Olesky, a kiéheztetett város: Ukrajna az ENSZ elé viszi az orosz blokádot

Ukrajna az ENSZ Közgyűlése elé viszi a megszállt Kherszon megyei Olesky ügyét, ahol a kijevi kormány szerint mintegy kétezer civil – köztük nagyjából ötven gyerek – hónapok óta élelem, ivóvíz, gyógyszer és menekülési lehetőség nélkül él. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter hétfőn azt mondta, Oroszország „szándékosan idéz elő humanitárius katasztrófát" a Kherszon megyei Dnyipro bal partján: blokkolja az élelmiszer- és gyógyszerszállítást, akadályozza a segélyszervezetek munkáját és a civilek kimenekítését. „Oleskyben különösen kritikus a helyzet" – fogalmazott.

A város a Dnyipro bal partján, Kherszonnal szemben fekszik. Az orosz csapatok 2022 februárjában foglalták el, 2023 júniusában pedig, miután az orosz erők felrobbantották a folyón feljebb álló kahovkai gátat, víz alá került. Az ukrán Dzerkalo Tyizsnyja hetilap becslése szerint az árvízben több mint ötszázan haltak meg. A háború előtt mintegy 24 ezren éltek Oleskyben, ma a külügyminiszter szerint nagyjából kétezren. A városban nincs áram és gáz, az emberek nyílt tűzön főznek.

Tetyana Hasanenko, a város ukrán katonai közigazgatásának vezetője szerint az utolsó sikeres ellátó- és evakuációs misszió május 26-án jutott be a városba. Az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziója függetlenül is megerősítette, hogy május 26. és június 24. között nem érkezett élelmiszer. Hasanenko szerint a szállítások teljesen leálltak, miután orosz drónok június 2-án és szeptember 1-jén megtámadták a segélykonvojokat; egy áprilisi felvételen annak a férfinak a holtteste látható, aki kenyeret vitt a városba, és drón ölte meg az úton. A Kyiv Post szerint augusztus végén orosz katonai ellenőrzőpontok minden polgári mozgást lezártak a város felé és onnan kifelé, a környéket pedig senki földjévé nyilvánították, amelyet légicsapások és drónok fenyegetnek.

„Az emberek az Oroszország által létrehozott blokád körülményei között próbálnak túlélni: ételmaradékokat keresnek, füvet gyűjtenek, mert egyszerűen nincs más élelem. Az orosz terror külön dimenziója a civilekre folytatott hajtóvadászat: az orosz FPV-drónok üldözik és megtámadják az embereket, így már az is halálos kockázat, ha valaki kilép a házából"

– mondta Szibiha. A lakók által megosztott videókon „Nincs étel, mi is éhezünk" feliratú táblák láthatók. A Bild által idézett helyiek szerint orosz katonák a segítséget kérőket azzal küldték vissza az ellenőrzőpontokról, hogy „menjetek vissza, és haljatok meg ott".

Szerhij Kozar, Kherszon megyei ukrán parlamenti képviselő a Szuszpilne közszolgálati hírtévének azt mondta, kapcsolatban állnak a városban maradt emberekkel, és értesülései szerint jelenleg semmilyen hatalom nincs Oleskyben, sem orosz megszálló közigazgatás, sem csapatok. „Az emberek félig éhező állapotban vannak. Sehová nem tudnak menni, mert minden útvonalat elaknásítottak" – mondta. Dmitro Lubinec ukrán ombudsman szerint Olesky és a környező falvak – Holaja Prisztany, Sztara Zburjivka és Nova Zburjivka – körzetében összesen több mint hatezer ember, köztük mintegy kétszáz gyerek él megfelelő víz, élelem, orvosi ellátás és biztonság nélkül. Ukrajna kidolgozott egy evakuációs tervet, és ellenőrizte 358, azonnali mentésre szoruló civil névsorát. A Nemzetközi Vöröskereszt jelezte, hogy részt venne a kimenekítésben, az orosz fél azonban a tárgyalások után sem erősítette meg, hogy hajlandó végrehajtani.

„Olesky halálcsapdává vált"

– mondta Lubinec.

Szibiha szerint Ukrajna ENSZ-küldöttsége „konkrét utasítást" kapott, hogy a Közgyűlés New York-i magas szintű hetén bizonyítsa Oroszország felelősségét, és kérjen lépéseket. Az egyik lehetséges eredmény, hogy Moszkvát rákényszerítik: engedje be a Vöröskereszt munkatársait és a segélyszállítmányokat. Az ENSZ alapokmánya szerint Ukrajna napirendre tűzheti a panaszát, a Közgyűlés pedig egyszerű többséggel elfogadhat egy nem kötelező érvényű elítélő határozatot, vagy felszólíthatja a feleket, hogy engedjék be a nemzetközi segélyszervezeteket. Nagyobb ENSZ-erőforrások vagy békefenntartók bevetéséhez azonban a Biztonsági Tanács egyhangú döntése kellene, ahol Oroszország állandó tag, vagyis vétójoggal rendelkezik.

Az Ukrajnai Egyházak és Vallási Szervezetek Tanácsa szeptember 19-én XIV. Leó pápához, az Egyházak Világtanácsához és más vallási vezetőkhöz fordult, hogy „minden rendelkezésre álló eszközzel" akadályozzák meg, hogy a város lakói éhen haljanak. Szeptember 16-án a kijevi Holodomor-Genocídium Nemzeti Múzeum is felhívást intézett a nemzetközi partnerekhez és a Vöröskereszthez, a mesterségesen előidézett éhínségre hivatkozva.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden, ritka elismerésként, azt mondta moszkvai újságíróknak, hogy az élelmiszer- és gyógyszerellátás helyzete Oleskyben kritikus, és az orosz katonák dolgoznak a megoldáson. A szállítások nehézségeit azonban az ukrán tüzérségi és dróntámadásokra fogta. Sztanyiszlav Bunyatov, egykori ukrán politikus, jelenleg civileket segítő önkéntes azt állította, hogy orosz toborzók kihasználják a nyomort, és szerződést kínálnak a munka nélkül maradt, katonakorú helyi férfiaknak az orosz hadseregben. A Dnyipro alsó szakaszán a szárazföldi harcok 2024 júliusában értek véget, amikor Ukrajna feladta a bal parti hídfőállás kiépítését Olesky közelében. A térség azonban azóta is folyamatos légi és drónharcok színtere, és mindkét oldal különleges egységei rendszeresen átcsapnak a folyón és a mocsarakon.

Ugar