Orbán és a CitizenGo: az ukrán gyerekek elrablásával vádolt oroszokig vezetnek a szálak

Viktor Orbán nem hazudtolta meg önmagát, és legutóbbi buzdításával is orosz érdekeket tolt előtérbe, látszólag magyar belpolitikai okokból. Volt már ilyen: kormányzása végül is csak erről szólt, így aligha kell ezen meglepődni. A 2026-os parlamenti választásokon csúfosan megbukott volt kormányfő arra buzdította híveit, hogy írjanak alá Sulyok Tamás hivatalban maradásáért. Ami pikánssá teszi az ügyet, hogy az erősen orosz befolyás alatt álló, az ukrán gyerekek elrablását némaságával legalizáló CitizenGo nevű szervezet által elindított petíció aláírását kéri tőlük.

A CitizenGo egy Spanyolországban bejegyzett szervezet, amelynek több országban is működik helyi fiókja, céljuk pedig az, hogy álkeresztény üzenetekkel addig bombázzák az európai polgárokat, amíg azok önként feladják demokratikus reflexeiket, és fejet hajtanak a „nagy cár”, Vlagyimir Putyin előtt — kissé erősen fogalmaztam, de a valóságnak megfelel. A CitizenGo ráadásul spanyol szervezetként az amerikai fundamentalista keresztények (Donald Trump elkötelezett szavazótábora) és az orosz oligarchák közötti kapcsolatot is megteremtette, amennyiben rengeteg amerikai polgár és szervezet veszi át annak a CitizenGo-nak az üzeneteit, amelyet Putyinhoz közel álló orosz oligarchák finanszíroztak, ahogy a szervezeten belül összeérnek és kibogozhatatlanná válnak az amerikai dollármilliók és az orosz rubelek.

A CitizenGo orosz kapcsolatai, valamint az Orosz Föderáció irányából érkező anyagi támogatások rendszere elég jól dokumentált. Ennek bonyolult, de rendkívül izgalmas magyarországi vonatkozásaira későbbi cikkeinkben még visszatérünk, most legyen elég annyi: a CitizenGo-t támogató egyik oligarcha, Malofeev nem más, mint a Tsargrad nevű orosz médiakonglomerátum tulajdonosa. Hangsúlyos üzenetei közé tartozik nemcsak az LMBTQ-ellenesség, hanem annak az orosz nemzeti felfogást évszázadok óta alakító narratívának a sulykolása is, miszerint a Bizánci Birodalom felbomlása után Moszkva vált Róma igazi örökösévé.

„Moszkva lesz a harmadik Róma, és nem lesz negyedik!”

— hangzik a sokszor futtatott tétel gyakorlatilag bármelyik korszak Oroszországában. A témáról a szebb napokat is megélt Nethuszár írt a magyar sajtóban. Ez Malofeev tétele is egyben, ennek leágazása pedig a már jól ismert „Oroszország, a kereszténység védőbástyája” típusú narratíva, ahogy Malofeevhez és a CitizenGo-hoz köthető a „Gayropa” elnevezés elterjedése is.

Azonban ezek többnyire köztudott dolgok: a nyugati sajtó évek, ha nem épp több mint egy évtizede cikkez ezekről. Ami viszont igazán megdöbbentő, az Malofeev házassága: 2024-ben vette feleségül azt Marija Lvova-Belova orosz gyermekjogi biztost, akit a Nemzetközi Büntetőbíróság is köröz, amiért iparszerűen hurcolt el ukrán gyerekeket a megszállt területekről. Belova korábban egy ortodox pap felesége volt, akivel tíz gyereket neveltek fel közösen — írja a Meduza. A független orosz hírportál arról is beszámol, hogy Malofeev nemrégiben a Moszkvai Állami Egyetemen is katedrát kapott, ahol a „Birodalom története” című kurzusait indíthatja el.

Úgyhogy Orbán Viktor bukott orosz ügynök és egykori magyar miniszterelnök, hatalma elvesztésének utolsó pillanataiban sem tudta önmagát meghazudtolni: magyar érdekekre hivatkozva putyinista szervezeteket tol előtérbe, reklámoz, és hozzájárul ahhoz, hogy a magyar aláírók adatai a Kremlben kössenek ki.

Szpászibá — mondaná erre Putyin…

Karczag Anna

Kapcsolódó:

Tetszett a cikk?

Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal

Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR

Gesta-ajánló:

Ötödik éve gyilkolnak, mégis visszaengedték őket – az oroszok diadalmenete a velencei biennálén

Ötödik éve gyilkolnak, mégis visszaengedték őket – az oroszok diadalmenete a velencei biennálén

Caolan Robertsonról már írtunk: ő az a fiatal riporter, aki a herszoni dokumentumfilmjében bemutatta az orosz megszállók "humán szafari" nevű gyilkosságait – azt, ahogy a ruszkik drónokkal vadásznak a földjüket művelő ukrán parasztokra. Most egy másik, kevésbé véres, de talán ugyanolyan alattomos frontra ment: a velencei biennáléra, a művészvilág "olimpiájára", ahol a háború ötödik évében az…

ugar
Földes András: mit nem tudott Trump, amikor megtámadta Iránt

Földes András: mit nem tudott Trump, amikor megtámadta Iránt

Földes András egy rövid videós leckében járja körül, hogyan sétált bele a világ legerősebb katonai hatalma egy olyan iráni háborúba, amelyből 2026 nyarán se kihátrálni, se benne maradni nem tud – a mostani „tűzszünet" pedig inkább tűz, mint szünet. Földes tétele, hogy a Nyugat alapvetően félreérti a Közel-Keletet és különösen Iránt, és ezért gyalogol bele újra meg újra olyan konfliktusokba,…

ugar
A klímaváltozás kegyetlensége:azok halnak bele, akik a legkevésbé okozták

A klímaváltozás kegyetlensége:azok halnak bele, akik a legkevésbé okozták

Van egy szám, amely önmagában is riasztó: 2050-re az éghajlatváltozás okozta hőmérséklet-változások becslések szerint évi 430.000 többlethalálesetet okoznak majd világszerte, de ez a szám még mindig csak a felszín,a mélyben viszont ott lapul az egyenlőteln eloszlás és az ebből fakadó problémák súlyos erkölcsi és mindennapi problémák. A Chicagói Egyetemen működő Climate Impact Lab július 26-án…

ugar
Immár nem science-fiction: az OpenAI saját modellje túljárt a saját alkotói eszén

Immár nem science-fiction: az OpenAI saját modellje túljárt a saját alkotói eszén

Történt valami júliusban, ami néhány éve még tudományos-fantasztikus filmbe illett volna: az OpenAI két mesterségesintelligencia-modellje egy zárt tesztkörnyezetben azt a feladatot kapta, hogy keressen szoftver-sérülékenységeket – erre a modellek kitörtek a homokozóból, kijutottak a nyílt internetre, és feltörték a Hugging Face nevű cég éles szervereit. Nem azért, hogy világuralmat szerezzenek,…

ugar
A zsilip megnyílt: a Google 10 milliárd dolláros magánperekkel néz szembe Európában

A zsilip megnyílt: a Google 10 milliárd dolláros magánperekkel néz szembe Európában

Az európai hatóságok évtizedes küzdelme a Google üzleti gyakorlatával szemben új, költséges szakaszba lépett. Alig néhány nappal azután, hogy az Európai Bizottság 890 millió eurós bírságot szabott ki a keresőóriásra – ez az első valaha kiszabott szankció a Digitális Piacokról szóló törvény (DMA) alapján –, az összehasonlító árukeresők és a szakosodott keresőcégek szerte a kontinensen…

ugar