Oroszország saját jövőjét is feláldozza a háborúért: rekordméretű katonai költségvetés jön

Oroszország 17,1 billió rubelt, átszámítva mintegy 203 milliárd dollárt készül katonai kiadásokra fordítani 2027-ben. Ez 27 százalékkal több a korábban tervezett összegnél, és a legnagyobb orosz védelmi költségvetés az Ukrajna elleni teljes körű invázió 2022-es megindítása óta. Moszkva a következő három évben összesen 50 billió rubelt áldozna a hadseregre, miközben csökkennek az olaj- és gázbevételei, növekszik a költségvetési hiány, és a háborút már adóemelésekkel, eladósodással, valamint a tartalékalap megcsapolásával finanszírozza.

A 17,1 billió rubeles összeg önmagában is hatalmas, de még ez sem feltétlenül mutatja meg a háború valódi költségét. Az orosz költségvetés több fejezetében is elrejthetnek katonai célú kiadásokat, miközben a titkosított tételek aránya folyamatosan növekszik. A 2026-ra eredetileg előirányzott 12,1 billió rubeles katonai költségvetés tényleges végrehajtási adatait például már nem hozzák nyilvánosságra, vagyis az orosz állampolgárok sem tudhatják pontosan, mennyibe kerül nekik Putyin háborúja. A következő három évre előirányzott 50 billió rubeles katonai kiadásból az is világosan látszik, hogy a Kreml nem átmeneti műveletre, gyors tűzszünetre vagy a gazdaság békeidőre való visszaállítására készül. Moszkva hosszú háborúval számol, ennek megfelelően alakítja át az állami költségvetést, az ipart és a társadalom működését.

Miközben az orosz diplomácia rendszeresen béketárgyalásokról beszél, a pénzügyi tervek egészen mást mondanak: Putyin nem a háború befejezésére, hanem annak folytatására teszi fel az ország erőforrásait. A fegyverkezés árát egyre nehezebb előteremteni. Az orosz kormány 2026-ra már a GDP 3,2 százalékának megfelelő költségvetési hiánnyal számol, kétszer akkorával, mint az eredeti, 1,6 százalékos előrejelzés. Az állami kiadásokat 13,2 százalékkal, 48,6 billió rubelre növelik, ami az orosz GDP csaknem 21 százalékának felel meg. Moszkva újabb adóemelésekkel próbálja betömni a költségvetésen keletkező lyukakat. A fémipari és bányászati vállalatokra kivetett különadó évente mintegy 200 milliárd rubelt hozhat, de a kormány más ágazatoktól és végső soron a lakosságtól is több pénzt akar beszedni. A háború tehát egyre közvetlenebbül jelenik meg az oroszok mindennapi életében: magasabb adók, drágulás, visszafogott polgári beruházások és romló közszolgáltatások formájában.

A Kreml közben gyorsítja az ország eladósítását is. A 2026-ra tervezett nettó állami hitelfelvételt 26 százalékkal, ötbillió rubelre emelték, 2027-ben pedig már 7,7 billió rubelt akarnak kölcsönvenni, ami újabb 43 százalékos növekedést jelent. Az államadósság a 2026-os, GDP-arányosan 19,9 százalékról 2027-ben várhatóan 21,7 százalékra emelkedik, vagyis átlépi azt a húszszázalékos határt, amelyet korábban maga az orosz kormány nevezett biztonságos felső szintnek. Emellett 459 milliárd rubelt vesznek ki a Nemzeti Jóléti Alap könnyen mozgósítható tartalékaiból, ez a likvid vagyon mintegy 11 százaléka, vagyis Moszkva nemcsak a következő évek adóbevételeit költi el előre, hanem a korábban felhalmozott tartalékokat is egyre gyorsabban égeti el. Mindez akkor történik, amikor Oroszország legfontosabb hagyományos bevételi forrása gyengül. A kormány a 2026-ra várt olaj- és gázbevételeket 8,9 billió rubelről 7,6 billióra csökkentette. A különbség 1,3 billió rubel, amelyet új adókból, kötvénykibocsátásból vagy a tartalékok további feléléséből kell pótolni. A nyugati szankciók nem állították le az orosz energiahordozók exportját, de a kerülő útvonalak, az árengedmények, a szállítási költségek és az energetikai infrastruktúrát érő ukrán támadások egyre súlyosabb terhet jelentenek.

Az El País számításai szerint a szűken vett katonai kiadások már az orosz állami költségvetés mintegy 35 százalékát emészthetik fel. Ha ehhez hozzászámítjuk a rendvédelmi szervek, a titkosszolgálatok és a belbiztonsági rendszer finanszírozását, a háborúhoz és a rezsim fenntartásához kapcsolódó tételek az összes állami kiadás közel 44 százalékát tehetik ki. Vagyis az orosz költségvetés csaknem minden második rubelje fegyverekre, katonákra, titkosszolgálatokra vagy a társadalom ellenőrzésére megy el. Oroszország ettől még sajnos nem kerül az azonnali pénzügyi összeomlás szélére. Alacsonyabb államadóssággal rendelkezik, mint a legtöbb nyugati ország, jelentős exportbevételei vannak, és egy autoriter rendszer jóval hosszabb ideig képes a lakosságra terhelni a háború költségeit. A folyamat iránya azonban világos: az olajbevételek csökkennek, a tartalékok fogynak, a hiány és az adósság nő, miközben a katonai kiadások újabb rekordokat döntenek.A költségvetés alapján tehát Moszkva nem békére készül, hanem arra, hogy még évekig legyen miből rakétákat, drónokat és harckocsikat gyártania – akkor is, ha ennek számláját végül az egész orosz társadalomnak kell megfizetnie.

Ugar