„Nem félünk a választástól" – mondja a PSD, miközben épp elszabotálja

A független hatóság, amelynek az élén egy volt PSD-s magyarázza, miért lehetetlen az előrehozott választás. Annyira racionális, mintha csak az RMDSZ-t hallgatnánk. És annyira hamis, mintha csak az RMDSZ-t hallgatnánk: négy úgynevezett jogi akadály, és mind a négy szétporlik, ha ránézünk.

„A PSD nem fél az előrehozott választásoktól" – ezt ismételgeti egyre gyakrabban Sorin Grindeanu és a párt többi vezetője, ahogy az idő előtti voksolás gondolata egyre nagyobb teret nyer a román közéletben. Csakhogy a szavakat érdemes összevetni a tettekkel. A G4Media elemzése szerint a párt a háttérben épp azon dolgozik, hogy ellehetetlenítse a voksolást – a lándzsahegy pedig egy volt PSD-tag, Adrian Țuțuianu, aki éppenséggel az Állandó Választási Hatóság elnöke.

Van egy megbízható szabály a politikában: amikor valaki nagyon hangosan bizonygatja, hogy nem fél valamitől, rendszerint pontosan attól retteg. A PSD ezt a szabályt kőkeményen illusztrálja mostanában. „Nem félünk az előrehozott választásoktól" – szajkózza Sorin Grindeanu és a szociáldemokrata vezérkar, miközben a párt a színfalak mögött, kisebb-nagyobb diszkrécióval, épp azon munkálkodik, hogy a voksolás technikailag ellehetetlenüljön. A G4Media, Liviu Avram jóvoltából, éppen ezt a kettős játékot bontotta ki.

A lándzsahegy szerepét tehát egy különös figura tölti be: Adrian Țuțuianu, az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke. Țuțuianu korábban PSD-tag volt, és csak azért kellett kilépnie a pártból, mert a tisztsége ezt megkövetelte – a papírforma szerint tehát független, a gyakorlatban azonban most pontosan azt a tézist viszi a piacra, amelyik a volt pártjának a legkényelmesebb. A múlt héten sajtótájékoztatót tartott, ahol a hatóság „szakértői elemzésére" hivatkozva kijelentette: több jogi akadály miatt az előrehozott választás jelen pillanatban egyszerűen lehetetlen. Nézzük ezeket az akadályokat egyenként – mert ahogy a G4Media végigveszi őket, sorra szétporladnak.

Az első akadály: a „szükséges" sürgősségi rendelet

Țuțuianu érve szerint a választások kerettörvényét (a 2015-ös 208-as törvényt) rendes, ciklusvégi választásokra szabták, és a benne foglalt naptárat „lehetetlen betartani" előrehozott voksolásnál. Ezért – így az érvelés – egy sor határidőt le kellene rövidíteni, amit viszont csak sürgősségi kormányrendelettel (OUG) lehetne megtenni. Csakhogy a megbuktatott Bolojan-kormány már nem adhat ki ilyet. Elegáns kis kör, amelynek a végén a kígyó beleharap valakinek a farkába. Csak épp a premissza hibás - választási években a kormányok négy határozattal (nem rendelettel) készítik elő a voksolást: rögzítik a választás időpontját, a menetrendet, a finanszírozást és a technikai lebonyolítást. Ilyen határozatokat pedig egy bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott kormány is hozhat – ez nem is vitatott. Sürgősségi rendeletet a kormányok valóban szoktak kiadni választáskor, de csak az adott év sajátosságaihoz igazodva: 2024-ben például a Ciolacu-kabinet azért nyúlt hozzá, mert az elnök- és a parlamenti választás egy hét különbséggel zajlott, és ugyanazokat a választási irodákat kellett átvinni mindkettőre. Egy előrehozott parlamenti választásnál viszont láthatóan semmi nem indokolja a kerettörvény módosítását. Vagyis az akadály, amely köré az egész érvelés épült, nem is létezik.

A második: a „lerövidítendő" határidők

De tényleg le kell-e egyáltalán rövidíteni bármit? Az alkotmány szerint a parlament feloszlatása után legfeljebb három hónapon belül kell megtartani a választást. És itt jön a G4Media legütősebb pontja: 2024-ben a választási időszak pontosan három hónapig tartott, szeptember 2-től december 1-ig. Ez alatt a három hónap alatt lebonyolítottak minden egyes műveletet, amelyről Țuțuianu most azt állítja, hogy nem lenne rá elég idő – a megyei és szavazóköri irodák felállítását, az aláírásgyűjtést, a külföldi szavazókörök megszervezését. Ha egyszer bőven belefért három hónapba rendes választásnál, akkor semmi oka, hogy ne férjen bele ugyanennyi idő alatt egy előrehozottnál is. A kerettörvény egyetlen határidejét sem kell tehát megkurtítani – így a sürgősségi rendeletre sincs szükség.

A harmadik: a rejtélyes áprilisi határidő

Țuțuianu harmadik érve, hogy a levélszavazáshoz „áprilisban kellett volna regisztrálni", ez a hónap pedig már elmúlt. Pontatlan. A levélszavazásról szóló törvény szerint a regisztráció a választás évében április 1-jén kezdődik, és a voksolás előtt 45 nappal zárul – vagyis a választási időszak felénél. Egy előrehozott választásnál a polgároknak így is marad legalább másfél hónapjuk a feliratkozásra, anélkül, hogy maga a szavazási eljárás – amely az utolsó 45 napban zajlik – bármilyen sérülést szenvedne. A regisztráció ráadásul online, egy pár perces művelet a hatóság saját oldalán. Az „akadály" itt is elolvad.

A negyedik: az átláthatóság mint álca

Végül Țuțuianu az átláthatóságot félti: szerinte a kormányhatározatoknak a feloszlatás napján kellene megszületniük, ami sértené a jogalkotás nyilvánossági szabályait. Csakhogy a döntéshozatali átláthatóságról szóló törvény, amely valóban 30 napos közvitát ír elő, maga is tartalmaz kivételt: sürgős helyzet szabályozására egy határozat hamarabb is elfogadható. Egy előrehozott választás pedig aligha ne minősülne sürgős helyzetnek. Ráadásul az elnöknek megvannak az eszközei, hogy időt adjon a kormánynak: késleltetheti a feloszlatási dekrétum kihirdetését, vagy egy későbbi feloszlatási dátumot szabhat meg. A probléma tehát megoldható – ha valaki meg akarja oldani.

A hamis kiindulópont

A sajtótájékoztató után a G4Media írásban is bekérte a hatóság érveit. A válasz még kidolgozottabban ismételte meg ugyanazokat a kifogásokat – de az egész érvelés továbbra is egyetlen téves premisszából indul ki: hogy a választási időszakot 90-ről 75 napra kellene rövidíteni. Hogy ez a 75 nap honnan került elő, arról a hatóság mélyen hallgat. Márpedig, mint láttuk, a választás az alkotmányban eleve biztosított három hónap alatt előrehozottként is kényelmesen megszervezhető. A hivatalos jogi indoklás tehát egy olyan szám köré épül, amelyet senki nem tud megmagyarázni.

Mi ebből a tanulság?

A PSD nem azért gyártat jogi akadályokat egy még ki sem írt választás ellen, mert az holnap esedékes, hanem mert tudja: ha egyszer sorra kerül, rosszul jöhet ki belőle. A jelenlegi állás szerint egy PNL–USR-tömb 30 százalék fölött végezhet, a PSD pedig akár 20 alá is csúszhat – ez pedig gyökeresen átírná a koalíciós matekot. Innen nézve a „nem félünk a választástól" mantra pontosan az ellenkezőjét jelenti, mint amit állít. A történet ismerős: ugyanaz a reflex, amelyet Kelemen Hunornál is láttunk, csak más pártszínekben. A politikai osztály egy része nem legyőzni akarja a válságot, hanem kényelmesen berendezkedni benne – és ha ehhez egy elvileg független hatóságot kell egy kitalált számokkal a saját szekerébe fogni, hát azt is megteszi. A demokrácia legszebb önvédelmi eszközét, a szavazást így fokozzák le adminisztratív útvesztővé. A vég pedig, mint mindig, ugyanaz: aki fél a megmérettetéstől, előbb utóbb elbukik. Ezt üzente Viktor Orbán Amerikából...

Karczag Anna

Felhasznált forrás: G4Media – Liviu Avram: „PSD se pregătește să saboteze eventualele alegeri anticipate"  (G4Media, 2026. július 13.)