Nicușor Dan felfedezi, hogy a szisztém erősebb nála

Nicușor Dan egy év alatt megtette azt az utat, amit a román politikusok általában egy ciklus alatt szoktak bejárni: a rendszerkritikus aktivistából a rendszer védelmezője lett. Legalábbis ami a titkosszolgálatok feletti civil kontrollt illeti. Ez önmagában nem is annyira meglepő, de meglepő az a sebesség, amellyel megtörtént.

Bukarestben van egy liget, a liget közepén egy villa, a villában pedig állítólag rendszeresen fogadják azokat a politikusokat, akikkel a hírszerzés szeretne néhány szót váltani. Nem hivatalosan, nem jegyzőkönyvvel, nem parlamenti felügyelettel, hanem csak úgy, lehallgatás-biztosan. Románul ezt hívják la pădure-nak, jelentése: az erdőben, és az a pikáns ebben a kifejezésben, hogy maguk az érintett politikusok terjesztették el. Ez az állapot évtizedek óta tart, és Nicușor Dan kampányában az egyik leghangosabb ígéret épp ennek a felszámolása volt. Civil vezető az SRI élére, civil vezető a SIE élére, parlamenti kontroll, átláthatóság, szakítás a régi reflexekkel.

2025 márciusában, két hónappal az elnökválasztás előtt még azt nyilatkozta a Digi24-nek, hogy a két parlamenti ellenőrző bizottság nem gyakorol hatást a SRI és a SIE tevékenységére — és ez tarthatatlan. Június 4-én, frissen beiktatott elnökként megerősítette: a civil vezető jelenléte a szolgálatoknál a civil kontroll egyik alapfeltétele. 2026. július 17-én, pontosan egy évvel és negyvennégy nappal az elnöki beiktatás után, az Observator News-nak adott interjúban kijelentette:

„Nem hiszem, hogy civil főnököt kinevezni annyira fontos dolog lenne."

Tessék. Ennyi. Az SRI-t jelenleg ideiglenesen Răzvan Ionescu vezeti, aki két évtizede dolgozik a szolgálatnál. A főnöki szék 2023 júliusa óta üres, Eduard Hellvig nyolc évnyi szolgálat után távozott. A SIE élén Gabriel Vlase ül, egykori PSD-s politikus, aki magánrepülőkön járt Forma–1-es futamokra — és akit Dan egy éve még valószínűleg ugyanolyan problémának látott, mint mi. Az SPP-t Lucian Pahonțu vezeti, Románia leghosszabb ideje regnáló titkosszolgálati főnöke, aki nemrégiben Dan oldalán fényképezte le magát egy brüsszeli étteremben. Szép kép lehetett.

Dan magyarázata az ígéret erodálására technikai: nincs parlamenti többség, nincs koalíció, válságban van a kormány. Mind igaz, csakhogy volt egy jó év is, amíg a PSD–PNL–USR–RMDSZ koalíció működött, és Dan akkor sem tett formális javaslatot. Augusztusban informálisan ugyan felvetette Gabriel Zbârcea és Marius Lazurca nevét Grindeanunak és Bolojannak, de hideg fogadtatásra talált, és ezzel a téma le is zárult. Az akadályba ütközés és a feladás között alig telt el néhány nap.

A kérdés nekünk, erdélyi magyaroknak sem közömbös — bár az RMDSZ a fenti koalícióban ott ült, és ott ül most is a parlamentben, ahol a titkosszolgálatok parlamenti felügyelete zajlana, ha zajlana, csakhogy az RMDSZ soha nem volt különösebben érdekelt abban, hogy a román titkosszolgálatokat civil kontroll alá vonják, elvégre a kiszámíthatatlan, átláthatatlan rendszerben is meg lehet élni, sőt, az erdőbeli tárgyalások logikájában a kis pártok sem kivételek. Hogy pontosan mi zajlott la pădure-ban az elmúlt években, azt nem tudjuk — épp az a lényeg, hogy nem tudjuk. És most úgy néz ki, hogy egy ideig még nem is fogjuk megtudni. Ami pedig a Georgescu-ügyet illeti: máig nem tudni, tudtak-e a szolgálatok az orosz beavatkozásról, ha igen, mikor tudták meg, kit értesítettek, és mikor értesítették. Dan egy éve még azt mondta, ez tarthatatlan, most azt mondja, nem is olyan fontos. Megtanulta ő is, hogy könnyebb bemenni az erdőbe, mint kivágni.

Források: G4Media