Trumpék kitiltották a franciákat a pályázati finanszírozásból

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma olyan európai szervezeteket támogatna, amelyek illeszkednek a Trump-adminisztráció politikai prioritásaihoz, csak Franciaországban most hirtelen óvatosak lettek. A Reuters értesülései szerint a programból kizárják a francia szervezeteket, mert Washingtonban attól tartanak, hogy a 2027-es francia elnökválasztás előtt túl látványos volna, ha amerikai állami pénzből kezdenék pumpálni a MAGA-világképhez közel álló európai csoportokat.

A programot az amerikai külügyminisztérium demokráciáért, emberi jogokért és munkaügyekért felelős irodája, a DRL hirdette meg. Papíron minden nagyon szép: demokratikus ellenállóképesség, jogállam, szólásszabadság, sajtószabadság, emberi jogok, vagyis a szokásos külügyi ajándékkosár, amelyet általában masnival kötnek át, hogy ne látsszon, mi van az alján. A támogatás összege egy és hárommillió dollár között mozogna, a célcsoport pedig olyan európai szervezetek köre, amelyek a Trump-adminisztráció által fontosnak tartott ügyekben dolgoznak. A gond csak az, hogy ezek az ügyek ma már alig különíthetők el a MAGA politikai exportjától: migrációellenesség, „cenzúraellenes” kampányok, EU-s digitális szabályozások támadása, a liberális demokrácia intézményeinek kulturális háborús nyelvre fordítása. Franciaország azért lett különösen kényes terep, mert 2027-ben elnökválasztás lesz, Marine Le Pen és a francia szélsőjobb pedig régóta pontosan abban a politikai mezőben mozog, amelyet Trumpék Európában erősíteni akarnának. A Reuters szerint az amerikai döntést már közölték a francia hatóságokkal, és az egyik magyarázat éppen az volt, hogy a francia MAGA-közeli szervezetek finanszírozása veszélyeztethetné a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat. Franciaországban az Egyesült Államok a legnagyobb külföldi befektető, 2024-ben több mint 107 milliárd dollárnyi amerikai tőke volt a francia gazdaságban, a két ország árukereskedelme és szolgáltatásforgalma pedig meghaladta a 160 milliárd dollárt.

Az Egyesült Államok évtizedeken át azzal lépett fel Európában, hogy a demokráciát, a civil társadalmat és a független intézményeket támogatja. Trump második adminisztrációja ezt a nyelvet nem kidobta, hanem átöltöztette: ugyanazok a szavak maradtak a kirakatban, csak mögéjük most már olyan politikai tartalom kerül, amely Európában többnyire a szélsőjobb, a szuverenista hisztiipar és az Orbán-féle illiberális mintakönyv környékén mozog. A „szólásszabadság” így sokszor nem azt jelenti, hogy újságírók dolgozhassanak hatalmi nyomás nélkül, hanem azt, hogy az államok ne szabályozzák túl keményen a dezinformációt, a platformokat és az online politikai manipulációt.

Nem Franciaország az egyetlen, ahol emiatt felhúzták a szemöldököt. Németországban már korábban is figyelmeztették Washingtont, hogy ne avatkozzon be a német belpolitikába MAGA-kompatibilis támogatásokkal. A vita tehát nem egy francia ügy, hanem annak a jele, hogy Trump Amerikája már nemcsak tárgyalni akar Európa szélsőjobboldali szereplőivel, hanem infrastruktúrát, pénzt és nyelvet is adna nekik. A francia kivétel inkább azt mutatja meg, hol húzódik a cinizmus technikai határa: nem az elvnél, hanem a pénzügyi kockázatnál.