mint amikor a gyújtogató tűzbiztonsági tanfolyamot hirdet.

A háború óta ez a rendszer még nyíltabb lett. A Free Russia Foundation friss elemzése szerint a Kreml „hagyományos értékekről” szóló retorikája nem puszta díszlet, hanem az orosz állam működési logikájának része, amelyben az orosz ortodox egyház társszerzőként vesz részt. A háború nyomása alatt ez a tanítás már a szakrális erőszak igazolásáig jutott: nemcsak a családról, hitről vagy folytonosságról beszél, hanem arról is, hogy a halál, az önfeláldozás és a háború vallási jelentést kapjon. Így válik a békéért imádkozó pap gyanússá, a fronton harcoló katona pedig egy szent történet szereplőjévé.

Európa szempontjából a tanulság világos: nem minden „értékvita” az, aminek látszik. Van, amikor valódi társadalmi különbségekről beszélünk, és van, amikor Moszkva pontosan ezeket a különbségeket használja fel arra, hogy demokratikus társadalmakat egymás ellen fordítson. A Kreml nem azért beszél kereszténységről és hagyományról, mert hirtelen erkölcsi megújuláson ment át, hanem mert rájött, hogy ezekkel a szavakkal könnyebb bejutni európai politikai terekbe, mint nyíltan azt mondani: adjatok nekünk több befolyást, kevesebb ellenállást és még szabadabb kezet Ukrajna elpusztításához.